Munkahelyi stressz A munkahely rm vagy stresszforrs Munkahelyi

Munkahelyi stressz A munka(hely) öröm vagy stresszforrás?

Munkahelyi stressz – magyar baj? Átlagos magyar munkavállaló 44, 5 fél órát dolgozik hetente Minden második munkavállaló magas stressznek van kitéve 35% érzi úgy, munkája rossz hatással van az egészségére 28% munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét 40% közepes mértékű stressztől szenved A munkahelyeken nem nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel A munkavállalók úgy vélik, maguk is meg tudnak küzdeni a stresszel

Drága stressz! A munkahelyi stressz több, mint 10 milliárd euró plusz költséget jelent Évente 55 milliár euró kárt okoznak a munkahelyi balesetek az EU-ban A tagállamokban 40 millió ember érint, ami 20 milliárd euró terhet jelent a költségvetésre Munkából távol maradók 50 -60%-a amunkahelyi feszültség elől menekül 35% nem maga ütemezi munkáját 55% nem határozhatja meg, mikor és mennyit dolgozik 29% munkahelyi monotóniától szenved

Stressz a törvényben 2008. januártól a parlament módosította a Munkavédelmi törvényt: bekerült a munkahelyi stressz kérdése. a törvénymódosítás szerint a munkaadóknak fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani a törvény nevesíti a jelenséget, amelyet az ún. pszichoszociális kockázatok között említ: − a pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglakoztatási jogviszony bizonytalansága), amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi megbetegedést okozhatnak.

Munkahelyi stressz = népbetegség A munkahelyi stressz kihat az élet egészére megkétszerezi bármely betegség (főleg a szívinfarktus) kockázatát stresszel terhelt munkavállaló — nem tud teljesíteni — nem tud alkalmazkodni — nem tud aludni. . .

Veszélyeztetett csoportok 28 -39 évesek Fizikai dolgozók Alacsonyabb iskolai végzettségűek A szervezetnél régebb óta dolgozók Termelési szektorban foglalkoztatottak Az elégedetlenek A munkahelyüket elhagyni szándékozók Az egészségi, pszichés és viselkedési problémákkal küzdők

Kiemelt tényezők A nők hajlama nagyobb a stresszre, mint a férfiaké Akik munkahelyi stresszben szenvednek, négyszer annyi időt töltenek betegállományban Sokan nyúlnak alkoholhoz, könnyű drogokhoz, vagy felvesznek rossz szokásokat (nassolás, dohányzás, sorozatnézés. . . ) A mai techológiai eszközök csak fokozzák a munkahelyi terhelést (e-mail, mobil): kizökkentenek a ritmusból, az információdömpinget kezelni kell kényszer

A stressz „ A stressz egy fajlagos tünetcsoportban megnyilvánuló állapot, mely magában foglal minden nem fajlagosan előidézett elváltozást egy biológiai rendszeren belül. Ilyen módon a stressznek sajátos ismertetőjelei vannak, de nincs kifejezett oka”. (Selye, 1969)

A stressz legtipikusabb tünetei Feszültség, idegesség Magas vérnyomás Alvásproblémák Krónikus aggódás Túlzott alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás Emésztési zavarok Pihenés-képtelenség Megküzdés-képtelenség, ellenségeskedés Nem együttműködő attitűdök Érzelmi labilitás

Mi a stressz tehát? A stressz tehát olyan adaptív pszichológiai és élettani reakció (kognitív, személyiségfüggő és homeosztatikus folyamatok), mely akkor jelentkezik, ha intenzíven ható, külső és/vagy belső megterhelő események hosszabb időn át (esetleg nem belátható ideig), és/vagy ismétlődő módon megzavarják az egyensúlyt.

A munkahelyi stressz definíciója A munkastressz olyan ártalmas fizikai és emocionális válaszegyüttes, mely akkor fordul elő, ha a munkával kapcsolatos követelmények meghaladják a képességeinket, erőforrásainkat és szükségleteinket. Nem csak fizikai és érzelmi válaszokról van szó, hanem egy sokkal összetettebb érzelmi, kognitív, viselkedésben is megnyilvánuló, pszichológiai reakcióról, melyet a munka, a munkakörnyezet bántó hatásaira adunk.

A teljesítmény rombolása Az emberi teljesítményre a környezet nagy és folyamatos hatással van. Teljesítményre ható tényezők: Kimerülés Motiváció hiánya Ingerek hiánya Mindennapi ismétlődő ritmus Stressz

Modellek 1: A munkastressz tranzakcionális modellje Lazarus, Folkman (1984) - a modell elemei: 1. A munkastressz forrása: munka, munkaszerep, karrier -fejlődés, munkakapcsolatok, szervezeti jellemzők természetéből fakadó faktorok 2. Individuális jellemzők: szorongás, ambiguitás, neuroticizmus egyéni megélési formái és szintje 3. Gyenge egészség tünetei: dohányzás, alkoholfogyasztás, elégedetlenség, csökkent motiváció gyengíti az egészséget és depresszióhoz, szívproblémákhoz vezethet; szervezeti szinten: hiányzás, fluktuáció növekedése 4. Betegségek: koronária betegségek, pszichiátriai kórképek

Modellek 2: Michigan modell Négy fő eleme van, melyek egymással ok-okozati viszonyban állnak: – Szervezeti jellemzők (pl. hierarchia, munkakörök) – Pszichológiai stresszorok (pl. szerepkonfliktus) – Stresszreakció – Pszichikai, fizikai megbetegedés Két befolyásoló tényező: – egyén tűrőképessége – személyközi kapcsolatok jellege

Modellek 3: Person-Environment-Job Fit modell French (és mtsai, 1982) A környezeti/munka-változók és az egyén releváns sajátosságai közötti interakció határozza meg a munkastresszt. Stressz oka: egyén lehetőségei és a környezeti feltételek közti össze nem illés egyén képességei és a környezeti elvárások közti össze nem illés Ebben fontos: az egyén percepciója, kognitív kiértékelése Stressz elenni védelem: társas támasz énvédő mechanizmusok

Modellek 4: A munkafeladat teljesítésének folyamatmodellje Mc. Grath (1976) modelljének alapfogalmai: az aktuális feladat nehézsége a dolgozó képessége az átélt stressz Az egyén értékeli az adott helyzetet, dönt: teljesít, majd értékeli az eredményt (egyben ez visszajezés is) Következtetések: a teljesítmény gyakran nincs összhangban a végkifejlettel a végkifejlet hatással a jövőbeni szituációkra

Modellek 5: Vitamin modell Warr (1987): a mentális egészséget a környezet pszichológiai sajátosságai határozzák meg, ahogy a vitaminok (is) a fizikai egészséget. a munkajellemzőket 9 csoportba sorolhatjuk, melyek különbözőképpen járulnak hozzá a mentális egészséghez, akár a különböző típusú vitaminok az affektív jóllét (well-being) a mentális egészség leglényegesebb eleme az egyén és a környezet a mentális egészség függvényében állnak kölcsönhatásban egymással

Modellek 6: Terhelés – kontroll döntési szabadság modell Karasek (1979) a munkastressz alapja: munka pszichológiai követelményei döntési szabadság 1. kicsi terhelés: követelmény kicsi, nagy a döntési szabadság 2. nagy megterhelés: követelmény nagy, kicsi a döntési szabadság 3. aktív munka: mindkét tényező magas 4. passzív munka: mindkét tényező kicsi Kontroll = képesség mérlegelése + döntési szabadság

Modellek 7: Erőfeszítés – jutalom (kiegyensúlyozatlanság) modell Siegrist (1997) A modell a reciprocitás elvén alapul: a magas erőfeszítés, amely alacsony jutalommal jár, emocionális distressz kialakulásához és szimpatikus arousalhoz vezethet – ez határozza meg a viselkedést. Az erőfeszítést két komponens mentén értékeljük: − az extrinsic erőfeszítés vagy munkakövetelmények (pl. időnyomás, felelősség) − és az intrinsic erőfeszítés vagy túlzott elköteleződés (munkakényszer, átkapcsolni nem tudás, stb. )

Modellek 8: Pszichoszociális munkastressz modell Kalimo (1997) két feltételezése: – A munkakövetelményekre az egyén a képességeinek, motivációjának és más egyéni jellemzőinek megfelelően reagál – Az egyénnek vannak a munkára vonatkozó elvárásai (pl. az autonómia mértéke) Stressz = ha nincs megfelelés a környezeti tényezők és az észlelt coping képesség között Sikertelen megküzdés = krónikus mentális vagy fizikai állapothoz vezethet

A munkastressz okainak kategorizálása 1. Minden, a munkával kapcsolatos szituáció, mely bármilyen stresszválaszt vált ki és növeli az egyén arousal szintjét, munka-stresszornak tekinthető. Kategóriák: – típus: olyan stresszor, ami minimális változással vagy erőfeszítéssel kiküszöbölhető (pl. nemmegfelelő világítás vagy szellőzés, munkacsoport tagjai. . . ) – típus: olyan stresszor, amit nehéz változással vagy erőfeszítéssel kiküszöbölni (pl. elégtelen munkatársi kapcsolatok, bizonyos betegségek, tapintatlan főnök) – típus: olyan stresszor, amit lehetetlen változással kiküszöbölni (pl. gyógyíthatatlan betegség, rokkantság, halál)

A munkastressz okainak kategorizálása 2. A stressz forrása szerint – a stresszor hathat: Érzékszervekre (zaj, szag, hőmérséklet) Gondolkodásra, érzésekre (izgalom, aggodalom, arousal-változás) Testi állapotra (betegséget okozva, pl. mérgező anyagok) Fő kategóriák: Munkafeladattal kapcsolatos faktorok Interperszonális faktorok Szerep-ambiguitás Szerepkonfliktus Csekély mértékű elismerés vagy annak hiánya Személyes aggodalmak Környezeti faktorok

Stresszorok kategóriái 1. Környezeti stresszorok: szélsőséges hőmérséklet, nem megfelelő szellőzés, zaj, szennyezett levegő, stb. Foglalkozási stresszorok: túl sok vagy túl kevés munka, teljesíthetetlen követelmények, inkompetens vezető, stb. Szociális stresszorok: párkapcsolati, házastársi, családi tényezők

Stresszorok kategóriái 2. 1. Munkahelyen kívüli stresszorok: családi, gazdasági, pénzügyi helyzet, költözés. . . 1. Szervezeten belüli stresszorok: Makroszintű stratégi, utasítások − szervezeti struktúra, tervezés − szervezeti folyamatok − munkavégzés feltételei Mikroszintű — a csoportösszetartás hiánya — a társas támasz hiánya — interperszonális és csoporton belüli konfliktusok — szerepkonfliktusok — pszichoterror −

A stressz bizonyítékai Cox (1990) az irodalmak alapján 9 olyan tényezőt sorol fel, melyek a munka, a munkakörnyezet és a szervezet stresszt kiváltó jellemzői lehetnek: A munka kontextusa – Szervezeti működés és kultúra – Karrier-fejlődés – Döntési jog/kontroll – Szervezetben betöltött szerep – Interperszonális kapcsolatok – A munka-otthon egyensúlya A munka természete, tartalma – A feladatok megtervezése – Munkaterhelés vagy munkaritmus – Időbeosztás

Munkával kapcsolatos stresszorok 1. 1. A munkakörnyezet Embertelen környezet, ahol extrém mértékben kell hajlongani, nyújtózkodni vagy a munkaanyagokat mozgatni Nem megfelelő hőmérséklet vagy páratartalom, mely extrén diszkomfort-érzetet vált ki Gyenge világítás, mely rontja a munkavégzés biztonságát Nagy zaj, mely hangos beszédre kényszerít Nem megfelelő szellőzés

Munkával kapcsolatos stresszorok 2. 2. A szervezet Nem a munkamennyiségnek megfelelő számú munkaerő, mely extrém mennyiségű túlórához vezet Túl sok üres munkaposzt, mely megduplázza az a feladatok számát, melyre nem is készültek fel vagy készítették fel őket A részlegek közti rossz koordináció Szükségtelen tréning a feladatok jobb ellátása érdekében, mely bizonytalanságot vált ki a feladatok ellátásával kapcsolatban

Munkával kapcsolatos stresszorok 2. Félrevezető információk, mely révén az emberek nem tudják, hol is a helyük A munkaterhelés kontrollálatlansága, mely fluktuációhoz vezet Merev munkafolyamatok Időhiány a változásokhoz való alkalmazkodásban

Munkával kapcsolatos stresszorok 3. 3. A szervezet menedzselése, vezetése (vezetési stílus, filozófia, szemléletmód, célok. . . ) A különböző vezetők stílusa és szemléletmódja közti ellentmondás A versengés hangsúlyozása, mely a munkabiztonság és az egészség rovására megy Folyamatos krízis-menedzselés, ami a vezető tehetetlenségének köszönhető Az információ, mint hatalom birtoklása néhány ember kezében, ami a feladatokra és folyamatokra vonatkozó kulcsinformációk szándékos visszatartásában ölt testet

Munkával kapcsolatos stresszorok 3. A munkafolyamatok állandó változtatása, mely a vezetés hibájából fakad: nem tervezik meg az alapvető, kezdeti lépéseket Túlmunka-túlfüggőség: azon előfeltevésen alapulva, hogy egy kis extra jövedelemmel a dolgozókat mindig rá lehet venni erre Igény arra, hogy bármikor legyenek készek az emberek a munkára, mely gyakran károsan hat a családi életre

Munkával kapcsolatos stresszorok 4. 4. Szervezeten belül betöltött szerep Szerep-kétértelműség Szerepkonfliktus Túl kicsi felelősség A tapasztalt vezetők támogatásának hiánya (szupervízió hiánya) Emberekért, feladatokért való felelősség, amire nincs meg a megfelelő felkészültség

Munkával kapcsolatos stresszorok 5. 5. Szervezeten belüli kapcsolatok, viszonyok A vezetővel való gyenge kapcsolat, mely egymás szerepének, felelősségének, érzéseinek, attitűdjeinek, stb. megértése hiányából fakad Munkatársakkal, beosztottakkal való gyenge kapcsolat, mindenféle emberi érzelmi okokból A felelősség delegálásának nehézsége a beosztottak iráni bizalom hiánya miatt, vagy mert nincsenek egyértelműen elhatárolva a vezetői/beosztotti egyéni feladatok

Munkával kapcsolatos stresszorok 5. Személyes konfliktusok, aminek oka sokféle lehet: nyelvbeli nehézségek, nem, faj, temperamentum, eltérő képzettségi szint, stb. A vezető vagy a munkatársak visszajelzéseinek hiánya, mely az izoláció vagy kirekesztettség érzéséhez vezethet

Munkával kapcsolatos stresszorok 6. 6. Karrier-alakulás A munka biztonságának hiánya, a szervezeti struktúra folytonos változása miatt Indokolatlan előléptetés, rossz kiválasztás miatt, vagy mert nem volt senki, aki az adott posztot betölthette volna Előléptetés elmaradása - “észre sem vesz senki” érzést keltve Az ambíció visszatartása: a vezető nem észleli a beosztott való vagy potenciális képességeit A munkakör szükségtelennek tűnik Nem kap annyi fizetést, mint más u. ebben a munkakörben

Munkával kapcsolatos stresszorok 7. 7. Személyes és szociális kapcsolatok Munka közbeni szociális kontaktusok elégtelensége, szüntelen munkafeladatok miatt Szexizmus, szexuális zaklatás Rasszizmus, rasszista zaklatás Konfliktus a családi elvárásokkal Az egyéni szükségletek és a szervezeti elvárások iránti lojalitás megosztottsága

Munkával kapcsolatos stresszorok 8. 8. Munkaeszközök A munkakörnek vagy a környezetnek sem megfelelő eszközök Régi vagy rossz minőségű eszközök Megbízhatatlan vagy nem megfelelően karban tartott eszközök, melyek folyamatos meghibásodáshoz, üzemszünethez vezetnek Rosszul elhelyezett eszközök vagy tervezett eszközök, melyek az egyént kényelmetlen testtartásra kényszerítik Fokozott zajterhelés vagy hőmérséklet, ahol még a hatékony kommunikáció is gátolva van

Munkával kapcsolatos stresszorok 9. 9. Egyéni vonatkozás A változással való megküzdés nehézsége A személyközi problémák (pl. zaklatás, agresszió, erőszakoskodás) megoldásához szükséges magabiztosság hiánya A megfelelő mértékű asszertivitás hiánya, melynek eredményeként mások mondják meg, hogyan teljesítsük feladatainkat Az idő szervezésében mutatkozó elégtelenség A stressz hatékony menedzselésének hiánya

A munkastresszhez hozzájáruló faktorok Nem minden stressznek a munka az oka. Sokszor az emberek hozzák magukkal a saját stresszüket, mely aztán összekapcsolódhat: Anyagi problémákkal (pl. adóssággal) Egyedülálló szülő-séggel Kapcsolati problémákkal (válás, külön élés) Más családi gondokkal (rendőrségi ügy, gyerekszökés) Költözéssel Halálesettel a családban Gyerekvállalási gondokkal Komoly vagy halásos betegséggel Küszöbön álló nyugdíjazással Gyerekellátási gondokkal. . .