Mindennapi stressz Mi a stressz n Stressz legltalnosabb

Mindennapi stressz

Mi a stressz? n Stressz legáltalánosabb értelemben: magatartási választ igénylő helyzetek az ember és környezete közötti kapcsolatban.

Az akut stressz típusai n n n A stressznek két alapvető formája van, klinikai megjelenési formáját illetően: (1) A mobilizáló stressz során valóban felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Mobilizáló stressz esetén a diák kiválóan fog vizsgázni, olyasmire is emlékszik, amiről sohasem tudja meg, hol hallotta. (2) A debilizáló stressz megnyilvánulása, hogy a diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Képtelen beszélni, képtelen mozgósítani tartalékait. Az állatvilágban a debilizáló stressznek megfelelő állapot a "mimikri", azaz a holtnak tettetés, álcázás, környezetbe történő beolvadás, stb.

Eustressz-distressz n Állatokban a stressz jellemzően "eustressz", azaz hasznos, a túlélést elősegítő élettani funkció. Emberben a stressz nemcsak hasznos, hanem romboló hatású is lehet. Ezt nevezzük diszstressznek. Az emberi gondolkodás képes ugyanis elvonatkoztatni, szintetizálni, ezáltal az emberi tudat önmaga is stresszforrássá képes válni. Állatokban a stressz csak addig tart és akkor jelentkezik, amikor a fenyegető körülmény fennáll. Ennek elmúlásával a szimpatikus idegrendszer aktivitása csökken. Az embert viszont a stressz hazakíséri munkahelyéről, családi konfliktust okozhat, ami további stresszhelyzetek fellépésével fenyeget. Ezeket az ember előre ki is tudja számolni, képes a stresszhelyzetet megjósolni ("anticipálni"). Mindennek eredménye, hogy az emberi stressz már nemcsak létező, hanem vélt, anticipált, sejthető, stb. kellemetlen ingerekre is fellép, így lassacskán kitölti a teljes napunkat.

Eustressz Distressz A stresszor minősége kellemes fenyegető Az aktiváció típusa fázikus tónusos Tartam rövid, behatárolt hosszantartó Érzelmek öröm, megkönnyebbülés, remény tehetetlenség, reménytelenség Endokrin reakciók szimpatoadrenomedullár hipotalamusz-hipofízisis mellékvesekéreg Kardiovaszkuláris rendszer pulzus nő vérnyomás nő

A Cannon-féle vészreakció n n Nem más, mint fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, melynek következménye többek között a mellékvesevelő adrenalinválasza, ill. a zsigeri szervek adrenerg ill. noradrenerg válasza Jel/zaj – averzív/affektív jel – averzív jel: fight or flight

Szimpatikus idegrendszer Pupils Salivary glands Heart T 1 T 2 Bronchi of lungs T 3 T 4 T 5 Liver T 6 Stomach T 7 T 8 Small intestines T 9 T 10 Adrenal gland T 11 T 12 L 1 Kidney Large intestine L 2 L 3 Rectum Bladder Genitals

Paraszimpatikus idegrendszer Pupils Salivary glands Heart Bronchi of lungs Liver Stomach Small intestines Large intestine Rectum Bladder Genitals

Hipotalamusz-Hipofízis. Mellékvesekéreg tengely n n Corticotropin releasing hormon Adenocorticotrop hormon Glukokortikoidok (negatív visszacsatolás) n kortizol (CRH - ACTH) - zona fasciculata n Normális esetben cirkadián ritmus jellemzi: az alvási ciklus mentén rendeződik

Hipotalamusz-Hipofízis. Mellékvesekéreg tengely A kortizol (glukokortikoidok) hatása: n n Az immunrendszerrre: n n n n Gátolja az interleukin típusú gyulladásos fehérjék keletkezését, ezáltal a limfociták (T-, B-) egymás közötti kommunikációját Általános immunszupresszió A programozott sejthalál fokozása Gátolja a T- ill. B-sejtek és az NK sejtek aktivitását Serkenti az allergiás típusú immunválaszt T(h 2)-limfociták aránya nő A szervezet egészére n megemeli a vércukorszintet, a vértérfogatot, a vér sótartalmát és a vérnyomást.

Az immunrendszer n n Egymással kölcsönhatásban álló sejtes és humorális alkotóelemek hálózata Funkciója: a „saját” és az „idegen megkülönböztetése a szervezeten belül, valamint az „idegen” megsemmisítése

Az immunrendszer n „Idegen”: n n microrganizmusok: baktériumok, vírusok, gombák daganatok transzplantált szövetek toxinok

Az immunrendszer sejttípusai a vérben a vér alakos elemei: n n n vvt 4 -5 M, vérlemezke 2 -300 k, fehérvérsejt 5 -15 k, n n neutrofil 35 -70 % eozinofil 0. 1 -8 % bazofil 0. 1 -2 % monocita 2. 5 -15 % limfocita 20 -50 %

Az immunitás formái n Nem specifikus (veleszületett) immunitás n humorális elemek komplementfehérjék: kaszkádszerűen (véralvadás fehérjékhez hasonlóan aktiválódnak n akut fázis fehérjék n n sejtes elemek fagocita rendszer: a behatoló kórokozó bekebelezése és lebontása n természetes ölősejtek: (Natural Killer-NK)-sejtek: tumorok, microorganizmusok és vírusok által fertőzött sejtek elpusztítása n

Az immunitás formái n Specifikus immunitás n n jellemzői: tanulás - alkalmazkodás - emlékezés sejtes elem: limfociták n B-sejtek: a humorális immunválaszért felelősek n n T-limfocita: T-helper vagy citotoxikus T-sejt n n immunglobulinokat termelnek a celluláris immunválaszért felelősek humorális elem: immunglobulinok

A természetes immunrendszer sejttípusai A természetes (innate) IR ősi, az evolúció során kialakult gének termékeivel véd, nincs memóriája A természetes IR humorális (defenzinek, citokinek) és sejtes mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek együttműködnek A természetes IR egyes sejtjei az elpusztított kórokozók anti-génjeit bemutatják a specifikus IR sejtjeinek és meghatározzák a védekezés módját

A specifikus immunrendszer sejtjei T és B limfociták: az élővilágban egyedülálló módon, génátrendezéssel, DNS vesztéssel kialakuló sejttípusok Nyugvó (naiv) B sejt Plazmasejt

A specifikus immunrendszer sejtjei T limfociták

Pszichoneuroimmunológia n n n A pszichoimmunológia elnevezést először Solomon kutatásai és cikkei nyomán használták és Ader 1981 -ben megjelent munkája nyomán vált közkeletűvé. A pszichoneuroimmunológia tehát transzdiszciplináris terület, hiszen integrálja az antómia és az élettan, az immunológia és az idegtudományok, a stresszkutatás, a magatartás-orvostan, az orvosi pszichológia és a belgyógyászat egyes területeinek kísérletes és klinikai eredményeit. Meghatározásra kerültek azok a kapcsolódási pontok amelyek biztosítják a központi idegrendszer és az immunrendszer kommunikációját és bizonyítják a két rendszervezetszintű integráltságát.

Pszichoneuroimmunológia n n n A pszichoneuroimmunológia diszciplínája tulajdonképpen egyidős az idegtudományok és az immunológia fejlődésével. Pavlov és tanítványai Cholin, Szperanszkij és Metalnyikov bizonyították, hogy a gyulladásos folyamatok kondícionálhatók. Az adrenalin limphocytaszám emelő hatását Hatiegan (1917), továbbá Frey és Tonietti (1925) igazolták. Erich Wittkower már 1929 -ben megfigyelte, hogy a szorongás, a düh, gyász és a fokozott öröm állapota a fehérvérsejtek számában növekedést idéz elő; ezt az Affektleukocytose fogalommal jelölte és a szimpatikus idegrendszeri stimulációval magyarázta. Emellett meg kell említeni Selye János stresszelméletét és az általa leírt adaptációs szindrómát, amelynek része a mellékvesekéreg megnagyobbodása és a nyirokszövetek megkisebbedése.

Pszichoneuroimmunológia n A stressz pszichoneuroimmunológiai keretében értelmezhető összefoglalva: n a stresszhatás fokozott HHM-aktivitást érzékenyítő, beállító (priming) hatása (Johnson és mtsai); eredmény: tartósan magas kortizolszint (szemben a Cannon-féle vészreakció adrenalinszint emelő hatásával) n a tartós korai stressz illetve a traumatikus lelki tapasztalatok (anya-gyermek kapcsolati zavar, PTSD nyomán) a HHMtengely szabályozásszintű változásainak kórképző szerepe (Francis, Meaney 1996); n a tartós stresszfolyamat Th 1 -Th 2 eltolódást kiváltó kórképző szerepe (Chrousos és mtsai, 1998) n a stressz, illetve a negatív érzelmek, depresszió idegi közvetítésű IL-6 szekréciót fokozó hatása (Maes és mtsai

Pszichoneuroimmunológia n n n n A központi idegrendszer immunitásbefolyásoló csatornái tehát: a stresszhormonok (glükokotikoidok, prolactin, szomatotrop hormon) a szimpatikus idegrendszer (a nyirokszervek közvetlen beidegzése, a keringő katekolaminok ill. az ún. microvascularis immunfolyamatok révén) az anyagcsere hormonok (insulin, thyroxin) a tápláltságot befolyásoló idegrendszeri tényezők (psychogén anorexia, vagus közvetítette étvágytalanság) a szexuálszteroidok a környéki idegrendszer afferens beidegzése, axonreflexek (tachikininek, substance P, szomatosztatin, CRH, CGRP, VIP) a limphocyta közlekedést szövei szinten szabályozó tényezők a bélben és más területen (bombesin, substance P, VIP, somatostatin).

Asthma bronchiale-PNI modell n n Az asthma bronchiale az a megbetegedés, melyben a szociális, pszichológiai és fiziológiai tényezők kölcsönhatása modellszerűen vizsgálható. Helyes, ha a légutak visszafordítható szűkületével járó tünetegyüttesekről beszélünk, amelyek a klinikai megjelenés és terápiás befolyásolhatóság tekintetében jelentősen különböznek, a tünetek különböző folyamatok „végső közös megnyilvánulásai”. Hasonlóképpen az asthmában a pszichoneuroimmunológiai tényezők komplexitása is kiterjesztett figyelmet érdemel, hiszen a vegetatív idegrendszeri tényezők és a bronchushoz társult nyirokszövet egyaránt központi szerepet játszanak. a Th 1/Th 2 egyensúly felborulása, fokozott Th 2 limfocita válaszkészség jellemző. Ennek nyomán megnövekszik a Th 2 válaszra jellemző IL-3, IL-4, IL-5 és IL-10 szintje. Az IL-3 felelős az eosinofilok aktiválódásáért és a kemotaxisáért. Az IL-4 elősegíti a Blimfociták Ig. E termelését. Az IL-10 az IL-6 -tal együtt a B-sejtek apoptózisa ellen hat, így elősegítik a B-sejtek tartós Ig. E termelését, tehát felelősek lehetnek az allergiás reakció kialakulásáért.

A modern stresszelmélet lényege: a stresszelmélet lényege: kontrollvesztés n A környezeti hatások n a molekuláris szinttől a társadalmi szintig n a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat.

A stressz összetevői: n n - Stresszor- életesemények - stressz válasz, az általános adaptációs szindróma három fázisa Selye János szerint: - alarm n - elenállás n -kimerülés- krónikus stressz! n n - helyzet egyéni minősítése- függ: - a személyiségtől n - a társas támogatástól n - a megbirkózási készségektől n

Hasznos vagy káros a stressz? n n n Mikor hasznos és mikor káros a stressz? Több vagy kevesebb stressz éri a modern embert? A krónikus stressz alapvető szerepe

A stressz evolúciós szemlélete: n n n A stressz reakciók szükségesek az agy és a személyiség struktúrájának és funkcióinak adaptív fejlődéséhez „A stressz az élet sója”, A stressz reakciók biztosítják a fizikai, érzelmi, személyiség fejlődést, a változó környezethez való alkalmazkodást és megküzdést

Példa a krónikus stressz népegészségügyi következményére n n Az 50 -65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930 -as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget amelyet közép-kelet-európai egészség paradoxonnak neveznek világszerte.

1000 megfelelő korú férfira jutó halálozás Magyarországon (Demográfiai Évkönyv, 2004; Népmozgalom 2004)

Life expectancy of men in 1965 and 1992 Marmot M : The social pattern of heath and disease In. Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson

Life expectancy of women in 1965 and 1992

Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? n n n 1970 -ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában Várható élettartam Magyarországon: Férfiak 68. 6, nők 76. 9, férfi/nő különbség 8. 3 év – 2. 5 év veszteség! Várható élettartam Ausztriában: Férfi 76. 4 - 7. 8 évvel tovább élnek, Nők 82. 2 - 5. 3 évvel tovább élnek

Az idő előtti halálozás: n n n Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon ma csupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt ez az arány Ausztriában 82%. a nők esetében Magyarországon 83. 5 %, Ausztriában 90. 7 %

Kérdések: n n n Miért sérülékenyebbek a férfiak? Miért a középkorú férfiak? Miért fontosabb a társadalmi-gazdasági lemaradás a férfiak között? Mi magyarázza a rendkívül rövid idő alatt lezajlott jelentős változásokat? Lehetnek-e genetikai faktorok? Milyen más magyarázat lehet: Anyagi helyzet? Egészségügyi ellátás?

Mi magyarázhatja a súlyos egészségi krízist? A súlyos visszaesés nem magyarázható az egész-ségügyi ellátás állapotával, mivel ezek alatt az évek alatt jelentősen csökkent a csecsemő és időskorú halálozás, az egészségügyi ellátás lehetőségei jelentősen fejlődtek, 1960 és 1989 között a GDP folyamatos növekedése volt tapasztalható, nem valószínű a genetikai állomány ilyen

Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében

A „státusz szindróma” jelentősége n n n M. Marmot: Status syndrome: angol férfi közalkalmazottak vizsgálata Nem az abszolút anyagi helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szerepe alapvető 10 év különbség a legalacsonyabb és legfelső végzettségi réteg között A közvetítő tényező a krónikus stressz! (Lemaradás élménye, munkanélküliség, anómia, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás)

Miért veszélyezteti a férfiakat inkább a státusz szindróma? n n Etológiai magyarázat: a férfiak számára a hierarchia sorrendben való lemaradás súlyosabb stressz faktor (állatvilág analógiák) Réthelyi J, Kopp MS (2004) Hierarchy disruption: Women and men, Behav Brain Sci. 27, 2, 305 -307. Társadalmi értékrend, elvárások: férfi önértékelés lényeges eleme- ez változott az 1960 -as évek után- fogyasztói, globalizálódott világ értékrendje A társadalom, a nők elvárásainak alapvető szerepe

Miért vezet krónikus stressz állapothoz a fogyasztói ideológia? n n n ha az anyagi előrejutás, külső siker válik az önértékelés mércéjévé ha az együttműködés helyett a rivalizálás az alapvető motiváció, ha a belso értékek helyett a célok külsővé válnak, másoktól függnek, ha a játékszabályok áttekinthetetlenek, saját helyzetünket kontrollálhatatlannak érezzük

A krónikus stressz elmélete magában foglalja n n n a tanult tehetetlenség modellt a depresszió pszichoszociális modelljeit a stressz és egészség kontroll elméletét a vitális kimerültség és kiégettség koncepcióját jól alkalmazható az un. közép-kelet-európai egészség paradoxon értelmezésére-Li-Vi. Cordia Study

Tanult tehetetlenség modell (Seligman, 1965) n n Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3, 4 piramis sejt) károsodás

Elkerülhetetlen stressz után milyen mechanizmusok védik ki a tanult tehetelenség kialakulását? n n n emelkedett bazális hippocampalis noradrenalin szint stressz előtt és után(Petty et al, 1993) a laterális septum emelkedett serotonin metabolizmusa (Ronan et al, 2000) “tanult sikeresség”- pozitív pszichológia, Csikszentmihályi Mihály

Tanult tehetelenség-depresszió n n n Seligman: magatartási depresszió- limbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe ezt befolyásolja: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás, pszichológiai tényezők!

Krónikus stressz, depresszió n n n A depressziós tünetegyüttes a krónikus stressz lelkiállapotának legmegfelelőbb mutatója, mérőeszköze A krónikus stressz-depresszió fokozza a szívérrendszeri veszélyeztetettséget, más krónikus megbetegedések és önkárosító magatartás formák kockázatát az emberi krónikus stressz hátterében a társadalmi és pszichológiai tényezők szerepe alapvető!

A depresszió kialakulását befolyásoló faktorok: n n n n Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: biológiai koragyermekkori, családi kognitív reprezentáció, önértékelés szociális kompetencia, adaptív coping életesemények bio-pszicho-szociális egység

A depresszió, mint egészségkárosító tényező n n n Hypothalamus-hipofízis -mellékvese tengely szabályozási zavara Portális és perifériális szabad zsírsav növekedés inzulin rezisztencia hipertónia n n Serotonerg funkciók zavara, emelkedett fibrinogén szintvéralvadás, hemostasis zavara emelkedett triglicerid szint és csökkent HDL szint

n "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek? Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja. " (Máté Ev. )