MUNKAERHINY FOGALOM MRS ALKALMAZKODSI LEHETSGEK KLL JNOS MTA

MUNKAERŐHIÁNY FOGALOM, MÉRÉS, ALKALMAZKODÁSI LEHETŐSÉGEK KÖLLŐ JÁNOS MTA KTI

A munkaerőhiányra vonatkozó jelzéseket számos okból óvatosan kell kezelni • A panaszok érdekvezéreltek. • A vállalatok számára semmilyen következménnyel nem jár, ha olyan felvételi szándékot jeleznek, amelyről a későbbiekben lemondanak. • “Az ön vállalatánál hány fő hiányzik? ”. Milyen bér mellett? • A hiányjelzések túlérzékenyek, 1 fő hiánya = 1 vállalati hiányjelzés • Megnövekvő munkaerő-forgalom a panaszok sokszorozódnak, egy-egy üresedési lánc több pontján is jelentkeznek. E torzítások ellenére a toborzási nehézségekre való tömeges panaszkodás figyelemre méltó társadalmi tény, fontos következményekkel

A „szokásos gyanusítottak”: demográfiai csere és külföli munkavállalás

Demográfiai csere és az iskolázottság változása 2011 -2020 között: a teljes aktív korú népesség nagyjából 6 százalékkal csökken. A folyamat már tart. ISKOLÁZOTTSÁG (2011 -2020) Általános iskolát végzettek: -500 efő Diplomások: + 400 efő Szakiskola: -200 efő Érettségizettek: néhány tízezer Forrás: Hermann-Varga (ISMIK modell) FOGLALKOZÁSOK (2017 előtti 10 év)

Külföldi munkavállalás Becslés: 350 efő (MEF és tükörstatisztikák alapján)

Vállalati panaszok és „manifeszt” hiányhelyzetek

Üres/összes munkahely (KSH, Eurostat) A vállalatok 85%-a panaszkodik, de a munkahelyeknek csak a 2%-a hiányzik 2% A munkaerőhiány miatt fellépő kapacitáskihasználatlanság mértéke 0. 5 -1% (Progno 2015) Három eset lehetséges: • A vállalatok szeretnek panaszkodni • Szeretnének embert, de nincs rá pénzük • Lemondanak a munkahelyteremtésről, mert tudják, hogy a piacon magasabb bérért sem kapható az a fajta tudás, amire szükségük lenne. A cégük üzleti tevékenységét akadályozó tényezők között a munkaerőhiányt említők aránya 85%

Panaszok „Szembesült az Ön cége az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel? ” 53% igen Ilyen típusú panasszal inkább a sikeres vállalatok élnek + Építőipar + Exportőrök

Manifeszt hiányhelyzetek (Forrás: Progno) Tartósan betöltetlen munkahelyek Előfordulás Kapacitás-kihasználatlanság képzett/képzetlen munkaerő hiánya miatt Előfordulás inkább a rossz üzleti helyzetben lévő vállalatoknál fordulnak elő + Exportőrök Arány Ágazat és régió: kiegyenlített (kivéve Bp)

Manifeszt hiányhelyzetek, bérszint és béremelkedés Forrás: Progno + Tarifa A hiány gyakoribb/magasabb a piaci bérszint alatt fizető cégeknél. Egy szórásegységgel alacsonyabb reziduális bér 3. 5%-kal gyakoribb a kihasználatlan kapacitás előfordulása (átlag=16%) Súlyosabb hiány nagyobb tervezett béremelés De a tervezett és tényleges béremelkedés között laza a kapcsolat: tény/ terv=0. 3 ! Súlyosabb hiány: nincs kimutathatóan gyorsabb béremelkedés

A béremelkedés gyorsulása Forrás: Tarifa 2002 -2016, egyéni és vállalati adatok A pontbecslések szerint gyorsabban emelkedő bérek: • • fiatalok szakmunkás és diplomás foglalkozásokban dolgozók ipar demográfiai cserének és elvándorlásnak jobban kitett vállalatok De a változások között alig van statisztikailag szignifikáns + hosszabb távú trendek, semmint éles törés 2013 után Számos nagy béremelésről van tudomásunk (pl. bevásárlóközpontok), de ezek 2016 -ig nem rajzolták át a kereseti hierarchiát.

Hiány és munkanélküliség

Jó és rossz egyensúlyok UV: a piac éppen annyi munkába lépést „termel” U számú munkanélküli és V számú üres állás felhasználásával, amennyi ellensúlyozza a munkahely-megszűnést VS: mennyi álláshelyet kínálnak a vállalatok U függvényében? UV akkor húzódik magasan, ha a „párosítás” nem hatékony Rossz az információáramlás, nehézkes a mobilitás, a keresett és kínált készségek erősen különböznek VS akkor húzódik alacsonyan, ha a munkaerőköltség merev Minimálbérszabályozás, szakszervezeti ellenállás, jogi korlátok, a toborzási költségek nem csökkennek U-val, mert a munkanélküliek messze laknak, képzetlenek, válogatósak A és B is egyensúly (steady state), de A nyilvánvalóan kedvezőbb

Jó és rossz egyensúlyok UV: a piac éppen annyi munkába lépést „termel” U számú munkanélküli és V számú üres állás felhasználásával, amennyi ellensúlyozza a munkahely-megszűnést VS: mennyi álláshelyet kínálnak a vállalatok U függvényében? Rossz Jó UV akkor húzódik magasan, ha a „párosítás” nem hatékony Rossz az információáramlás, nehézkes a mobilitás, a keresett és kínált készségek erősen különböznek VS akkor húzódik alacsonyan, ha a munkaerőköltség merev Minimálbérszabályozás, szakszervezeti ellenállás, jogi korlátok, a toborzási költségek nem csökkennek U-val, mert a munkanélküliek messze laknak, képzetlenek, válogatósak A és B is egyensúly (steady state), de A nyilvánvalóan kedvezőbb

Hogy Magyarország hogyan mozgott ebben a térben, annak a megítélése alapvetően attól függ, mit gondolunk a közfoglalkoztatásról A közmunkán elérhető bér 36 (33) százalékkal elmarad még az elsődleges munkaerőpiacon érvényes minimálbérektől is a) A közmunkások foglalkoztatottak és további vitának helye nincs A munkaerőforgalom egy teljes nagyságrenddel intenzívebb, mint az elsődleges munkaerőpiacon b) Csakhogy … A bér hosszabb távon sem függ az egyén termelékenységétől A munkaviszony felmondása vagy meg nem kötése súlyos szankciókkal jár A közmunkások nagy többsége a közfoglalkoztatás és a munkanélküliség között “ingázik” Maga a kormányzat sem tekinti teljes értékű foglalkoztatásnak, világosan jelzi a tervezet, mely szerint három éven belül maximum tizenkét hónapig lehetne közfoglalkoztatotti státuszban dolgozni.

A tömeges közmunka sok következményének egyike: Mo-n ma nincs jó mérce a munkanélküliség szintjének megítélésére ILO/OECD ? A közmunkásokra (és általában a foglalkoztatottakra) nincs megbízható álláskeresési adat Regiszter ? Nem tartalmazza a közmunkásokat Regisztráltak + közmunkások? Olyanokat is tartalmaz, akiket nem tekinthetünk munkanélkülinek

Nem egyedülálló (IRL, S, SLO), de attól még baj. Surlódásokra és szerkezeti meg nem felelésre utaló fejlemény.

Strukturális problémák: szakképzés és felnőttkori tudásfelhalmozás

Középfokú szakképzés A középfokú szakképzés nem szorult vissza A szakiskolai végzettségűek 46%-a gépkezelő, összeszerelő vagy segédmunkás. Ipar: 52% A vállalatok minden fizikai foglalkozásban magasabbra értékelik az érettségizetteket Az érettségi nélküli szakképzettség piaci értéke drámai mértékben romlik az életkorral Sokkal gyorsabban romlanak a mért írás-olvasási-számolási készségek. Márpedig w/ teszt=0. 4

Középfokú szakképzés A rutinjellegű manuális készségek kereslete gyorsan csökken a fejlett világban. És még sokkal gyorsabban fog. Nő a nem kognitív készségek (kommunikációs és szociális készségek, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, újra és másra való nyitottság) kereslete A szűk profilú, gyorstalpaló szakképzés nem fejleszti az alkalmazkodáshoz szükséges alapkészségeket. A szakiskolai végzettségűek foglalkozási mobilitása alacsony, és döntően lefelé irányul Varga Júlia előadása

Felsőfok: természettudományos és műszaki képzés (TMK) Korábbi és itt elvégzett kutatások: a 18 -19 éves kori beavatkozás elkésett, a pályatervek sokkal korábban alakulnak ki Fontosak a rögzült nemi szerepek Természettudományos ismeretek bővítése, számítástechnikában való jártasság megtapasztalása: • a fiúk érdeklődése a TMK iránt ezekkel egyértelműen növelhető • a lányok esetében mérsékeltebb (termtud) vagy zérus (számítástechnika) hatás

Helyezések (9 ország) Aktív tanulás Passzív tanulás, szórakozás Utolsó 21 Utolsó előtti 8 Negyedik 1 Első 2 (TV) 32 Országok Civil részvétel Tanulás munkában Bermuda Egyesült Államok Hollandia Kanada Magyarország Norvégia Olaszország Svájc Új-Zéland

Záró megjegyzések A munkaerőhiány egyes területeken (eü, szakiparosok) nyilvánvalóan súlyos A piac egészén a manifeszt hiányhelyzetek azonban nem gyakoriak. Ezek nagy részét a piaci alkalmazkodás meg fogja oldani, bár nem mindig kívánatos formákban Ha a bevándorlás nem jöhet szóba, akkor leginkább az alkalmazkodóképességet megalapozó képzés, a felnőttkori tudásfelhalmozás és a civil részvétel segíthet Az „alacsony magyar bérek” felemelésének (ki által? ) követelése statisztikai tévkövetkezetésen alapul, és hatástalan is lenne: hiányhelyzetek bármilyen bérszinten kialakulhatnak, a kivándorlást érdemben fékező konvergencia pedig távoli álom A rutinjellegű fizikai munkára orientált szakképzés, megfelelő készségfejlesztés nélkül: súlyos felelőtlenség

Köszönöm a figyelmet!