j tudomnyos fejlemnyek s kvetkezmnyeik a beruhzsi alkalmazkodsi

Új tudományos fejlemények és következményeik a beruházási, alkalmazkodási és pénzügyi politikákra Zágoni Miklós 1

A véleménykülönbség jó dolog A lóverseny is azon alapszik. (Mark Twain) 2

} Kibocsátási szcenáriók 3

Visszacsatolások ? 4

Új tudományos fejlemények • “IDŐJÁRÁS”– Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service – Miskolczi Ferenc, NASA Langley Research Center – 2001 Vol. 105. No. 4. – 2004 Vol. 108. No. 4. – 2007 Vol. 111. No. 1. • Az üvegházhatás nem szabad paraméter 5

• A részleges felhőborítással és elegendő vízpáratartalékkal rendelkező Föld-típusú légkörök energetikailag maximált (kibocsátásokkal nem növelhető, ‘telített’) üvegházhatást tartanak fenn. • A légkör üvegházgáz-piaca nem "hiánygazdaság". Ha a légkör emelni tudná a felszínhőmérsékletet, már rég megtette volna a mi kibocsátásaink előtt, nem kellett várnia a mi CO 2 -nkre (hiszen ott van neki szinte végtelen mennyiségben a legfontosabb üvegházhatású gáz, a vízpára az óceánokban) 6

• Az új energetikai egyensúlyi egyenletek hatékony visszaszabályozást mutatnak: az üvegházhatás szorosan fluktuál egy elméleti egyensúlyi érték körül. • Három adat: – a légkör elméleti egyensúlyi üvegházhatása – a légkör jelenlegi üvegházhatása – a légkör elmúlt 60 éves átlagos üvegházhatása 0. 1 Celsius-fok hibahatáron belül azonos. 7

• Amíg ez a visszacsatolás nem volt ismeretes, jogos volt az aggodalom az esetleges 4 -6 fokos felmelegedés miatt. • Így azonban gyakorlatilag kizárt, hogy a globális átlagos éves középhőmérséklet 2 fokkal emelkedne a XXI. század során. Pusztán az üvegházhatású gázok kibocsátásától ez fizikailag nem következhet be. A XX. században 0. 76 Celsius-fok melegedés történt, ebben a nagyságrendben várható változás a XXI. században is. 8

• A klíma változott, változik és változni is fog, de az a faktor, amivel az üvegházhatás megnöveli a felszínhőmérsékletet, nem változik. • Tendencia a felszínhőmérsékletben csak akkor lehetséges, ha a bejövő elérhető energia mennyisége (a napsugárzás, a felhőzet, az albedo, az óceán-légkör hőcsere stb. ) változik. • Amíg a bejövő energia mennyisége változatlan, addig a kibocsátásoktól csak kisméretű fluktuációk lehetnek, hosszú távú trend nem. 9

Más szavakkal: • A CO 2 üvegházhatású gáz • Légköri mennyisége emelkedik az antropogén kibocsátásoktól • Ez kifejti növekvő üvegházhatását • Amit a rendszer visszaszabályoz a hidrológiai cikluson keresztül • A teljes légköri üvegházhatás aktuális értéke pontosan egyenlő az elméleti perturbálatlan egyensúlyi értékkel 10

• Nem íróasztal-hipotézis, hanem mért légköri adatbázisok analízise • Egyelőre nem ez a mainstream, de négyszemközt egyre több tudós kolléga fogadja el • Fősodorrá, nyilvános policy-vé válásához kellhet 1 -2 év • Addig ki-ki eldöntheti, hogy – a mai konszenzus szerint, vagy – ezen új eredmények szerint folytatja tovább a beruházásait. . . 11

Általános elfogadása esetén is szükség lesz • – A fosszilis energiahordozók kímélésére, kiváltására, – A jövő generációk számára való áthagyományozására, – Hatékonyság-javításra, takarékosságra, – A környezetterhelés csökkentésére, – A csökkentésből származó járulékos hasznokra, – A megújulók használatára, – Az alternatív technológiák fejlesztésére, – Tudományos kutatásra, innovációra, – Környezettudatosságra, fenntarthatóságra, – A zöld munkahelyekre, zöld forradalomra, – Az elővigyázatosságra, Csak éppen nem egy külső kényszerre való hivatkozás, hanem SAJÁT MAGUNK miatt. . . 12

Koppenhágában • A fejlődő országok évi 100 milliárd euró • • támogatást fognak követelni a klímaváltozás elleni harcukhoz A fentiek fényében érdemes lehet megfontolni, hogy ez a követelés tudományosan megalapozott-e Ettől függetlenül technológia-transzferre, tiszta víz és élelmiszer előállítására, egészségügyre, oktatásra, fejlesztésekre bőségesen adható támogatás 13

Alkalmazkodás • • • Külön téma a klímaváltozáshoz való adaptáció kérdése a fejlődő és a fejlett világban Az éghajlat mindig is változott, a múltban, a jelenben és a jövőben is változni fog Nagy valószínűséggel azonban nem rohamos melegedésre, hanem fluktuációra kell számítani Ehhez a társadalomnak és a technológiáknak idomulniuk célszerű De hogy pontosan mihez, abban stratégiai jelentősége lehet a vonatkozó eredmények pontos ismeretének 14

15

16

17

18

19

A felszínhőmérséklet csak a rendelkezésre álló bejövő energia mennyiségétől függ Kibocsátásoktól lehetetlen 20

CO 2: Káros anyag ? • Légszennyező? – Az óceán 15 -ször, a bioszféra 12 -szer annyi CO 2 -t bocsát ki évente, mint az emberiség. Tiltsuk be az óceánokat? • Klímaszennyező? – Csak akkor, ha a vízpára is az. Kereskedjünk vízpárával? 21

“Klímatörvény” 3 X sem az • A fosszilis cél elérhető lenne két új Pakssal és sok elektromos autóval. Ezt akarja? • Gyakorlatilag nem hat a klímára (se tartalmában, se volumenében) • Ez egy fenntartható energiahasználati törvény Annak nagyon helyes és fontos: takarékosság, hatékonyság, importfüggés-csökkentés, alternatív technológiák fejlesztése, innováció, zöldítés, fenntarthatóság, biodiverzitás, elővigyázatosság. . . • De ismétlem: nem egy külső rémdrámáról való félelem, 22 hanem saját magunk és a jövő generációk miatt

Hogyan tovább • A Klímaklub tavasszal már rendezett • • • egy nagysikerű nemzetközi konferenciát vezető politikusokkal Most kellene egy “workshop”-ot, munkaértekezletet tartani a sugárzáselmélet legjobb nemzetközi szakértőivel Az új eredményeket kivesézni, ízekre szedni, a következményeket végiggondolni És stratégiát kialakítani. . . 23

Köszönöm figyelmüket. miklos. zagoni@gmail. com 24