ltalnos s szervetlen kmia laboratriumi gyakorlat A tantrgy

Általános és szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat A tantárgy felelős oktatója: dr. Valicsek Zsolt, egyetemi docens A tárgy célkitűzése: alapvető laboratóriumi eszközök és mérési műveletek megismerése, gyakorlati készség megszerzése. Anyagismeret, legfontosabb szervetlen kémiai reakciók tanulmányozása, alapvető kémiai műveletek elsajátítása. Kivitelezése: 3 órában (ami sokszor 3× 60 percet jelent). A laborgyakorlat tematikailag két méréscsoportra bontható. A félév első részében a szervetlen kémiai reakciók megismerésére, egyedileg összeállított ismeretlen minták elemzésére kerül sor, majd a félév második részében néhány, az általános kémiai ismeretekhez kapcsolódó mérés szerepel. A programban előírt valamennyi feladatot minden hallgatónak teljesítenie kell! Gyakorlati feladatok: minden gyakorlatra előzetesen fel kell készülni az aznap végzendő feladatokból! A felkészültséget a szervetlen kémiai elemzések előtt írásban (kisdiger: A-s laborban 7 db, B-s laboron csak a 4. héten), az általános kémiai elemzések előtt a laborvezető szóban ellenőrzi. A felkészületlenség a gyakorlat elvégzésének megtiltásával járhat. Az elemzési feladat megoldásához csak saját kézzel írott segédlet használható! A mérésekhez kapcsolódó feljegyzéseket és a mérési eredményeket a helyszínen átírótömbben, a részletes leírását és kiértékelését pedig a kijelölt időpontra jegyzőkönyvben kell beadni; minden nap késedelem egy jegy levonását eredményezi! Formátuma: A 4 -es méretű, sima kötésű, négyzetrácsos vagy franciakockás füzet. Felépítése: (név, sorszám) dátum, a mérés címe és elve, a gyakorlat kivitelezése, mérési eredmények, azok kiértékelése. A jegyzőkönyv minősége az elemzés eredményét befolyásolhatja. Pótlásra igazolt hiányzás esetén a laborvezetővel való egyeztetés alapján csak egy alkalommal adható lehetőség. A jegyzőkönyv hiánya esetén az érdemjegyek összege nullával növekszik.

További általános tudnivalók Elméleti számonkérések: a szervetlen kémiai elemzéseket megelőzően írásbeli beszámolókat, kisdigereket írunk az órán, majd ezek lezárását követő (8 -9. ) oktatási héten a szervetlen kémiai anyagból írásbeli nagybeszámolóra, szervetlen kémiai nagydigerre, míg az utolsó (14. ) héten az általános kémiai anyagrészből írásbeli nagybeszámolóra, általános kémiai nagydigerre kerül sor külön időpontokban (a konkrét időpontokat és helyszíneket később közöljük). Aláírás feltétele: sikeres munkavédelmi beszámoló. A mérések és a kisdigerek 50%-a legalább elégséges. A gyakorlatvezető által előírt valamennyi mérést/gyakorlatot el kell végezni. (A nem teljesített gyakorlat érdemjegye 0, ilyen legfeljebb egy lehet. ) A jegyzőkönyv leadása. Gyakorlati jegy kialakításának módja: B-s laboron: A-s laboron: • a szervetlen kémiai kisdiger eredménye egy • a kisdigerek átlaga egy-kilenced súllyal, huszonegyed súllyal, • a szervetlen kémiai nagydiger eredménye háromnyolc-hatvanharmad (4/7*2/9) súllyal, huszonegyed (1/7) súllyal, • az általános kémiai nagydiger eredménye szintén hat-hatvanharmad (3/7*2/9) súllyal, három-huszonegyed (1/7) súllyal, • a mérések, ill. elemzések érdemjegyeinek • a mérések, illetve elemzések érdemjegyeinek átlaga két-harmad súllyal. Utóvizsgára bocsáthatóság feltétele: Mindkét nagydigeren külön-külön el kell érni a 40%-ot, illetve összesítve az 50%-ot. Ha valamelyik nagydigeren nem sikerül elérni a 40%-ot, akkor utóvizsgán csak azt kell javítani. B-s laboron: az elméleti számonkéréseken a fenti súlyozással összesen minimum 30%-ot el kell érni, különben a félév végén a gyakorlati munka elégtelen jeggyel zárul, ami ebben a félévben nem javítható. Vizsgakurzus felvételének feltétele: a mérések átlaga érje el a 3, 0 értéket.

Menetrend A-s laboron dr. Welther Károlyné: Válogatott szervetlen kémiai reakciók, Veszprémi Egyetem, 2006. Eltérés a jegyzet felépítése és az elemzések menetrendje között: Félfémionok (4. hét) vizsgálata után a másodfajú fémionok (5. hét) következnek és nem a jegyzet szerinti alkáli fémionok (7. hét). Az általános kémiai mérések aktualizált leírása: http: //altkem. mk. unipannon. hu tanszéki honlapon megtalálható; továbbá egyéb szükséges információk, munkavédelmi tájékoztató, menetrend, kérdésgyűjtemény.

Menetrend B-s laboron Nincs nyomtatott jegyzet, így http: //altkem. mk. unipannon. hu tanszéki honlapról kell letölteni és kinyomtatni minden mérésleírást! Továbbá megtalálható minden szükséges információ, munkavédelmi tájékoztató, menetrend, kérdésgyűjtemény.

Laboratóriumi rendszabályok A laboratóriumba csak a kísérleti munkavégzéshez szükséges felszerelést lehet bevinni. Tilos étkezni, rágózni és telefonálni is! Egyéni felszerelés: munkaköpeny (hosszúujjú, térdigérő), zárt és alacsonysarkú cipő, törlőruha, vegyszeres kanál, csipesz, olló, gyufa, átírótömb, alkoholos filctoll. Fakultatív: gumikesztyű (savfülkénél biztosítjuk). Kapott felszerelés: műanyag védőszemüveg, sorszám szerinti mérőhelyekhez tartozó eszközök. Szervetlen kémiai elemzések: kémcsőkészlet, elemzéshez 5 db számozott kémcső főzőpohárban. Általános kémiai mérések: készülék, ismeretlen minta tartója. A kapott felszerelések és a mérőhely tisztításának eredményét meg kell mutatni a kurzusvezetőnek, és csak ezt követően lehet a labort elhagyni! Mosogatás módja: 1) meleg vízzel és mosogatószerrel; 2) habmentesre mosni csapvízzel; 3) háromszor átöblíteni desztillált vízzel. Töréskárokat meg kell téríteni! Megelőzése: az eszközöket a tenyerünkkel alátámasztva visszük.

Munkavédelmi előírások A mennyiségétől és a koncentrációjától függően minden anyag lehet káros. A mérgezés megelőzése érdekében védjük: a) testfelületeinket (bőrünket, nyálkahártyánkat, szemünket) köpennyel, kesztyűvel, szemüveggel; b) emésztőszerveinket azáltal, hogy nem veszünk a szánkba semmit; c) légzőszervünket maszkkal és/vagy elszívófülke alatt dolgozva. a) Testfelületeinkre nézve a legnagyobb veszélyt a tömény savak vagy lúgok fröccsenése jelenti, ezért ezeket fokozott óvatossággal kezeljük: savfülke alatt vastag, műanyag kesztyűben és védőszemüvegben dolgozunk velük. Hígításuk alapszabálya: tömény savba vagy lúgba vizet nem öntünk! Mivel akkora mennyiségű oldási hő keletkezhet, mely a víz forrásához, így a tömény oldat kifröccsenéséhez vezethet. Ehelyett viszonylag nagyobb mennyiségű desztillált vízbe vékony sugárban, állandó kevergetés és hűtés mellett óvatosan öntjük a tömény oldatot. c) Légzőszervünkre nézve veszélyes gázok/gőzök képződésével járó kísérleteket kizárólag jól szívó fülke alatt szabad végezni! Ilyenek a tömény sav- vagy lúggőzök (ammónia), cián, nitrózus gázok (NOx), halogén gázok/gőzök, kén-hidrogén. Ezen veszélyek megelőzéséhez, felismeréséhez és főleg kezeléséhez megfelelő elméleti háttérismeret szükséges!

A mérgezés csökkentése I. Mi a teendő, ha szervezetünk mégis vegyszerrel érintkezne? 1) Vegyszer mennyiségének csökkentése. 2) Vegyszer koncentrációjának csökkentése hígítással. 3) Közömbösítés ellentétes hatású és sokkal kevésbé ártalmas vegyszerrel. 4) Regenerálás, a szervezet egyensúlyának helyreállítása. 1) Vegyszer mennyiségének csökkentése: a) testfelületről száraz törlőruhával; b) gyomorból hánytatással, azonban tilos erősen maró anyagok (savak, lúgok) esetén; c) tüdőből friss levegő mély be- és kilégzésével, erőltetett köhögéssel. 2) Vegyszer koncentrációjának csökkentése hígítással, mivel lokálisan (pl. pórusokban) ugyanakkora mennyiség maradhat, és a reakciósebesség a koncentrációval arányos. Az előző lépés pedig a hígítási hő csökkentése miatt volt szükséges. a) testfelületen bő hidegvizes mosással; b) gyomorba nagy mennyiségű csapvíz juttatásával; c) tüdőbe újra csak nagy mennyiségű friss levegő juttatásával, de szájból-szájba lélegeztetni tilos! 3) Közömbösítés ellentétes hatású és sokkal kevésbé ártalmas vegyszerrel (hétköznapi konyhai alapanyagok lennének a legmegfelelőbbek). a) mosással; b) itatással; {c) inhalálással. } i) savak semlegesítése: híg (~3 m/m%) szódabikarbóna-oldattal (Na. HCO 3), magnézium-oxid péppel; ii) lúgok semlegesítése: híg bórsav-oldattal (H 3 BO 3), mivel ez szemre is használható, másra ecetvagy citromsav is megfelel, pl. tüdőre ecetsav gőze;

A mérgezés csökkentése II. 3) Közömbösítés ellentétes hatású és sokkal kevésbé ártalmas vegyszerrel (hétköznapi konyhai alapanyagok lennének a legmegfelelőbbek). iii) cianidok megkötése: komplexképződési reakciókban pl. vas-sókkal, de réz(II)-sókkal tilos (diciánná oxidálja); tüdőbe jutva oxidációval (pl. klórmész=kalcium-hipoklorit szagoltatása); iv) nehézfémsók megkötése: komplexképződési reakciókban a Pearson-féle keménységüktől függően ecet- vagy citromsavval, EDTA-val=etilén-diammin-tetraacetát-tal, állati fehérjével (tej, tojás). v) erős oxidálószerek redukálása: pl. aktív szénnel (nagy fajlagos felületének köszönhetően fizikai adszorpció révén általánosan használható ellenanyag mérgezések esetén), alkoholgőzzel. vi) erős redukálószerek oxidálása: pl. híg peroxid-oldattal (H 2 O 2); vii) szerves oldószerek kioldása: tejjel vagy olajjal. 4) Regenerálás, a szervezet egyensúlyának helyreállítása. a) testfelületen hidratáló krémmel vagy spray-vel; b) gyomorba fehérjében gazdag (tej, tojás), adott esetben olajos táplálék juttatásával; c) tüdőnyugtató gőzök (pl. kamilla, mentol) inhalálásával.

Fokozottan veszélyes anyagok a szervetlen kémiai laborokban 1) Tömény savak és lúgok: maró, roncsoló hatásúak, bőrön és nyálkahártyán égéshez hasonló, fekélyes sebeket, tüdőben vizenyőt okoznak. 2) Cianidok: sóikból már gyenge savak hatására (pl. szénsav!) hidrogén-cianid gáz (HCN), enyhe oxidálószerek hatására {pl. réz(II)-sók} dicián gáz {(CN)2} képződik, melyek a véráramba jutva a szén-monoxidhoz hasonlóan az oxigénszállítást blokkolják {komplexképzési reakció a hemoglobin vas(II)ionjaival}, a sejtlégzést gátolják, ezáltal okoznak fulladást. Kis mennyiségben is nagyon mérgezőek! (Keserűmandula illatukat csak rövid ideig érezzük. ) 3) Nehézfémsók: lágy Lewis-savként a fehérjéinkhez (főleg kénatomokhoz) erősen kötődnek, azok működését (enzimek) blokkolják, hosszan fejtik ki mérgező hatásukat (akkumulálódnak). Valamint az elemi higany (hő- és nyomásmérők, illetve ~szabályzókban) folyékony fémként illékony, ezért kiömlése esetén gyorsan meg kell kötni, pl. kénporral. 4) Szerves oldószerek: általában illékonyak és szöveteink feloldása révén rendkívül mérgezőek, emellett gyúlékonyak is (lásd tűzvédelem).

Milyen anyagokat és miért nem szabad a lefolyóba juttatni? Ezek számára külön hulladékgyűjtőket használunk. 1) mérgező: cianidok, nehézfémsók (és elemi higany), szerves oldószerek. 2) korróziót okozó: tömény savak és lúgok (fémrészek oldása), erős oxidálószerek, elemi fémek (pl. higany amalgámképződés). 3) gyúlékony, robbanásveszélyes: közvetlenül: szerves oldószerek; közvetve: erős oxidálószerek (az égést robbanásig fokozhatják), hidrogéngáz képzésére hajlamos reagensek (tömény savak és lúgok, valamint negatív redoxi potenciállal rendelkező elemi fémek: alkáli és alkáli földfémek, alumínium, magnézium, cink). 4) dugulást okozó: szilárd hulladékok (szilárd reagensek, papír- és üveghulladék). R- és S-mondatok: a veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok; illetve a veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok. Az ezeket tartalmazó papírt be kell ragasztaniuk a jegyzőkönyvük hátuljába! H- és P-mondatok: 2008. óta vannak forgalomban. H mondatok: fizikai, egészségi, környezeti veszélyt jelző figyelmeztető mondatok; EUH mondatok: kiegészítő veszélyességi információ. P mondatok: óvintézkedésre vonatkozó mondatok: általános, megelőzés, elhárító intézkedés, tárolás, elhelyezés hulladékként.

Védekezés tűz- és robbanásveszély ellen Laboratóriumi tüzet vízzel oltani tilos! Mert ha az égést szerves oldószer (is) táplálja, akkor az vízzel még hevesebb reakcióba léphet. Ehelyett a tüzet zárjuk el a levegőtől: tűzelfojtó takaróval vagy akár nagyfelületű ruhaneművel; porral, habbal vagy gázzal (CO 2) működő kézi tűzoltó készülékkel (a labor bejáratánál a folyosón találhatóak). Emberi testfelület (ruha, haj) égése esetén a további sérülések elkerülése céljából takarót vagy legfeljebb haboltó készüléket használjunk, adott esetben zuhanyt! Tűzveszélyes anyagok (főleg szerves oldószerek) melegítésének szabályai: Nyílt láng egyméteres körzetében még tárolni is tilos! Hőközvetítő közeget alkalmazunk a lassabb és egyenletesebb melegítés érdekében is: víz-, olajvagy homokfürdőt, illetve jól szabályozható elektromos fűtőlapokat. Egyéb tűzvédelmi előírások • Nyílt láng használata esetén a megfelelő szellőzést biztosítani kell (központi gázrendszernél ez már automatikus). A Bunsen-égőn a gáz- és a levegőáramot is be kell állítani az egyenletes égéshez. Használaton kívül el kell zárni! • A melegítésnél használatos vasháromlábra csak a teherbírásának megfelelő súly helyezhető. Az átforrósodott vasháromlábat szabad kézzel ne fogjuk meg, csak törlőruhával. • Desztillálásnál a készülék alá tálcát kell helyezni, hogy törés esetén megakadályozza a szétfolyást és az esetleges tűz terjedését. A desztilláló lombikot legfeljebb 2/3 -ig szabad tölteni, illetve a teljes mennyiséget kidesztillálni tilos. • Szárítószekrénybe gyúlékony, mérgező vagy savas gőzöket fejlesztő anyagokat helyezni tilos.

Tanácsok a szervetlen kémiai rész tanulásához Reakcióegyenlet-írás módja: ion- vagy molekulaegyenlet. A laboratóriumi gyakorlatok során az ellenionok szerepe is jelentős lehet, amit a molekulaegyenlet alapján láthatunk. Egyenletrendezés: elektron-, anyag- és töltésmegmaradás törvényei szerint. Szervetlen kémiai reakciók fajtái: 1) sav-bázis: Brönsted-Lowry elmélet, protonátadás alapján; 2) csapadékképződési: a képződő, rosszul oldódó só kiválik az oldatból; 3) komplexképződési: Lewis-féle sav-bázis elmélet, elektronpáron keresztül kialakuló koordinatív kötés alapján, Pearson-féle kemény-lágy sajátságokkal kiegészítve; 4) redoxi: nem egyszerű ioncsere reakció, mint az eddigiek, hanem elektronátmenettel, oxidációfok-változással járó. redukció=oxidációfok-csökkenés=elektronfelvétel: a könnyen redukálódó anyag az erős oxidálószer (reakciópartnerre kifejtett hatás szerint). oxidáció=oxidációfok-növekedés=elektronleadás: a könnyen oxidálódó anyag az erős redukálószer. Reakciók észlelhetősége: laborban az egyenletekhez mindig az észleletet is meg kell tanulni! • Érzékszerveinkkel: vizes oldatok színének és/vagy halmazállapotának megváltozásán keresztül: szilárd csapadék vagy gáz keletkezhet. A képződő gáz szemmel nem mindig észlelhető, szag alapján megsejthető (pl. ammónia=szalmiák szúrós szaga), ilyenkor a gáztérben vagy a gázt másik reakciótérbe vezetve további reakcióval azonosítandó biztosabban. • Indikátorok segítségével: láthatóvá tehető a változás. • Műszerekkel: mérhető fizikai-kémiai tulajdonságok eltérése alapján.

A szervetlen kémiai reakciók fajtái I. 1) Sav-bázis reakciók: Brönsted-Lowry elmélet, protonátadás alapján. Általánosan: sav + bázis só + víz (vagy erősebb sav/bázis felszabadítja a gyengébbet sójából) ionegyenlettel: H+ + OH– H 2 O molekulaegyenlettel: HCl + Na. OH Na. Cl + H 2 O sokszor nem észlelhető, csak p. H-indikátor papír segítségével 2) Csapadékképződési reakciók: a képződő, rosszul oldódó só kiválik az oldatból. Általánosan: sav-bázis reakcióban is képződhet rosszul oldódó só, vagy ioncsere-reakcióban a Pearson-féle kemény-lágy sajátságok alapján egymáshoz jobban illő ionok között erősebb kötés alakul ki, és a képződő semleges termék kiválik a vizes oldatból. Reakciópartner lehet a víz is hidrolízis. ionegyenlettel: Ca 2+ + CO 32– Ca. CO 3 fehér molekulaegyenlettel: Ca(OH)2 + H 2 CO 3 Ca. CO 3 + 2 H 2 O fehér A csapadékot nyomtatásban vastagítva, írásban aláhúzással kell jelölni és meg kell adni a színét is! A csapadék fontos tulajdonsága az oldhatósága: • mennyiségileg az oldhatósági szorzat jellemzi; • minőségi vizsgálatok során (és mosogatásnál): mennyire erős reagens kell hozzá. Savi oldási sor: 1. híg sósav, 2. tömény sósav, 3. híg salétromsav, 4. tömény salétromsav, 5. királyvíz.

A szervetlen kémiai reakciók fajtái II. 3) Komplexképződési reakciók: Lewis-féle sav-bázis elmélet, elektronpáron keresztül kialakuló koordinatív kötés alapján, Pearson-féle kemény-lágy sajátságokkal kiegészítve. Általánosan: Lewis-sav + Lewis-bázis komplex vegyület; leggyakrabban: a csapadékképződési reakció a töltések viszonyán alapuló sztöchiometriai arányon túl megy végbe. ionegyenlettel: Fe 2+ + 2 CN– Fe(CN)2 , majd Fe(CN)2 + 4 CN– [Fe. II(CN)6]4– barna sárga, [hexaciano-ferrát(II)] egyesítve: Fe 2+ + 6 CN– [Fe. II(CN)6]4– összetett, azaz komplex anion keletkezik sárga, [hexaciano-ferrát(II)] molekulaegyenlettel: Fe. SO 4 + 6 KCN K 4[Fe. II(CN)6] + K 2 SO 4 sárga, kálium-[hexaciano-ferrát(II)] komplex kation képződik: Ag. Cl + 2 NH 4 OH [Ag. I(NH 3)2]Cl + 2 H 2 O fehér színtelen, [diammin-ezüst(I)]-klorid A komplex iont szögletes zárójelbe kell írni és meg kell adni a színét és a szabályos nevét is – szintén szögletes zárójelben! A komplex vegyületek nevezéktanáról bővebben a B-s labor 2. elemzésének leírásában olvashatnak (II. Csapadék- és komplexképződés 1: Hidroxo- és ammin-komplexek).

A komplex vegyületek nevezéktana M=központi atom: Lewis-féle sav; m=a központi atom oxidációfoka (fémion töltése) L=ligandum: Lewis-féle bázis; n=a ligandum töltése x=ligandumok száma; m+xn=a komplexion töltése (+ kation, - anion) komplex neve: [x-görögszámnév(egybeírva)L-neve–M-neve(m-római számmal)] kation v. anion 1) A ligandumok száma: 1 -mono, 2 -di, 3 -tri, 4 -tetra, 5 -penta, 6 -hexa, … • ha n=0 vagy -1, akkor a koordinációs szám: 2 - alacsony oxidációfokú másodfajú fémek (Ag+, Au+) esetén; 4 - másodfajú- vagy alacsony ox. fokú átmeneti- (Pt 2+) és félfémek (As 3+, Sb 3+) esetén; 6 - átmeneti- vagy magas ox. fokú fél- (As 5+, Sb 5+) és másodfajú fémek (Sn 4+) esetén. 2) A ligandumok neve: n≥ 0 nem kap végződést: pl. H 2 O akva, NH 3 ammin, NO nitrozil. n<0 anionos ligandum: o-végződést kap, de az ion nevéből az –id végződés általában elmarad: pl. F- fluoro, CN- ciano; kivéve S 2 - szulfido, H- hidrido. 3) A központi atom neve: • ha m+xn ≥ 0 (komplex kation vagy semleges molekula): a fémion magyar neve; • m+xn < 0 (komplex anion): a fémion latin nevének töve (– um, ium, ur végződések helyett) + át végződés 4) Példák: [Ag. I(NH 3)2]+ [Ag. I(CN)2][diciano-argentát(I)]-anion [diammin-ezüst(I)]-kation [Mn. VIIO 4][Cr. VIO 2]2+ kromil-kation=[dioxo-króm(VI)] permanganát-anion=[tetraoxo-manganát(VII)]

A szervetlen kémiai reakciók fajtái III. 4) Redoxi reakciók: nem egyszerű ioncsere reakció, mint az eddigiek, hanem elektronátmenettel, oxidációfok-változással járó. redukció=oxidációfok-csökkenés=elektronfelvétel: a könnyen redukálódó anyag az erős oxidálószer (reakciópartnerre kifejtett hatás szerint). oxidáció=oxidációfok-növekedés=elektronleadás: a könnyen oxidálódó anyag az erős redukálószer. Általánosan: redukálószer + oxidálószer redukálószer oxidált formája + oxidálószer redukált formája ionegyenlettel: 2 K + 2 H+ 2 K+ + H 2 red. szer ox. szer (gázképződés jelölése) molekulaegyenlettel: 2 K + 2 H 2 O 2 KOH + H 2 red. szer ox. szer A reakcióegyenlet alatt jelölni kell a redukáló- és az oxidálószert! Adott esetben az oxidációfok-változások feltüntetését is kérhetjük, pl. szervetlen kémiai nagydigerben. A jellemző redoxi sajátság jóslása: az adott elem legstabilabb oxidációfokú formájához viszonyított helyzete alapján oxidációs szám -2 -1 0 +2 +4 +6 ion képlete S 2 - S 22 - S(8) S 2 O 32 - SO 42 - redoxi sajátsága redukáló erősség legstabilabb

+) Kombinált reakciók: pl. redoxi és komplexképződési egyben: 2 Cu. SO 4 + 10 KCN (CN)2 + 2 K 3[Cu(CN)4] + 2 K 2 SO 4 (kék) ox. szer red. szer (gázképződés) színtelen, kálium-[tetraciano-kuprát(I)] Tanács az általános kémiai mérésekhez A számjegyek megadása a mérés pontosságára utal. pl. tömegmérés esetén: táramérlegen centigramm pontossággal lehet mérni, tehát pl. 23, 45 g vagy 45, 00 g és nem 45 g. Analitikai mérlegen általában tized milligramm pontossággal mérhetünk: 23, 4486 g vagy 45, 0004 g. Kurzusvezetők tájékoztatója 15: 30 -tól A-kurzus: dr. Zsilák Zoltán, kedd 16 -19 óra maradjanak az A/01 -es teremben! dr. Zsilák Zoltán, szerda 16 -19 maradjanak az A/01 -es teremben! B-kurzus: dr. Valicsek Zsolt, csütörtök 14 -17 jöjjenek velem az A/03 -as terembe!