Szervetlen kmia Halogncsoport VII A oszlop Elektronszerkezet ns

  • Slides: 4
Download presentation
Szervetlen kémia Halogéncsoport VII. A oszlop • • • Elektronszerkezet: ns 2 np 5

Szervetlen kémia Halogéncsoport VII. A oszlop • • • Elektronszerkezet: ns 2 np 5 F, Cl, Br, I nemfém, At (mesterséges elem) félfém Elektronegativitás: 4. 0 -2. 2 Kis EN-ú elemekkel ionos, nagy EN-ú elemekkel kovalens kötésű vegyületeket alkotnak. Erős oxidálószerek (anionná redukálódnak) Kétatomos molekulákat képeznek. Színesek: molekuláik a látható fény hatására gerjesztődnek. Szobahőmérsékleten F 2, C 2 l gáz, Br 2 folyékony, I 2 szilárd. Előfordulás: tengervízben, ásványvizekben, többnyire Na-só formájában. Fluor (F) • Legerősebb oxidáló elem, nemesgázokkal is (Kr, Xe, Rn) reagál. • Megtámadja a legtöbb elemet: esetenként a fejlődő hő mellett fényeffektus.

Szervetlen kémia Halogéncsoport Fluor fontosabb vegyületei • Hidrogén-fluorid (HF): középerős sav, üvegmaratásra használják Si.

Szervetlen kémia Halogéncsoport Fluor fontosabb vegyületei • Hidrogén-fluorid (HF): középerős sav, üvegmaratásra használják Si. O 2 + 4 HF = Si. F 4 + 2 H 2 O Erős hidrogénkötés: H 2 F 2, H 4 F 4, H 6 F 6 asszociátumokat képez • Nátrium-fluorid (Na. F): fogpasztában • Nátrium-[hexafluoro-aluminát] = kriolit (Na 3[Al. F 6]) Al gyártásban elektrolízisnél: 1000 ºC-os olvadéka oldja a timföldet (enélkül 2000 ºC kellene) Klór (Cl) • • Fojtó szagú gáz, elemi állapotban vulkáni gázokban Reaktivitása hasonló (csak gyengébb) a fluoréhoz Előállítás: Na. Cl vizes oldatának elektrolízise → Cl 2 + H 2 Felhasználás: fertőtlenítés (víz, gyógyászat) Cl 2 + H 2 O HCl + HCl. O Hidrogén-klorid (HCl) HCl. O → HCl + O • Szúrós szagú gáz, vizes oldata a sósav (erős sav), kis koncentrációban gyomorban • Előállítás: Na. Cl + H 2 SO 4 = Na. HSO 4 + HCl • Felhasználás: PVC gyártás, gyógyszeripar + sok egyéb iparágban

Szervetlen kémia Halogéncsoport Bróm (Br) • Vörösbarna, rossz szagú folyadék • Klóréhoz hasonló jellegű

Szervetlen kémia Halogéncsoport Bróm (Br) • Vörösbarna, rossz szagú folyadék • Klóréhoz hasonló jellegű reaktivitás (de gyengébb) • Felhasználás: KBr, Na. Br-t nyugtatóként a gyógyászatban Ag. Br-t a fényképészetben Jód (I) • Szürke kristály, sárgásbarna vizes oldat, lila gőz

Szervetlen kémia Halogéncsoport Jód (I) • Vízben rosszul oldódik, de KI-os oldatban már jól.

Szervetlen kémia Halogéncsoport Jód (I) • Vízben rosszul oldódik, de KI-os oldatban már jól. • Oxidálószer (leggyengébb a halogének közül) • Fontos élettani szerep: pajzsmirigy által termelt tiroxin növekedési hormon Hiánya: pajzsmirigy megnagyobbodás (golyva), törpeség, szellemi visszamaradottság Napi szükséglet felnőttkorban: 0. 15 mg (jódozott só) De: 2 -3 g már halálos méreg • Előfordulás: tengervíz, édesvíz • Radioaktív jód: 131 I (urán maghasadásakor), felezési ideje 8 nap Felhasználás: halogén izzólámpákban W szál párolgásának csökkentésére Ag. I felhőkbe porlasztása: eső indítás 3 %-os alkoholos—vizes oldatát fertőtlenítésre (oxidáló hatása miatt) analitikai laborokban: reagens