Korai iskolaelhagys s trsadalmi kvetkezmnyei Ksztette Mayer Jzsef

Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei Készítette: Mayer József OFI TÁMOP 3. 1. 1 2011. december 6.

Miről szól ez az előadás? Mit jelent az, hogy korai iskolaelhagyás? Egy probléma, ami évtizedek óta létezik… Lehet- e erre a problémára megoldásokat találni? Uniós tapasztalatok és ajánlások áttekintése

Mit értünk tehát korai iskolaelhagyáson? A „korai iskolaelhagyás” kifejezés azokkal kapcsolatban használatos § akik az alsó középfokú végzettséggel vagy annak megszerzése előtt kilépnek az oktatási és képzési rendszerből § és a továbbiakban nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben Mi az alapprobléma? A Tanács 2003. május 5– 6 -i következtetéseiben megállapította, hogy a korai iskolaelhagyók arányának 2010 -re 10 % alá kellene csökkennie. E referenciaértéket nem sikerült elérni. Jelenleg a fiatalok egy hetede a felső középfokú tanulmányainak befejezését megelőzően kilép az oktatásból, illetve a képzésből.

A kiindulópont A válság és következményei: A. „A válság megsemmisítette a közelmúlt eredményeit” B. „Fény derült Európa strukturális hiányosságaira” § 23 millió ember munkanélküli. § Az elért haladás ellenére a 20– 64 évesek körében átlagban 69 %-os európai foglalkoztatási rátája alacsonynak tekinthető a világ más (USA, Japán) részeivel szemben § Az 55– 64 éves korosztálynak csak 46 %-a áll alkalmazásban § A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása miatt az EU aktív népessége 2013/2014 -től kezdve csökkenni fog.

EURÓPA 2020 STRATÉGIA 3 egymást támogató prioritás: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Alapvető célkitűzések: § A 20– 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. § – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. § – Teljesíteni kell a „ 20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve § megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). § – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb § generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. § – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

Korai iskolaelhagyás – 1948. népiskola (%)

A legnagyobb probléma: a nem tanulók 100 90 80 70 60 50 Összes továbbtanuló Nem tanul 40 30 20 10 0 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96

A második nagy probléma: a kimaradók 35 30 25 gimnázium 20 SZKI SZm. K 15 Összes kimaradó Az összes kimaradó a 18 évesek között 10 5 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998

34 a munkaerő-piaci aktivitás szempontjából Alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (%) 31, 8 35 28, 8 30 27, 5 25, 7 29, 2 30 29, 6 26, 2 25 20 15, 3 15 13, 4 13, 8 13 12, 3 10, 9 foglalkoztatott 16 14, 9 15, 5 14, 9 munkanélküli 14, 2 13, 2 gazdaságilag nem aktív 12, 5 10, 3 10 9, 7 9, 2 8, 6 7, 1 7, 8 7, 6 6, 3 5 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

§ A korai iskolaelhagyás csökkentése az iskolázottsági és képzettségi szintek javításával az „intelligens növekedést”, a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik legnagyobb kockázati faktorának leküzdésével pedig az „inkluzív növekedést” célozza.