Francia festszet Papp Tnde IFO II nappali 2009

Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009. 12. 09.

Francia festészet a XIX. században XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa Jacques-Louis David (1748 -1825) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus Jean August Dominique Ingres (17801867) David tanítványa J. A. D. Ingres: Jupiter és Thetis (1811) J. L. David: Horatiusok esküje (1784)

Théodore Géricault (1791 -1824) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) Eugène Delacroix (1798 -1863) merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830) Théodore Géricault: Medúza tutaja (1819)

Impresszionizmus Tájképfestészet: Barbizoni festőiskola (Fontainebleau mellett ) Camille Corot (1796 -1875) elvágyódás François Millet (1814 -1875) realisztikus parasztcsendéletek François Millet: Kalásszedők (1857) Camille Corot: Orpheus kivezeti Eurydikét az alvilágból (1861)

Realizmus: Gustave Courbet (1819 -1877) Édouard Manet (1832 -1883) az impresszionisták előfutára, merész, megbotránkoztató Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863) Gustave Courbet: Fürdőzők (1853)

Impresszionizmus: Claude Monet (1840 -1926) fény és színek lényegét kutatta Auguste Renoir (1841 -1919) -> impresszionista csoport alapítása, fény és árnyék játékának megragadása (Impresszionisták kiállítása – Musée D’Orsay) Claude Monet: Impresszió (A felkelő nap) (1872) Auguste Renoir: Evezősök reggelije (1881)

Az impresszionizmus hatása a korabeli festőkre Paul Cézanne (1839 -1906) (egyre eltávolodott az impresszionistáktól), tájképek, Provence Edgar Degas (1834 -1917) gyors, változó mozdulatok ábrázolása (táncosok, lovasok) Paul Cézanne: Mount Saint- Victoire (1898) Edgar Degas: Táncosnő (1878)

Paul Gauguin (1848 -1903) egzotikum, Tahiti Henri de Toulouse-Lautrec (1864 -1901) Montmartre bohém világa Vincent van Gogh (1853 -1890) „a holland zseni” Vincent van Gogh: Csillagos éj (1889) Paul Gauguin: Tahiti nők (1892) Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge (1892)

XX. századi francia festészet Fauve-izmus: („ a vadak”) Nem törődtek a realizmussal, csak a színekkel és a kompozícióval Henri Matisse (1869 -1954) a modern művészetek festőóriása Georges Braque (1882 -1963) Pablo Picassoval közösen a kubizmus alapítója is (xx. századi festészet és grafika: Centre Georges Pompidou) Henri Matisse: Zöld sugaras portré (1905)

Kubizmus: 1914 -ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa Fernand Léger (1881 -1955) témája: gépesítés, gyári munka Georges Braque: Éstaque-i viadukt (1892) Fernand Léger: Nő macskával (1921)

Francia festészet a két világháború között Szürrealizmus: Legismertebb képviselői nem franciák Max Ernst (1891 -1976, német) René Magritte (1898 -1967, belga) René Magritte: Szeretők (1928) Max Ernst: Szűz Mária elfenekeli a gyermek Jézust (1926)

Joan Miro (1893 -1983, katalán) gyermekrajzok és az avantgarde újító varázsa Marc Chagall (1887 -1985) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia Marc Chagall: Menyasszony (1927) Joan Miro: Az éneklő hal (1972)

A francia festészet hatása az európai művészetben A francia festőművészek mindig élenjárók voltak az új témák, és technikai kidolgozások keresésében Új szemléletmódok, nézőpontok A realista, már-már objektív ábrázolásmódtól a szubjektív, impresszión alapuló önkifejezési formákig -> Szubjektum kibontakoztatása, előtérbe helyezése.

Párizs, a divat fővárosa

Párizs, a divat fővárosa A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés

A XX. század első évtizedeinek divatja Paul Poiret (1879 -1944) –Az orosz balett mecénása –Az avantgarde művészek barátja –szoknya hosszának megrövidítése –"robe-chemise" (ingruha)

Elsa Schiaparelli (1890 -1973) – – szürrealista látásmód (Salvador Dali nagy barátja) nem egyszer Dali ötleteit keltette életre drámai színek, meghökkentő ruhadarabok (kalap-cipő) válltömés (1932),

Gabrielle (Coco) Chanel (1883 -1971) – A kalaposhölgy – Garconne-stílus – Nőies, elegáns, dolgozó nőtípus – kosztüm finom, puha hurkolt anyagból – kis vékony paszpól – 1. mesterséges parfüm, 1921: Chanel Nr. 5 – "kis fekete" ruha, bizsu (’ 30 -as évek) Christian Dior (1905 -1957) – Kezdetben galériát vezet – Sapkavázlatok – „New Look” 1947 – 1948 -tól USA piacára is betör, erős marketing – Parfümcég is, 1. kollekcióval egy időben (Miss Dior)

Divat a 2. világháború után Yves Saint Laurent (1936 -2008) Dior utódja – 21 évesen művészeti vezető – „Nude Look” (áttetsző anyagok) Hubert de Givenchy (1927 -) Dior és Schiapparelli tanítványa – Divatház 1952, Audrey Hepburn

Divat napjainkig Pierre Cardin (1922 -) elsők között nyitott Kelet felé - 1965: gumicsizmás manökenek, fényes, műanyag kabátban, nadrágban Jean paul Gaultier (1952 -) – férfiszoknyák, extremitás, jelmezek (Luc Besson: Az ötödik elem) Christian Lacroix (1951 -)- luxus, ragyogás, tökéletességre törekvés

Összefoglalás „francia ízlésvilág” – kifinomultság és elegancia, – meghökkentő, újdonság erejével ható Mind a képző-, mind az iparművészetben rendkívüli formáló erőként hatottak az európai kultúrkör művészvilágára. szubjektív szemlélet – fontos, sajátos mondanivaló minden egyes alkotásban, legyen az festmény, vagy ruhadarab.

Köszönjük a figyelmet!