Filozfiatrtnet Blcsszeknek Bevezets a filozfiba 2 Az rvels

Filozófiatörténet Bölcsészeknek / Bevezetés a filozófiába 2. Az érvelés eszközei Pete Krisztián / Kocsis László

Miről lesz szó? • • Érvek, érvelések szerkezete; Érvek típusai: deduktív, induktív, abduktív; Érvek helyessége: érvényesség, érvénytelenség, helytállóság; Érvek kritikája: konzisztencia/inkonzisztencia, cáfolat, fallácia; Bizonyosság (axiómák, definíciók) és valószínűség; Ismeretszerző módszerek: dialektika, analógiák; Anomáliák; Filozófiai módszerek: intuíció-pumpák, logikai konstrukciók, gondolatkísérletek és hasznos fikciók;

Érvek, érvelések szerkezete • Érv (vita vs. veszekedés) – Premissza: az érv kiindulópontjai (olykor elhallgatott - implicit) – Konklúzió: az érv végpontja (olykor közbenső álláspont • Érv (mi igaz) – Magyarázat (miért igaz) • Az érvek szerepe a filozófiában: (Arisztotelész, Frege, Russell vs. Hérakleitosz, Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger, Derrida) • A premisszák megalapozása: – Egy másik érv konklúziója (nem lehet csak erre korlátozódni – regresszus) – Alapvető premisszák (kontextusfüggő) • Önevidens, kataleptikus, érzetadaton alapulók, intuitíven megragadhatók, velünkszületettek

Érvek típusai: deduktív, induktív, abduktív Dedukció Indukció Ha a premisszák igazak, akkor a konklúziónak is igaznak kell lenni. • A premisszák igazsága garantálja a konklúzió igazságát. • Gyakran általános premisszákból egyedi konklúzióra visz. Ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió valószínűleg igaz. Abdukció Következtetés a legjobb magyarázatra. • Gyakran egyedi premisszákból • Gyakran egyedi premisszából általános konklúzióra visz. egyedi konklúzióra visz. • Tipikus formája az analógiás érv • Sherlock Holmes • Kritériumai: egyszerűség; Indukció-probléma: az koherencia; tesztelhetőség; általánosításunk soha nem lehet átfogóság. univerzális. (napfelkelte) • A természet uniformitása: Semmi garancia nincs az • megfigyeltről nemigazságra – de a pragmatisták megfigyeltre kedvelik, szemben a realistákkal

Érvek helyessége: érvényesség, érvénytelenség, helytállóság • Az érvényesség a jólformált deduktív érvek tulajdonsága: a premisszák igazsága szükségszerűsíti a konklúzió igazságát – Ha formálisan érvényes, és a premisszák is igazak, akkor helytálló az érv. • Az érvénytelenség a rossz deduktív és az induktív ill. abduktív érvek sajátossága nincs garancia a konklúzió igazságára – Ha formálisan érvénytelen, és a premisszák igazak, akkor a konklúzió vagy igaz, vagy nem.

Érvek kritikája: konzisztencia/inkonzisztencia, cáfolat, fallácia • • 1. Kettő vagy több állítás/kijelentés/propozíció/formula konzisztens, ha értelmezhetők úgy, hogy egyszerre mind igaz legyen. Ha nem tudnak egyszerre igazak lenni, akkor inkonzisztens halmazt alkotnak. ellentmondanak egymásnak – A konzisztencia/inkonzisztencia lehet pusztán látszólagos is (paradoxonok, abortusz) – Az inkonzisztenciát kerülni kell, kivéve retorikai esetben (vallás határeset) – A konzisztencia nem garantálja az igazságot! (De előfeltétele annak) • Egy érv cáfolata több, mint annak elutasítása. Két módja: – Az érvénytelenségének megmutatása; vagy – A premisszák hamisságának megmutatása. • • Az érv elutasítható cáfolattal, és annak megmutatásával is, hogy az általa használt igazolás inadekvát, nem kellően alátámasztottak egyes premisszái, bár nem is hamisak. Elutasítható egy érv arra hivatkozva is, hogy elmosódott fogalmat használ.

Érvek kritikája: konzisztencia/inkonzisztencia, cáfolat, fallácia 2. • Fallácia = gyenge, hibás érvelés – Nem minden fallácia tartalmaz érvénytelen érvet • Formális falláciák: a hiba az érv szerkezetében rejlik – Például „az utótag megerősítése”: A B, B tehát A. • Informális falláciák: a hiba az érv tartalmában rejlik – Például „a szerencsejátékos falláciája”

Bizonyosság (axiómák, definíciók) és valószínűség 1. • Bizonyosság – pszichológiai: érzés, mentális állapot (filozófiailag érdektelen) – episztemikus: szükségszerűen igaz (a legtöbb esetben nem elérhető) • Valószínűség – objektív: a fizikai történések nem meghatározottak (radioaktív bomlás) – szubjektív: nincs elég információnk a meghatározáshoz (odds-ok) • Valószínűségi állítás is következhet bizonyossággal • Axióma: speciális premissza, nincs szüksége igazolásra, bizonyosnak tekintett – definíciós axiómák: definíció alapján igazak / analitikusak – primitív mondatok: igazságuk garantált, de csak az adott kontextusban • Spinoza: „Ha egy meghatározott ok sincs adva, lehetetlen, hogy okozat következzék”

Bizonyosság (axiómák, definíciók) és valószínűség 2. • „Definiáld kifejezéseidet!” – Az érv végén kapott konklúzió, csak annyiban alkalmazható a kérdéses fogalmakra, amennyiben megfelelnek a definícióknak. • Clinton és a „szex” definíciója • Túl szűk (idioszinkretikus) definícó: nem alkalmazható széleskörűen • Túl tág definíció: téves és félrevezető konklúzióra visz • Ökölszabály: „A definíció a lehető legjobban feleljen meg annak, ahogyan a kifejezést a releváns diskurzusban használjuk!”

Ismeretszerző módszerek: dialektika, analógiák • Dialektika (Platón): filozófiai dialógus, mely nem a másik meggyőzésére, hanem az igazság megtalálására irányul. (nem vita és nem védőbeszéd) • • Dialektika (Kant): a végeláthatatlan vita a semmibe vezet, nem az igazság felé. Dialektika (Hegel): nemcsak a módszer dialektikus, hanem a valóság is (tézis-antitézisszintézis - Aufhebung) • Dialektikus materializmus (Marx): a talpára visszaállítani Hegelt; a történelem dialektikusan halad előre, de nem a Szellem, hanem a társadalmi osztályok kerülnek összeütközésbe • Analógia – szerepe az érvekben: Jog – precedens; Tudomány – modellek – funkciója az érvekben: illusztráció (Jó-Nap); bizonyítás (analógiás istenérv) – Erőssége: • Erős: ha az összehasonlított dolgok szempontból és releváns módon hasonlóak, plusz nincs sok releváns különbség közöttük • Gyenge: ha az összehasonlított dolgok kevés szempontból és irreleváns módon hasonlóak, plusz sok releváns különbség van közöttük

Anomáliák „A kivétel erősíti a szabályt” • Értelmetlen, hisz a kivétel épphogy gyengíti nem erősíti „Exceptio probat regulam” • Próbára tesz, nem pedig erősít (anomália – nem illenek a törvények rendjébe – kivételek) – Gyengíti a hatókörét (nem minden, csak általában) – Megváltoztatja és megerősíti (Newton 1. törvénye)

Filozófiai módszerek: intuíció-pumpák, logikai konstrukciók • Nem analógiás érv, csak a felfogást segítő analógia (Dennett Searle Kínai szoba érvéről) – Nem szabad érvként kezelni! – Locke: mikor vagyunk azonosak Szókratésszel? • Ugyan van intuíciónk, de ez nem érv – Dawkins: „önző gén” (ha szó szerint vesszük félreértjük) • A logikai konstrukciók nem valódi létezők – Létező tárgyak aggregátuma, egy másik szinten leírva (internet) • Minden dologról kiderülhet, hogy csak logikai konstrukció (asztal) – Létező dolgok egyfajta összegzése, átlaga: absztakció (átlag szavazó)

Filozófiai módszerek: gondolatkísérletek és hasznos fikciók • Gondolatkísérlet: tudományos kísérlet, csak épp gondolatban – Kísérleti módszer: a döntő változók tényleges elszigetelése – Gondolatkísérlet: a döntő változókat csak gondolatban szigeteljük el • Filozófiai: (ikerföld) • Tudományos: (Maxwell démon) – Általában meghatározott tétel alátámasztását célozzák egy érvben • Hasznos fikciók: fikciók, amelyek szerepe általánosabb annál, hogysem egyetlen tétel támasszanak alá. – Társadalmi szerződés, tudatlanság fátyla • Egyesek magyarázati eszközök: „önző gének” – az evolúcióelméletben – Soha nem szabad a valóság leírásának venni egy ilyen fikciót.

Köszönjük a figyelmet! Következő alkalommal: 3. Az értékelés eszközei