Filozfiatrtnet Blcsszeknek Bevezets a filozfiba 7 Arisztotelsz fizikja

Filozófiatörténet Bölcsészeknek / Bevezetés a filozófiába 7. Arisztotelész fizikája és metafizikája Kocsis László / Pete Krisztián

Platón ideaelmélete és annak problémái • • Platón különbséget tesz az egyedi dolgok és azok formái (ideái) között. Két-világ elmélet: Érzékelhető világ • • Formák világa Jelenség (valósnak tűnik) Valóság Immanens (tér- és időbeli) Transzcendens (téren és időn túli) Különös és tökéletlen Abszolút és tökéletes Változó Örök Érzékek által észlelt Értelem által tudott Sok példány (másolatok) Egy lényeg (archetípus) Példa: egy asztal, egy kör, egy szép nő Példa: Asztal(ság), Kör(ség), Szépség Mi van a rossz, csúnya, visszataszító dolgokkal? Például: sár vagy szőr. Úgy tűnik ezekben is van valami közös. De vajon van-e ideájuk? Ha nincs, mi bennük a közös. Ha van, akkor a formák világában vannak tökéletlen ideák is. Hogyan magyarázza Platón az érzékelhető dolgokban végbemenő változásokat? Az ideák sohasem változnak, a másolataik, vagyis a téridőbeli dolgok igen. De akkor milyen értelemben másolatok, ha csak az utóbbiak változnak, az előbbiek nem?

A „harmadik ember” érv • Platón ideaelméletének három alapelve: 1. Amikor egymástól eltérő egyedi dolgok egyaránt rendelkeznek valamely F tulajdonsággal (avagy: ugyanaz az „F” név alkalmazható rájuk), akkor van egy F forma, amelyben az egymástól eltérő Ftípusú egyedi dolgok mindegyike részesül. 2. Az F forma (az F-ség) maga is F (avagy: az „F” név alkalmazható magára F-re is). 3. Az F forma valamennyi F-nek nevezett dologtól függetlenül létezik. • A „harmadik ember” érv első verziója Platón Parmenidész című dialógusában: „Azt hiszem, te ilyen meggondolás alapján gondolod azt, hogy mindegyik idea – mint egység – létezik: amikor sok dolog nagynak tűnik előtted, ha végig nézel rajtuk, úgy látszik, hogy egy bizonyos forma azonosan van meg valamennyin: s ezért gondolod a Nagyot: egységnek. – Igazat mondasz – felelte. – Ha mármost magát a Nagyot és a többi egyes nagy tárgyat, együtt valamennyit egy pillantással átfogod lelkedben, nemde ismét egy újabb Nagy – mint egység – fog feltűnni, amely által mutatkoznak szükségképpen nagynak mind az előző dolgok? – Úgy látszik. – Tehát egy másik ideája a Nagyságnak fog feltűnni, amely magán a Nagyságon és a benne részesülő dolgokon túl bukkan elő; de mindezeken túl megint egy másik, és őáltala lesznek nagyok az összes előbbiek; és így az ideák mindegyike nem egy lesz, hanem végtelen sokaságú. ” (Platón: Parmenidész, 132 a–b)

Arisztotelész a „harmadik ember” érvről Az érv arisztotelészi változata: Ø Ha (1) igaz, akkor minden egyes dologra, amelyre egyaránt alkalmazható az „ember” név, akkor van egy forma: az emberség (nevezzük: „Ember”-nek), amelyből az egyedi emberek mindegyike részesül. Ø Ha (2) igaz, akkor az Ember (az emberség formára és az egymástól eltérő emberekre egyaránt alkalmazhatjuk az „ember” nevet. Az Ember maga is ember. Ø Ha (3) igaz, akkor az Ember teljesen más dolog (egy forma), mint azok az egymástól eltérő emberek, akik részesülnek az Ember formából. Probléma: az Emberben (a formában) és az emberekben valami közös, amely ezektől függetlenül létezik, egy újabb forma: legyen EMBER (a harmadik ember). Vajon mi a megoldás? Mit tagad Arisztotelész ahhoz, hogy elkerülje a problémát?

Arisztotelész (384– 322) o Platón legjelentősebb tanítványa és kritikusa. A nyugati filozófia és tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. o Sztageirában született (az ókori Makedónia egyik települése). o Kb. 18 évesen Athénba utazik és Platón Akadémiáján kezd el tanulni, ahol nagyjából 20 évet tölt. o Platón halála után elhagyja Athént. o 343 -ban II. Philliposz makedón király 13 éves fiának, Alexandrosznak (Nagy Sándor) nevelője lesz. o 335 -ben visszatér Athénba és megalapítja saját iskoláját: Lükeion. o 323 -ban Nagy Sándor halála után a makedón-ellenes párt (közöttük több akadémistával) támadni kezdik, ő pedig úgy dönt, hogy nem hagyja az athéniakat „kétszer vétkezni a filozófia ellen”, és elhagyja Athént.

Arisztotelész a tudományokról Ø Teoretikus tudományok: ezekben a tudományokban magáért a tudás kedvéért törekszünk a megismerésre. § Természetfilozófia (fizika): az önálló létezéssel bíró, de nem változatlan dolgokkal foglalkozik. § Matematika: a változatlan, de önálló létezéssel nem bíró dolgokkal foglalkozik. § Metafizika (teológia): tárgya azok a dolgok, amelyek önálló létezéssel bírnak és változatlanok. Ø Praktikus tudományok: ezekben a tudományokban azért törekszünk a megismerésre, hogy a társadalom irányitóinak útmutatóul szolgáljon. § Politika: a jó államforma kialakulásának és természetének tanulmányozása § Etika: a jó jellem kialakulásának és természetének tanulmányozása Ø Produktív tudományok: ezekben a tudományokban azért ismerünk meg, hogy szép és hasznos dolgokat hozhassunk létre. § Retorika § Művészetek Ø Logika: nem tudomány (tárgya nem szubsztancia), az általános műveltség része, mindenkinek rendelkeznie kell vele, aki tudomány művelésére vállalkozik.

Arisztotelész fizikája: az univerzum Néhány érdekesség Arisztotelész univerzumából: • • • Geocentrikus világkép: a Föld nem bolygó, nem kering semmi körül, nem forog a tengelye körül. Véges univerzum: hét bolygó (a Hold és a Nap is egy bolygó) kering a Föld körül, valamint a rögzített (egymáshoz képest nem elmozduló) csillagok. Az univerzumban öt elem található: négy (víz, tűz, föld, levegő) a változó földön és az éter a változatlan égi szférákban. Minden dolognak van egy természetes helye, és afelé törekszik (A föld az univerzum középpontjában, a víz a föld körül, a víz körül a levegő, a tűz pedig felfelé törekszik az ég felé. A nehezebb dolgok gyorsabban esnek lefelé, mint a könnyebb dolgok.

Arisztotelész fizikája: okok és magyarázatok • Minden jelenség magyarázata során négy okot kell megemlíteni: Ø Anyagi-ok (causa materialis). Amiből valami létre van hozva, amiből készül. Példa: a bronztömb, amiből a szobor készült. Ø Formai-ok (causa formalis). Amely alapján az anyag határozott formát ölt. Példa: annak a személynek vagy dolognak az alakja, akinek vagy aminek a szobra készül a bronztömbből. Ø Cél-ok (causa finalis). Arisztotelész teleológiai alapgondolata szerint semmi sem létezik cél nélkül. Példa: a szobor felállításának célja, tisztelgés valaki előtt, ábrázol valamit, gyönyörködtet, stb. Ø Ható-ok (causa efficiens). Aminek vagy akinek köszönhetően az anyag formát kap, ami vagy aki az anyagot megformálja. Példa: a szobor alakját megformáló, a bronztömböt kiöntő szobrász.

Arisztotelész metafizikája: Szubsztancia • • Metafizika: a létezők mint létezők tudománya. Az első okok tudománya. (Nem speciális, hanem a legáltalánosabb értelemben vett tudomány. ) Fő kérdése: Mi az, ami létezik? Arisztotelész kérdése: Mi a szubsztancia? Szubsztancia: A szubsztancia nem minőség (tulajdonság) Ø Amiről lehet valamit állítani, de őt magát nem állíthatjuk semmiről. Ø Ami képes önálló létezésre. • Arisztotelész arról, hogy mi a szubsztancia a Kategóriákban Ø Egy bizonyos egyedi létező: Szókratész • Lehetséges válaszok (a Metafizika Z könyvében) arra, hogy mi a szubsztancia: Ø szubsztrátum: az anyag, amely nem rendelkezik semmilyen formával (nem szubsztancia) Ø univerzálé: az, ami közös a különböző szubsztanciákban, mondjuk egy tulajdonság (szögletesség), amellyel több szubsztancia is rendelkezik (nem szubsztancia) Ø nem (genus): az univerzálékhoz hasonlóan túl általános, még tovább specifikálható (nem szubsztancia) Ø lényeg: az, aminek köszönhetően valami az, ami. (definícióval megadható mibenléte egy dolognak (szubsztancia? )

Arisztotelész metafizikája: fontos fogalmi megkülönböztetések • Anyag/forma: Nem létezik formátlan anyag (szubsztrátum), ahogy a forma is az anyagban létezik. Ø Hülémorfizmus: minden létező dolog: anyag + forma • Genus/species: különbséget tesz nem és faj között, a species, vagyis a faj differeniált a genushoz, vagyis a nemhez képest. Egy faj lehet nem, amíg van mód a differenciálásra (differentia specifica). Ø Definíció fontossága: a species meghatározására szolgál, továbbá meghatározza a szubsztancia esszenciális, avagy lényegi tulajdonságát. • Esszencia/akcidencia: lényegi/járulékos – Tulajdonságok megkülönböztetése Ø Lényegi tulajdonság: az ami azzá tesz valamit, ami. E tulajdonságát nem veszítheti el egyetlen létező sem, anélkül, hogy megszűnne létezni. (Szókratész ember. ) Ø Járulékos tulajdonság: nem lényegi tulajdonság. E tulajdonságok megváltozhatnak, attól a létező még az marad, ami. (Szókratész piszeorrú. ) • Aktualitás/potencialitás: valóság/lehetőség – Megfelel a forma/anyag megkülönböztetésnek: a forma hozza létre az anyaggal együtt a szubsztanciát. Az anyag a potencialitás. Isten: tiszta aktualitás.

Arisztotelész a lélekről: a test formája • • • „A léleknek, lényegnek kell lennie a lehetőség szerint élettel bíró természeti test formájának értelmében. ” A lélek a test formája. Míg Platón szerint a test és a lélek két egymástól lényegileg eltérő valami, s a lélek magasabb rendű a testnél s csak mozgásra használja azt, addig mindezzel szemben Arisztotelész szerint a lélek nem lehet test nélkül. A lélek sem nem anyagi természetű (ahogy a preszókratikusok gondolták), sem nem független teljesen a testtől (ahogy Platón vélte. ) A lélekről három megkülönböztetett értelemben is ok: „A lélek az élő test oka és princípiuma. ” Ø A térbeli mozgás, továbbá a növekedés, táplálkozás, érzékelés, gondolkodás forrása Ø A mozgás célja: a test a lélek miatt van, azért növekszik, gyarapszik, érzékel, (pl. hogy a lélek megismerhessen). Ø A lelkes testek szubsztanciája: „A létezésnek ugyanis minden dologban a szubsztancia az oka, az élet pedig létezés az élőknek. A élet oka és principiuma meg a lélek. ” (415 b)

Köszönjük a figyelmet! Következő alkalommal: 8. Szent Tamás Isten létezésének bizonyításáról