Filozfiatrtnet Blcsszeknek Bevezets a filozfiba 4 A fogalmi

Filozófiatörténet Bölcsészeknek / Bevezetés a filozófiába 4. A fogalmi megkülönböztetés eszközei Kocsis László / Pete Krisztián

Miről lesz szó? 1. A priori/a posteriori 2. Analitikus/szintetikus 3. Abszolút/relatív 4. Kategorikus/modális 5. Kondicionális/bikondicionális 6. De re/de dicto 7. Megdönthető/megdönthetetlen 8. Vonzat/implikáció 9. Esszencia/akcidencia 10. Internalizmus/externalizmus 11. Szükségszerű/kontingens 12. Objektív/szubjektív 13. Realista/nem-realista 14. Jelentés/jelölet (értelem/referencia) 15. Szintaxis/szemantika 16. Gazdag/szegény morális fogalmak 17. Típusok/példányok

A priori/a posteriori • A priori tudás: tapasztalattól függetlenül igazolható – Nem eredet, igazolás! (Geometria: eredete tapasztalati, igazolása a priori) • A posteriori tudás: csak tapasztalat által igazolható – Tényszerű és nem fogalmi tudás. • A filozófusok véleménye eltérő abban, hol húzódik a határ. • Példák: – „Minden tapasztalt eseménynek van oka” (Descartes: a priori analitikus; Hume: a posteriori szintetikus; Kant: a priori szintetikus) – „ 7+5=12” (Descartes és Hume: a priori analitikus; Kant: a priori szintetikus) – „Párizs Franciaország fővárosa” (Leibniz: a priori analitikus; (Descartes, Hume, Kant: a posteriori szintetikus) • Kritika: 1. minden tudást a posteriori módon konstruálunk; 2. minden tudás nyitott a revízióra

Analitikus/szintetikus • Analitikus: „az az ítélet, mely nem tesz hozzásemmit sem a fogalomhoz” (Minden agglegény nőtlen. ) – Érv: 1. Ha azt gondolod Károly agglegény, és 2. arra következtetsz, hogy nőtlen, akkor 3. analitikus ítéletet hoztál. • Szintetikus: az az ítélet, mely hozzátesz a fogalomhoz (A víz 100 C-on forr. ) – Érv: 1. ha valamit víznek gondolsz, majd 2. azt gondolod róla, hogy 100 C-on forr, akkor szintetikus ítéletet hoztál a víz fogalmában nincs benne a 100 C-os forráspont. Milyen értelemben? Logikai – Szemantikai – Pszichológiai • A priori/a posteriori: szükséges-e tapasztalat az igazoláshoz? • Analitikus/szintetikus: kellenek-e plusz fogalmak az ítélet meghozásához? • Kritika: Quine: Az empirizmus két dogmája (1950)

Abszolút/relatív Sokal – „A határok áttörése: arccal a kvantumgravitáció transzformatív hemeneutikája felé” (1996) felületes relativizmus a humán- és társadalomtudományokban • Abszolút vagy relatív idő és tér? – Newton (mindennapi felfogás): az idő abszolút, abszolút tér kell egy standard – Leibniz, Kant, Einstein: relatív idő kell egy nézőpont • Relativitás az etikában: – Abszolutista: egyetlen standardja létezik jónak és rossznak (Isten, ész, természet) – Relativista: hogy mi jó és mi rossz, rengeteg különböző tényezőtől függ. Csak egy adott közösségen belül értelmes a jó/rossz, helyes/helytelen, szép/csúnya megkülönböztetés. • Relativitás a társadalomtudományban: – Abszolút vagy relatív fogalom a szegénység • Figyelmeztetések: – A relativizmus nem szkepticizmus – Különböző célokra használhatunk különböző abszolút és relatív fogalmakat is. – A relativitás kapcsán nem minden relatív (a relativitáselméletben sem)

Kategorikus/modális • Kategorikus igazság: klasszikus logika faktuális értéke • Az igazság különböző fajtái: Egyesek igazak bizonyos időpontokban, de nem másokban: ’Süt a nap. ’ Egyesek bizonyosan igazak: ’Valami létezik. ’ Egyesekről úgy tudjuk, igazak: ’Az uránium-atomot széthasíthatjuk. ’ Egyesek lehet, hogy igazak (es persze lehet, hogy hamisak): ’A következő választást a jobboldali pártok nyerik. ’ – Egyesek szükségszerűen igazak: ’ 1+1=2. ’ – Egyesekről úgy hisszük, igazak (de talán valójában nem igazak): ’Nem Iokaszté férje Laiosz király gyilkosa’ – Ödiposz szerint. – – • A modális logika: különböző „modalitásokat” jelenít meg: – temporalis modalitas (igaz ekkor és ekkor), – logikai modalitas (szükségszerűen igaz), episztemikus modalitas (bizonyára igaz, úgy tudjuk igaz), és – intenzionalis logika (úgy hisszük igaz)

Kondicionális/bikondicionális De re/de dicto • Kondicionális: Ha előléptetnek, akkor megcsinálom a nyuszis éneklős dolgot. • Bikondicionális: Akkor és csak akkor csinálom meg a nyuszis éneklős dolgot, ha előléptetnek. – Az előtag/feltétel megerősítésének falláciája (oka, a kondicionális és bikondicionális keverése) De dicto (arról, ami mondva van) / De re (a dologról) • Vágyak: „Jonny Dangerous mindig egy híres rock-énekes akart lenni” • Hitek: „Egy FBI ügynök lőtte le JFK-t. ” De dicto: „Azt hiszi, hogy ’x’. ” / De re: „Van egy bizonyos ’x’, amiről A hisz valamit. ” • Szükségszerűség: „Szükségszerűen Mo nagymama a legöregebb a városban” De dicto: „Szükségszerű, hogy az a F. ”/ De re: „a szükségszerűen F. ”

Megdönthető/megdönthetetlen Vonzat/implikáció Ha egy igazolás vagy bizonyítás megdönthető, akkor egyéb bizonyítékok és információk fényében hamissá tehető. bírósági ítéletek halálbüntetés. • Tudás: tudásigények megdönthetők vagy megdönthetetlenek – Infallibilis és fallibilis tudások • Vonzat: logikai vagy tartalmi maga után vonás (klasszikus vs. releváns logika) 1. Ha a zöld egy szín, akkor a vas egy kémiai elem. 2. A zöld egy szín. 3. Tehát a vas egy kémiai elem. • Implikáció: inkább bennfoglalás és sokféle logikai de leginkább tartalmi viszonyt jelenít meg -- oksági

Esszencia/akcidencia • Akcidencia: egy dolog olyan tulajdonsága, ami nem tartozik lényegileg a dologhoz megváltozhat a dolog megsemmisülése nélkül • Esszencia: egy dolog lényege vagy esszenciája az, ami a dolgot azzá teszi, ami nem változhat meg a dolog megsemmisülése nélkül • Arisztotelésznél a tudomány: a természeti entitások esszenciális tulajdonságainak leírása. • Descartes: az esszencia és akcidencia meghatározásában nem az számít milyenek a dolgok, hanem, hogy mit gondolunk róluk. • Sartre: az esszencia fogalma elnyomó „az egzisztencia megelőzi az esszenciát” = azok • vagyunk, amivé tesszük magunkat, sem Isten, sem a természet, sem a társadalom nem határozza meg lényegünket. Kritika: az, hogy mi esszenciális vagy épp akcidentális, nagymértékben függ a kontextustól fémlap szoborban, vagy statikus szerkezetben

Internalizmus/externalizmus • Mi határozza meg a jelentést? – Belső tényezők? -- szemantikai internalizmus • Gondolatok, hitek, érzések, stb. – Külső tényezők? – szemantikai extarnalizmus • Tények Putnam: Ikerföld • Kiterjesztés: A gondolatok sincsenek a fejben – a mentális tartalmak részben externálisak -- szűk és tág mentális tartalmak • Igazolás: – Hitek közötti viszony – episztemikus internalizmus – Hitformáló mechanizmusok – episztemikus externalizmus

Szükségszerű/kontingens • Állítások – Szükségszerű: mindig igazak. – Kontingens: éppenséggel igazak, de lehetnének hamisak is. • Tényállások – Szükségszerű: olyan tények/események, amelyek nem lehetnek másképpen – Kontingens: olyan tények/események, melyek nem biztos, hogy megtörténnek 2 x 2=4 / ’Schmitt Pál 2012 tavaszán lemondott elnöki mandátumáról’ Problémák: • Determinizmus a dolgok szükségszerűséggel történnek (szabad akarat? ) • Isten létezése: szükségszerű, vagy kontingens létező? • A jövő szükségszerűsége

Objektív/szubjektív • Szubjektív: egyéni szubjektumhoz, tudatossághoz, elméhez tartozik • Objektív: az egyéni szubjektumtól független, azon kívül helyezkedik el Morális ítéletek? – Esztétikai ítéletek? • Objektivitás és interszubjektivitás különbsége • Lehetséges-e objektív tudás? És igazság? – szubjektív: egyedi nézőpont; objektív: sehonnan való nézőpont • Nagel: az objektív vs. szubjektív nem egy dichotómia, hanem egy kontinuum két vége

Realista/nem-realista • Feltalálni és felfedezni különbsége – Mit csinálnak a tudományok? És az etika? • Realizmus: „vannak olyan, a külső világgal kapcsolatos tények, amik fennállnak attól függetlenül, hogy felfedezzük őket vagy sem. ” – ontologiai realizmus: a fizikai tárgyak a mi elménktől függetlenül léteznek. – ismeretelméleti realizmus: a kijelentések igazak vagy hamisak attól függetlenül, hogy igaznak tudjuk vagy hisszük-e őket. – morális realizmus: a cselekvések morálisan helyesek vagy helytelenek, akár helyesnek vagy helytelennek ítéljük őket, akár nem. – esztétikai realizmus: a szépség a műalkotások egy valódi tulajdonsága, amelyet felfedezhetünk – metafizikai realizmus: ami valóságos, az pontosan úgy van, ahogy van, függetlenül az őt tapasztaló szubjektumtól. • Nem-realizmus: szubjektivizmus, relativizmus – Nem all-out opció, lehet válogatni….

Jelentés/jelölet (értelem/referencia) Szintaxis/szemantika/pragmatika • Frege azonosság rejtélye: Alkonycsillag = Hajnalcsillag – A mondat jelentése a gondolat, jelölete az igazságérték (A gondolat nem szubjektív) Mi nincs rendben a következő mondatokkal? 1. 2. 3. A sárga gyűlölet lerúgta a rosszindulatú algoritmust. A kutya öreg beteg kell aludni fektetnem le. (Kontextust megadó kérdés: Hány orvos, szakdolgozó, más szakember hiányzik az egészségügyből? ) – „Ez nem más, mint kampányfogás, egy reménytelen helyzetben lévő párt kétségbeesett próbálkozása. ” • Logika: szintaxis: a nyelv formális megalkotása; szemantika: igazsággal és hamissággal kapcsolatos vizsgálódás interpretáció • Mesterséges intelligencia és Funkcionalizmus

Gazdag/szegény morális fogalmak • ’szegény’ etikai fogalmak: ’jó’, ’rossz’, ’helyes’ és ’helytelen’. Az ezekhez hasonló fogalmak nagyon általánosak, és nyitva hagyják azt, hogy pontosan miben is állnak. Ebben a vonatkozásban majdnem olyanok, mint a egy bizonyos elmélet helykitöltői (placeholders), melyeket később tisztáznak csak. • ’gazdag’ etikai fogalmak: ’gyilkosság’, ’hazugság’ és ’becsapás’. Az ehhez hasonló fogalmak sokkal szubsztantívabb (de nem szükségképp teljesen meghatározott) jelentést hordoznak magukban. • Metaetika vs. Normatív etika – szegény vs. gazdag fogalmak

Köszönjük a figyelmet! Következő alkalommal: 5. Preszókratikus filozófia (Hérakleitosz és Parmenidész)