Filozfiatrtnet Blcsszeknek Bevezets a filozfiba 3 Az rtkels

Filozófiatörténet Bölcsészeknek / Bevezetés a filozófiába 3. Az értékelés eszközei Kocsis László / Pete Krisztián

Miről lesz szó? • Logika: a kétértékűség elve • Hibák, amikre oda kell figyelni: többértelműség, kategória-hibák, ceteris paribus, körbenforgás, fogalmi inkoherencia • Kritika: kritérium, ellenpélda, hibaelmélet • Falláciák: hamis dilemma, hamis ok, genetikus fallácia, kihegyezett dilemmák, az állarcos ember falláciája, question-begging • Egyéb hibák: van/kell szakadék, regresszus, öncáfoló érvek • Az értelmezés eszközei és elvei: a jóindulat elve, redukció, elégséges alap

Logika: a kétértékűség elve • • A kétértékűség két elve: – (KH) Kizárt harmadik: Minden állítás vagy igaz, vagy hamis, más lehetőség nincs. – (EM) Ellentmondásmentesség: Egyetlen állítás sem lehet igaz is és hamis is egyszerre. – (KH)+(EM)=(KÉ) Kétértékűség: Minden kijelentés igaz vagy hamis. Kritika: két szemantikai érték nem elegendő minden állítás értékeléséhez. (pl. olyan kijelentések, amik részben igazak csak, de részben hamisak) SZORITÉSZ PARADOXON (elmosódottság) 1. 2. 3. Az 1. 000 szem búza kupac. Egyetlen szem búza elvételével nem lesz egy kupacból nem kupac; azaz 1 szem búza nem jelent különbséget a kupacságban. Az 1 vagy 0 szem búza is kupac. • Két kiút: A. Van éles határvonal kupac és nem kupac között 2. premissza hamis B. A kupacság elmosódott fogalom, gyakran nem egyértelműen igaz vagy hamis egy tárgyra el kell vetni a kétértékűséget • Fuzzy logika: az elmosódó határok matematikailag korrekt modellálása

Hibák: többértelműség, kategória-hiba, ceteris paribus • Grammatikai többértelműség: „mindennek van egy oka” 1. 2. 3. • Minden individuális dolognak van egy különböző individuális oka, mely egyedül rá jellemző. Minden individuális dolognak ugyanaz az egyetlen oka van. A dolgok összességének ugyanaz az egyetlen oka van Többértelműség elmosódottság Ha kerülni akarjuk a félreértést, kerüljük a többértelműséget! • Kategória-hiba (Descartes elme-test): – különböző kategóriába tartozó dolgokat egy kategóriába sorolunk, és az egyik jellemzőit a másikon kérjük számon • Ceteris paribus: „minden más változatlansága mellett” megszorítás – Az irreleváns de fontos tényezők figyelmen kívül hagyásának eszköze (Teagyad/Tetested) – Funkciója: a releváns tényekre koncentrálni (normalitás – szokatlan kizárása; egyéb következmények kizárása – morális hedonista értékelés az ártatlan elítéléséről)

Hibák: körbenforgás • Körbenforgás, mint érvelési hiba (premisszák a konklúziókat és a konklúziók viszont a premisszákat): – Isten létezésének bizonyítása, Descartes a tudás kritériumairól • Óvatosan bánni a körbenforgással, mert olykor csak látszólagos! 1. 2. 3. 4. 5. Honnan tudod, hogy a busz 5 -kor érkezik? Mert a menetrendben az szerepel, hogy 5 -kor érkezik. De honnan tudod, hogy a menetrend megbízható? Onnan, hogy a busz 5 -kor érkezik. De honnan tudod, hogy a busz 5 -kor érkezik? A menetrendet megbízhatóságát nem a busz érkezési ideje igazolja, hanem a múltbeli tapasztalatok • Ártalmatlan körbenforgások: • Koherenciaelmélet: az igazolás nem végső alapokra fut ki, hanem összefüggő mintázatot alkot • hermeneutikai kör: az új szövegek csak a régebbi szövegek fényében értelmezhetők • Induktív kör: a múltbeli tapasztalatok bizonyítékok a jövőbeli tapasztalatokra

Hibák: fogalmi inkoherencia • Bizonyos kérdések nem válaszolhatók meg (‚I will a banana’ vs. ‚I would a banana’) – Csak fogalmilag koherens kérdések megválaszolhatók • A nők igaz természete: csak akkor fedezhető fel, ha a saját ‚igazi’ környezetébe helyezzük, vagy minden környezettől eltávolítjuk fogalmi inkoherencia – A környezet nélküliség is környezet; – A megfelelő környezet fogalma problémás (lazac – íváskor vs. sütéskor), plusz az igazi természetét csak különböző környezetekben ismerhetjük meg.

Kritika: ellenpélda, kritérium, hibaelmélet • Hazugság: általában kell tiltani, vagy csak bizonyos esetekben? – Univerzális morális norma, vagy csak részleges, kontextustól függő – Előbbi esetben könnyen cáfolható ellenpéldákkal, az utóbbiban nem. – Mivel az állítások/elméletek univerzálisak, az ellenpéldák igen furcsák is lehetnek. – Searle: Kinai szoba – ellenpélda az erős MI-re • ‚Rendszerelvű-válasz’: Searle megváltoztatja az álláspont lényegi vonását (nem kell minden elemnek rendelkeznie a kérdéses tulajdonsággal, csak magának a rendszernek) • Kritérium: megkülönböztető jegy, szükséges és elégséges feltétel – Wittgenstein és a „fájdalom” helyes használatának kritériuma (megfelelő viselkedés) • Nem azonos vele, nem jele a viselkedés egy mentális állapotnak / csak akkor helyes, ha van viselkedés • Hibaelmélet: Ha cáfolunk egy elméletet, akkor meg kell tudnunk magyarázni, miért volt hihető a korábbi elmélet (gömbölyű föld)

Falláciák: hamis dilemma, hamis ok • Hamis dilemma: az elénk tárt választható opciók nem merítik ki a releváns lehetőségeket (Vagy-vagy) – inkább retorika, mint filozófia – Általában úgy szűkíti a lehetőségeket, hogy a nem preferált opció könnyen cáfolható legyen. – Filozófiai használata: a közvetett észlelés elmélete melletti érv • Hamis ok: non causa pro causa – „oka, ami nem oka” – Post hoc ergo propter hoc – „ez után, tehát emiatt” az időbeli egymásutániság csak feltétele az okozásnak, nem azonos vele – Cum hoc ergo propter hoc – „ezzel, tehát emiatt” ha két dolog egybeesik időben, nem biztos, hogy közük van egymáshoz (véletlen) – A közös ok figyelmen kívül hagyása ha két dolog egybeesik időben, lehetséges, hogy közös okuk van – Túlegyszerűsített ok ha az esemény több ‚hozzájáruló ok’ okozata – az okként beazonosított esemény csak egy tényező

Falláciák: genetikus fallácia, kihegyezett dilemmák • Genetikus fallácia: az információ-forrás megbízhatóságának kétségbevonása megkérdőjelezi az információ igazságát. • A hit eredetének összekeverése a hit igazolásával. –bár az eredet része az igazolásnak – A férfiak és nők szexuális viselkedésének evolúciós eredete még nem igazolja azt. – Az eredet azonban fontos olykor (Descartes: megismerésünk megbízható, mert Istentől ered). – Ad Hominem: személyre ill. körülményre hivatkozó cáfolat • Kihegyezett dilemma: • • • „a génmanipuláció rossz” beavatkozik a természet rendjébe Ha a természetbe való minden beavatkozás rossz, akkor ellenezniük kellene a földművelést - hibás Ha csak bizonyos természet rendjébe való beavatkozások rosszak, akkor nem ez az indoka az elutasításnak Tehát az általuk előadott elv vagy hibás, vagy pedig irreleváns. Konstruktív dilemma: 1. (Ha X, akkor Y) és (Ha W, akkor Z); 2. X vagy W; 3. Tehát Y vagy Z. Destruktív dilemma: 1. (Ha X, akkor Y) és (Ha W, akkor Z); 2. Nem Y vagy nem Z; 3. Tehát nem X vagy nem W. • Védekezés ellene: • • Az egyik hegy megragadása. Az egyik alternatíva hamis A hegyek elkerülése. Mindkét alternatíva hamis. Ekkor hamis dilemmaként értelmezzük.

Falláciák: az állarcos ember falláciája, question-begging • Az állarcos ember falláciája: intenzionális fallácia, episztemikus fallácia – Leibniz azonosság törvényének nem megengedett használata • Tipikus példája az „ismeri”-tulajdonság használata • Descartes és a test és elme reális különbségének elmélete (amit észlelünk, hiszünk valamiről, az nem feltétlenül a tulajdonsága) • A kérdés bizonyítottnak vétele: question-begging, petitio principi • • Gondolkodom. Tehát vagyok. – Nem mindegy: „Én gondolkodom” vagy „Van egy gondolat” „ÉN” – feltétlezi, hogy vagyok. – Meditációkban: „én vagyok; én létezem” • Deduktivitás problémája: a premisszák tartalmazzák a konklúziót

Egyéb hibák: van/kell szakadék, regresszus, öncáfoló érvek • Hume guillotine-ja: a normák nem vezethetők le a tényekből • naturalista hiba, anti-realisták, morális szkeptikusok, szubjektivisták – – Sok az értékelő fogalom nem világos a különbség tartalmilag Logikailag: X-t tartalmazó konklúzió nem vonható le olyan premisszákból, amelyek nem tartalmazzák X-t. • Regresszus: amikor az igazolás vagy alátámasztás a végtelenbe nyúlik • • – – • Rossz, mert a végtelenségig sokszorozza az entitásokat vagy folyamatokat Rossz, mert nem megadja a választ, csak felfüggeszti, elodázza azt. Szkeptikus regresszus: honnan tudod? DE nem minden regresszus kell végtelen legyen. Öncáfoló érv: ha helytálló, akkor magáról mutatja meg, hogy nem helytálló – Példák: nyers relativizmus, egyszerű verifikacionizmus, eliminativizmus

Az értelmezés eszközei és elvei: a jóindulat elve, redukció A jóindulat elve azt mondja ki, hogy az értelmezőknek igyekezniük kell maximalizálni mások érveinek helytállóságát, állításainak igazságát azáltal, hogy a lehető legerősebb értelemben vegyék őket észszerűnek. Másképp fogalmazva, ha különböző fordítások állnak a rendelkezésünkre, melyek meglehetősen jól magyarázzák egyén beszédét vagy viselkedését, akkor azt kell a többivel szemben előnyben részesítenünk (ceteris paribus), ami a releváns körülmények tekintetében a legracionálisabb. – A hűség elve: a lehető legpontosabban, nem a lehető legerősebb formában adjuk elő mások érveit – Falláciaként: Szalmabáb (könnyen cáfolható torzított rekonstrukció) és árnyékbokszolás (a torzított álláspont bírálata) • Reductio ad absurdum: feltételezett premisszákból abszurd következtetésre jutva bizonyítja a feltételezett premissza hamisságát. – indirekt bizonyítás – Példa: Hume az analógiás istenérv ellen – Probléma: mikor kell feladni a feltételezett premisszát, és mikor kell elfogadni az abszurd következményt (paradoxonról van-e szó? ) És abszurd-e a konklúzió, vagy csak meglepő?

Az értelmezés eszközei és elvei: redundancia, elégséges alap • Redundancia: feleslegesség, mivel nincs szükség a létének feltételezésére, nincs okunk hinni a létében. – Példák: Laplace és Isten; Berkeley és az anyag ill. elsődleges minőségek; Ramsey és az igazság. • Elégséges alap elve: • „egy tény nem lehet valóságos vagy létező, és egy kijelentés nem lehet igaz, ha nincs elégséges alapja annak, hogy miért van így és nem másképp, noha ezeket az alapokat legtöbbször nem ismerjük” (Leibniz: Monadologia 32). – Ha nem is merjük az alapokat, attól még vannak (pontosabban kell legyenek). „Nihil est sine ratione cur potius sit quam non sit (Semmi sem ok nélkül olyan amilyen, és nem másmilyen) ” (Schopenhauer) – Mindennek indoka/alapja kell legyen – NEM pedig oka (Spinoza hibája) – Hume: az elégséges alap elve racionálisan megalapozatlan • nem bizonyítható, hogy van alapunk annak feltételezésére, hogy kapcsolat van az ok és okozat között.

Köszönjük a figyelmet! Következő alkalommal: 4. Filozófiai eszközök