Filozfiatrtnet Blcsszeknek Bevezets a filozfiba 8 Kzpkor Szent

Filozófiatörténet Bölcsészeknek / Bevezetés a filozófiába 8. Középkor (Szent Tamás az Istenhez vezető 5 útról) Kocsis László / Pete Krisztián

Miről lesz szó? • Hellenizmus • Középkor – Egyházatyák / Patrisztika – Skolasztikus filozófia • Korai skolasztika – Anzelm és az ontológiai istenérv • A skolasztika fénykora – Szent Tamás az Istenhez vezető 5 útról • Késő skolasztika – William of Occam elvei

Hellenizmus • Sztoa / sztoikus filozófia (i. e. 336 – i. u. 180) – Kitiai Zénon, Kleanthész, Krüszipposz, Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius – Logika: hipotetikus szillogizmusok – Fizika: a világ logoszból és hüléből áll, az előbbi lélegzetként bevonja a tulajdonság nélküli anyagot, így idézi elő az anyag tervszerű fejlődését. Az őselem a tűz. – Etika: „Az ember célja: a természettel harmóniában élni. ” A boldogságot csak a szenvedélyektől való mentességgel érhetjük el (apatheia). Az erény tanulható. • Epikurosz (i. e. 342 – 271) – Fizika: Démokritosz atomizmusát viszi tovább – Etika: Minden élőlény az örömre és a fájdalom elkerülésére törekszik. A nyugtalanság nélküli helyes élethez (ataraxia), a fájdalommentességen kívül a lelki nyugtalanságtól való mentesség is kell. • Szkeptikusok {Éliszi Pürrhon (i. e. 365 -275)}, Újplatonikusok {Plótinosz (i. u. 204 -270); Proklosz (i. u. 410 -485)}

Út a skolasztikáig • Patrisztika (II-VII. század) – Legfőbb feladatuk a keresztény tanok antik filozófia segítségével való alátámasztása, illetve ezek védelmezése a pogányokkal és a gnoszticizmussal szemben. – Szent Ágoston (354 -430) • Az ókor után csak a kolostorokban őrzik örökítik a keresztény tanításokat, egészen a Nagy Károly által elsőként alapított iskolák majd egyetemek megjelenéséig. • A görög filozófia jószerével teljesen kiveszik az európai kultúrából a matematikával, orvostudománnyal egyetemben. – Ezek később a skolasztika idején arab közvetítéssel kerülnek vissza.

Korai skolasztika IX-XII. sz. • Megkezdődik a skolasztikus módszertan kiépítése: – A kérdéseket racionálisan vizsgálják, pro és kontra érvek segítségével jutnak el a megoldáshoz. • Fellobban az univerzália-vita: – Az általános tulajdonságok valóban, vagy csak a gondolkodásban léteznek? • Johannes Scotus Eriugena (810 -877) – A hit és az ész között nem jöhet létre ellentmondás. Egyházatyák tekintélye. • Canterbury-i Anzelm (1033 -1109) – Az ontológiai istenérv megalkotása • Pierre Abelard (1079 -1142) – Konceptualizmus: nem csak nevek az univerzálék, hanem eszmékként léteznek. – Sic et non: A Biblia és az egyházatyák tételei ellentmondanak egymásnak a tekintélyek szövegei magyarázatra szorulnak, nem vehetők át mereven. (skolasztikus módszer)

Az ontológiai istenérv (formalizálás) 1. Definíció szerint: Isten az, aminél nagyobbat nem lehet gondolni. 2. Isten ideaként létezik a gondolkodásban (hisz értelmesen elgondolhatjuk a definíció alapján) 3. Az, ami a gondolkodásban és valóságosan is létezik, - ceteris paribus – nagyobb, mint ami kizárólag a gondolkodásban létezik. 4. Tehát, ha Isten csak a gondolkodásban létezik, akkor el tudunk gondolni nagyobbat, mint az Isten. 5. De a definíció alapján nem lehet nagyobbat elgondolni Istennél (ellentmondás lenne feltételezni, hogy képesek lehetünk nagyobbat elgondolni annál, aminél nem lehet nagyobbat elgondolni) 6. Tehát, Isten létezik.

Az ontológiai istenérv (kritikák) Gaunilo (Bencés szerzetes) kritikája: • • amikor Istent elgondoljuk, csupán szavak alapján gondolunk rá, azaz az Isten szó jelentését gondoljuk, anélkül azonban, hogy valódi fogalmunk lenne Istenről a gondolati létből (esse in intellectu) nem szabad a valós létre (esse in re) következtetni. Ha ez megengedett, akkor az elgondolt kincses szigetről is bizonyíthatnánk, hogy létezik. – Anzelm: az „aminél nagyobb nem gondolható” fogalmi jegyei közt egyrészt ott van a szükségszerű lét is • Istent éppúgy el lehet gondolni nem-létez 6 nek, mint minden más dolgot – Anzelm: ha valaki Istent nemlétezőnek gondolja, az valójában nem annak létét vonja kétségbe, „aminél semmi nagyobb nem gondolható”, hanem egy másik véges létezőét. Szent Tamás kritikája: a fogalmi létből nem következik a valós lét; „miután beláttuk Istent, nem lehet belátni, hogy van Isten és ugyanakkor azt gondolni, hogy nem létezik; de ebből nem következik, hogy ezt nem lehet tagadni, vagy hogy nem lehet elgondolni, hogy nincs Isten; és ezért érve abból az előfeltevésből indul ki, hogy van valami, aminél nagyobb nem gondolható” – Sztenderd válasz (Turay, Geréby): Szent Tamás összefüggéseiből kiragadva szemléli az érvet. Átsiklik afölött, hogy Anzelm nem a puszta istenfogalomból indul ki, hanem a vallási tapasztalat alapján megszülető istenfogalmat elemzi. az érv nem a priori, hanem a posteriori jellegű de akkor minek az érv?

A skolasztika fénykora XII-XIII. sz. • Visszatér az európai kultúrába és teológiába a görög műveltség, legfőképp Arisztotelész, és leginkább arab/mór illetve szír közvetítéssel – A filozófiát ekkor az új Arisztotelész értelmezések jellemzik, de két irányzat szemben áll: • Ferencesek: Ágoston tanításaihoz húznak • Dominikánusok: Arisztotelész teológiai integrációjában érdekeltek • Aquinói Szent Tamás (1225 -1274) az arisztotelészi tanok és a keresztény filozófia rendszerező összekapcsolására vállalkozott. – Bizonyos arisztotelészi művek összeegyeztethetetlennek bizonyultak a keresztény dogmákkal, ezért ideiglenesen indexre kerültek egyes könyvek (1210 – Fizika; 1215 – Metafizika) • Hit és Tudás nem mondhat egymásnak ellent, mert mindkettő Istentől ered ugyanarra az igazságra kell jutniuk. • Teodicea: Tamás szerint a világ tökéletes, a rossz a létezőt megillető tökéletesség hiánya (privatio boni debiti).

Az 5 út (korlátozások) • • Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című munkája egyfajta jegyzetnek készült a papi szolgálatra készülő közembereknek. – nem tudósoknak, tanároknak, ateistáknak vagy agnosztikusoknak! Szent Tamás nem kifejezetten egy Keresztény Isten bizonyításának szánta az 5 utat. – Például figyelmeztet rá, hogy ha Isten szentháromságát megkíséreljük bizonyítani, akkor bizonyításunk kudarcba fullad, és ez a hitetleneket gúnyolódásra vezeti. • • • Az 5 út nem Isten attribútumainak a bizonyítása, ezekre külön kitér máshol Szent Tamás (tökéletes, tökéletesen jó, változatlan, örök, mindenható, mindentudó, stb. ) Bár az 5 út Szent Tamás legszélesebb körben ismert érve Isten létezésére, mégsem ez a legjobban kidolgozott érv. (azt más munkáiban érdemes keresni) Az 5 út kifejtésekor még azt sem állítja, hogy azok ugyanarra vonatkoznának (csak később egyesíti őket a Summában – Quaestio XI) • Az 5 út csak töredékét teszi ki a Summa Theologiae-nek (mondjuk 2 oldal a 2000 -ből).

1. út: MOZGÁS/VÁLTOZÁS (formalizálás) Motus = változás, a 3 arisztotelészi akcidentális változást kell érteni rajta (hely, minőség, mennyiség) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Az érzékeink azt mutatják, hogy bizonyos dolgok változnak. Amikor egy dolog változik, akkor a potenciális tulajdonsága aktuálissá változik. Csak egy aktuális tulajdonság képes egy potenciális tulajdonságot aktuálissá változtatni. Semmi sem lehet egyszerre aktualitásban és potencialitásban egyszerre ugyanabból a szempontból (ti. ha aktuális és potenciális is, akkor aktuális egy bizonyos szempontból, és potenciális egy másikból). Tehát, semmi sem változtathatja meg magát. Tehát, minden változó dolgot valami más változtat meg. A változások sorozata nem futhat a végtelenbe. „Tehát szükségképpen el kell jutnunk olyan első változtatóhoz, amit semmi sem változtat, és ezt érti mindenki Istenen”

1. út: MOZGÁS/VÁLTOZÁS (megjegyzések) • • Ad. 2. bármilyen tulajdonságot is vesz fel egy dolog, annak már benne kellett lennie potenciálisan, különben bármilyen tulajdonságot felvehet bármilyen dolog, ami megengedhetetlen lenne. Ad. 6. a változást szenvedett dolog olyanná válik, amilyen azelőtt nem volt, ez pedig csak akkor lehetséges, ha létezik valami, amiből az előbbi dolog által a változás révén elért valóság bizonyos módon származik. KRITIKA: „Tehát, minden változó dolgot valami más változtat meg. ” – Vannak saját magukat megváltoztató dolgok: állatok, emberek – Kenny: Newton első mozgástörvénye „porrá zúzza az első út érvelését. A helyzet ugyanis az, hogy egy bizonyos test egyens irányú, egyenletes mozgását bármely pillanatban magyarázhatjuk a tehetetlenség elvével, a test saját korábbi mozgása alapján, anélkül, hogy külső beavatkozásra hivatkoznánk. ” • A nyugalomban lévő test nem mozog a tamási-arisztotelészi értelemben. „Csak egy aktuális tulajdonság képes egy potenciális tulajdonságot aktuálissá változtatni. ” – Kenny: nem kell egy bizonyos dolgot aktuálisan F-fé változtató másik dolognak aktuálisan F-nek lenni „halott ember nem követ el gyilkosságot” • Nem, de egyrészt aktuálisnak kell lennie, másrészt képesnek kell lennie a potenciálisan F dolgot aktuálisan F-fé változtatni. „A változások sorozata nem futhat a végtelenbe. ” – Miért ne lenne lehetséges a változtató dolgok végtelen sora?

2. út: OKSÁG (formalizálás) Casusa efficientis = létesítő ok, vagy ható-ok, Arisztotelésznél a ható-ok különbözik a formai-, anyagi- és cél-okoktól. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A dolgok ható-okainak sorát észleljük a világban. Semmi sem létezik önmagát megelőzően. Tehát semmi sem lehet (a dolgok általunk észlelhető világában) saját maga ható-oka. Ha egy korábbi ható-ok nem létezik, akkor az eredményül kapott dolog (hatás) sem létezhet. Tehát ha a sorban első dolog nem létezik, semmi sem létezik a sorban. Ha a ható-okok sora a végtelenségig terjed a múltban, akkor most nem lenne egyetlen létező dolog sem. Ez nyilvánvalóan hamis (ti. léteznek most dolgok, amik ható-okoknak köszönhetők) Tehát a ható-okok nem terjednek a végtelenig a múltban. „Szükséges tehát feltételeznünk egy első létesítő okot, és mindenki ezt nevezi Istennek. ”

2. út: OKSÁG (megjegyzések) • • Ható-ok vagy létesítő ok olyasvalami, ami létrehoz valamit, vagy megváltoztat valamit (zeneszerző hatóoka a zeneműnek). Okok sora: ható-okok láncolata, melyben a későbbi láncszemek működése csak a korábbiaknak köszönhetően lehetséges (fogaskerék-áttételek kell egy első forgató, ami nem fogaskerék) KRITIKA: „Tehát semmi sem lehet (a dolgok általunk észlelhető világában) saját maga ható-oka. ” – Ha semmi sem idézheti elő önmagát, akkor hogyan lehetséges első ok? • Isten nem létrejön, hanem öröktől fogva van. „Tehát a ható-okok nem terjednek a végtelenig a múltban. ” – Miért ne képzelhetnénk el okok végtelen láncolatát? Ha valaki a végtelen sorozat mellett foglal állást, akkor sem a semmiből keletkezést nem állítja, sem azt, hogy ne lenne minden egy okra visszavezethető de szükségtelen egyetlen végső okot tételezni. • Davis: „Ha ez igaz lenne, akkor a sorozat minden tagja okozat lenne, csakúgy mint a lánc egésze. Ez pedig felvetné a kérdést, mi okozza a láncot magát” nem lehet okozat, mert akkor a lánc része lenne, nem az oka…

3. út: SZÜKSÉGSZERŰSÉG (formalizálás) 1. A természetben „úgy találjuk, hogy egyes dolgok keletkeznek és elpusztulnak, tehát képesek lenni és nem lenni”. kontingens létezők (Szent Tamásnál lehetséges létezők) 2. Tegyük fel, hogy minden létező kontingens létező. 3. Minden kontingens létező esetében van olyan idő, amikor nem létezik. 4. Tehát lehetetlen számukra mindig létezni. 5. Tehát lehetséges volt olyan idő, amikor egyetlen dolog sem létezett. 6. Tehát ekkor semmi sem lehetett volna, ami a most létező kontingens létezőket létrehozta volna. 7. Tehát most semmi sem létezne. 8. Abszurd eredményre jutottunk annak feltételezéséből, hogy minden létező kontingens. 9. Tehát nem minden létező kontingens létező. 10. „Tehát léteznie kell lényegénél fogva szükségszerű lénynek, amely szükségszerűségének nem más lény az oka, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének. Ezt a lényt nevezi mindenki Istennek. ”

3. út: SZÜKSÉGSZERŰSÉG (megjegyzések) • • A 3. út érve egy REDUCTIO AD ABSURDUM érv. A szükségszerű lény létezik, de nem keletkezik (pl. összetétellel), és nem pusztul el (pl. széthullással). A kontingens ill. lehetséges lény éppen fordítva, ha létezik, akkor keletkezett (pl. összetétellel), de el is pusztulhat (pl. széthullással) KRITIKA: „ Tehát lehetséges volt olyan idő, amikor egyetlen dolog sem létezett. ” – Abból, hogy minden individuális dolog esetében van olyan idő, amikor nem létezik, nem következik, hogy van olyan idő is, amikor semmi sem létezik. • Szent Tamás arra az implicit premisszára épít, hogy lehetséges ilyen idő, akkor annak ténylegesen is meg kell esnie. valóban igaz, hogy e premissza nélkül falláciával van dolgunk. „úgy találjuk, hogy egyes dolgok keletkeznek és elpusztulnak, tehát képesek lenni és nem lenni” – Valójában csak kompozíció és dekompozíció jelenségei vannak, tehát nem lesz semmi sem a nemlétből létező, hogy aztán a semmibe hulljon vissza. A világegyetem alkotóelemei öröktől fogva vannak, és nem pusztulnak el. • De mi őrzi meg a pusztulástól, ha nincsen kezdete?

4. út: A LÉTEZÉS FOKOZATAI (formalizálás) Jó, igaz, nemes, stb. a tökéletességek különböző aspektusai, együtt adják ki a tökéletességet. 1. 2. 3. 4. A dolgokban fokozatosságot találni, az „inkább” és „kevésbé” értelmében. A fokozatok predikálása megkövetel egy „legvégső” esetre való utalást (pl. „az az inkább meleg, ami jobban megközelíti azt, ami a legmelegebb”). Ami egy adott nemben a maximum, oka mindazoknak, melyek a kérdéses nembe tartoznak. „Létezik tehát valami, ami valamennyi lény számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka, és ezt nevezzük Istennek. ”

4. út: A LÉTEZÉS FOKOZATAI (megjegyzések) • Kétségtelen, hogy fokozatokat találni a tulajdonságokban, természetesnek látszik e fokozatok megléte a létezésben is. • Mivel sem a 2. sem a 3. premissza nem működik korlátlanul – lásd alább – feltehetően jobban járunk, ha nem a melegről beszélünk, hanem csak a tökéletességekről. KRITIKA: • 2. premissza legfeljebb hatókörkorlátozással igaz – a tökéletességekre –, önmagában nem: – Ha Tomi kövérebb, mint Dávid, akkor a premissza szerint léteznie kell valaminek, ami maximálisan kövér, aminél kövérebb nincs. – Még rosszabb a helyzet, ugyanis a 3. premisszából következne, hogy ez a maximálisan kövér dolog lenne minden más kövér dolog oka. – Ez azonban értelmetlen!

5. út: A CÉL ELVE (formalizálás) A cél elve tulajdonképp annyit tesz, hogy minden történés valamiért történik, a dolgok működése valamilyen célt követ. 1. 2. 3. 4. A természeti lények célszerűen működnek, működésük minden esetben egy meghatározott cél érdekében történő tevékenység. A legtöbb természetes dolog minden értelmet nélkülöz. „Ámde az ismerettel nem rendelkező lények csak akkor irányulnak célra, ha őket egy értelmes lény célra irányítja, ahogy a nyilvesszőt irányítja az, aki nyilaz. ” „Létezik tehát olyan értelmes lény, aki minden természeti lényt célra irányít, és ezt nevezzük Istennek. ”

5. út: A CÉL ELVE (megjegyzések) • Szent Tamásnál a cél érdekében való cselekvés, vagy célszerű működés nem kíván meg szándékosságot: – A tűz ilyen célirányosan működik, amikor felfelé törnek a lángjai; vagy a kő is, amikor lefelé zuhan. • Az értelmes lények képesek saját maguknak célt kitűzni, és úgy cselekedni. KRITIKA: • Tamás előfeltevése, hogy ismerettel/értelemmel nem bíró lények célszerűségét csak egy értelmes lény képes kívülről biztosítani. – DE: a természetes szelekció éppen ezt a feltevést vonja kétségbe és magyarázza az egyedfejlődést enélkül. – Ugyanakkor: egy elektron vonzza a pozitívan töltött részecskéket, és ez a működése nem magyarázható az adaptációval. – Ez azonban lehet a világ egy nyers ténye, nem kell, hogy céltételezés legyen mögötte a véletlen éppúgy megteszi.

Kései skolasztika (XIV. sz. ) • Fő jellemzője a régi iskolák – Albert, Tamás, Duns Scotus – (via antiqua) metafizikai rendszereinek bírálata (via moderna), a nominalizmus győzelme az univerzálé vitában és a természettudományok fejlődése. • Fő képviselője: William Occam / William Ockham (1280 – 1348) Filozófiájának két fő elve: – A mindenhatóság elve: 1. Isten mindenhatósága okán a dolgokat másképp is teremthette volna; 2. amit közvetetten, másodlagos okok által hoz létre, azt közvetlenül maga is okozhatja. Ø Sem a dolgok létezését, sem az ok-okozat összefüggését nem ismerhetjük meg a priori, azaz az okság csak szabályszerűség. Empirista vonás… – A gazdaságossági elv (Occam borotvája): „a sokaság szükségtelenül nem tételezendő”, azaz minden a dolog magyarázatához nem szükséges ok fölösleges és ezért elvetendő Ø Az elv kiválóan használható az univerzálé vitában, ugyanis e szerint nem kell minden nyelvi kifejezésnek megfeleljen valamilyen realitás; nem sokszorozódnak meg az létezők

Köszönjük a figyelmet! Következő alkalommal: 9. Racionalizmus (Descartes a test és lélek reális különbségéről)