Elltotti jogok s rvnyestsk I Wesley Jnos Fiskola

Ellátotti jogok és érvényesítésük I. Wesley János Főiskola III. évfolyam levelező 2010. szeptember 27. dr. Pálfi Éva 2010

Ellátotti jogok A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai 1993. évi III. törvény (Szt) 94/E. –J. § Ki az ellátott? Az Szt. használja az elnevezést, de nem definiálja Értelmező rendelkezések: Szt. 4. §. , Szt. 4. § (1) bekezdés g) h) és pontja dr. Pálfi Éva 2010

Az ellátotti jogok a személyes gondoskodást igénybe vevő ellátottak jogait jelentik Szt: Pénzbeli, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó ellátások Jogai (sőt, kifejezetten az Szt-n alapuló jogai) minden ellátottnak vannak, de a törvény külön jogvédelmi intézményrendszert a személyes gondoskodást nyújtó intézmények ellátottainak biztosít Oka: intézményi jogviszony; speciális helyzet dr. Pálfi Éva 2010

I. Bevezetés Alapfogalmak, fogalmi elhatárolások dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások formái: Alapszolgáltatások Szakosított ellátások Ezeken belül: Ellátások típusai dr. Pálfi Éva 2010

Az ellátások formái I. Szociális alapszolgáltatások Falugondnoki, tanyagondnoki ellátás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás dr. Pálfi Éva 2010

Az ellátások formái II. Szakosított ellátások Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Rehabilitációs intézmény Lakóotthon (ezek együtt: tartós bentlakásos intézmény) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (ezek együtt: bentlakásos intézmények) Egyéb speciális szociális intézmény dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások típusai / Közösségi ellátások Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások típusai / Nappali ellátás Idősek klubja Fogyatékos személyek nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Nappali melegedő dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások típusai/ ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthona Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Hajléktalanok otthona dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások típusai/ rehabilitációs intézmények Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások típusai / lakóotthonok Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona Fogyatékos személyek ápoló- gondozó célú lakóotthona Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona dr. Pálfi Éva 2010

Ellátások típusai/ átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Időskorúak gondozóháza Fogyatékos személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti gondozóháza Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Bázis-szállás dr. Pálfi Éva 2010

Ellátotti jogok – jogosult és kötelezett Szt. V. fejezet: Intézményi jogviszony Szt. 94/B. §: állami fenntartó esetén az intézményvezető és az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője megállapodást kötnek. Szt. 94/D. §: nem állami, egyházi fenntartó esetén az intézmény fenntartója vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő vagy törvény képviselője írásbeli megállapodást kötnek. dr. Pálfi Éva 2010

Intézményi jogviszony alanyai Fenntartó / szolgáltató vagy intézmény ÉS AZ Ellátott (ha helyette és nevében törvényes képviselője jár el, a jogok és kötelezettségek alanya akkor is az ellátott) és hozzátartozója között keletkeztet jogokat /kötelezettségeket. dr. Pálfi Éva 2010

Fenntartó [Szt. 4. § (1) m)] Állami fenntartó (állam, önkormányzat, társulás) Egyházi fenntartó (egyház, egyházi jogi személy) Nem állami fenntartó (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, nonprofit szervezetek) dr. Pálfi Éva 2010

Szociális szolgáltató Az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 6065/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja (Szociális alapszolgáltatások a nappali ellátás kivételével) Falugondnoki, tanyagondnoki ellátás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka dr. Pálfi Éva 2010

Szociális intézmény [Szt. 4. § (1) bek. h)] Az Szt-ben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet. dr. Pálfi Éva 2010

Ellátotti jogok „A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben ellátottak jogai” – így szól a fejezet címe Kisegítő szabály: Szt. 4. § (1) bek. G): „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. ” dr. Pálfi Éva 2010

Ellátotti jogok [Szt. 94/E. § (1)] „A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottaknak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. ” dr. Pálfi Éva 2010

II. Szt. V. fejezet: Az intézményi jogviszony I. cím: Általános szabályok Általános és speciális ellátotti jogok dr. Pálfi Éva 2010

2. alcímben: az általános ellátotti jogok Az ellátáshoz való jog Egyenlő bánásmódhoz való jog Az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatok megismerésének joga alkotmányos jogok védelme Adatvédelem Tulajdonhoz való jog tiszteletben tartása Szabad mozgáshoz való jog Családi kapcsolatok megtartásához való jog Betegség esetén betegjogok megilletik Ügyintézésben segítségnyújtás Panaszjog dr. Pálfi Éva 2010

3. alcím: Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai Felülvizsgálattal kapcsolatos információk megismeréséhez való jog Fogyatékos személyek speciális jogai Pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos speciális jogai Hajléktalan személyek speciális jogai Szenvedélybetegek speciális jogai Gondnokság alatt álló személyek speciális jogai dr. Pálfi Éva 2010

Általános ellátotti jogok dr. Pálfi Éva 2010

Az ellátáshoz való jog Az ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van a szociális helyzetére egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei , speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése: Az ellátottnak joga van az intézmény által nyújtott ellátásokhoz általában, valamint személyre szabott ellátásban kell részesülnie. Alapszolgáltatás igénybevétele esetén is megilletik az ellátottat az általános és speciális ellátotti jogok. dr. Pálfi Éva 2010

Egyenlő bánásmódhoz való jog A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetben és feltételek mellett lehet vizsgálni. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése: Az egyenlő bánásmód követelményének megtartása általában (hátrányos megkülönböztetés tilalma) Speciális szabály a jövedelmi helyzet vizsgálatával kapcsolatban egyrészt adatvédelmi szabály, másrészt arra utal, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokhoz való hozzájutásnak az ellátott jövedelmi helyzete nem lehet a feltétele, de jogszabályi felhatalmazás alapján az ellátott az ellátásért, jövedelmi viszonyainak megfelelően (bizonyos kivételekkel) térítési díjat köteles fizetni. dr. Pálfi Éva 2010

[2003. Évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról] Hátrányos megkülönböztetés Amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt Neme Faji hovatartozása Bőrszíne Nemzetisége Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása Anyanyelve Fogyatékossága Egészségi állapota dr. Pálfi Éva 2010

… Vallási vagy világnézeti meggyőződése Politikai vagy más véleménye Családi állapota Anyasága (terhessége) vagy apasága, Szexuális irányultsága Nemi identitása Életkora Társadalmi származása Vagyoni helyzete Egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban dr. Pálfi Éva 2010

Az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatok megismerésének joga Az ellátást igénybe vevőnek joga van megismerni az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ennek érdekében az intézményvezető évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. dr. Pálfi Éva 2010

A tájékoztató tartalmazza az intézmény működési költségének összesítését az intézményi térítési díj havi összegét az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése, jelentősége Az információs szabadság, közérdekű adatok megismeréséhez való jog. „…működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok” – pl. tartós bentlakásos intézmények működésének biztonsága, fennmaradása, esetleges csődje – helyzetismeret Térítési díj számítás ellenőrizhetősége (szolgáltatási önköltség, intézményi térítési díj ismerete) dr. Pálfi Éva 2010

Az alkotmányos jogok védelme A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. dr. Pálfi Éva 2010

Alkotmány 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. dr. Pálfi Éva 2010

Alkotmányos jogok Az Alkotmányban fellelhetők a klasszikus polgári, politikai jogok, szabadságjogok (első generációs jogok), a gazdasági, szociális és kulturális jogok (II. generációs jogok, pl. szociális biztonsághoz való jog) és a III. generációs jogok (pl. lehető legmagasabb testi- lelki egyészséghez való jog, adatvédelem joga). L. 1949. évi XX. törvény XII. fejezet dr. Pálfi Éva 2010

Alkotmány 54. § (1)- (2) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. dr. Pálfi Éva 2010

Az élethez való jog és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások Amikor az ellátáshoz való jog az élethez való jogot jelentheti - hajléktalanok ellátása – az ellátás igénybevételének kérdése kontra önrendelkezési jog – tájékozottságon alapuljon az egyén döntése Idősotthoni ellátás – lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való jog és az élethez való jog kapcsolata Kínzás, embertelen bánásmód tilalma – l. korlátozó intézkedések dr. Pálfi Éva 2010

Az Szt-ben kiemelt alkotmányos jogok II. A testi-lelki egészséghez való jog Alk. 70/D. A Magyar Köztársaság területén élkőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése, jelentősége További törvények szabályozzák pl. egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv. ) Alapvető kérdés az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás kérdése, ingyenessége, térítéskötelessége Bentlakásos intézményekben külön értelmet nyer az egészségügyi ellátáshoz való hozzjutás kérdése (ellátási kompetenciák megoszlása az intézmény és az egészségügyi ellátórendszer között, az egészségügyi szolgáltatások ingyenessége / térítéskötelessége az otthonban, az ellátáshoz való fizikai hozzájutás…) dr. Pálfi Éva 2010

Adatvédelem és titoktartáshoz való jog Az igénybevételi eljárás során és a gondozás folyamatában egyaránt biztosítani kell az adatvédelemhez való jogot. Az Szt. meghatározza, hogy az ellátás mely szereplője milyen adatot kezelhet, milyen céllal. Szt. 18 -24. §: az adatkezelés szabályai 20. §: A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője nyilvántartást vezet. 20/A. §: várakozók nyilvántartása 20/B. §: Országos jelentési rendszer (FSZH) 20/C. §: TAJ alapú nyilvántartás Személyes adatok, szenzitív adatok egyaránt!!! dr. Pálfi Éva 2010

Az intézményvezető által vezetett nyilvántartás A jogosult természetes személyazonosító adatai Állampolgárság [bevándorolt, letelepedett, menekült státusz] Belföldi lakó- illetőleg tartózkodási hely Tartásra köteles személy természetes személyazonosító adatai Jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok A szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntés A jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatok A TAJ szám Az ellátás igénybevételének és megszüntetésének időpontja A térítési díj fizetési kötelezettség teljesítésére, annak elmaradására, a követelés behajtására/ elévülésére vonatkozó adatok dr. Pálfi Éva 2010

Tulajdonhoz való jog tiszteletben tartása Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező, illetve a mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelentenek az intézményben élő testi épségére. A veszélyeztető tárgyak körét ezen tárgyak birtoklásának feltételeit, ellenőrzését a házirend tartalmazza. A korlátozás nem érintheti a mindennapi használati tárgyakat. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése A (pl. tartós bentlakásos) intézmény az ellátott otthona. Biztosítani kell számára a komfortérzetet, melyet szokásos tárgyainak használata is elősegít. Az intézmény azonban egy INTÉZMÉNYESÜLT ellátási forma, ahol az ellátottak biztonságáért a felelősség nem csak magát az ellátottat és/vagy hozzátartozóit terheli, hanem az intézmény vezetőjét, szakszemélyzetét is. Két szempont – életszerű szabályozás a házirendben az arányosság elve alapján. dr. Pálfi Éva 2010

Az intézménybe bevitt vagyontárgyak elhelyezése és őrzése Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátott intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, őrzéséről. Az intézmény a házirendben szabályozhatja, hogy az egyes ellátottak milyen nagyságú / mennyiségű, az intézményi élethez szükséges személyes tárgy bevitelére jogosultak; erről a megállapodásban rendelkezni kell. dr. Pálfi Éva 2010

Ezen kívül a vagyon- és értékmegőrzés nem korlátozható arra hivatkozással, hogy az intézmény nem tud megfelelő feltételeket kialakítani az őrzésre. Ha valamely értéktárgy megőrzése speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybe vevő részére a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak igénybe vételéhez vagy eléréséhez. dr. Pálfi Éva 2010

A szabad mozgáshoz való jog Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, Figyelemmel saját és társai nyugalmára, biztonságára. Az intézmény házirendje határozza meg az intézményből való távozás és visszatérés rendjét. Az ellátást igénybe vevőnek az igénybevételi eljárás során részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményen belüli és az eltávozás esetére kialakított szabályokról. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése Szabad mozgáshoz való jog – alapvető szabadságjog Kontra az intézményben élők nyugalma, biztonsága Szabályozás a házirendben: legyen életszerű, ne tartalmazzon szükségtelen korlátozást, de ne tegye lehetetlenné az ellátott tartózkodási helyének ismeretét, az intézményvezetői felelősség kibontakozását. Az intézményben élő számára a szolgáltatás igénybevétele lehetőség vagy kötelezettség? – l. távollét és térítési díj fizetési kötelezettség; rentabilitás, normatívához való hozzájutás problémaköre… dr. Pálfi Éva 2010

Családi kapcsolatok ápolásához való jog Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Az intézményvezető a házrendben rendelkezhet a látogatás rendjéről, és meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élők nyugalmára. Az intézményvezető a házirendben szabályozott módon intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése Tartós bentlakásos intézmény: elsősorban otthon vagy elsősorban intézmény? Szabályozása: a házirendben Életszerű szabályozás, a szabadságjogok szükségtelen és aránytalan korlátozása tilos, de a társas együttélés szabályait ki kell alakítani a kölcsönös önkorlátozás jegyében. A kapcsolattartáshoz megfelelő fizikai tér szükséges – a tárgyi feltételek problematikája… dr. Pálfi Éva 2010

Betegjogok Amennyiben az intézményben ellátott betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni a betegjogokra is (l. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. ). dr. Pálfi Éva 2010

A betegek jogai az egészségügyi ellátáshoz való jog az emberi méltósághoz való jog a kapcsolattartás joga a gyógyintézet elhagyásának joga a tájékoztatáshoz való jog az önrendelkezéshez való jog dr. Pálfi Éva 2010 az ellátás visszautasításának joga az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga az orvosi titoktartáshoz való jog a betegek kötelezettségei

Jelentése A betegjogok minden beteget megilletnek, akkor mi ebben a rendkívüli? Adott esetben az ellátott a szociális intézményi ellátása során, annak keretében jut hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Ilyekor abban, hogy a betegjogok érvényesüljenek, ugyanúgy az intézmény a felelős, mint az ellátáshoz való hozzájutás vonatkozásában. dr. Pálfi Éva 2010

Az ügyintézés segítése Amennyiben az ellátott egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeknél fogva közvetlenül nem képes a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetőleg értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. dr. Pálfi Éva 2010

Jelentése Az ellátottat az ügyintézésben segíteni kell. E tekintetben vagy az intézményvezető intézkedik, vagy megkeresi az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt. Az ellátottjogi képviselő megkeresésének akkor van helye, ha az elintézendő ügyben való közreműködés tekintetében kompetens. dr. Pálfi Éva 2010

Panaszjog Az ellátottat az ellátással kapcsolatban panaszjog illeti meg. A panaszjog azt is jelenti, hogy joga van a panaszával kapcsolatos válaszra. Az intézményi ellátással kapcsolatos panaszok címzettje az intézményvezető, ő köteles az intézkedésre. A panaszt 15 napon belül kell kivizsgálnia és az eredményről a panaszost tájékoztatni. A panaszjoggal kapcsolatban az ellátottat [8 napon belül megteendő] jogorvoslati jog illeti meg. Másodfok a fenntartó. dr. Pálfi Éva 2010

Az ellátottak speciális jogai dr. Pálfi Éva 2010

A felülvizsgálattal kapcsolatos információkról Joga van tudni az ellátottnak, illetve törvényes képviselőjének. Tájékoztatás: fv. előtt és után. Jelentése, jelentősége: Az Szt. és végrehajtási rendeletei, különösen a fogyatékos személyek intézményi ellátása kapcsán többféle, az egészségi állapotra, készségekre, képességekre, rehabilitálhatóságra stb. vonatkozó felülvizsgálatot rendelnek el. Ezek befolyásolják az ellátott intézményi gondozását (hol, hogyan), rehabilitációját, szociális foglalkoztathatóságát stb. A felülvizsgálat időpontjának, eredményének megismerése az ellátott és törvényes képviselőjének alapvető érdeke. dr. Pálfi Éva 2010

Fogyatékos személyek jogai Akadálymentes környezet biztosítása Információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítása, A képességek, készségek fejlesztéséhez, az állapotfenntartásvagy javítás lehetőségének megteremtése, Az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartása, Társadalmi integrációjuk segítése, más személyekkel való kapcsolatteremtés elősegítése, szolgáltatások igénybevétele, elérhetővé tétele. dr. Pálfi Éva 2010

Korlátozó intézkedések szabályozása Az ellátotti jogoknál – holott lényegében éppen a jogok (önrendelkezés, személyes szabadságjogok) korlátozásáról szól. Miért itt szabályozzuk mégis: mert az ellátotti jogok garanciáit tartalmazza, hogy szükség esetén mi korlátozható (pl. szabad mozgás) milyen módon (eszközzel) és mértékben (pl. időtartama), és mi nem (pl. emberi méltóság). dr. Pálfi Éva 2010

Alkalmazása szociális intézményekben A korlátozó intézkedés alkalmazásának köre: milyen intézményekben, milyen ellátotti csoportra alkalmazható? Szt: Pszichiátriai betegeket ellátó intézményben, fogyatékosok, szenvedélybetegek intézményében. A korlátozó intézkedésekről szóló rendelet szerint: Az Eütv. És a 60/2004. (VII. 6. ) ESz. Cs. M rendelet szabályait az 1/2000. (I. 7. ) Sz. Cs. M rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. dr. Pálfi Éva 2010

Mikor? Ha az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara miatt saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. dr. Pálfi Éva 2010

Hogyan? Korlátozó intézkedés alkalmazására csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor. Nem lehet büntető jellegű. Csak addig tarthat, Olyan mértékű és Jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. dr. Pálfi Éva 2010

Hogyan? Csak az intézmény orvosa, [az orvos elérhetőségének hiányában a vezető ápoló x] jogosult a korlátozó intézkedés alkalmazásának elrendelésére. [x: Ez esetben az orvost azonnal értesíteni kell, az orvosnak az intézkedést jóvá kell hagynia]. A döntést az alkalmazandó eljárásról lehetőleg az intézkedést megelőzően, ha ez nem lehetséges, azt követően, külön jogszabályban meghatározott módon, írásos formában dokumentálni kell. dr. Pálfi Éva 2010

Hogyan? Az intézmény orvosa az intézkedésről, eljárásról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. Az intézményvezető 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. dr. Pálfi Éva 2010

Mi a korlátozó intézkedés? Pszichikai korlátozás (felszólítás) Fizikai korlátozás (szabad mozgás megtagadása, korlátozása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, lekötés) Kémiai vagy biológiai korlátozás Egyéb: ezek komplexen dr. Pálfi Éva 2010

Korlátok, garanciák Az intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető állapot tart. Az ellátottjogi képviselő értesítésének kötelezettsége garanciális jelentőségű. Cselekvőképtelen ellátott esetén erről az intézményvezető, az intézménybe történő felvételkor az ellátottnak és törvényes képviselőjének írásban tájékoztatást ad. A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátott vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál; a panasz kivizsgálásához pszichiáter szakorvos igénybevétele kötelező. dr. Pálfi Éva 2010

Hajléktalanokat megillető speciális jogok I. A hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményben elhelyezett személyek esetében különös figyelemmel kell lenni az emberi méltóság védelmére. Az intézmény vezetője a lehetőségek figyelembe vételével köteles olyan feltételeket biztosítani, ahol a hajléktalan személyek alapvető tisztálkodási, pihenési feltételei nyugodt körülmények között adottak. dr. Pálfi Éva 2010

Hajléktalanokat megillető speciális jogok II. A hajléktalan személy intézményi szolgáltatásának igénybevétele nem tehető függővé olyan információktól, mely korábbi életvitelével, előéletével kapcsolatos A hajléktalan személyeket ellátó intézmény vezetője az ellátott részére köteles postacímet biztosítani, és a nekik szóló küldeményeket átadni. dr. Pálfi Éva 2010

Szenvedélybetegek speciális ellátotti jogai Bentlakásos intézményeikben különös gondot kell fordítani az ellátottak személyes adatainak, személyiségi jogainak védelmére. dr. Pálfi Éva 2010

Gondokság alatt állók speciális joga Az intézményvezető köteles kezdeményezni új gondnok kijelölését, ha a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, különösen, ha nem a gondnokolt érdekeinek figyelembevételével végzi feladatait. dr. Pálfi Éva 2010

Ki ellenőrzi az ellátotti jogok teljesülését? Az ellátottjogi képviselő és az intézmények ellenőrzésével megbízott szociális hatóságok. L. következő előadás! dr. Pálfi Éva 2010

Portálok, melyekről az ellátotti jogokkal kapcsolatos információk nyerhetők: www. jogvedok. hu www. afsz. hu (szociális és gyermekvédelem) dr. Pálfi Éva 2010

Követelmények, vizsga 4 előadáson való részvétel [ ? ] Vizsga: házi dolgozat, témák: a) b) c) d) Sajtófigyelés a hajléktalanok közterületekről való kitiltásával kapcsolatos hírekről, és a téma feldolgozása ellátottjogi megközelítésből Sajtófigyelés az engedély nélkül működő szociális intézményekről szóló hírekről, és a téma feldolgozása ellátottjogi megközelítésből A téma az utcán hever. Ellátottjogi témák a médiában 2010 ben. A téma újságírói szemmel és ahogy egy, ellátottjogon edződött szociális munkás látja Esettanulmány az ellátottjog köréből e) Szóbeli vizsga dr. Pálfi Éva 2010