HARSNYI JNOS FISKOLA BUDAPEST DR MIKCZ ANDREA fiskolai

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST DR. MIKÁCZÓ ANDREA főiskolai tanár Harsányi János Főiskola Turisztikai és Gazdálkodási Intézet Elérhetőség: E-mail: Mikaczo. Andrea@hjf. hu 1

Bemutatkozás Végzettségek Ø Ø Ø Ø Szent István Egyetem, okleveles agrárközgazdász Szent István Egyetem, Ph. D – gazdálkodás- és szervezéstudományok IRCA (International Register of Certificated Auditors) – regisztrált vezető auditor (ISO 9001) Élelmiszerbiztonsági rendszer vezető auditor, felülvizsgáló (ISO 22000ÉBIR, HACCP) Munkavédelmi szakmérnök (BME) Tevékenységek Menedzsment rendszerek kiépítése (ISO 9001, HACCP, ISO 22000ÉBIR) Menedzsment rendszerek felülvizsgálata, tanúsítása (CERTOP Kft. ) Tanfolyamok, előadások: Tanfolyamok : ISO 9001, HACCP Előadások : ISO 9001, ISO 14001, MSZ 28000 (MEBIR), ÉBIR ISO 22000, HACCP

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete I. Bemutatkozás; a félévi tanmenet és a tantárgyi követelményrendszer ismertetése; Ø A minőségbiztosítás alapfogalmai. A minőségügy kialakulásának történeti áttekintése. Ø A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási funkciók között. Ø A minőségmenedzsment megvalósításának humán -erőforrás igénye. Ø Az ISO 9000 szabványcsalád és követelményrendszerének ismertetése. Ø A minőségbiztosítás rendszereinek dokumentációs követelményei. Ø A minőségbiztosítás rendszereinek felülvizsgálata (auditálási alapismeretek). Ø

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete II. Ø Ø Ø HACCP alapismeretek. Az MSZ EN ISO 22000: 2005 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások. Az MSZ EN ISO 14001: 2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése. Az MSZ 28001: 2003 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) követelményei. A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja. A minőségköltségek.

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés Ø Ø Ø Klasszikus minőségdefiníciók Feigenbaum szerint a minőség a termék, szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Juran megfogalmazása szerint: „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó, felhasználó igényeit”. A minőség relatív fogalom, hisz mindig tartalmaz bizonyos viszonylagosságot, összehasonlítást is. Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”. Taguchi a minőséget a társadalomnak okozott veszteségként határozza meg, miszerint minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége. Deming szerint a minőség a termékek és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy megfelelnek mind a kimondott és mind a kimondatlan igényeknek.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ŐSKOR

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN – ÓKOR - KÖZÉPKOR

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ÚJKOR

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés a minőségfelügyelet szintjei teljes körű minőségirányítás minőségbiztosítás statisztikai minőségszabályozás önállósult minőségellenőrzés önellenőrzés 1900 1920 1940 1960 1980 2000 A minőség-felügyelet fejlődésének fázisai idő/év

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés Minőségellenőrzés A minőség ellenőrzés fogalma: a kitűzött célnak és a valóságos helyzetnek az összehasonlítása oly módon, hogy eldönthető legyen, mennyire felel meg az aktuális, valódi helyzet a kitűzött céloknak. A minőség-ellenőrzés lényegében nem más, mint azoknak a módszereknek és tevékenységeknek az összessége, amelyekkel megállapítják, hogy a nyersanyag, a félkész- vagy késztermék kielégíti-e a minőségi előírásokat. A minőség-ellenőrzés súlypontja hagyományosan a késztermék ellenőrzése, ami már semmilyen javítási, módosítási, szabályozási lehetőséget nem ad. Célja a hibás, nem megfelelő termék kiszűrése és annak megakadályozása, hogy az elhagyja a vállalatot. Az ilyen ellenőrzés a hiba tényét, megtörténtét rögzíti, annak megakadályozására, megelőzésére nem tesz lépéseket

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés Minőségszabályozás A minőségszabályozás azokat az operatív módszereket és tevékenységeket foglalja magában, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. A minőségi követelmény az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőire vonatkozó igények olyan átalakítása, amely lehetővé teszi azok megvalósítását és vizsgálatát. A minőségszabályozás alapvetően két tevékenységből áll: az ellenőrzésből és a hibaokok megszüntetésére irányuló korrigáló, javító intézkedésekből. A minőségellenőrzés és -szabályozás különbözőségének lényege: a minőségszabályozás a hiba megelőzésére, elkerülésére irányul.

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés Minőségbiztosítás Az a bonyolult, soktényezős rendszer, amely jó működésével biztosítani képes, hogy a termékek a gyártás, tárolás, forgalmazás során mindig biztonságosan, változatlanul jó minőségben álljanak rendelkezésre, és mindezt folyamatosan megvalósítja, minőségbiztosításnak nevezzük. A legismertebb rendszerek alapelveit nemzetközi szabványok rögzítik (pl. : ISO 9000). A minőségbiztosítás mindazon tervezett és rendszerezetten végzett tevékenységek összessége, amelyeket a kialakított minőségügyi rendszerben hajtanak végre (és szükség esetén igazolnak) annak érdekében, hogy folyamatosan garantálják a termék vagy szolgáltatás megfelelését a minőségi követelményeknek. A minőségbiztosítási rendszer nem cél, hanem eszköz!

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés Minőségirányítás – Teljes körű minőségirányítás (TQM) A minőségirányítás egy adott vállalaton belül az általános irányítási (vezetési) feladatkörök mindazon tevékenysége, amelyek meghatározzák és megvalósítják a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket a minőségügyi rendszeren belül. A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management – TQM) átfogó minőségvezetési rendszer, amely a minőségbiztosítás legfejlettebb formája és egyre nagyobb teret hódít. A TQM minőségközpontú menedzsmentfilozófia és vállalatirányítási rendszer (vállalati stratégia), amely a vállalat valamennyi tagjának részvételén alapul.

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés teljes körű minőségirányítás minőségbiztosítás minőség-ellenőrzés termék hibák kiküszöbölése minőségszabályozás gyártási folyamat a termék minőségét befolyásoló folyamatok szabályozása, dokumentálása hibák elkerülése hosszú távú növekedés A minőségügyi tevékenységek hatásköre és célja a vállalati folyamatok szabályozott, dokumentált irányítása piaci részesedés fenntartása, növelése

Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés minőség (Q) 4. Megfelelés a vevő látens igényeinek 3. Megfelelés az alacsony költségnek (ár) 2. Megfelelés a vevő ismert igényeinek 1. Megfelelés a szabványnak idő (t) A minőség megvalósulásának szintjei

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási funkciók között

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A stratégiai menedzsment alapelemei A vállalkozás jövőképének kialakítása Külső (környezeti) vizsgálatok Vállalati belső elemzés - lehetőségek - fenyegetések - erősségek - gyenge pontok A stratégia megfogalmazása Stratégiai programozás Éves tervezés (operatív költségvetés) Menedzsment kontroll

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségmenedzsment kialakításából adódó hatások megjelenése a stratégiai menedzsmentben Ø Ø Változások a jövőképben, stratégiában: • a minőség, mint cél központi kérdéssé válik, • a stratégia vevőorientáltsága megnő, • a vevők megelégedettsége a teljesítmények mércéjévé válik. Változások a munkával és annak értékelésével kapcsolatban: • központi kérdéssé válik a minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése, • az emberek érdekeltségének növelése. Változások a vezető-beosztott kapcsolatokban: • megnő a beosztottak tudásának, döntésképességének, önállóságának, kreativitásának szerepe, • ezt fejezi ki a vállalati kultúra is. Változások a formális struktúrában: • a tervezési, szervezeti, érdekeltségi, szervezési, információs rendszerek kiépítésének és működtetésének közös célja a minőség konzisztens biztosítéka lesz.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A hagyományos vezetési-szervezési szemléletről a minőségi szemléletre való áttérést befolyásoló és meghatározó tényezők Ishikawa-diagram

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Érték-láncolat modell Porter szerint

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az alapvető vezetési feladatok rendszerezése 1. Szervezetmenedzsment kialakítása 2. Emberierőforrásmenedzsment 3. Folyamatmenedzsment 1. 1 Szervezeti struktúra 2. 1. Motivációmenedzsment 3. 1. Stratégiamenedzsment 1. 2 Szervezetfejlesztés 2. 2. Konfliktusmenedzsment 3. 2. Tervezés 1. 3 Szervezeti 2. 3. Emberierőforrás-tervezés, 3. 3. Döntés kommunikáció -szervezés 1. 4 Információ 2. 4. Munkaerő-kiválasztás, menedzsment -toborzás 1. 5 Szervezeti kultúra 2. 5. Munkakör-kialakítás, 1. 6 Csoportmenedzsment -elemzés 1. 7 Vezetési struktúra és 2. 6. Teljesítményértékelés 3. 6. Logisztikai menedzsment hierarchia kialakítása 2. 7. Emberierőforrás-fejlesztés 3. 7. Ellenőrzés 1. 8 Változásmenedzsment 2. 8. Karriermenedzsment 3. 8. Minőségmenedzsment 3. 4. Végrehajtás 3. 5. Szervezés

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőség- és biztonságmenedzsment rendszerek illeszkedése a vállalati stratégiába

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségmenedzsment megvalósításának humán-erőforrás igénye

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Cégvezető Minőségügyi asszisztens Minőségellenőrök Dolgozó személyzet A vállalkozáson belüli minőségügyi apparátus felépítése

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Minőségügyi vezető – Minőségügyi megbízott Felsőfokú végzettség: Ø Minőségügyi szakmérnök Ø Vezető auditor - szaktanfolyam Ø Belső auditor - szaktanfolyam

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az MSZ EN ISO 9000: 2001 szabványcsalád ismertetése

A minőségügyi rendszerszabványok fejlődése 2000 1994 1987 1979 1974 1968

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségügyi tevékenységek irányító, felügyelő intézményrendszere: 1. ISO – International Standardization Organization Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 2. NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület) 3. MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) 4. Független tanúsító szervezetek (pl. CERTOP) 5. Minőségfejlesztési tanácsadó szervezetek

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőség biztosítására vonatkozóan különböző minőségmodelleket alkalmaznak a gazdasági életben, de arra vonatkozóan nincs kötelező előírás, hogy egy adott szervezet mikor mit használjon. Ez függ a piaci helyzetétől, a vevőitől, megrendelőitől és a szervezeti kultúrától is. A gazdaság piaci szereplői szívesen alkalmazzák az ISO 9001 szabvány által kialakítható minőségirányítási rendszert. Azért kedvelt ez a rendszer, mert ismert, elfogadott a világ szinte minden területén és tanúsíttatható harmadik fél által, ami sok esetben piaci előnyt jelent. (piaci szelekció)

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST ISO International Standardization Organization Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (mintegy 100 ország képviselteti magát) 1987 – BS 5750 alapján ISO 9000 szabványcsalád kidolgozása (a múlt: ISO 9000, ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003, ISO 9004) 2000 – ISO 9000 szabványcsalád átdolgozása (ISO 9000, ISO 9001, ISO 9004) 2008 - ISO 9000 szabványcsalád újbóli átdolgozása

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Minőségirányítási rendszerszabványok Ø MSZ EN ISO 9000: 2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. Ø MSZ EN ISO 9001: 2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Ø MSZ EN ISO 9004: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez. (jelenleg átdolgozás alatt!)

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST MSZ EN ISO 9001: 2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Alapelvek: Ø • vevőközpontúság, • vezetői elkötelezettség, • munkatársak aktív bevonása valamennyi munkafolyamatba, • folyamatszemléletű megközelítés, • rendszerszemléletű irányítás, • folyamatos fejlesztés, • tényeken alapuló döntéshozatal, • kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Ø Az MSZ EN ISO 9001: 2009 szabvány szerkezeti felépítése: • Alkalmazási terület • Rendelkező hivatkozás • Szakkifejezések és meghatározások • Minőségirányítási rendszer • A vezetőség felelősségi köre • Gazdálkodás az erőforrásokkal • A termék előállítása • Mérés, elemzés és fejlesztés

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Plan Do Action Check PDCA modell

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST FOLYAMATOS FEJLESZTÉS V E V Ő I I G É N Y V E V Ő I Vezetőségi feladatok Minőségtervezés, Dokumentációkezelés, Képzés, Higiénia, Erőforrások biztosítása, Megelőző tevékenység (HACCP) Támogató folyamatok Fő folyamat: Pl. : túrórudi gyártás, bútorkészítés stb. Folyamat felügyelet, Belső auditok, Helyesbítés, Karbantartás, Termék E L É G E D E T T S É G

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az MSZ EN ISO 9001: 2009 folyamatközpontú minőségirányítási rendszer a következő főbb szempontokra épül: • meg kell határozni a minőségpolitikát és a szervezet minőségcéljait, • meg kell határozni a minőségcélok eléréséhez a kritikus folyamatokat (Porter-modell), • meg kell választani és alkalmazni kell azokat az értékelő és mérési eljárásokat, amelyek alkalmasak a jelenlegi és mindenkori folyamat hatékonyságának méréséhez,

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST (folytatás) • meg kell határozni a lehetséges problémákat (hibákat), azok előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, továbbá csökkenteni ezek fajtáját és súlyosságukat, • meg kell határozni a rizikó csökkentését és a folyamatok hatásfokát, valamint a hatékonyságukat növelni kell, • a stratégiai tervezést be kell vezetni és alkalmazni szükséges, meg kell határozni a fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat, • a terveket meg kell valósítani, és az elért eredményeket mérni, ellenőrizni kell, • szükség szerint helyesbítő, megelőző tevékenységet kell indítani.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Miért vállalja egy szervezet a minőségirányítási rendszer működtetését: • A vállalkozások jelentős számban azért működtetnek minőségirányítási rendszert és tanúsíttatják harmadik fél által, mert valamilyen vállalatnak a beszállítója, és az megköveteli tőlük. • A konkurens cégnek van tanúsítása, ezért a cég is törekszik megszerezni. • A cég vezetése elsősorban üzleti megfontolásból, jobb piaci pozíció elérésért dönt a minőségirányítási rendszer bevezetése mellett. • Akár külső, akár belső elhatározásból döntenek a minőségirányítási rendszer bevezetéséről és tanúsíttatásáról, az előnyök a következők: v A piaci elismertsége jelentősebb, elfogadottabb, ezzel jobban tudja bizonyítani, hogy a terméke vagy a szolgáltatása megfelel az európai követelményeknek. v Az Európai Unió országaiba történő piacra jutás egyik feltétele lehet a tanúsítás megszerzése. v Egy jól működő rendszerrel a cég megőrizheti az elért minőségi szintet. v A vevők/megrendelők megelégedettsége jelentősen javul.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségirányítási rendszer kialakításának fő lépései a tanúsításig: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Az MSZ EN ISO 9001: 2009 minőségirányítási rendszer megismerése. A minőségirányítási vezető felkészítése. A dokumentáció elkészítése. A rendszer belső bevezetésének irányítása. A dokumentációban leírtak szerint történő működés folyamatos ellenőrzése. Teljes körű belső felülvizsgálat (belső audit). Előaudit (szükség szerint). Tanúsító audit. (Felülvizsgálati audit 1 -2 évben, majd megújító audit a 3. évben) NAT által regisztrált tanúsító szervezet által!!

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségirányítási rendszer dokumentációs piramisa Minőségpolitika A vezetés minőséggel kapcsolatos szándéka és irányvonala. Minőségirányítási Kézikönyv A szervezet memóriája, önismereti eszköze. Követelmények, felelősségek, hatáskörök a minőségirányítási rendszerben. Minőségirányítási Eljárások A cég-, illetve termékspecifikus minőségirányítási feladatok, végrehajtási folyamatainak részletes szabályozása. Minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos utasítások A minőségirányítás operatív tevékenységének, a végrehajtás módjának részletes szabályozása. Bizonylatok, feljegyzések, nyilvántartások Információrögzítési és nyilvántartási rendszer a minőségi információk gyűjtésére, az erőforrások számbavételére, célok, tervek és programok teljesítése mértékének bemutatására, követelmények teljesítésének igazolására.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A menedzsment irányítási rendszerek felülvizsgálata

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségügyi audit rendszerezett és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek és a rájuk vonatkozó eredmények megfelelnek -e a a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatásosan megvalósították-e, és alkalmasak-e ezek a célok elérésére. A minőségügyi audit tervezhető, ezáltal valósítható meg a rendszerezettség. A vizsgálatot végző személyek, az auditorok nem felelősek, illetve nem érdekeltek a vizsgált terület eredményeiben, ezáltal biztosítható a személyi függetlenség. Az auditor az a személy, akinek megvan a felkészültsége (bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására) az audit végzésére.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Az auditkritériumok összehasonlítási alapként használt előirányzatok, eljárások, vagy követelmények összessége. Az auditbizonyíték az auditkritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A minőségirányítási rendszer hatékonyságát, a minőségpolitikában megfogalmazott alapelvek megvalósulását rendszeresen vizsgálni kell, fel kell tárni a szabályozásban és működésben lévő hiányosságokat, gyengeségeket. Ezek megszüntetésére, ismételt előfordulásuk kiküszöbölésére javító intézkedéseket kell bevezetni, ezen intézkedések eredményeit figyelemmel kell kísérni. A minőségirányítási rendszer auditja, felülvizsgálata független fél által ezen feladatok teljesítését szolgálja.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST tárgya szerint audit célja szerint rendszeraudit belső audit termékaudit külső audit folyamataudit vevői audit tanúsító audit A felülvizsgálatok típusai

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST BELSŐ AUDIT: A szervezet belső munkatársai által (esetleg külső szakértők bevonásával) végzett audit. A belső auditot a szervezet munkatársai végzik, de nem kizárt külső segítség igénybevétele sem. A belső audit lefolytatásához segítséget nyújthat szakértő személy, vagy tanácsadó szervezet. Követelmény, hogy belső auditot olyan személyek végezhetik akiknek nincs közvetlen érdekeltségük az auditált szervezet, funkció, vagy személy tevékenységének eredményében. A belső audit lefolytatását a szervezet belső ügyrendje szerint illetékes, illetve felhatalmazott személyek kezdeményezhetik a szervezet éves belső audit programja, vagy valamilyen rendkívüli esemény (felsővezetői utasítás) alapján.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A belső audit lefolytatását végző auditorokat a szervezetője, vagy minőségügyi megbízottja jelöli ki. Az auditoroknak a szervezet szakmai területeit, valamint a minőségügyi követelményeket egyaránt kiválóan ismerő személyeknek kell lenniük. A belső audit menete gyakorlatilag megegyezik a tanúsitási audit menetével. A belső audit eredményeiről jelentés készül. A jelentésben feltárt hiányosságokat a szervezetnek fell kell számolnia. A belső audit dokumentációját a szervezet minőségirányítási rendszerében előírtaknak megfelelően kell kezelni. A belső audit lefolytatásával kapcsolatos követelményeket az MSZ EN ISO 9001: 2009 szabvány 8. 2. 2. fejezete részletesen tárgyalja

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A külső fél általi felülvizsgálatok típusai: Ø Hatósági szerv által lefolytatott hatósági szemle – többnyire előre be nem jelentett időpontban. Ø A vevő általi, vagy a vevő képviseletében eljáró szervezet auditja – előre bejelentett időpontban. Ø A Nemzetközi Akkreditációs Testületnél (NAT) bejegyzett, független tanúsító szervezet által lefolytatott audit – a megbízó szervezet által előre meghatározott időpontban.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A független tanúsító szervezet általi auditok terminusai: Ø Ø Az előaudit lehetőséget biztosít a felülvizsgálandó cég számára az általa kért időpontban a „tét nélküli” teljeskörű auditálási folyamathoz (KIR és ÉBIR esetén kötelező!). A minősítő audit (HACCP rendszernél az igazolási eljárás) lefolytatásához 3 hónap aktív rendszerműködés igazolása szükséges a megbízó cég részéről (teljeskörű). A minősítő auditot követően felülvizsgálati audit keretében kerül ellenőrzésre a bevezetett rendszer működése az 1. és a 2. évben (külön-külön nem teljeskörű, de a két év alatt biztosítani kell a teljeskörűséget). A 3. évben megújító audit során győződik meg a tanúsító szervezet a tanúsítvány fenntarthatóságáról. Menete megegyezik a minősítő audittal.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az auditálás általános folyamata: Ø Ø Az audit előkészítése (kapcsolatfelvétel a céggel, konzultáció, dokumentáció bekérése 1 hónappal előbb). A rendszerdokumentáció vizsgálata (Kézikönyv, Eljárások értékelése, jelentés a dokumentáció vizsgálatról), audit tervezése, megbízó értesítése. Az audit lefolytatása (nyitó értekezlet, objektív bizonyítékok keresése helyszíni bejárással, feljegyzések ellenőrzésével, feltárt eltérések rögzítése, záró értekezlet, helyesbítő intézkedések jóváhagyása, auditjelentés készítése és továbbítása a megbízónak és a tanúsító szervezetnek) Szükség esetén utóaudit. A tanúsítási eljárás (auditjelentés vizsgálata, értékelése, tanúsítvány kiállítása és megbízó részére való továbbítása).

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az audit résztvevői: Ø A megbízó szervezet részéről: • Felső vezetőség, a tulajdonos vagy képviselője • Minőségügyért felelős vezető • Szervezeti egységek vezetői Ø A tanúsító szervezet részéről: • Vezető auditor • Társauditor • Szakértő (szükség szerint) • Gyakorló auditor (igény szerint, megbízó hozzájárulásával) • Tanúsító szervezet felügyelője (pl. : NAT képviselője, egyeztetés alapján – whitness audit)

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Ø Az ISO 9001 rendszer auditálás során feltárt eltérések típusai: • „A” típus: valamely szabványkövetelmény teljesítésének a hiánya. Utóaudit szükséges. • „B” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása és visszaellenőrzése szükséges még a tanúsítvány kiállítása előtt. • „C” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása szükséges, visszaellenőrzésére csak a következő auditon kerül sor. • Megjegyzés: az auditor által tett olyan észrevétel, amely segíti a szervezet működését, fejlődését. Javaslati szinten fogalmazódnak meg, javításuk nem kötelező.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!