HARSNYI JNOS FISKOLA BUDAPEST Munkagazdasgtan II 2008 mrcius

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan II. 2008. március 7. Ø Ø A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa); A munkaerő foglalkoztatásának típusai, atipikus foglalkoztatási formák; Munkanélküliség (fogalma, típusai, kezelésének eszközei, finanszírozási forrásai, állami szerepvállalás, területi megoszlások stb. ); Munkaügyi kapcsolatok rendszere, tömeges létszámleépítés. 1

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa) 2

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac (MEP) A korszerű piacgazdaság működési mechanizmusát meghatározó alkotóelem. A munkaerő adás-vételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő kereslete és a munkaerő kínálata alakítja a MEP működésének eredményességét. A munkaerő kínálata alkotja a MEP eladói oldalát, vagyis azok a munkavállalók, akik bizonyos időn belül szeretnének elhelyezkedni, munkaerejüket befektetni. A MEP másik oldala a munkaerő kereslete, azaz a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban adott létszámú és összetételű munkaerőt foglalkoztatni kívánnak. A MEP-on bizonyos mennyiségű munkaerő kereslet és munkaerő kínálat találkozik. Eltérés esetén Ø Ø túlkeresletes, vagy túlkínálatos piacról beszélhetünk. 3

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEP-on a felek erőviszonyai nem kiegyenlítettek, azaz mindig a rövidebb oldal elve érvényesül. Globális munkaerő túlkereslet esetén a munkaerő-kínálat, globális túlkínálat esetén pedig a munkaerő-kereslet nagysága szab határt a foglalkoztatásnak. Ha a vevők (munkáltatók) vannak erőfölényben, akkor kereslet-korlátos MEP-ról beszélhetünk. Amennyiben az eladók (munkavállalók) vannak erőfölényben, kínálat-korlátos MEP-ról beszélünk. 4

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A túlkeresletes MEP jellemzői: a munkaerő kereslet meghaladja a kínálatot, munkaerőhiányt idéz elő, gátolja a nemzetgazdaság fejlődését, a munkavállalók számára jelent előnyös helyzetet, javítja piaci pozíciójukat, Ø válogathatnak a felkínált álláslehetőségek között (kedvezőbb bérek, munkakörülmények stb. ) A túlkínálatos MEP jellemzői: Ø Ø Ø munkaerőtöbbletet jelentkezik, munkanélküliség Ø a munkaadók vannak kedvezőbb helyzetben, válogathatnak a munkavállalók között, 5 Ø A munkabér leszorítását idézi elő.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kereslet: A munkaerőpiac vevői oldalán elhelyezkedő munkáltatók egy meghatározott időben valamilyen meghatározott létszámú munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Befolyásoló tényezők: Ø a munka termelékenysége (egységnyi munkaráfordítás hatékonysága), Ø a végtermék iránti kereslet (származtatott kereslet, a munkaerő kereslete a termékpiaci kereslet függvénye), Ø a munkabér (magasabb bér-csökkenő vásárlási aránycsökkenő kibocsátás-alacsonyabb foglalkoztatási szint) (egyensúlyi bér) 6

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST (Folytatás) Befolyásoló tényezők: Ø Ø Ø adott munkáltató általános piaci helyzete, a munkáltató bérköltség növelő képessége, munkakövetelmények, munkaerőpiac általános egyensúlyi helyzete, konkurencia, milyen erősek az érdekképviseletek. 7

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő- kereslet grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kereslet Munkavállalók száma 8

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő- kereslet növekedésének grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kereslet Munkavállalók száma 9

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-kínálat: A MEP kínálati oldalán álló munkavállalók munkát végeznek, vagy szeretnének munkát végezni. Azaz egy meghatározott időszakban valamilyen létszámú és összetételű munkaerő el kíván helyezkedni. Két szempontból vizsgálhatók a befolyásoló tényezők: Ø Egyén oldaláról (mikroökonómia): életminőség, a munkaidő hossza, a szabadidő, a jövedelem (egyensúlyi bér). Ø Nemzetgazdasági oldalról (makroökonómia): demográfiai adottságok, munkajogi előírások, törvények. 10

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kínálat grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kínálat Munkavállalók száma 11

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kínálat csökkenésének grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kínálat Munkavállalók száma 12

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúlyi állapot: Amikor a munkaerő kereslete és kínálata megegyezik, egyensúlyi állapotról beszélhetünk, azonban ilyen állapot nem v. csak nagyon rövid ideig, átmenetileg létezik, csak elméleti síkon képzelhető el. A 2 -3%-os munkanélküliségi arány már egyensúlyi állapotnak tekinthető (Japán). Amennyiben a kereslet és a kínálat nem egyezik meg de közelítenek egymáshoz, akkor egyensúlyhoz közeli állapotról beszélhetünk. 13

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúly grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kereslet Munkaerő kínálat E Munkavállalók száma 14

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúly – teljes foglalkoztatottság fogalmának értelmezése: Ø 1950 -es évek: a rendelkezésre álló munkaerőforrás maximális kihasználása. Ø 1960 -as évek: a munkaerő-kínálat megfelel a keresletnek, függetlenül a foglalkoztatottság színvonalának mértékétől. A munkaerő-kereslete=munkát keresők száma. Ø 1970 -es évek: munkához való jog érvényesítése, lehetőség szerint mindenki a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozzon. Ø XXI. sz. : annyi a betöltetlen álláshely, mint amennyi az álláskereső. 15

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac szereplői: Ø az állam, Ø a munkaadók, Ø a munkavállalók, Ø az érdekképviseleti szervek. 16

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az állam munkaerő-piaci szerepe: Ø Ø munkáltató (a tulajdonában lévő vállalkozások, intézmények fenntartása révén – közalkalmazottak, köztisztviselők), munkaerő-piac „karbantartása”, ü foglalkoztatás-politika kialakítása, ü foglalkoztatás-politikai döntések előkészítése, szervezése, koordinálása, érvényesítése, ü foglalkoztatás-politikai eszközrendszer meghatározása, ü MEP-i intézményrendszer létrehozása és fenntartása, ü a MEP-i folyamatok figyelemmel kísérése, elemzése, prognózisok készítése, ü foglalkoztatást elősegítő programok, intézkedések kidolgozása, ü a foglalkoztatási érdekegyeztetésben való közvetlen 17 részvétel.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaadók és érdekképviseleteik munkaerő-piaci szerepe: : Ø a MEP vevői oldalát képviselik, Ø meghatározzák a konkrét piaci igényeiket amelyek létszámfelvételekben illetve az elbocsájtásokban jut kifejezésre, Ø járulékfizetési kötelezettség terheli (munkanélküli ellátási alapba), Ø szabályozott keretek közötti létszám-leépítési kötelezettség terheli, Ø az érdekképviseletek részt vesznek érdekegyeztetési folyamatokban, Ø a MEP-i feltételrendszerek és működési szabályok kialakításában. a foglalkoztatási 18

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkavállalók és érdekképviseleteik munkaerő-piaci szerepe: Ø a MEP kínálati oldalát képviselik, Ø járulékfizetési kötelezettség terheli, Ø az elhelyezkedés illetve az újra-elhelyezkedés érdekében saját maguknak kell aktívan fellépniük a foglalkoztatási érdekegyeztetési folyamatokban, Ø együtt kell működniük a MEP-i szervezetekkel, Ø részt vesznek a MEP-i feltételrendszerek és működési szabályok kialakításában. 19

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac működési mechanizmusa: A munkaerőpiac úgy működik, hogy egy állami szabályrendszer keretei között a munkaadói és munkavállalói érdekek konfrontálódnak. Azonban az utóbbi időben az tapasztalható, hogy az érintett felek egyre inkább elsajátítják a normális, piacorientáltságú viselkedés alapelemeit. Főbb működési zavarok: Ø Ø Ø növekvő munkanélküliségi arány, növekvő munka nélkül töltött időtartam, a munkanélküliség újratermeli önmagát, a pályakezdők bejutása a MEP-ra rendkívül nehéz, a képzési struktúra és a MEP összhangjának hiánya, kiforratlan és hiányos a MEP intézményrendszere, információs -rendszere. 20

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEP működését a munkaerő iránti kereslet és a munkaerőkínálat, illetve az egyes felek (munkavállalók és munkáltatók) magatartása határozza meg. A munkaerő-kereslet és a munkaerő -kínálat egymásra gyakorolt hatása alakítja: Ø a foglalkoztatás színvonalát, Ø a munkavállalók javadalmazását, Ø a munkavállalók allokációját (a munkavállalók elosztását jelenti a vállalatok, ágazatok, területek között). 21

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac sajátosságai és típusai: Ø a munkavállaló társadalmi lény, jogai vannak; Ø nem minden résztvevő versenyzik egymással (eltérő a szakképzettségi színvonal, eltérő munkahelyi körülmények, az eltérő képzettségű személyek egymással nem cserélhetők fel); Ø a munkavállalók többsége inmobil, előnyben részesítik a a helyben történő munkavégzést. A munkaerőpiac két fő típusa: Ø külső MEP, azaz a munkavállalók más országban keresnek munkalehetőséget (migráció). Ø belső MEP, azaz egy ország hazai, belső munkaerő-piaca. 22

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac intézményrendszere és jogforrásai: Mai intézmények a munkaerőpiacon: Ø Szociális és Munkaügyi Minisztérium Ø Állami Foglalkoztatási Szolgálat Ø Regionális/Fővárosi Munkaügyi Központok Ø Kirendeltségek Jogforrásai: Ø 1991. évi IV. tv. Flt: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásáról szóló tv. Ø 68/1996. Kormányrendelet a pályakezdőkről 23

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-piaci egyensúlyhiány: Az államszocialista rendszerben a MEP-i egyensúlyhiány a krónikus munkaerőhiányban jelentkezett. Ideológiai síkon mindenki munkájára szükség van, függetlenül attól, hogy tényleges hasznot állított-e elő vagy sem. Mindenki dolgozott, aki pedig nem arra büntetést róttak ki (közveszélyes munkakerülő KMK). A piacgazdaságokban viszont ezzel szemben az állandósult globális munkanélküliség jelenségével kell számolni. Ennek oka azzal magyarázható, hogy a bérek nem mozoghatnak szabadon a munkaerő-kereslet és –kínálat függvényében. A bérek lefelé rugalmatlanok, aminek oka a munkavállalók kollektív fellépése, a 24 szakszervezeti ellenállás.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség fogalma, típusai: Munkanélküliség: (közgazdasági értelemben) a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát A KSH munkanélkülinek tekinti: Ø nincs munkája, Ø aktívan munkát keres, Ø azonnal rendelkezésre tud állni egy adandó állás betöltésében. Egyórás kritérium: nem számít munkanélkülinek az, aki a megkérdezés hetében akár 1 órányi pénzkeresési tevékenységet folytatott. FH: Regisztrált munkanélküliek: A regisztrált álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres és a munkavégzésre, egy adódó (megfelelő) állás elfogadására rendelkezésre áll, együtt működik a Munkaügyi Központtal. 25

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A megfelelő állás Ø a munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetve az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, Ø egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas, Ø a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetve a minimálbér összegét eléri, Ø a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát nem haladja meg (10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a 2 órát), 26 Ø a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség típusai: Három típusát különböztetjük meg: 1. , súrlódásos munkanélküliség (frikciós) Oka: az információáramlás tökéletlensége Típusa: önkéntes vagy álláskeresési munkanélküliség (nagyobb fizetés reményében önként hagyja el az állást) 27

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST 2. , szerkezeti munkanélküliség (strukturális) Oka: a bérek nem teljesen rugalmasak Típusai: - szakmai-foglalkozási munkanélküliség (pl. nehézipar, mezőgazdaság) - területi munkanélküliség 28

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST 3. , globális munkanélküliség (ciklikus) Oka: az egyensúlytól eltérő reál-bérszint esetén következik be (kereslet elégtelenségi munkanélküliségnek is nevezzük), a kialakult bérszínvonalon a munkaerőállomány egy részének nem jut munkaalkalom Típusai: - konjunkturális: a teljes gazdasági növekedés több éves (hosszú távú) ciklusait követi - idényszerű: a gazdasági ágak a munkaerő keresletének rövid távú hullámzásához igazodnak 29

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség által különösen veszélyeztetett csoportok: Ø Ø Ø Ø Fiatalok és pályakezdők Időskorúak Nők Megváltozott munkaképességűek Etnikai kissebséghez tartozók Tartósan munkanélküliek Külföldiek 30

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei és jellemzői Aktív eszközök, melyek révén a kereslet és a kínálat mennyisége és szerkezete befolyásolható: A munkaerő-keresletet növelő eszközök: Ø munkahelyteremtő beruházások támogatása Ø munkahelymegtartó intézkedések támogatása Ø munkanélküliek vagy potenciális munkanélküliek alkalmazásának támogatása Ø a térség vállalkozási kapacitásának növelése Ø közmunkák szervezése és támogatása Ø a munkaidő csökkentéséhez kapcsolódó támogatások 31

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-kínálatot csökkentő eszközök: Ø a munkaerő elvándorlásának támogatása Ø a nyugdíjba menetel időpontjának előrehozásához Ø Ø kapcsolódó különféle támogatások a munkaerő bevándorlásának korlátozása az ifjúsági képzés kiterjesztése 32

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolását szolgáló eszközök: Ø Ø munkaerő-piaci információk gyűjtése, feldolgozása és terjesztése munkaerő-közvetítés munkaerő-piaci képzés munkaerő-piaci marketing 33

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének aktív eszközei az FLT alapján: Aktív eszközök (támogatások): – Képzések elősegítése – Intenzív álláskeresés támogatása – Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése – Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás – Közhasznú munkavégzés támogatása – Önfoglalkoztatás támogatása – Munkahely teremtés és megőrzés támogatása – Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása – Munkaerő-piaci programok támogatása 34

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének passzív eszközei: Ebbe a csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek alkalmazásával a munkanélküliséggel járó társadalmi feszültségek enyhíthetők. A munkaerőpiaci politika passzív eszközei elsősorban a munkanélküliség következtében fellépő jövedelem-kiesést kívánják valamilyen mértékben kompenzálni annak érdekében, hogy a munkanélküliség egyéni és társadalmi következményeit enyhítsék. A passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök tehát közvetlenül nincsenek hatással a munkanélküliség méretére és szerkezetére. 35

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének eszközei: Passzív eszközök FLT alapján Ø Ø Ø álláskeresési járadék, álláskeresési segély, költségtérítés. 36

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküli biztosítás finanszírozási forrásai és formái: A munkanélküli járandóság forrását általában a biztosításba bevont munkavállalók és munkáltatók befizetései képezik, amit gyakorta kiegészít az állam, az általános adóbevételekből képződő költségvetésből. Ø A munkavállalói oldal elismeri a társadalombiztosítás védelmi szerepét és ennek fejében hajlandók kollektív kötelezettségvállalásra. Ø A munkáltatói hozzájárulás logikája ezzel szemben az, hogy a termelési költségekben nemcsak a munkásoknak fizetendő bérnek kell megtérülnie, hanem azoknak a biztosítási költségeknek is, amelyek révén jövedelem garantálható az elbocsátott munkások számára. Ø A központi kormányzat szerepvállalása az adott ország adó- és jövedelmi struktúrájától függ. A kormányzat hozzájárulását az indokolja, hogy a társadalom viseljen közvetlenül is felelősséget 37 állampolgárai megélhetéséért, illetve jólétéért.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküli biztosítás finanszírozási formái: Formái: Ø szolidaritási: - állam Ø biztosítási: - munkaadó - munkavállaló Ø vegyes - állam - munkáltató - munkavállaló 38

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség területi megoszlása: A regionális különbségek sajátosságai: – Stabilitás a térségi különbségekben. A legjobb és a legrosszabb – – – helyzetben lévő megye közötti különbség 4 -szeres. A regisztrált munkanélküli 21%-a tartozik a munkanélküliség szempontjából legrosszabb térségben. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő területek: BAZ, Szabolcs, Nógrád, Zala megye. A legkedvezőbb helyzetben lévő területek: Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém megye. Nyugat-kelet irányú dualizmus (kétpólusúság) alakult ki. Település nagysága és a munkanélküliség nagysága közötti összefüggés: minél kisebb egy település, annál kevesebb munkahellyel rendelkezik. Számottevő különbség van a falusi és a városi munkanélküliek állománycsoportok szerinti összetételében. A munkanélküliség diffúziós jelenség: diffúzió = áramlás. 39

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A regionális különbségek okai: Történelmi okok: Egyrészt a Monarchia gazdaságpolitikájára nyúlik vissza. A Monarchia központja Bécs volt, a Bécshez közeli régiókat fejlesztették elsősorban (Nyugat-Magyarország). Másrészt az I. világháború után a Trianoni Egyezményt követően az ország „győztesekkel” volt körülvéve, azt a kevés, infrastruktúrával rendelkező területet is elcsatolták, ami volt. Számos térség nagyváros nélkül maradt, a fő vasútvonal és útvonalak is elkerülte. Mezőgazdaság hanyatlása (Szabolcs, Hajdú, Békés megye): rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok megváltoztak. A mezőgazdaság túlnyomórészt keleti piacra termelt, ez a piac összeomlott, fizetésképtelenné vált (Szovjetunió). Ezen kívül a mezőgazdasági termelés erősen éghajlatfüggő, ezért kockázatos. Nehézipar összeomlása (Borsod megye): a bányák bezárása egyben a feldolgozóipar megszűnését is jelentette. Ezekben az iparágakban 40 jellemzőek a „nehezen váltó” szakmák.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Atipikus foglalkoztatási formák: Atipikus foglalkoztatás: ide tartoznak mindazok a foglalkoztatási formák, amelyek a „normál” alkalmazási viszonyoknál a munkáltató szempontjából költségkímélőbb és rugalmasabb munkaerő igénybevételi formát jelentenek. Atipikus foglalkoztatás jellemzői: n munkaviszony hossza /határozott idejű/ n munkaidő /kötetlen vagy változó/ n bérezés /változó/ 41

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Atipikus foglalkoztatási formák: Ø Ø Ø Ø Bedolgozás: olyan önállóan végezhető munka, amelyre a teljesítmény, követelmény, munkanorma formájába határozható meg. Saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított alapanyaggal. A munkavégzés a munkaadó közvetlen irányítása nélkül zajlik. Alkalmi munkavállalás: Állami Munkavállalói Kiskönyv áll rendelkezésre. 97. évi 74. tv. Szabályozza. Ha a munkáltató ugyanazzal a munkaerővel legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül 90 napig munkaviszonyt létesít. Több munkáltatónál max. 120 nap/év. Távmunka: nincs konkrét törvényi szabályozás. A munkáltató és a munkavállaló között, telekommunikációs kapcsolat van. Munkaerő kölcsönzés: 1990 -től van Magyarországon mint fogalom, nincs szabályozva. Kölcsönző a munkavállalóját üzletszerűen ellenérték fejében a foglalkoztatónak átengedni. Részmunkaidő Szezonális, idényjellegű: időjáráshoz kötődik Önfoglalkoztatás Segítő családtag 42

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A piacgazdaságok - másfél évszázad szerves fejlődésének eredményeként - a munkavállalók, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti szervezeteik között az intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatok rendszerét alakították ki az együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és - a már kialakult - konfliktusok megoldására. A munkaügyi kapcsolatok fogalmán általánosan a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszert értjük, amelyet "ipari kapcsolatoknak", vagy "munkaügyi kapcsolatoknak" neveznek. 43

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere magába foglalja: – a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszerét; – a munkavállalói részvétel (participáció) intézményeit; – a munkaügyi viták, konfliktusok rendezésének intézményeit (ideértve a sztrájkot és a munkakizárást); – a gazdaság- és társadalompolitika fő irányainak meghatározására irányuló háromoldalú, tárgyalásokat és megállapodásokat; – valamint, a mikro-, mezo-, és a makroszintű konzultációkat. 44

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A piacgazdaságokban, a munkaügyi kapcsolatok rendszerében léteznek bipartit és tripartit munkaügyi kapcsolat modellek. A bipartizmus a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek párbeszédére helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a tripartizmus módot ad az államnak a közvetlen szerepvállalásra is a munkaügyi kapcsolatok formálásában. E modellben országos szintű háromoldalú konzultációkkal, illetve tárgyalásokkal és megállapodásokkal próbálnak keretet adni a kétoldalú megállapodásoknak. 45

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A két modell léte, érvényesülése egymástól különböző intézmények, módszerek, eljárások alkalmazásában is megtestesül. Míg a bipartit kapcsolat együttműködés, a bipartit tárgyalások és megállapodások homlokterében a munkaügyi kapcsolatok "hagyományos" elemei, dimenziói állnak (a munkaviszony, a munkafeltételek, a bér, stb. ), addig a tripartizmus esetében a tárgyalások során meghatározó szerephez jutnak a kormánypolitika olyan átfogó kérdései, mint a társadalompolitika, jövedelempolitika, szerkezetmódosítás, adók, foglalkoztatáspolitika. 46

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi kapcsolatok a társadalom, a gazdaság különböző szintjein is jelen vannak: Ø Ø Ø mikro-, vagy munkaszervezeti, intézményi szinten; mezo- vagy ágazati-szakmai, regionális szinten; makro- vagy országos szinten, sőt a munkaügyi kapcsolatoknak úgynevezett "szektoriális" szintje is létezhet. 47

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok intézményei: A munkaügyi Kapcsolatok rendszere a fejlett piacgazdaságokban a következő intézményeket foglalja magában: 1. / a kollektív tárgyalások és megállapodások makro-, mezo-, ill. mikroszintű rendszerét; 2. / a munkavállalói részvétel; 3. / az egyéni és kollektív munkaügyi viták rendezésének eljárásait, beleértve a sztrájkok kezelését. 48

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi viták két fő csoportra oszthatók: - egyfelől egyéni és kollektív vitákra, - másfelől jogvitákra (illetve jogi vitákra) és érdekvitákra (illetve gazdasági vitákra). A jogviták a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy egyéni munkaszerződésben rögzített valamilyen jog megvalósulására vagy értelmezésére vonatkoznak. Az érdekviták a kollektív tárgyalások kudarca esetén keletkeznek, pl. akkor, amikor a kollektív szerződés megkötését, megújítását vagy módosítását célzó tárgyalások holtpontra jutnak. Az utóbbi esetben nincs valamilyen eleve létező jog, hanem csak az egyik félnek van ahhoz fűződő érdeke, hogy valamely jogot a 49 megkötendő kollektív szerződésben rögzítsenek.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi viták négy fő rendezési módja: • a bírói eljárás, • a döntőbíráskodás, • és az egyeztetés/közvetítés. 50

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés: Létszámleépítésen olyan, a munkaviszony megszűnésével járó létszámcsökkentés értendő, amikor a munkahely megszűnésére jogos gazdasági indok alapján, munkáltatói felmondással kerül sor. A gazdasági indok ellenőrizhető kell, hogy legyen, és biztosítékokat kell adni arra, hogy a munkavállalók, illetve csoportjaik jogtalan megkülönbözetésére az indoklás megtételekor nem kerül sor. Tömegesnek a leépítés akkor minősül, ha az adott szervezeten belül, egy előre rögzített intervallumban a leépítettek száma egy határt elér, vagy meghalad. 51

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés meghatározása: A szervezet nagysága (fő) A leépítettek létszáma 20 - 99 100 - 299 > 300 > 10 fő > 10 % > 30 fő 52

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: A fontosabb modellek a következők: – a gyors leépítés, a gyors reagálás modellje, amelyet döntően az Egyesült Államok gyakorlata testesít meg. A munkáltató gyorsan, minimális korlátozásokkal leépítheti a munkavállalóit, ha a piaci körülmények azt szükségessé teszik. A gyors reagálás "áldozatait", a leépítetteket számos, különböző típusú munkaerő piaci intézmény segíti az újra történő elhelyezkedésben, a szükségszerű váltásban. A fő cél a munkavállalók rugalmasságának elősegítése, alkalmazkodásának ösztönzése, és annak elfogadtatása, hogy a változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás terheit 53 elsősorban a munkavállalóknak kell vállalniuk.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: - a leépítés elkerülésére, megelőzésére építő modell, amely elsősorban Japánra jellemző. A gazdasági alkalmazkodás fő terheit itt elsősorban a munkáltatók, a vállalatok viselik, s döntő szerepet a belső munkaerő-átcsoportosítás és képzés játszik. Legerőteljesebben "az életre szóló alkalmazás" intézményének stabilitása garantálja ezt a japán nagyvállalatok körében. 54

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: - kombinált modell, a nyugat-európai fejlett piacgazdaságok által követett modell az előző két megoldás között helyezkedik el, bár országonként lényegesek az eltérések. Jogszabályok által korlátozott, nehezített a leépítés, ugyanakkor az állam nagy felelősséget vállal a munkaerő újra-elhelyezéséért, a munkanélküliek támogatásáért. Az állam szerepe különösen domináns a svéd modellben. Az Európai Közösség tagországai igen hasonló utat járnak a létszámleépítések során, főként a már több mint másfél évtizede közösen megfogalmazott leépítési irányelvek következtében. 55

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: Magyarországon alkalmazott modellek: - Elbocsátás típusú modell Kritikus körzet leépítési modell Piacgazdasági (önfinanszírozó) modell 56

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! 57