Az Iszlm Vilg gazdasgi fejldse dr Jeney Lszl

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Észak-Afrika gazdasági fejlődése 2

A „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – „Vadászok és gyűjtögetők művészete” – „Pásztorművészet” – „Lovasnépek művészete” n Őslakói: berberek – Délebbre szorultak – Nyugatabbra nagyobb az 3 arányuk (Marokkó: 40%)

Ókor n n n Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8 -9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz. ) – Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök – Alexandria (Kleopátra) – Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz. ): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) n Barbárok (vandálok, V. sz. ): hódítások miatt e városok 4 elnéptelenedtek

Középkor, újkor n Arab uralom (VIII. sz. ) – Kézműipar, kereskedelem – Kairó: kalifátus központja n XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz. ) – – – Jelentősebb vezető: Mohamed Ali Részleges függetlenség Gyapot, öntözés 5

Észak-Afrika újkori gyarmatosítása n Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó – Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia – Nemzetközi igazgatású város: Tanger n n Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok – – – 1911– 1912: olasz-török háború XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta központjuk Kufra 6

Önállósulás útján n Egyiptom – 1922. : királyság n Líbia – II. vh. : fontos csaták színhelye (Tobruk) n n – – Háború után: ENSZ gyámság 1951. : 3 tartományból független királyság n n n Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 7

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása – Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség – Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika – Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon – Zöld Könyv – Tanácsrendszer – Kapitalizmus és szocializmus mellett a 8 „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok n Algéria: n Egyiptom n Líbia – FLN: fundamentalista nyugatellenes politika – 1973: arab-izraeli háború – 1979: béke Izraellel – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz)öböl – Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) – Terrorista és gerillaszervezetek támogatása – Lockerbie-katasztrófa (1992) – Tömegpusztító fegyverek 9

Kisázsia gazdasági fejlődése 10

Törökország történelme n n n n n XI. sz. : első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz. : világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz. : elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920 -as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - 1923 -as lausanne-i béke) 1939. : visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh. -ban semleges maradjon 11

Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a 12

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – Fél évszázadon át – Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar – Nem volt versenyképes nemzetközi piacon – Árrobbanás (1970 -es évek), deficit, eladósodás n Új liberális gazdaságpolitika – – – 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése – Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) 13