Az iszlm kultrrgi trsadalomfldrajza dr Jeney Lszl egyetemi

Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása n Fő jellegzetessége: – n Fogalmi különbségek – – – n Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1, 5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de muszlimok fele) Legszűkebb: Arab Világ Iszlám Világ: 25 mó km 2 (17%) VR 1

Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Ázsia: Közel-Kelet Afrika: Észak-Afrika n Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat n Masrik (Arab Kelet): – Arab-félsziget el Magreb” = Nyugati-sziget): – – n Atlasz-vidék: Távoli-Magreb (Marokkó, Mauritánia) + Középső-Magreb (Algéria, Tunézia) Szahara: Közeli-Magreb (Líbia) + Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: – – Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso – n Türk területek: – – n Termékeny Félhold Kisázsia Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: – Irán, Afganisztán, Pakisztán

„Nagy és kicsi”: változatos méretű országok n Terület: – – n Nagy: Kazahsztán 2, 7 mó km 2, Algéria 2, 4 mó km 2, Szaúd-Arábia 2, 1 mó km 2, Szudán 1, 9 mó km 2, Líbia 1, 8 mó km 2, Irán 1, 5 mó km 2 Kisebb: Kuvait 18 ezer km 2, Katar 11 ezer km 2, Libanon 10 ezer km 2, Gambia 10 ezer km 2, Palesztina 6 ezer km 2, Bahrein 760 km 2 Népesség – – – Óriás: Pakisztán 202 mó, Egyiptom 91 mó, Irán 80 mó, Törökország 79 mó Nagy: Algéria 40 mó, Szudán 40 mó, Irak 38 mó, Marokkó 34 mó, Szaúd-Arábia 32 mó, Üzbegisztán 32 mó Kicsi: Omán, 4, 4 mó, Kuvait 4, 3 mó, Mauritánia 3, 8 mó, Katar 2, 5 mó, Gambia 2 mó, Nyugat-Szahara 0, 5 ezer

Egyenlőtlen benépesültség kétarcú országok n Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat 34 fő/km 2, ritkán lakott területek: – – n De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: – – n Trópusi sivatag: Szahara Mérsékelt övi sivatagok Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: – – Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3, 5 fő/km 2

Iszlám világ urbanizációja 1. : Isztambul n Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ – – – – Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál) Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Virágkora Jusztinianosz császár idején (527– 565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532– 537) 350– 800: világ legnagyobb városa Kora középkor: Európa legnagyobb városa Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa

Iszlám világ urbanizációja 2. : az arabság központjai n Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR 3. ) – n Egyéb központok: – – – n ÉNy-Afr: Casablanca ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR 5. , Tripoli: 1, 1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Mekka és Medina: iszlám szülőföldje Arab és Iszlám Világ szíve – – n Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2, 5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Mekka: Mohammed szülőhelye 570 -ben Medina: későbbi hatalmi központja Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet)

Koncentrált városhierarchia n n Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja

Népességnövekedés n Népességszám növekedése: – – – n Igen gyors: Líbia 2, 6% Gyors: Egyiptom 1, 8%, Marokkó: 1, 55%, Törökország 1, 5% (’ 50 -es évek: 3%!), Algéria: 1, 22% Lelassult: Tunézia: 0, 99% Gyors népességnövekedés fiatal országok – Egyiptom: 34% 14 év alatti

Migráció, vendégmunkások n Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: – – Enyhít a magas munkanélküliségen Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét

Migráció, vendégmunkások n Kibocsátó országok: – – – n Atlasz-országok (Fro-ba), Közép-Ázsia (Oroszo-ba), Pakisztán (NBr-ba) Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) Egyiptom Befogadó célországok: – – Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) 1980 -as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba n n Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

Három fő nyelvi–etnikai csoport n Arab – – Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken n n Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég – XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török n n – n Tunézia: arab, berber, 2% európai Algéria: arab, berber (1/6), feketék Marokkó: 50% arab, 40% berber Örmények (I. vh. : genocídium – 1, 5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik

Iszlám vallás jellemzői n Iszlám 5 alappillére: – – – n Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád? ) Irányzatok – – – Szunnita (87– 90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10– 13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben