A romniai regionlis politika Szkelyfld kzigazgatsi rendszere Fri

A romániai regionális politika – Székelyföld közigazgatási rendszere Fóri Endre 2005. november 24. Sopron

Bevezetés A helyi önkormányzás fogalmát Strasbourgban 1990 -ben, az Európa Tanács által elfogadott Charta határozza meg a legátfogóbb módon. Az önkormányzatiság eszméje kettős hatáskört feltételez: n 1. kötelezően ellátandó feladatköröket, n 2. önként vállalt (fakultatív) feladat- és hatásköröket, A kötelező hatáskörök leírását a helyhatósági választásokat, a helyi költségvetést stb. szabályzó törvények tartalmazzák. Az önként vállalt feladatok viszont, a helyi civiltársadalom, a tradíciók, a speciális érdekeltségek, a szokásjog, a hallgatólagos normák vagy helyi szinten (pl. város - statútum, falutörvények) történő szabályozás rögzít(het)i. 2005. november 24. Sopron 2

Közigazgatási szintek Regionális intezményrendszer Az önkormányzatok, mint közigazgatási egységek a következő négy csoportban sorolhatóak: • községi közigazgatási egységek (önkormányzatok) • városi közigazgatási egységek (önkormányzatok) • megye jogú városi közigazgatási egységek önkormányzatok) • megyei közigazgatási egységek (önkormányzatok) (municipiumi Ugyancsak a területi-közigazgatási egységekben, a Kormány képviselőjeként működnek a prefektusok. Romániába háromszintű közigazgatásról beszélhetünk: • központi – megyei – községi/városi igazgatásról 2005. november 24. Sopron 3

Székelyföld közigazgatási egységei Székelyföld Románia 3 (három) szomszédos megyéjét foglalja magába, Kovászna, Hargita és Maros megyét. Megnevezés Kovászna megye Hargita megye Maros megye Összesen Megyei jogú város 2 3 4 9 Város 3 6 3 12 Község 34 49 90 173 Falu 122 238 486 846 Dekoncentrált szervezet 45 40 45 130 2005. november 24. Sopron 4

A 215/2001 -es Romániai Közigazgatási Törvény és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája n n n Romániában a helyi közigazgatást az Alkotmány V. fejezete 119 -122 szakasza és a 215/2001 -es KT szabályozza, amely a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapelveit csak részben alkalmazza Az Alkotmány majdnem mindent a 215/2001 -es Közigazgatási Törvényre hárít, ami ugyan az első szakaszában elfogadja az autonómia elvét, a későbbiekben azonban a törvény szövege nem teszi lehetővé az alapelvek európai normák szerinti alkalmazását Legnyilvánvalóbban az Európa Charta előírásainak ellentmondó szakaszok a prefektusi intézmény szabályozásában találhatók: « « « túlzottan kiterjedt jogosítvánnyal látja el, rendelkezik a települések vagyonáról és a helyi költségvetésről, kormány nevezi ki ellenőrzés céljából, tehát függőséget teremt a kormány és a helyi közigazgatási egység között, és centralizáló hatása van. a helyi tanácsok felosztását kérheti a kormánytól – figyelembe kellene venni azt, hogy a helyi tanácsok demokratikusan voltak megválasztva – a nép akarata érvényesült, ebben az esetben egy kinevezett személyt nem szabadna ilyen jogkörrel felruházni. a prefektusnak felfüggesztő ereje van, ahelyett hogy a közigazgatási bíróság rendelje el, megyei testületek és a dekoncentrált intézmények vezetője (tanügy, egészségügy, pénzügy, rendőrség) - dekoncentrált intézmények centralizálója. kinevezi a titkárokat, jegyzőket – ahelyett hogy a helyi közigazgatási egység (tanács) vagy polgármester nevezze ki 2005. november 24. Sopron 5

Románia regionális “arca” 2005. november 24. Sopron 6

Románia közigazgatási egységei fejlesztési régiónként 2005. november 24. Régió Megyei jogú város Város Község Falu Északkelet 6 16 16 463 2445 Délkelet 6 11 22 332 1455 Dél 7 15 28 481 2030 Délnyugat 5 10 22 387 2080 Nyugat 4 10 27 266 1334 Északnyugat 6 12 23 386 1823 Közép 6 18 32 334 1823 Bukarest 2 1 2 37 102 Összesen 42 93 172 2686 13092 Sopron 7

Régiók szervezése Romániában Történelmi hagyományok, városhálózati sajátosságok n n n Az országban már működött tartományi közigazgatás Az ország történeti tájain (Olténia, Munténia, Moldva, Dobrudzsa, Erdély, Bánság, Kőrös-vidék, Máramaros) felfedezhetőek a regionális identitás maradványai, amire tudatos regionális politikával lehet építkezni Erdély az ország fejlett régiói közé tartozik – 16 megye közül 4 igen fejlettnek, 3 fejlettnek, 6 pedig közepesen fejlettnek tekinthető és csupán 3 fejletlen megye található a 3 Erdélyi régióban A decentralizált területfejlesztés számára Románia viszonylag kedvező nagyvárosi hálózattal rendelkezik- tényleges növekedési központok. A nagyvárosok szellemi, kulturális funkciói erősek- kutatási-fejlesztési kapacitás, egyetemek Az ország területi-közigazgatási rendszere sok egységből áll – 41 megye- méretük és népességszám alapján NUTS 3 egységeknek tekinthetők 2005. november 24. Sopron 8

Székelyföld fejlesztési esélyei n n n n A térség története (település- és gazdaságszerkezete) Regionális kultúra és identitás Etnocentrikus politika A román állam gazdaság- és területfejlesztési politikája Magyarország regionális gazdaságpolitikája A magyar kormány által a határon túli magyaroknak juttatott támogatások rendszere Románia közigazgatási rendszere, a döntési kompetenciák megosztása Székelyföldön élő közösségek kezdeményezései 2005. november 24. Sopron 9

A fejlődés esélyei n n A helyi közösségek részvételére alapozó fejlesztési filozófia és stratégia meghonosítása A fejlesztési politikák etnocentrikus jellegének csökkentése A régió érdekérvényesítő képességének javítása párhuzamosan nyitottságának erősítésével A keresletorientált fejlesztési politikák súlyának növelése a kínálatorientált politikákkal szemben 2005. november 24. Sopron 10

Székelyföld sajátos társadalmi szerkezete A három domináns történelmi paradigma egyidejű jelenléte és fenntartható működése n n n Tradicionális (természetközelség, családcentrikusság, erkölcs, hit, közösség, szabadság, önfenntartás, túlélési ösztön) Modern (szekularizáció, demokrácia, jogegyenlőség, individualizmus, magántulajdon, jogállam, piac, verseny) Posztmodern (mobilitás, temészettudatosság, kulturális sokszínűség, globalizáció) 2005. november 24. Sopron 11

Székelyföld, mint régió Ø Székelyföldet, mint régiót meghatározó érvelések nagy része az etnikai elvet tekinti alapvetőnek Székelyföld, mint közösség és igazgatási régió, premodern képződmény – faluközösségek gyepüvédő szerepe, az erdélyi rendi társadalom Erdélyi sajátosság, hogy a feudális rendek kialakulása és léte jól körülhatárolható térségekhez köthető – Szászföld, Székelyföld A rendi tagoltság fontos jellemzője az erdélyi regionális folyamatoknak A rend alapjait nem a nemzeti öntudat és az országgal kapcsolatos politikai fogalmak képezték, hanem: Ø Mindennapi közösségi élet Ø A fenntarthatóságot biztosító erőforrásokhoz való hozzájutás szabályai Ø Közteherviselés rendszere Ø Ezek a közösség belső, autonóm működésének szabályait határozzák meg n A székelység nemzetiségként, hanem közösségi formaként alakult n n 2005. november 24. Sopron 12

Területi politika a rendszerváltozás után n n n A területfejlesztési rendszert az EU előcsatlakozási, majd a strukturális alapjainak felhasználására hozták létre A források felhasználása korlátozott mértékben volt lehetséges, hiányzó politikák, stratégiák, projektek miatt Akadályt jelent a rendszer működési filozófiája Az elképzelés forrásvezérelt volt, feltételezte az uniós pénzeket, nem a reális szükségletekből és a fejlettségi problémákból indult ki A fejlesztés nincs kellően alátámasztva a civil társadalom és helyi önkormányzatok részvételével A pénzforrások elosztási rendjéről és a fejlesztési prioritásokról a kormány dönt 2005. november 24. Sopron 13

Székelyföld a romániai gazdasági térben n n n n Az átlagos méretű, országhatárral nem érintkező makrorégió, az ország harmadik legfejlettebb térsége Második legurbanizáltabb, városlakók aránya 60, 3 % Legnagyobb az ipari foglalkoztatottak aránya – jelentős a nagyvállalatok súlya Az egy főre jutó GDP alapján, Bukarestet és a nyugat-romániai régiót követően a harmadik helyet foglalja el Közel egyharmada magyar nemzetiségű A válságövezetek a vegyipari és kohászati üzemek (Kiskapus, Ludas, Zalatna, Fogaras) vagy bányaipari települések (Balánbánya, Barót) környékén alakultak ki. A társadalmi-gazdasági paraméterek többsége a romániai átlag körül szóródik A vonalas infrastruktúra néhány elemében – út-, és távközlési hálózat – valamint az innovatív fejlődés hajtóerőinek állapotában érzékelhető gyengeség – kedvezőtlenül befolyásolják a térség fejlődését 2005. november 24. Sopron 14