A KERINGSI RENDSZER Zgoni Imola Szerepe s alkotrszei

A KERINGÉSI RENDSZER Zágoni Imola

Szerepe és alkotórészei - a vér szállítja a sejtekhez a tápanyagokat, az oxigént, a hormonokat, a vizet, valamint a sejtektől a mérgező anyagcseretermékeket. A keringési rendszer áll: 1. SZÍV: négyüregű kettős pumpa; 2. VÉREREK: osztóerek (artériák), gyűjtőerek (vénák), hajszálerek (kapillárisok) 3. VÉR: folyékony kötőszövet, vérplazma (55 -60%) és alakos elemek (40 -45%) alkotják (vörös vértestek/eritrociták – légzési gázak szállítása, fehér vérsejtek/leukociták – immunitás, szervezet védelme), trombociták /vérlemezkék – véralvadás, vérzés elállítása/hemosztázis);

A SZÍV - szívó-nyomó pumpa, amely a vért az erekbe pumpálja; Szerkezete: - felül: két pitvar - alul: két kamra - pitvarok és kamrák közti sövény (a két pitvar és a két kamra egymással nem közlekedik!) - az azonos oldali pitvar és kamra egymással közlekedik; Szabályok: - az osztóerek a szívből kifele viszik (osztják) a vért, és mindig a kamrából indulnak! - a gyűjtőerek (vénák) a szívbe befelé hozzák a vért (gyűjtő), és mindig a pitvarokba érkeznek! - a szív bal fele (szemből nézve a jobb oldala), mindig OXIGÉNES vért tartalmaz (bal pitvar és bal kamra), míg a szív jobb fele (szemből nézve bal oldalon) mindig szén-dioxidos (oxigénben szegény) vért tartalmaz! – lásd piros és nyilak a képen

A SZÍV - a pitvarok és azonos oldali kamrák között két- és háromvitorlás billentyűk vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a vér szisztolékor a kamrákból a pitvarokba visszajusson; bal oldalon két-, jobb oldalon háromvitorlás; - a nagy osztóerek (tüdőosztóér és aorta) alapi részén (a kimenetnél) félhold alakú billentyűk vannak, melyek megakadályozzák, hogy diasztolékor a vér visszajusson a kamrákba (csapóajtószerűen nyílnak és csukódnak); - a szív izomzata (miocardium) a bal kamra falában a legvastagabb, mert ez kell a legnagyobbat nyomjon (az aortába). A pitvarok fala/izomzata vékony, mert a gravitáció miatt a vér nagyrésze úgyis lefolyik a kamrákba (80%); - a szívizom saját vérellátását (szívizomsejtek táplálása) a KOSZORÚEREK látják el; ezek ha eldugulnak = szívinfarktus; a szívizom azon része, amelyet az eldugult vérér látna el, elhal; ha ez nagy terület, akkor halálos az infarktus;

A SZÍV - a szív működése automatikus, a nodális szövet biztosítja; külső beidegzés csak az alkalmazkodáshoz szükséges: pl. veszély esetén a szimpatikus idegr. hatására a szívritmus felgyorsul; paraszimpatikus hatásra lassul; A szívciklus vagy szívütem áll: szisztolé (összehúzódás) + diasztolé (elernyedés) Szívciklus: 0, 8 s Tehát egy perc alatt a szívfrekvencia: 60 /0, 8 = 75 szívciklus (75 szívverés/perc) A szívhozam: egy perc alatt az erekbe pumpált vér mennyisége (kb. 70 ml x 75=5250 ml); A vérnyomás: a vérnek az erek falára kifejtett nyomása 120/80 Hgmm, 120 a szisztolés nyomás, 80 a diasztolés nyomás; A pulzus: megegyezik a percenkénti szívütemmel; a karosztóeret a csonthoz szorítva mérhető a szív frekvenciája;

Vérkörök 1. KISVÉRKÖR VAGY TÜDŐVÉRKÖR – a szív és tüdők között; 2. NAGYVÉRKÖR VAGY SZISZTÉMÁS VÉRKÖR – a szív és a test között; 1. KISVÉRKÖR: (kék – CO 2 -os vér, piros – O 2 -es vér) Jobb kamra – tüdőosztóér – tüdő (itt megtörténik a gázcsere, CO 2 -ot lead, O 2 -t felvesz) – négy tüdőgyűjtőér – bal pitvar 2. NAGYVÉRKÖR: Bal kamra – aorta – test sejtjei (itt megtörténik a gázcsere, O 2 -t lead, CO 2 -ot felvesz) – alsó és felső üres gyűjtőerek - jobb pitvar

Vércsoportok - AB 0 rendszerint: négy vércsoport: A, B, AB és 0; - 0 univerzális donor, AB univerzális akceptor; - 0 nincs antigénje, van alfa és béta antitestje; - AB: A és B antigének, nincs antitestje - A: A antigén, béta antitest - B: B antigén, alfa antitest - Rh rendszerint: Rh+ (85%) és Rh- (15%) Rh+ csak Rh+-nak, Rh- bárkinek adhat van D antigénje, nincs D antigénje ha Rh+ Rh- nak ad vért, anti D antitestek képződnek, agglutináció lép fel Ha nem megfelelő vércsoportú vért kap valaki: antigén-antitest reakció lép fel, agglutináció lép fel, a vörös vértestek összecsapódnak, vérrögök keletkeznek, hemolízis jön létre és a beteg meghal.

IMMUNITÁS - a szervezet védelme a kórokozókkal, idegen anyagokkal szemben; - a bejutott kórokozókat az immunrendszer két féle képpen hatástalanítja: bekebelezi (fagocitózis - a makrofágok révén) őket, vagy antitesteket termel ellenük; - ha a szervezet a saját anyagait nem ismeri fel, saját maga ellen fordul – autoimmun betegségek jönnek létre; - a szervátültetett személyek immunrendszer csökkentő gyógyszereket szednek a kilökődés megakadályozása érdekében; Az immunitás lehet szerzett (védőoltás révén, vagy ha egyszer már átestünk a betegségen védettséget szerzünk) vagy velünk született; Az immunválasz lehet: - sejtes immunválasz: B és T nyiroksejtek; - specifikus immunválasz: monociták (nagyméretű makrofágok)

A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI 1. Leukémia: oka: csontvelő rosszindulatú megbetegedése, a fehér vérsejtek túlzott felszaporodásával jár, tünetei: vérszegénység, fáradtság, láz, gyengeség, sápadtság 2. Iszchaemiás szívbaj: oka: a koszorúerek szűkülete, a szív nem jut elég oxigénhez, tünetei: angina pectoris (mellkasi fájdalom, koszorúérgörcs), bal karba sugárzó fájdalom, gyengeség, izzadás 3. Vérszegénység: oka: a vörösvértestek számának csökkenése, vagy vashiány, tünetei: sápadtság, fáradékonyság, gyengeség, sápadtság 4. Szívziom infarktus/szívinfarktus: oka: egy vérrög elzárja a koszorúeret, a szívizom egy része elhal, rizikófaktorai: magas vérnyomás, ülő életmód, időskor, cukorbetegség, férfiaknál gyakoribb, dohányzás, érelmeszesedés, stresszes életmód, zsírban gazdag táplálkozás (magas koleszterin- és vérzsír szint); tünetei: rosszullét, bal karba sugárzó, mellkasi fájdalom, vérnyomásesés, izzadás, ájulás, halál;

Összefoglaló A keringési rendszer egyike az anyagforgalmi életműködéseket megvalósító szervrendszereknek. ÁLL: szívből, vérerekből (osztó-, gyűjtő- és hajszálerek) és az ezekben keringő vérből (folyékony kötőszövet, alakos elemekből és vérplazmából áll). A keringés szerepe a tápanyagok és légzési gázak, hormonok, víz, valamint mérgező anyagcseretermékek szállítása a szervezetben. A szív négyüregű, izmos szerv, a mellüregben, a két tüdő között helyezkedik el, ököl nagyságú, és a vért pumpálja az erekben. A vér két vérkörben kering: a nagyvérkör a szív és a szervezet sejtjei között, a kisvérkör pedig a szív és a tüdők között található. A szív paraméterei: szívütem/szívciklus, szívhozam, vérnyomás és osztóeres pulzus. A keringési rendszer egészségét megőrizhetjük rendszeres sportolással, egészséges táplálkozással, rendszeres szűrésekre járással (vérnyomás, vércukor mérés, vérzsírszint-mérés), dohányzás, stressz és alkohol mellőzésével. Az elhalálozási statisztikákat a fejlett országokban a szív és érrendszeri megbetegedések vezetik (infarktus, agyvérzés, tüdőembólia).