19 A KPSZERSG STLUSESZKZEI S HATSAI KPEK KPRENDSZEREK

19. A KÉPSZERŰSÉG STÍLUSESZKÖZEI ÉS HATÁSAI, KÉPEK, KÉPRENDSZEREK FELISMERÉSE, ÉRTELMEZÉSE

A szóképek-idegen szóval trópusok • egy része névátvitellel, metaforával, másik részük névcserével, metonímiával keletkezik. A metafora a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján, de magát a hasonlóságot nem nevezi meg. Annál nagyobb a metafora hangulati ereje, minél eredetibb, minél távolabbi dolgokat kapcsol össze.

A teljes és a csonka metafora • „A lelkem ódon, babonás vár. ” • A teljes „…mikorra a patak metafora vize tükörré lett” kéttagú, mind az azonosított, mind (Petőfi) „Erdő, megfejthetetlen, zöld az azonosító álom” (Csoóri Sándor) megjelenik a „…szőke édesvizeknek szövegben. hullámos áradata a hajam…” (Radnóti Miklós)

A teljes és a csonka metafora • „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, • Az egyszerű virágom. ”(Népdal) csonka metafora „Hé, fiúk! Amott ül egytagú, csak az egy túzok magában” azonosító elemet (Arany János) tartalmazza, „Menjünk, édes hiányzik az rózsám, az azonosított édesatyádhoz” megnevezése. (Petőfi)

A megszemélyesítés „…a szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a A metaforával rokon, ugyancsak jázminok” (József Attila) a hasonlóságon „Bújócskát játszott a alapul a megszemélyesítés halál, Keresett életre- élettelen dolgok halálra. ” „Erdő, dércsípte élőként történő lombod ájultan bemutatása. vonaglik. ” (Kosztolányi)

A szinesztézia Pl. „Éreztem, bársony nesz inog. ” (József A szinesztézia Attila: Hazám) különféle érzéki „borzongva isszuk a hűs benyomásokat kapcsol össze, és őszi holdfényt…” ebben a nagyfokú (Kosztolányi) „lila dalra kelt egy sűrítő erejében nyakkendő…” „Bár rejlik a holtra metszé kertész stílusértéke. görbe kése, Még édesíti a fanyar szobát”

A szinesztézia „S a hűs homályon úgy remeg tovább” „…úgy A szinesztézia remeg tovább illatja, különféle érzéki mint halk húrok benyomásokat kapcsol össze, és reszketése” (Tóth ebben a nagyfokú Árpád) „Tűnt évek titka, merengő fény- és sűrítő erejében illat-zene” (Szabó rejlik a Lőrinc) stílusértéke.

Az allegória A metaforás névcserének azt a fajtáját, amikor egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben, képsorban, allegóriának nevezzük. Az allegorikus képábrázolásban a kettős értelem egyidejűleg érvényesül. Mind a képi, mind a gondolati tartalom megtartja önállóságát, és a képsor minden mozzanatának megfeleltethető a jelentés egy-egy eleme.

Az allegória Pl. „Föltámadott a tenger, A népek tengere, Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje” (Petőfi: Föltámadott a tenger) Pl. „Majd az édes álom pillangó képében/ Elvetődött arra tarka köntösében, / De nem mert szemére szállni / Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. / Mert félt a szúnyogtól, félt a szúrós nádtól, / Jobban a nádasnak csörtető vadától…. ” (Arany János: Toldi)

A szimbólum ködösebb, homályosabb szókép az allegóriánál és a metaforánál, mert egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. A köznyelvben is elterjedtek a szimbólumok. A költői szimbólumok építenek az olvasók képzettársításos készségére, sejtéseire, megérzéseire. A szimbólumokban leggazdagabb magyar költő méltán Ady.

A szimbólum „Egyik kezében ekeszarva, Másik kezében kard. ” (Petőfi: A nép) Az ekeszarva a munka , a kard pedig a harc jelképe, szimbóluma. „Fényesebb a …láncnál… a …kard. . , Jobban ékesíti a kart, És mi mégis ……láncot……hordunk! Ide veled, régi …kardunk. . …………. !” Ady: A magyar Ugaron, A fekete zongora

A metonímia Nem névátvitelre, hanem névcserére épül a metonímia. Ha két fogalom között ok-okozati kapcsolat (jó tollú író) vagy bármilyen érintkezés van, akkor az egyik nevet felcserélhetjük a másikkal, azt a másik értelmében használjuk.

A METONÍMIA FAJTÁI Térbeli érintkezés: „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma: Fölveré azt szerelem hatalma” (Vörösmarty: Szép Ilonka) Anyagbeli érintkezés: „Hideg vasat merít magába” (Madách: Az ember tragédiája) Időbeli érintkezés: A reneszánsz maradandót alkotott a művészetek terén. (köznyelvi választékos) Ok-okozati érintkezés: „Boglyák hűvösében tíztizenkét szolga…” (Arany: Toldi)

SZÓKÉP METAFORA Metaforából származó szóképek MEGSZEMÉLYESÍTÉS ALLEGÓRIA SZINESZTÉZIA SZIMBÓLUM METONÍMIA SZINEKDOCHÉ

A metonímia – térbeli érintkezés Térbeli érintkezés ad okot a ház metonímiai használatára, a szó a benne élő embereket helyettesíti. Pl. „…amikor a ház még hortyog, mélyen alszik” (Juhász Ferenc: Nagymama) „Európa csendes, újra csendes…” ( Petőfi Sándor: Európa csendes) [ Európa= Európában élő emberek]

A metonímia – térbeli érintkezés „Jöjjön az udvar apraja, nagyja… Jöjjön elő Bárc, Térbeli a falu mind!. ” ( Arany érintkezés ad János: Tetemre-hívás) okot a ház [Bárc, a falu= itt élő metonímiai használatára, a emberek] „… az ország szó a benne élő megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott embereket vértől és mocsoktól helyettesíti. részegen. ” (az ország jelentése itt: az ország népe, az ország lakói)

A metonímia – időbeli érintkezés Időbeli érintkezéskor például az évszakokat az évszakra jellemző kifejezések fejezik ki. . Pl. „A XIX. század nagyot alkotott. ”

A metonímia – anyagbeli érintkezés Anyagnév cserélődik fel a belőle készült eszköz nevével rúgja a bőrt=labdát. „S Kukoricza Jancsit célozza vasával…” (fegyver) „Ha kérdik, hol vagyok, mondd meg, hogy rab vagyok, a török udvarban talpig vasban vagyok!” (a bilincs helyett szerepel a vas anyagnév)

A szinekdoché fajtái A metonímia alfaja a szinekdoché, fajtái: 1. A rész megnevezésével jelölhetjük az egész fogalmát, 2. a tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom felcserélésével: Pl. „Szárnyakon megyünk legalább Marosvásárhelyig: ez tetszik legjobban nekem. De a szárnyak a havazásban késnek. ” (Tamási Áron: Téli verőfény) (rész-egész) „Öklének csapásit sűrűn osztogatja: Ömlik a vér száján és orrán a vadnak” (Arany János: Toldi)

A szinekdoché fajtái Pl. „Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek. ” (a nem és a fajta fölcserélése, a nem áll a faj helyett) (madár=keselyű, vad=farkas) „Holott kikeletkor az sok szép madár szól” (Balassi Bálint ) Pl. „Lélek az ajtón se be, se ki. ” „Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért” (Vörösmarty Mihály: Szózat)

A szinekdoché fajtái Egyes számú szó Pl. „Mentek-e tatárra? használata többes mentek-e törökre, ” számú helyett. (Arany János: Toldi)

SZÓKÉPEKHEZ CSATLAKOZÓ STILÁRIS ESZKÖZÖK HASONLAT KÖRÜLÍRÁS EUFEMIZMUS

A hasonlat • Bár a hasonlat nem szókép, hanem alakzat, a szerepe mégis megegyezik azokéval. A hasonlat közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot. • Pl. Ez a kislány olyan, mint a tulipán. (Gárdonyi Géza: A tulipán) • „Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint barna éjfél, szeme pillantása, Mint sértett vadkan, fú veszett dühében, ” • (Arany János: Toldi) (olyan, mint. . . , úgy, mint, akár. . akár stb. )

A körülírás mind a köznyelvnek, mind a népköltészeti és irodalmi alkotásoknak Például: bekötik a fejét kedvelt stíluseszköze. [=férjhez megy], magyar ezüst [=alumínium) A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az elhangzott fogalmakat.

A körülírással rokonítható alakzat az antonomázia, azaz tulajdonnév helyett köznév használata többnyire annak érdekében, hogy a név ismétlését elkerüljék. Például: A nemzet csalogánya (=Blaha Lujza), a niklai remete (=Berzsenyi Dániel), a haza bölcse (=Deák Ferenc), a legnagyobb magyar (=Széchenyi), a bihari remete (=Bessenyei György), a nagy palóc (=Mikszáth Kálmán), kalapos király (=II. József), a vaskancellár (=Bismarck), a törökverő (=Hunyadi

A körülírás - eufemizmus Körülírásos kifejezéseket gyakran használunk, hogy valamilyen fogalmat tapintatból, szeméremből, vagy illendőségből ne mondjunk ki, helyette szépítő kifejezést, idegen szóval eufemizmust alkalmazunk. Pl. 1. Testi szükségletek: - evés – ivás, emésztés pl. : a pohár fenekére néz - nemi élet, terhesség, szülés, házasság pl. : várandós, áldott állapotban van - - betegségek pl. : kiütéses - testi tökéletlenség (öregség, kövérség, stb. ) pl. : hajlott korú, teltkarcsú

A körülírás - eufemizmus Körülírásos kifejezéseket gyakran használunk, hogy valamilyen fogalmat tapintatból, szeméremből, vagy illendőségből ne mondjunk ki, helyette szépítő kifejezést, idegen szóval eufemizmust alkalmazunk. 2. Szellemi hibák : - ostobaság pl. : nehézfejű - erkölcsi vétség (hazugság, lopás) pl. : fele sem igaz, amit mond, enyves kezű

A komplex kép Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben, összetett kép, idegen szóval komplex kép keletkezik.