A KERINGSI RENDSZER A keringsi rendszer a kvetkez

  • Slides: 23
Download presentation
A KERINGÉSI RENDSZER

A KERINGÉSI RENDSZER

A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható: Ø Szív Ø Érrendszer Ø Vér Ø

A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható: Ø Szív Ø Érrendszer Ø Vér Ø Nyirokrendszer Szív – a mellüreg elülső részében, a tüdők között, a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt üregben található. Kívülről befelé haladva, három réteg alkotja: ü Szívburok (epicardium) ü Szívizom (miocardium) ü Szívbelhártya (endocardium)

Üregei: ü Jobb pitvar ü Jobb kamra ü Bal pitvar ü Bal kamra Pitvarkamrai

Üregei: ü Jobb pitvar ü Jobb kamra ü Bal pitvar ü Bal kamra Pitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja a pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes és széndioxidos vér keveredését. Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra között találhatók, megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba. Ø 3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között Ø 2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között

Zsebes billentyűk- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a

Zsebes billentyűk- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba. A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel. ü Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvarkamrai csomó ü Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawaraszárak, Purkinje-rostok

A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő elernyedés (diasztolé) a szívütem vagy szívciklus.

A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő elernyedés (diasztolé) a szívütem vagy szívciklus. Időtartama: 0, 8 mp Ø Pitvar szisztolé: 0, 1 mp Ø Kamra szisztolé: 0, 3 mp Ø Teljes diasztolé: 0, 4 mp Szívfrekvencia – a szív összehúzódásainak száma a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában (átlagosan: 72/perc) Pulzustérfogat – egy összehúzódásra a kamra a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában átlagosan 70 ml vért lök ki. Vérnyomás – a vérnek az érfalra kifejtett nyomása kb. 120/70 Hgmm

A szív két vérkörrel áll kapcsolatban: Kis vérkör (tüdővérkör) Jobb kamra ↓ Tüdőartéria ↓

A szív két vérkörrel áll kapcsolatban: Kis vérkör (tüdővérkör) Jobb kamra ↓ Tüdőartéria ↓ Tüdő (gázcsere) ↓ Tüdővéna ↓ Bal pitvar

Nagy vérkör (testvérkör) Bal kamra ↓ Aorta ↓ Hajszálerek (gázcsere) ↓ Vénák ↓ Jobb

Nagy vérkör (testvérkör) Bal kamra ↓ Aorta ↓ Hajszálerek (gázcsere) ↓ Vénák ↓ Jobb pitvar

Érrendszer Artériák (osztóerek) Ø Vastag, rugalmas, köralakú, szűk belső keresztmetszetű, erőteljes összehúzódásra képes vérerek

Érrendszer Artériák (osztóerek) Ø Vastag, rugalmas, köralakú, szűk belső keresztmetszetű, erőteljes összehúzódásra képes vérerek Ø A vért a szervekhez pumpálják. Vénák (gyűjtőerek) Ø Vékonyabb és rugalmatlan, tág, ovális keresztmetszetű vérerek. Ø Zsebes billentyűi megakadályozzák a vér visszafolyását. Ø Visszajuttatják a vért a szervekből.

Kapillárisok (hajszálerek) Ø Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel Ø Gyorsan tágulnak és szűkülnek Ø

Kapillárisok (hajszálerek) Ø Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel Ø Gyorsan tágulnak és szűkülnek Ø Kapcsolatot teremtenek az artériák és vénák között Ø Felületükön zajlik le a tápanyagok és gázok diffúziója a szervekben

Vér összetétele Ø Vérplazma (56%) § Víz (93%) § Ionok: Na+, K+, Ca 2+

Vér összetétele Ø Vérplazma (56%) § Víz (93%) § Ionok: Na+, K+, Ca 2+ , HCO 3 - , PO 43§ Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, húgysav, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok (%) Ø Sejtes elemek (44%) § Vörös vértestek § Fehér vérsejtek § Vérlemezkék

Vörös vértestek Ø Benyomott korong alakúak Ø Számuk: kb. 5 millió/1 mm 3 Ø

Vörös vértestek Ø Benyomott korong alakúak Ø Számuk: kb. 5 millió/1 mm 3 Ø Vörös csontvelőben képződnek Ø Fe és Hb tartalmaznak Ø Élettartamuk: kb. 120 nap Ø Lebontási helyük: lép Ø Szerepük: légzési gázok szállítása

Fehér vérsejtek Ø Gömb vagy változó alakúak Ø Számuk: 6 -8 ezer/mm 3 Ø

Fehér vérsejtek Ø Gömb vagy változó alakúak Ø Számuk: 6 -8 ezer/mm 3 Ø Vörös csontvelőben képződnek Ø Sejtmagjuk van Ø Élettartamuk: néhány nap - 10év Ø Pusztulásuk különböző helyeken Ø Szerepük: kórokozók elleni védekezés Típusai: § Neutrofil granulociták § Eozinofil granulociták § Bazofil granulociták § Limfociták: T-limfociták, B-limfociták § Monociták

Vérlemezkék (trombociták) § Kerek, csillag alakúak § Számuk: 150 – 300 ezer/ 1 mm

Vérlemezkék (trombociták) § Kerek, csillag alakúak § Számuk: 150 – 300 ezer/ 1 mm 3 § Vörös csontvelőben képződnek § Sejttörmelékek § Élettartamuk: 1 -2 hét § Szerepük van a véralvadásban VÉRALVADÁS q protrombin + trombokináz + Ca → trombin q Fibrinogén + trombin + Ca → fibrin

Nyirokrendszer § A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze. §

Nyirokrendszer § A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze. § A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az egyirányú nyirokáramlást biztosítják. § A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás rendszerbe vezetik a nyirkot. § Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel. § Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy