Az egyenram motor D I llrsz elektromgnes I

  • Slides: 13
Download presentation
Az egyenáramú motor D I állórész „elektromágnes” I forgórész „áramjárta vezetőhurok” É + É

Az egyenáramú motor D I állórész „elektromágnes” I forgórész „áramjárta vezetőhurok” É + É kommutátor „áramirányváltó” I D I É - szénkefe

Az egyenáramú motor működési elve D I állórész „elektromágnes” I forgórész „áramjárta vezetőhurok” É

Az egyenáramú motor működési elve D I állórész „elektromágnes” I forgórész „áramjárta vezetőhurok” É + É kommutátor „áramirányváltó” I D I - szénkefe D forgási irány I É

A kommutátor szerepe D I I É I D + I É É -

A kommutátor szerepe D I I É I D + I É É - É I D D D I I É + É -

A forgási irány megváltoztatása D D I I É É I I + D

A forgási irány megváltoztatása D D I I É É I I + D - D forgási irány I D I I É É + D forgási irány I É É

A forgási irány megváltoztatása I I D + É É + D É I

A forgási irány megváltoztatása I I D + É É + D É I I D I I É D forgási irány É D - I I - É forgási irány D

A forgási irány nem változik D É I I É D + D É

A forgási irány nem változik D É I I É D + D É I I D I - É - D forgási irány I É forgási irány I I É + D

12. rész vége

12. rész vége

Az egyenáramú motor felépítése: két fő, elektromosan aktív része az álló- és forgórész. Az

Az egyenáramú motor felépítése: két fő, elektromosan aktív része az álló- és forgórész. Az állórész a főpólusokból és azok gerjesztőtekercseléseiből áll. A forgórész általában dob alakú, amelyen a tekercselés (vezetőhurok) található. A forgó dob végén található a kommutátor, amihez a forgórész tekercselése csatlakozik. A kommutátor külső részéhez rugók nyomják az áramvezető szénkeféket.

Az egyenáramú motor működési elve: az álló- és forgórész mágneses tere egymásra vonzó-taszító hatást

Az egyenáramú motor működési elve: az álló- és forgórész mágneses tere egymásra vonzó-taszító hatást fejt ki. Ennek hatására a forgórész elmozdul. A folyamatos forgó mozgás biztosításához a forgórészben az áram irányát a megfelelő időpillanatban meg kell változtatni, amit a kommutátor biztosít.

A forgórész elmozdulása addig tartana, amíg az álló- és forgórész mágneses tere egymással párhuzamos

A forgórész elmozdulása addig tartana, amíg az álló- és forgórész mágneses tere egymással párhuzamos helyzetbe kerül. Ebből a helyzetből a forgórészt a lendülete tovább viszi, miközben a kommutátor rézlemezei a szénkefék alatt felcserélődnek. Így a forgórész tekercsében az áram iránya megváltozik, ami a forgórész mágneses terének irányváltozását okozza. Ezért az álló- és forgórész vonzása, taszítása tovább folytatódik, a forgórész pedig azonos irányban tovább mozog.

Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható, ha a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram

Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható, ha a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát megváltoztatjuk. A forgási irány azért változik meg, mert az áramjárta vezető körül kialakuló mágneses tér iránya is megváltozik, így az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás ellentétes irányú elmozdulást okoz.

Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható úgyis, ha az állórész mágneses terének irányát megváltoztatjuk.

Az egyenáramú motor forgási iránya megváltoztatható úgyis, ha az állórész mágneses terének irányát megváltoztatjuk. Ez elérhető, ha a gerjesztőtekercsekben folyó áram irányát megváltoztatjuk. A forgási irány azért változik meg, mert az állórész körül kialakuló mágneses tér irányának megváltozása miatt, az álló- és forgórész között létrejövő vonzás-taszítás, a forgórésznek az ellentétes irányú elmozdulását okozza.

Az egyenáramú motor forgási iránya nem változik meg, ha az állórész mágneses terének irányát

Az egyenáramú motor forgási iránya nem változik meg, ha az állórész mágneses terének irányát és a szénkeféken keresztül a forgórészre kapcsolt áram irányát egyszerre változtatjuk meg.