v llati eredet takarmnyok Nagy a fehrjetartalmuk fehrjjk

v Állati eredetű takarmányok Nagy a fehérje-tartalmuk, fehérjéjük biológiai értéke magas Elsősorban a fiatal, intenzíven növekvő állatok takarmányai Jól hasznosítható Ca- és P-tartalmuk is jelentős A, D és B 12 vitaminok gazdag forrásai Tejipari melléktermékek • teljes tej • szopós, fiatal állatok részére ideális takarmány • mivel drága csak ritkán használjuk takarmányozási célra • fölözött tej • zsírtalanított tej, a zsírban oldódó vitamin-tartalma is minimális • fehérje-, cukor-, ásványi anyag- és vitamintartalma ugyanakkor a teljes tejjel megegyező • értékes takarmány, emészthetősége csaknem 100%-os • frissen vagy savanyított állapotban célszerű etetni

• sovány tejpor • a fölözött tej szárítása útján állítják elő • abrakkeverékek, tejpótlók komponense lehet • savó, savópor • a sajt és a túró gyártása során visszamaradó melléktermék • zsír és fehérjetartalmuk minimális (0, 3, ill. 1%) • B-csoportba tartozó vitaminokban (riboflavin, pantoténsav, niacin) ugyanakkor gazdagok • főleg sertéshizlalásban (2 -4 l/nap) használják • a savópor szintén szerepeltethető tápokban ill. tejpótlókban • író, írópor • a vajgyártás mellékterméke • a fölözött tejnél több zsírt (0, 5%) tartalmaz • egyéb táplálóanyagaiban a fölözött tejhez hasonló

• Húsipari melléktermékek Vágóhidakon, húsfeldolgozó üzemekben képződnek Magas biológiai értékű, fehérjében gazdag takarmányok Felhasználhatóságuk a BSE kirobbanásával visszaszorult A kérődzőkkel etetésük tilos Monogasztrikusokkal, kutyával macskával etethetők • húsliszt • alapanyaga vágóhidakon képződő melléktermékek, állati hullák • 133 o. C-on, 3 bar nyomáson, 20 percig történő főzéssel az alapanyagokban lévő mikrobák elpusztulnak • a pépesítést követően zsírtalanítják (mechanikai módszerrel, vagy extrahálással), majd szárítják (4 -5 óra, 70 -120 o. C) • fehérjetartalma 45 -62%, amelyen belül 10% lehet a keratin fehérje aránya • zsírtartalma max. 15%, antioxidánssal célszerű kiegészíteni • a csonttartalomtól függően lényegesen változhat az ásványi anyag-tartalma (átlagosan 10% Ca, 3 -5% P) • elsősorban fiatal baromfi és sertés tápokban használjuk 3 -8%ban

• vérliszt • nyers vérből szárítással készül • magas a fehérje, lizin és leucin-tartalma (leucin – izoleucin antagonizmus) • takarmányozási felhasználása visszaszorult • tolliszt • baromfi vágóhidakon képződő tollból nagy nyomáson végzett főzéssel, szárítással, majd darálással előállított állítják elő • fehérjéje cisztinben gazdag • elsősorban kérődzőkkel etették • takarmány zsír • vágóhidakon képződő melléktermék • zsírtartalma 96 -98%, minőségét frissessége alapvetően meghatározza (peroxid szám 25, savszám 50 alatti) • a tápokba egy menetben is bekeverhető, vagy felületnövelt gabonával keverten zsírpor formájában • elsősorban energia-kiegészítő, minőségét zsírsavösszetétele is befolyásolja

• Halfeldolgozási melléktermékek • halliszt • teljes halakból hal vágóhídi melléktermékekből készül zsírtalanítást, szárítást követően • minőségét befolyásolja az alapanyagban lévő halak faja, a lehalászás helye, a teljes halak és a melléktermékek aránya és a feldolgozás módja • nagy a fehérje-tartalma (65 -75%), gazdag lizinben és metioninban • sok B-csoportba tartozó vitamint, 2 -3% P-t, 4 -5% Ca-ot tartalmaz • az első osztályú termék sótartalma maximum 2 -3%, zsírja 10% • nagyobb arányú etetése a termékben ízhibát okozhat

Gazdasági állatok takarmányozása vegetáriánus tápokkal • • • a szója felhasználhatósága is limitált egyéb pillangósok (csillagfürt, borsó, lóbab) extrahált darák (napraforgó, repce, lenmag) ipari melléktermékek (kukorica glutén, búza csíra) antinutritív anyagokat tartalmaznak növelik a táp rosttartalmát fehérjéjük minősége gyengébb és változó kéntartalmú aminosavakban szegények az ásványi anyagokat kötött formában tartalmazzák

Felmerülő problémák • nehézséget főleg az indító tápok összeállításánál jelent • alternatív növényi fehérje-kiegészítők • pontosításra szorul a fehérjeértékelési rendszer • gondoskodni kell az energia kiegészítésről • felértékelődik az enzim-kiegészítés szerepe (fitáz, NSP, proteáz, stb…) • Ca – P ellátottság újraértékelése • nő a tápok rosttartalma • speciális premix igény (pl. kolin klorid, niacin, B 12 -vitamin stb. )

Tojótyúkokkal végzett kísérletek eredményei (Hadorn és mtsai. 1998)

Broilercsirkékkel végzett kísérletek eredményei (EVIALIS, 1997)

Pulyka bakokkal végzett kísérletek eredményei (0 -28 nap; EVIALIS, 1999)

Tápok karnitin-, taurin- és glicinkiegészítésének hatása broilercsirkék testtömeg-gyarapodására (0 -28 nap; EVIALIS, 2001)