Az llati szvetek Tk 105 109 KZS EREDET

Az állati szövetek Tk. 105 -109. KÖZÖS EREDETŰ HASONLÓ ALAKÚ SEJTEK EGY BOZONYOS FUNKCIÓ ELVÉGZÉSÉRE SPECIALIZÁLÓDNAK AZONOS MŰKÖDÉSŰ Ø ÁLLATI SZÖVETEKRE JELLEMZŐ A SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY Ø AZ ÁLLATOK ÉS AZ EMBER SZÖVETEI HASONLÓAK

ÁLLATI SZÖVETEK HÁM-SZÖVETEK KÖTŐ - ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK IZOMSZÖVETEK IDEGSZÖVET

HÁMSZÖVET JELLEMZŐI FUNKCIÓ: VÉDELEM ELHATÁROLÁS KAPCSOLATTARTÁS EGYÉB TEVÉKENYSÉG: VÁLADÉK TERMELÉS, FELSZÍVÁS ELŐFORDULÁSA: A SZERVEZET KÜLSŐ VAGY BELSŐ FELSZÍNÉN Általános megjelenése: Ø Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz Ø Nincs sejt közötti állománya Ø Ereket nem tartalmaz, a hámsejtek az alattuk levő kötőszövetből kapják a tápanyagokat Ø A szomszédos sejteket vékony csatornák kötik össze, ezeken anyagok cserélődnek ki

FEDŐ HÁM MIRI sejtrétegek száma szerint • EGYRÉTEGŰ • TÖBBRÉTEGŰ • KÜLSŐ ELVÁLASZTÁSÚ • BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ EGYRÉTEGŰHÁM GYHÁ M LAP FELSZÍ VÓHÁM ÉRZÉK HÁM PIGME NT HÁM: • BÉLBOLYHOK • A KÜLVILÁG INGEREINEK FELFOGÁSA, INGERÜLETEKKÉ ALAKÍTÁSA • PL. NYELV ÍZLELŐ BIMBÓI KÖB HENGER • PL RETINÁBAN NAGY MENNYISÉGŰ FESTÉKANYAGOT TARTALMAZ, FÉNYELŐ SZEREPÜK VAN CSILLÓS S E J T E K A L A K J A S z E R I N T TÖBBRÉTEGŰ HÁM EL NEM SZARUSODÓ ELSZARUSODÓ

A: egyrétegű laphám, B: egyrétegű köbhám, C: egyrétegű hengerhám, D: több magsoros csillós hengerhám kehelysejtekkel, E: többrétegű el nem szarusodó laphám, F: G: többrétegű hengerhám EGYRÉTEGŰ KÖBHÁM

Többrétegű elszarusodó laphám

Mirigyvégkamra alakja szerint MIRIGYHÁM Váladéktermelésre specializálodott BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ ENDOKRIN KÜLSŐ ELVÁLASZTÁSÚ EXOKRIN VEREJTÉK MIRIGY TEJMIRIGY, EMÉSZTŐ MIRIGYEK FAGGYÚ MIRIGY NINCS KIVEZETŐ CSÖVE, VÉRÁRAMBA JUTTATJA VÁLADÉKÁT HORMONTERMELÉS

TANKÖNYV SZÖVEGE ALAPJÁN: KÖTŐ-ÉS TÉMASZTÓ SZÖVETEK TÁMASZT ÓSZÖVETE K KÖTŐSZÖVETEK LAZAROST OS TÖMÖT TROSTO S ZSÍR SZÖVET VÉR PORC SZÖV ET Ø SEJTEK ALAKJA, FORMÁJA Ø SEJTEK MÉRETE Ø SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY SAJÁTOSSÁGAI CSONTSZÖVET Ø RAJZOLD LE!! Ø ELŐFORDULÁS

közös jellemzőjük: Ø a jelentős nagyságú sejt közötti állomány. Ø A sejtek alakja és működése igen változatos. Ø A sejt közötti állományt az alapállomány alkotja, melyben kötőszöveti rostokat találunk. Ezek vízben nem oldódó fehérjerostok vagy rácsrostok. laza, rostos kötőszövet: • szerveket rögzít, elválaszt, üregeket tölt ki. • Sok ér, idegvégződés található a rostok között.

tömött, rostos kötőszövet(=ínszövet): Ø a rostok szorosan helyezkednek el, Ø kevés az alapállomány főleg kollagén, amely összenyomja a sejteket →Párhuzamosan elhelyezkedő rostok Ø Szárnyas megnyúlt sejtek ínsejtek Kollagén rostok: az izmok inait alkotják Elasztikus rostok: az ízületek szalagjait alkotják Ø lassú anyagcsere, gyógyulás