Pszicholgiai alapismeretek Dr Barln Nahaj Bernadett Egszsggyi Mestertanr

Pszichológiai alapismeretek Dr. Barláné Nahaj Bernadett Egészségügyi Mestertanár 2021

A pszichológia tárgya, területei, módszerei • A pszichológia a viselkedéssel és a lelki jelenségekkel, mentális folyamatokkal foglalkozó tudomány. Feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, törvényszerűségeit, a lelki folyamatok fejlődését. A pszichológia foglalkozik továbbá a viselkedés hátterében működő biológiai tényezőkkel. • Területei: - Pszichofiziológia Fejlődéspszichológia Neveléspszichológia Szociálpszichológia Munkapszichológia Személyiségpszichológia Pedagógiai pszichológia Kognitív idegtudomány Evolúciós pszichológia Kulturális pszichológia Iskolapszichológia Szervezetpszichológia Klinikai pszichológia Tanácsadó pszichológia

Etikai kérdések a pszichológiában • • • A minimális kockázat elve Az informált hozzájárulás elve A személyiségi jogok elve Das Experiment Philip Zimbardo, 1971

A pszichológia nagy iskolái • Kísérleti lélektan (1879) • Behaviorizmus (1900 -as évek eleje) • Alaklélektan (1900 -as évek eleje) • Pszichoanalízis (Sigmund Freud-tól 1856 -1940) • Evolúciós pszichológia (1900 -as évek 2. felétől) • Kognitív pszichológia (1900 -as évek 2. felétől)

Behaviorista pszichológiai iskola, majd Kognitív lélektan kutatási tárgya: A tanulás alapmechanizmusai 1. 2. 3. Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás Stb.

A tanulás alapmechanizmusai 1. 1. Klasszikus kondicionálás Pavlov (1849 -1936) Nobel-díjas orosz fiziológus A klasszikus kondícionálás alapeleme a reflex: olyan kapcsolat inger és válasz között, amelyben az inger automatikusan és megbízhatóan előhívja a választ. A klasszikus kondícionálás másik feltétele, hogy a reflexes választ kiváltó ingerhez kapcsolódjon egy másik inger, lehetőleg semleges, ami nem vált ki különösebb választ. 1. szakasz: kondicionálás előtti állapot; maga a reflex, inger és automatikus válasz US = Unconditioned stimulus, Feltétlen inger UR = Uncondicioned response, Feltétlen válasz 2. szakasz: kondicionálás - semleges inger a feltétlen ingerrel egyidőben jelenik meg; innentől kezdve a semleges ingert feltételes ingernek nevezzük. CS = Conditioned stimulus Feltételes inger 3. szakasz - többszöri ismétlés után (US+CS sokszor fordul elő együtt) a CS önmagában is kiváltja a választ. CR = Conditioned response Feltételes válasz 1. US UR 2. US UR CS 3. US UR CS CR

A tanulás alapmechanizmusai 2. 2. Operáns kondicionálás Thorndike (1874 -1949) • „próba – szerencse” tanulás: a véletlenszerű próbálkozásokból azokat alkalmazza legközelebb, amik sikerre vezettek. → • Effektus törvény: A jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb a következő alkalommal, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.

A tanulás alapmechanizmusai 3. Skinner (1905 -1990) • Jutalom: bármi, aminek pozitív megerősítő hatása van. • Jutalom típusai: - biológiai szükségletet elégít ki (pl. víz, élelem) - szociális (mosoly, elfogadás) - másodlagos jutalom (pénz, ajándék) - vizuális (ha valami olyat látunk, ami tetszik) - jutalomértékű a büntetés elmaradása is • Megerősítés típusai: • Folyamatos: minden egyes megfelelő viselkedést megerősítés (jutalom) követ • Részleges: nem minden esetben van megerősítés. Altípusai: • Rögzített arányú: pl. a tanár az órán minden ötödik hozzászólásunk alkalmával ránk mosolyog és azt mondja „rendben van”. Vagy: darabbér a munkásoknak • Rögzített időközű: a tanár egy hét után hajlandó ismét mosolyogni és azt mondani „rendben van”, függetlenül attól, hogy hányszor szólaltunk meg. Vagy: levélkézbesítés – a hét bizonyos napján jön mindig a postás. • Változó arányú: pl. szerencsejátékok. Alkalmanként és kiszámíthatatlanul jár eredménnyel. • Változó időközű: pl. foglalt szám hívása telefonon

A nagy pszichológiai iskolák emberképei Freud pszichoanalitikus személyiség-felfogása Sigmund Freud (1856 – 1939)

A lelki készülék topografikus modellje (1900) Lelki minőségek: - tudatos, - tudattalan, - tudatelőttes. (Álomfejtés, A mindennapi élet pszichopatológiája, A vicc és viszonya a tudattalanhoz, Ösztönök és ösztönsorsok)

A lelki készülék 2. topográfiai modellje – a személyiség strukturális felépítése (1920 -tól) A személyiség struktúrája: - Ösztön-én (ID), - Én (EGO) - Felettes-én (Super. Ego).

Működésmódok Ösztön-én – az örömelv alapján működik; eszközei: a) reflextevékenység, b) elsődleges megmunkálás (megteremti a dolog képmását, pl. éjszakai álom) Én – a realitáselv alapján működik; eszközei: a) késleltetés, b) másodlagos megmunkálás. Felettes-én – eszmeiség, ideálok képzése; a lelkiismeret és az én-ideál kialakulása révén.

A pszichoszexuális fejlődés elmélete I. Nemi ösztön: a libidó, más ás más testrészeket száll meg a különböző életszakaszokban. Pregenitális szakaszok: 1. Orális szakasz (0 -1 ½ éves korig) Erogén zóna: száj és környéke. Két funkció: - bekebelezés, - elutasítás.

A pszichoszexuális fejlődés elmélete II. 2. Anális szakasz (1 ½ éves kortól 3 évesig) Erogén zóna: végbélnyílás és környéke. 2 funkció: - megtartás, - elengedés. 3. Fallikus szakasz (3 – 6 éves korig) Erogén zóna: nemi szerv Fiúk: kasztrációs szorongás, Ödipusz komplexus Lányok: pénisz-irígység.

A pszichoszexuális fejlődés elmélete III. 4. Lappangási periódus (6 – serdülőkorig). Genitális szakasz (serdülőkortól, felnőtt érett szexualitás) Jellemzője: autoerotika helyébe a partner keresése lép, valamint a szexualitás fajfenntartó funkciója is megjelenik.

ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK (ANNA FREUD) • elfojtás: kínos, kellemetlen élmények tudatból való kiszorulása (nem emlékszünk rá, nem tudjuk felidézni, de a vágyak visszajárnak pl. álmok) • projekció: saját lelki folyamatok kivetítése a külvilágba (pl. nem szeretem a főnökömet, és ezt az érzésemet rávetítem, és úgy élem meg, hogy ő az, aki utál engem, pedig ez az érzés eredetileg belőlem származik. ) • reakcióképzés: az elfojtott tartalommal ellentétes tendencia jelenik meg (pl. a gyerekét tudattalanul elutasító anya – túlszereti a gyerekét) • azonosulás: szoros érzelmi kötődés esetén a kapcsolat ambivalens voltát tudjuk csökkenteni, ha átvesszük a másik fél jellemzőit. Pl. (Ödipális konfliktusnál)

ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK • szublimáció: a pszichés energiát magasabb szintű tevékenységbe fordítjuk át. (pl. művészetben, rajzolásban éljük ki) • regresszió: korábban már elért és túlhaladott fejlődési szintre esik vissza a személy (pl. kistestvér születésénél a nagyobb gyerek is cumisüvegből hajlandó enni, vagy hirtelen elkezd újra bepisilni, pedig már elérte a szobatisztaságot egyszer. Hasonló zajlik le bennünk, ha nagyon fáradtak vagyunk, és idétlenül vigyorgunk mindenen és gyerekesen viselkedünk. ) • fixáció: csak részlegesen lép tovább egy következő fejlődési fázisba. (pl. orálisan fixált ember lehet a dohányos)

FREUD pszichoszexuális idő/stádium ERIKSON pszichoszociális orális 1. év ősbizalom / ősbizalmatlanság anális 2. év autonómia / kétely fallikus 3 - 5. (-6. Freud) év (dackorszak) kezdeményezés / bűntudat latencia 6 - pubertás (12) teljesítmény / kisebbrendűség genitális 12 - serdülőkor identitás / szerepkonfúzió - fiatal felnőttkor intimitás / izoláció - felnőttkor alkotóképesség / stagnálás - időskor integritás / kétségbeesés

Erikson (1902 – 1994) • 1902 - ben Németországban született. • Identitáskeresés egy életen át (dán származás, zsidó nevelőapa, akit apjának tud serdülőkoráig). • 1933 – kivándorol az USA-ba, gyerekanalitikusként dolgozik. • 1939 – amerikai állampolgárságot kap, felveszi az „Erikson” nevet. • A kultúra és társadalom szerepe az identitás kialakulásában.

Elméleti kitérő: Krízis - Caplan • Olyan lélektanilag kritikus állapot, amelyben - A veszélyeztető helyzet nem elkerülhető - A személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet - Minden figyelme, erőfeszítése erre irányul - Kénytelen szembenézni a helyzettel - A szokásos problémamegoldó eszközök elégtelenek

Elméleti kitérő: A krízis fajtái • Akcidentális krízis - Rendszerint külső események által provokált (katasztrófa, tárgyvesztés, válás, párkapcsolat megszakadása, egzisztenciális zuhanás, munkahely elvesztése, betegségek stb. ) • Fejlődési krízis (Erikson)

Elméleti kitérő: A krízisállapot szakaszai 1. „készenlét”: fenyegetettség érzése → szorongás → az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása a megbomlott érzelmi és kognitív egyensúly visszaállítására (meg is oldódhat – ha nem →) 2. „küzdelem”: tovább nő a feszültég → felbomlik a cselekvések összerendezettsége → aktív erőfeszítések új megoldások megtalálására → próba (ha nem születik eredményes megoldás → a feszültségi szint tovább emelkedik →) 3. „kapkodás”: újabb és újabb technikákat próbál ki a személy → az eredménytelen próbálkozások rontanak az önértékelésen, az érzelmi állapoton, a viselkedés összerendezetlenségén → megoldást hozhat, ha a személy átértékeli a helyzetet, vagy módosítja eredeti célját, esetleg megszűnik a kiváltó ok (ha nem →) 4. „összeomlás”: a személy alkalmazkodóképessége végképp felborul, kimerül, megindul a személyiség harmóniájának érzékelhető felbomlása, destruktív magatartásminták jelenhetnek meg

Az eriksoni elmélet: Én-identitás, pszichoszociális krízis, kompetencia • Én-identitás: a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt én-élmény (Ki vagyok? kérdése). „az az érzés, hogy saját testünkben otthon vagyunk, tudjuk, hová tartunk és belülről bizonyosak vagyunk azok elismerésében, akik számítanak nekünk” • Krízis: válság, egyfajta fordulópont, mely sérülékenységet és egyben növekedési lehetőséget jelent a személyiség számára (pozitív vagy negatív kifutási lehetőség). - szintónia: a pszichoszociális krízis tengelyében azok az elemek amelyek a fejlődés - disztónia: a pszichoszociális krízis tengelyének azon elemei, melyek nem a fejlődés, kibontakozás útját mutatják gyarapodás, kiterjedés irányába hatnak • Kompetencia: egy-egy szakasz sikeres teljesítése után növekszik a kompetencia-érzés, sikertelenség esetén alkalmatlanságérzés lép fel.

Személyiség-felfogása • A személyiségfejlődés a születéstől a halálig tart. • A személyiségfejlődés rendezőelve: az egyén meghatározza önmaga számára milyen tulajdonságai, normái vannak, ezeket mint vezérfonalakat elfogadja a saját maga számára. • Integritás-élmény: a személy felvállalja minden személyiségaspektusát (intrapszichikusat és interperszonálisat egyaránt). • Kontinuitás-élmény: a személyiségfejlődés olyan folyamatos állapot, melyben a különböző fejlődési elemek egymásra épülnek (életszakaszok).

A pszichoszociális fejlődés szakaszai I. 1. A csecsemőkor – bizalom (szintonikus elem) az ősbizalmatlansággal (disztonikus elem) szemben Pozitív kifutás: „Az vagyok, akiben megbíznak, s aki megbízhat önmagában. ” Negatív kifutás: pszichotikus kórformák. A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: remény – a bizalom ellensúlyozza az emberi élet óhatatlan velejáróját a bizonytalanság érzését; a bizalom és a bizonytalanság optimális aránya pedig a remény forrása

A pszichoszociális fejlődés szakaszai II. 2. Kisgyermekkor – autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben. Pozitív kifutás: „Az vagyok, aki önállóan tud védekezni a szégyen és a kétely ellen. ” Az önállóság (autonómia) és saját akarat első lépései. Negatív kifutás: leselkedés, üldöztetés élménye. A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: akarat – a gyermek megtanulja a szükségesség elfogadását (a szülő kontrolljának elfogadását), céljainak megfogalmazását, képességeinek begyakorlását, a döntés szabadságát

A pszichoszociális fejlődés szakaszai III. 3. Óvodáskor – kezdeményezés a bűntudattal szemben (Ödipusz komplexus időszaka). Cél: kezdeményezőkészségét ne az ellenkező nemű szülő meghódítására fordítsa, hanem a körülötte lévő tárgyi és interperszonális világra (uralom felette). Pozitív kifutás: „Az vagyok, akit nem köt gúzsba a szorongás és bűntudat. ” A szándék megjelenése, mellyel elérhetjük céljainkat. Negatív kifutás: neurózis. • A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: szándék – A kezdeményezés - ráépülve az autonómiára - megadja a gyereknek a szándék, törekvés, a tervezés tudását.

A pszichoszociális fejlődés szakaszai IV. 4. Iskoláskor – teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben. Pozitív kifutás: képes úgy teljesíteni, ahogy mások elvárják tőle – a kompetencia érzés kialakulása. Negatív kifutás: kisebbrendűségi érzés, inkompetencia. • A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: hatékonyság – A hatékonyság, a „tudó” - érzése ebben a fejlődési szakaszban alakul ki. Az alkalmasság tudása és élménye készítik fel a gyermeket arra, hogy a jövőben elérje a munkához értés, a munkához való hozzáállás képességét, anélkül, hogy kisebbrendűnek érezné magát.

A pszichoszociális fejlődés szakaszai V. 5. Serdülőkor – Identitás a szerepdiffúzióval szemben. Ki vagyok én? – hogyan határozom meg saját magam (szerepek, tulajdonságok, elképzelések). Pozitív kifutás: saját identitás kialakítása a moratórium után (foglalkozásválasztás, párválasztás). Negatív kifutás: korai zárás vagy identitásdiffúzió. A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: hűség – a szabadon vállalt lojalitás fenntartása az értékrendszerek kétségtelen ellentmondásossága ellenére

MARCIA - identitásszintek Volt krízis? IGEN NEM IGEN identitás elérése korai zárás NEM moratórium identitásdiffúzió Megoldódott?

A pszichoszociális fejlődés szakaszai VI. 6. Fiatal felnőttkor – Intimitás iránti igény az izolációval szemben. Pozitív kifutás: „Azok vagyunk, akik szeretjük egymást. ” Negatív kifutás: izoláció (szociális - és érzelmi elszigetelődés). A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: szeretet – a kölcsönös szeretet képessége

A pszichoszociális fejlődés szakaszai VII. 7. Felnőttkor – Alkotóképesség a stagnálással szemben. Következő generáció létrehozása, minden jövőt alakító tevékenység. Pozitív kifutás: „Azok vagyunk, akik felelősen közreműködünk a jövő megteremtésében. ” Negatív kifutás: Stagnálás, én-központúság, nem tudnak mélyebben beágyazódni a társas világba. A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: gondoskodás – „a felelősséggel létrehozott dolog libidinózus megszállása”

A pszichoszociális fejlődés szakaszai VIII. 8. Időskor – Én-integritás a kétségbeeséssel szemben. Számvetés, miért is élt. Pozitív kifutás: Kegyezés önmagunkkal, a világgal. „Az vagyok, ami túlél engem. ” A bölcsesség. Negatív kifutás: kétségbeesés, halálfélelem; vagy mindent be akar pótolni, amit elmulasztott – az utolsó évek túlhajszolása. A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: bölcsesség – képes a testi és mentális hanyatlás ellenére a tapasztalatok teljességét megőrizni és továbbadni

Nevelési módszerek

A pedagógiai folyamat tevékenységei • Oktatás • Nevelés - tervszerű, céltudatos személyiségalakítás - az egész személyiséget áthatja - az iskolai környezetre és az iskolán kívüli életre egyaránt hatással van - tanár-diák együttműködésén alapul - az egyéni különbségeket figyelembe veszi.

• A személyiségfejlesztés területei a nevelési folyamatban: - Értékorientáció Igényszint kialakítása Aktivitás Motivációs bázis kialakítása Közösségi jelleg Önállóságra nevelés Fegyelmezettség kialakítása Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

Nevelési módszerek 1. 2. 3. 4. 5. Követelés: utasítás, parancs, tiltás Meggyőzés Gyakorlás (szoktatás) Példaadás Büntetés-jutalmazás

A jutalmazás-büntetés formái Indirekt: nemverbális kommunikáció Direkt: verbális kommunikáció: dicséret-szidás Szimbolikus Tárgyi Érdemjegyek Szöveges értékelés

A jutalmazás-büntetés formái - A hatékony büntetés kritériumai: pozitív alternatív válasz jutalmazása a nem kívánatos viselkedés büntetésével párhuzamosan jutalom és a büntetés kombinálása konzisztens büntetés fokozatossági elv azonnali büntetés megfelelő mértékű büntetés magyarázat • - A büntetés hátrányai: Az erős büntetés agressziót vált ki A büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést. A gyerek a felnőttet utánozva agresszíven viselkedik. A túlzottan szorongó gyerekek esetében inadekvát a túl erős büntetés. • -

Nevelési stílusok • Lewin (vezetési) nevelési stílusok: 1. Tekintélyelvű (autoriter) 2. Demokratikus 3. Ráhagyó (laissez-faire) A vezetési stílus jelentőségét nem abban látták elsősorban, hogy a munkafeladatot melyik vezetési stílussal lehet a legeredményesebben megoldani (a demokratikussal), hanem abban, hogy a „gyermekek közötti viszonyolra a vezető által kezdeményezett élet- és gondolkodási stílus nyomta rá a bélyegét” (In. : Horváth 2004) • Gordon: elutasító és elfogadó tanári stílus

Motiváció A motiváció cselekvésre késztető belső mozgató erő. Motívumok, indítékok összessége.

Motivációk csoportosítása • Túlélési (önfenntartási) motivációk • Szociális • Kíváncsiság • Humánspecifikus (pl. kompetencia, teljesítménymotiváció)

Alapvető motívumok 1 • Önfenntartási (túlélési) motívumok: éhség, szomjúság, hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381. o.

Alapvető motívumok 2 • Szociális (társas) motívumok: fajfenntartás, szexualitás, utódgondozás, anyai viselkedés, társas érintkezés, segítő viselkedés. • Kíváncsiságmotívumok: szenzoros élménykeresés, exploráció, manipuláció.

A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok • Extrinzik ( külső): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított. • Intrinzik (önjutalmazó, belső): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak elvész az intrinzik motívum szerepe.

Motiváció Belső motiváció: Külső motiváció: • Maga a tevékenység végzése jutalmazó • Kompetenciaérzés erősödik • Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség • önjutalmazás • Másoktól érkező megerősítés • Kompetenciaérzés csökken • Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység

A motívumok rendszerei: Maslow szükségletpiramisa Önmegvalósítási igény Esztétikai igény Tudásszerzési igény Megbecsülési igény Valahová tartozási igény Biztonsági szükséglet Fiziológiai szükségletek

Igényszint és teljesítménymotiváció Igényszint: annak a célnak a nehézségi foka, amelynek elérésére az egyén törekszik, az általános önértékelésnek a függvénye (tantárgyanként, nem szerint változhat) A siker után nő az igényszint: nehezebb feladat A kudarcot követően csökken: könnyebb feladat Sikerorientált tanulók jellemzői: közepes nehézségű feladat, belső okokra hivatkoznak. A kudarckerülő személyek: vagy nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra teszik a mércét. Alacsony teljesítményigénnyel rendelkeznek. Külső okokra hivatkoznak.

Értékelés 1. 2. Explicit –kifejezett: szóbeli dicséret, elismerés, jutalom. Implicit – rejtett értékelés: nemverbális, metakommunikatív jelzések. Az értékelés: • Tudásszint • A személyiségfejlődés regisztrálható változásai A teljesítmény a tanulás által létrehozott, a személyiségben (magatartásban, tanulásban stb. ) bekövetkező változások összessége. A teljesítményre ható tényezők: pszichofiziológiai, pszichikai, pedagógiai, társadalmi, környezeti

Értékelés • Az értékelés funkciói: 1. személyiségfejlesztő funkciók: énképfejlesztő, megerősítő, motiváló, mintanyújtó funkció, prognosztikai funkció 2. visszajelentési 3. szabályozó: oktatási rendszerre, oktatási folyamatra is vonatkoznak 4. Szelekciós: a lehető legkisebb mértékben épüljön a társadalmi helyzetre, a mikroszociális környezet sajátosságaira • Az értékelés követelményei: A kiegyensúlyozott tanítási-tanulási folyamat: rendszerelmélet – az értékelés a rendszer egyik tényezője az egész rendszer működésének minőségétől függ B objektivitás: a legnehezebb, az értékelés tartalmát nem kellene befolyásolnia járulékos elemeknek C érvényesség D megbízhatóság E sokoldalúság: sokféle megnyilvánulási formára sokféle módszer F megkülönböztető jelleg: egyénre szabva G áttekinthetőség: a tanuló ismeri a követelményt, és hogy mely területen vizsgálják

A megismerő folyamatok pszichológiája

Kognitív pszichológia A megismerő folyamatok pszichológiája • • 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A kognitív pszichológia kialakulásának előzményei: 1950 -1960 -as évek A megismerés folyamataira kíváncsi (pl. Hogyan szerzünk információt a körülöttünk lévő világról, hogyan ismerjük meg? ) A kognitív pszichológia az embert információ-feldolgozó lényként kezeli. Az alábbi területekkel foglalkozunk részletesen: Érzékelés, észlelés Figyelem Emlékezet Gondolkodás Képzelet Intelligencia Kreativitás

A megismerő folyamatok pszichológiája: Érzékelés, észlelés • Érzékelés: információ felvétele a fizikai és a társas környezetből, az információ regisztrálása, alapja minden magasabb szintű megismerési folyamatnak. • Észlelés: (percepció) az érzékszervi adatok tárggyá, jelentéssé szerveződnek, azaz jelentést adunk az ingernek. Az idegrendszer magasabb szintjén történik, már az információ feldolgozását is magába foglalja. • Az érzékelés és észlelés egymásra épülő történések. Az előbbi alacsonyabb rendű folyamatokat jelent, a másikban már benne van a személy is, (pl. milyen jelentést ad az ingereknek, hogyan értelmezi azokat, milyen előzetes tapasztalatai és elvárásai vannak ). Így alakulnak ki a reprezentációk, azaz „lenyomatok” a világról, a tapasztalatainkról, önmagunkról és a többiekről. • Érzékelés és a valóság egymáshoz való viszonya: - Az érzékletek tükrözik a valóságot, de bizonyos esetek között nem tökéletes a rendszer: ekkor alakulnak ki az érzékcsalódások. (lásd következő dia) - Azt a legkisebb erősségű ingert, amely már érzékletet vált ki: az érzékelés abszolút küszöbe = érzékenység. - Az érzékelés felső küszöbe az a legnagyobb ingererősség, amelynek érzékelése még lehetséges (ultrahangot már nem érzékeljük). Pl: hallás 18 Hz-18 000 Hz. - Az ingereknek azt a legkisebb változását, amely már változást okoz, különbségi küszöbnek nevezzük. - Az érzékenységeknek azt a változását, amelynek során érzékszerveink alkalmazkodnak a rájuk ható ingerek erősségéhez: adaptáció.

Optikai csalódások

A megismerő folyamatok pszichológiája: Érzékelés, észlelés • • • Látás(75 -80%) Hallás Szaglás Ízérzés Bőrérzékelés

A megismerő folyamatok pszichológiája: Figyelem • A figyelem olyan lelki jelenség, amely lehetőséget biztosít a felénk áramló ingerhalmaz szelektálására, az információk felvételére és feldolgozására, tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányítására. • Érzékszerveinket minden pillanatban nagy mennyiségű inger éri; ennek csak kis részét dolgozzuk fel, amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi háttér (zaj), ami elveszik, nem dolgozzuk fel. A figyelem szelektivitása: • Kapacitásmodell: egyszerre több dologra is tudunk figyelni pl. autóvezetés • A figyelemnek két típusáról beszélhetünk: kontrollált f. = ráirányítás tudatos mentális erőfeszítés eredménye; a másik az automatikus figyelem = tudatos odafordulás és erőfeszítés nélkül zajlik. Ez utóbbi előnye, hogy a figyelem megoszthatóságát teszi lehetővé, hátránya, hogy új helyzetekben korlátozottan alkalmazható. Egymásra épülnek, rugalmassá teszik figyelmi működésünket. A figyelem tartóssága: • szignáldetekciós helyzet

A megismerő folyamatok pszichológiája: Emlékezet: olyan megismerési folyamat, amely az információ tárolását és előhívását teszi lehetővé. • A legegyszerűbb emlékezeti működés is három szakaszra bontható: kódolás = memóriában való elhelyezés, tárolás = megőrzés a memóriában, előhívás = memóriából való visszanyerés.

Táras modell jellemzői ØKonszolidációs időszak: információ átkerülése az RTM-ből a HTM-be nyugalmi időszakot igényel ØSzériális pozíció hatás: listatanulásnál a lista elejéről és végéről tudunk több elemet felidézni ØRetrográd amnézia: agyrázkódás után a balesetet közvetlenül megelőző időre nem emlékszünk Ø 2 anyag egymás utáni tanulásánál a 2 anyag interferálhat egymással: 1. retroaktív gátlás: később tanult anyag gátolja a korábban tanult felidézését 2. proaktív gátlás: korábban tanultak kiszorítják a később tanultakat

A megismerő folyamatok pszichológiája: Gondolkodás • • • Gondolkodás = szimbólumok, jelzések belső átalakítása, manipulációja és átszervezése (tehát aktív folyamat), amely eredményeképp valami újat hozunk létre, olyan helyzeteket oldunk meg, melyekre korábbi tapasztalatunk alapján nem lenne módunk alkotó jellegű (konstruktív folyamat). a gondolkodás szimbolikus tevékenység legmagasabb szintű mentális tevékenység; a szimbolikus tevékenység lényege, hogy a válasz nem közvetlenül az ingerre jön létre, hanem az ingerek reprezentációjára (ami a fejben van). Problémamegoldás: pszichológiai értelemben a probléma = a személy tevékenysége valamilyen cél elérésére irányul, de a célhoz vezető utak ismeretlenek számára, Szakaszai: 1. előzetes tájékozódás 2. megoldáskeresés, lappangási fázis 3. megoldás találása 4. kivitelezés, ellenőrzés

Az intelligencia Binet: az intelligencia lényeges jegyei 1. A gondolkodásnak irányt szabó és irányt tartó tendenciája 2. Az elgondolt célok magvalósításának képessége 3. Kritikai gondolkodás. Mentális kor fogalma MK / ÉK x 100= IQ

Az intelligencia Wechsler : A globális intelligencia fogalma Az intelligencia: az egyén összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, célszerűen cselekedjen és eredményesen bánjon a környezetével. IQ, VQ és PQ MAWI, MAWGYI - R

Az intelligencia A többszörös intelligencia-modell Gardner: Egyenrangú képességek rendszere az intelligencia. • 1. nyelvi intelligencia, • 2. logikai-matematikai intelligencia, • 3. vizuális-térbeli intelligencia, • 4. zenei intelligencia, • 5. testi-kinesztéziás intelligencia, • 6. személyes intelligencia: interperszonális- és intraperszonális intelligencia.

Az intelligencia Salovey szerint az érzelmi intelligencia összetevői • • • Saját érzelmei állapotunknak az azonosítása Saját érzelmeinkkel való bánni tudás Önmotiválás Mások érzelmi állapotának felismerése Kapcsolatkezelési képesség.

A intelligencia Az IQ és a genetikus kapcsolat Kapcsolat: Együtt nevelt egypetéjű ikrek Külön nevelt egypetéjű ikrek Kétpetéjű ikrek (együtt nevelt) Testvérek (külön nevelt) Szülő – gyerek Nevelőszülő – gyerek Unokatestvér Korreláció: 0. 86 0. 72 0. 6 0. 47 0. 24 0. 31 0. 15

A megismerő folyamatok pszichológiája: Kreativitás • Fogalma: alkotóképesség, eredeti látásmód, eredeti problémamegoldás • A divergens gondolkodás értelmezése • Torrance: a kreativitás jegyei: 1. Fluencia, 2. Flexibilitás, 3. Originalitás

A kreativitást elősegítő nevelői tulajdonságok • a gyermek gondolkodására koncentrálás • önállóság hangsúlyozása • új ötletek támogatása • a gyerekek döntéseinek elfogadása • segítő attitűd • nyitott kérdések használata – problémamegoldó gondolkodás fejlesztése • a kreatív ötletek értékelése • játékosság támogatása • valódi érdeklődés

A kreatív személyiség jellemző tulajdonságai • Intellektuális hatékonyság • Független gondolkodás és viselkedés • Nonkonformitás • Önmegvalósítási, önkifejezési indíték • Újító szándék

A kreativitás szintjei • kifejező kreativitás: a spontán kifejezés bármely formája (kisgyerekek rajzai) • produktív kreativitás: a hangsúly a képességen van (nagyobb gyerekek rajzai) • feltaláló (inventív) kreativitás: a meglevő dolgok újszerű felhasználása • újító (innovatív) kreativitás: meglévő elvek, elképzelések tökéletesítése • teremtő kreativitás: teljesen új elv vagy feltevés (pl. Freud elmélete)

A kreativitás és intelligencia kapcsolata • Egy bizonyos intellektus szintig együtt járnak (kb 120), majd szétválnak

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!