Kultrakzi kommunikci Siska Tams mestertanr Alkalmazott kommunikci tanszk

Kultúraközi kommunikáció Siska Tamás mestertanár Alkalmazott kommunikáció tanszék (EII. 31) siska. tamas@kkfk. bgf. hu

A kultúra és a kommunikáció • egymással szorosan összefüggenek. • Hall: „A kultúra kommunikáció és a kommunikáció kultúra”. • Azért kommunikálunk úgy, ahogyan kommunikálunk, mert egy bizonyos kultúrában nőttünk fel, megtanultuk az adott kultúra nyelvét, szabályait és normáit.

A kultúra definíciói • Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezeknek egy adott korszakban való jellegzetes állapota. • Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek (Trompenaars).

Mentális programok • A kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egymástól (Hofstede). • Minden ember rendelkezik olyan gondolkodási, érzelmi és cselekvési mintákkal, amelyeket élete során tanult meg.

Kulturális relativizmus és etnocentrizmus • Kulturális relativizmus: a kultúrák között nincs hierarchikus viszony, minden kultúra csak saját rendszerében értelmezhető (egyik kultúra sem abszolút értékű a másikhoz viszonyítva) • Etnocentrizmus: egyik kultúra fölébe helyezi magát a másiknak; szélsőséges formái: rasszizmus, nácizmus, apartheid, szegregáció; normális: hazafiság

Interkulturális kommunikáció fogalma • Eltérő kultúrák tagjainak közvetlen, interaktív kommunikációja interdiszciplináris terület (szociológia, pszichológia, nyelvészet, kulturális antropológia) • Interkulturális menedzsment: alkalmazott kultúraközi kommunikációs és menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzetekben

Miért tanuljuk? • A világban történő események jobb megértése („világfalu”) • Demográfiai ok (migráció) • Gazdasági ok (multinac. cégek) • Konfliktusok megelőzése, enyhítése

Hofstede kulturális dimenziói • 1. Kis, illetve nagy hatalmi távolság (Power Distance, PD) • 2. Individualizmus, illetve kollektivizmus (I) • 3. Maszkulinitás, ill. feminitás (M) • 4. Gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance, UV) • Hosszú illetve rövid távú orientáció

Individualizmus-kollektivizmus definíció Az individualizmus („én kultúra”) olyan társadalmakra jellemző, ahol az egyéni kapcsolatok lazák, mindenki elsősorban magát, illetve legszűkebb családját helyezi előtérbe. A kollektivizmus az olyan társadalmakat jellemzi, amelyekben az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik, melyek a csoport iránti lojalitásért cserébe életre szólóvédelmet nyújtanak számára. „Mi kultúra”

Az individualista „én kultúra” • Az individualista kultúrában az identitás az egyénre alapozott, mindenki elsősorban magát, illetve szűkebb családját helyezi előtérbe. Az egyén és az ingroup közötti határ erős, az ingroup és az outgroup közötti határ nem átjárhatatlan.

Az individualista kultúra részletezése • Család: már a gyerek megtanulja az én központú gondolkodást. • Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni, a diploma az egyén gazdasági értékét és önbecsülését növeli. • Munkahely: a beosztott kimondja a véleményét és ezt a főnöke értékeli; a hiba, a bűn elkövetése az önbecsülés elvesztésével jár; a feladat fontosabb, mint az egyéni kapcsolatok; az előléptetés a képességektől függ. Alacsony kontextusú, az információ zöme a kódolt üzenetben van.

A kollektivista „mi”kultúra • Az egyén identitása arra a csoportra irányul, ahova az egyén tartozik. Az egyén és az ingroup közötti határ elmosódott, viszont az ingroup és az outgroup mereven elkülönül egymástól.

A kollektivista kultúra részletezése • Család: „mi” központú nevelés • Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni; a diploma megszerzésének célja, hogy biztosítsa a társadalmi előrehaladást a csoportom számára; a kudarc az „arc elvesztésével” jár a magam és csoportom számára: kollektív büntetés jár érte. • Munkahely: családi jellegű kapcsolat, a főnök apaszerepet játszik; az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.

Hatalmi távolság • Hatalmi távolság: a társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják és várják el a hatalmi egyenlőtlenséget

A kis hatalmi távolság elemzése • Család: a gyerek egyenrangú fél • Iskola: a tanár és diák egyenrangú fél (a tanterem berendezése) • Munkahely: a hierarchia praktikus célokat szolgál, a beosztottak véleménye fontos, a főnök demokrata, a privilégiumok és státusszimbólumok visszatetszést váltanak ki.

A nagy hatalmi távolság elemzése • Család: a gyerek nem egyenrangú még felnőttkorában sem. Házasságközvetítés. • Iskola: a tanár abszolút tekintély, soha nem tévedhet; „guruk”: személyes bölcsesség közvetítői. A tanterem berendezése ezt sugallja. • Munkahely: a hierarchia egzisztenciális egyenlőtlenséget tükröz, a főnök utasít és apaszerepet játszik, a privilégiumok elfogadottak és népszerűek. A hatalom és szolidaritás névmásai: tegezés, magázás.

A maszkulin kultúra • 1. A társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. • 2. Értékrendjében a pénz, az anyagi javak, a siker fontosak; „a természet meghódítása”. Azért él, hogy dolgozzon.

A maszkulin kultúra részletezése • Család: az apa az anyagi dolgokkal, az anya az érzelmekkel törődik, a lányok sírhatnak csak, a fiúk védjék meg magukat; a lányok nem verekszenek. • Iskola: az oktatásban a legjobb diák a norma, a bukás tragédia („lúzer”), a tanárban a szakmai tudás a fontos, a két nem más tárgyakat tanul, nincs koedukáció. . • Munkahely: verseny folyik; a konfliktusok megoldása küzdelemben történik, munkamánia.

A feminin kultúra • 1. A társadalomban a nemi szerepek nem különülnek el élesen. • 2. A domináns értékek a másokról való gondoskodás, a szolidaritás, a környezet és a természet védelme. Azért dolgozik, hogy jobban éljen.

A feminin kultúra részletezése • Család: az apa és anya egyformán foglalkozik az anyagi javakkal és érzelmekkel: kétkeresős családmodell; a lányok és fiúk is sírhatnak, de egyik sem verekedhet • Iskola: az oktatásban az átlagos diák a norma, a bukás nem tragédia, a tanárokban a kedvesség a legfontosabb, a fiúk és lányok oktatása egyforma: koedukáció. • Munkahely: a konfliktusok megoldása kompromisszumok és tárgyalások útján.

A bizonytalanságkerülés • Azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetben, mennyire félnek a holnaptól, a kockázattól, a másságtól.

Erősen bizonytalanságkerülő kultúra részletezése • Család: szigorú szabályok a gyerekek számára • Iskola: a diákok a részletezett feladatokat szeretik, a tanár nem tévedhet, elméleti oktatás • Munkahely: a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés nem elfogadott, az újításokat nem kedvelik. A legfőbb motivációs tényezők a biztonság, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

Gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák • A bizonytalanság, a kockázat, a másság az élet természetes, elfogadott velejárója. Ami eltérő a megszokottól, az különös és érdekes.

A gyengén bizonytalanságkerülő kultúra részletezése • Család: rugalmasabb szabályok a gyerekek számára, hogy mit lehet és mit nem. • Iskola: a tanár mondhatja: „nem tudom”, nyitott tanulási helyzetek, nyílt viták, a gyakorlati oktatás előnyben • Munkahely: nem kell több szabály, mint ami feltétlenül szükséges, a kemény munka csak szükség esetén; fő motivációs tényező a teljesítmény, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

Hosszú – rövid távú orientáció A hosszú távú orientáció az olyan erények kitartás, takarékosság ápolása, amelyek a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. A rövid távú orientáció olyan erények ápolása, amelyek a múlttal és a jelennel kapcsolatosak.

Fons Trompenaars hét kulturális dimenziója • • univerzalizmus – partikularizmus individualizmus – kollektivizmus neutrális – affektív specifikus – diffúz teljesítmény – egyéb körülmény orientált szekvenciális – szinkronikus belső irányítású – külső irányítású

Univerzalizmus – partikularizmus • Univerzalizmus: a szabályok uralmát jelenti; a szabályok meghatározzák, mi a jó, mi a rossz, és ez minden esetben érvényes. • Partikularizmus: a barátság, rokonság kötelez, az emberi kapcsolatok fontosab bak, mint a szabályok.

Individualizmus – kollektivizmus • Lényegében megegyezik Hofstede dimenziójával. • „Én kultúra” és „mi kultúra” • Ingroup és outgroup világos megkülönböztetése

Neutrális és affektív kultúrák • Neutrális (semleges) üzleti kapcsolatban nincs helye az érzelmeknek (Nyugat Európa, USA). Az érzelmek kimutatása elkerülendő. • Affektív kultúrában az érzelmek kimutatása megengedett. Az üzlet emberi, interperszonális oldalát fontosnak tartják.

Specifikus és diffúz kultúra • Specifikus kultúra: az üzleti kapcsolatban a személyes kapcsolatnak, a szimpátiának elhanyagolható a jelentősége, az előzetesen lefektetett feltételek biztosítják az üzlet sikerét. • Diffúz kultúra: teljes személyiségükkel vesznek részt a felek az üzleti kapcso latban, s a másik fél megismerése, a szimpátia a sikeres üzlet feltétele.

Teljesítmény, illetve egyéb körülmény által orientált kultúrák • Teljesítmény-orientált kultúra: az egyén státuszának alapja a teljesít mény. • Egyéb körülmény által orientált kultúra: egyéb körülmények (származás, életkor, nem) határozzák meg az egyén státuszát.

Szekvenciális és szinkronikus időkezelésű kultúrák • Szekvenciális kultúra: fejlett idő fogalom, az események lineárisan következnek, fontos a határidők betartása, a pontosság; a késést nem tolerálják. • Szinkronikus kultúra: több dolog esemény történik egyidejűleg (tárgyal, de közben telefonál, fogadja a munkatársait, családtagjait). A késés, pontatlanság megengedett.

Belső és külső irányítású kultúrák • Belső irányítású kultúra: az ember domináns, uralja a természetet. • Külső irányítású kultúra: az ember a természet része, és követi annak törvényeit.

Edward Hall koncepciói • Magas kontextusú vagy kontextus gazdag kultúra (high context culture) • Alacsony kontextusú vagy kontextus szegény kultúra (low context culture) • Polikron és monokron kultúra.

Magas-kontextus Alacsony-kontextus Mély, hosszan tartó emberi kapcsolatok. Több, felületesebb emberi kapcsolatok. Nagyfokú munkahelyi lojalitás a felállított hivatali hierarchián belül. A tekintély a hatékony ügymeneten alapul. A külső környezet, a helyzet, a nem verbális viselkedés fontossága. A külső környezet, a nem verbális jelek kevésbé fontosak. Inkább szóbeli, mint írásbeli megállapodások Inkább írásbeli, mint szóbeli megállapodások A "belső" emberek (insiders) és a kívülállók (outsiders) éles megkülön böztetése. Nyitottabb az idegenek felé.

Monokronikus ember Polikronikus ember Egyszerre egy dologra koncentrál. Egyszerre több dologra figyel Időpontokat, határidőket szigorúan betartja. Időpontokat, határidőket betartja, ha lehetősége van rá Munkája iránt elkötelezett. Inkább az emberek és az emberi kapcsolatok iránt elkötelezett. A tervekhez szigorúan ragaszkodik. A terveket könnyen és gyakran változtatja. Az azonnali, gyors cselekvés híve. A cselekvés gyorsaságát az emberi kapcsolattól teszi függővé. A rövid távú kapcsolatokhoz szokott. Hajlamos egész életre szóló kapcsolatok kiépítésére

Ország Hatalmi távolság index Individualizmus index Maszkulinitás index Bizonytalanságkerülés index Dánia 18 74 16 23 Svédország 31 71 5 29 Finnország 33 63 26 59 Hollandia 38 80 14 53 Németország 35 67 66 65 Ausztria 11 55 79 70 Franciaország 68 71 43 86 Nagy-Britannia 35 89 66 35 Olaszország 50 76 70 75 Spanyolország 57 51 42 86 Portugália 63 27 31 104 Görögország 60 35 57 112 Arab országok 80 38 53 68 USA 40 91 62 46 Japán 54 46 95 92 19; 24; 31 55 79 83 Magyarország

Sztereotípiák A sztereotípiák általánosítások egy csoport tagjainak feltételezett tulajdonságaival kapcsolatban, amelyek nem feltétlenül igazak a csoport min den egyes tagjára.

A sztereotípiák használatának hátrányai: • nem veszik figyelembe a kultúrákon belüli eltérő változatokat • a túlzások révén nagyon leszűkített képet adnak a kultúra magatartásformáiról • erősítik az etnocentrikus tendenciákat • az általánosítások jellemző hibája: figyelmen kívül hagyják az egyén hatását a kulturális normákra

Autosztereotípia • Autosztereotípia: mi magunkról és mások rólunk • Mi: A magyarok vendégszeretők, találékonyak (Nobel díjasok száma!) • Mások: A magyarok temperamentumosak, pesszimisták és panaszkodók, agyafúrtak stb.

Heterosztereotípia • Heterosztereotípia: mi másokról és másokról. • A magyarok a németekről: munkaszeretők, fegyelmezettek, sótlanok. • A németek az olaszokról: fegyelmezetlenek, lusták, rossz katonák, zenekedvelők, szexuálisan vonzók (!) • Országon belül, országok, régiók között

Etnikai viccek és sztereotípiák • Mi a paradicsom és mi a pokol? A paradicsom az a hely, ahol a rendőrök angolok, a szakácsok franciák, a szerelők németek, a szeretők olaszok és az egészet a svájciak szervezik. A pokol az a hely, ahol a rendőrök németek, a szakácsok angolok, a szerelők franciák, a szeretők svájciak és az egészet az olaszok szervezik. . .

A kulturális sokk A külszolgálatra kiküldött alkalmazott reakciója az új, kiszámíthatatlan, és ennélfogva bizonytalan környezetre. (N. Adler)

A kulturális sokk fázisai: 1. Euforikus fázis 2. Tényleges kulturális sokk – stressztünetek 3. Beilleszkedés az új kultúrába (akkulturáció) 4. Stabil szellemi egyensúlyállapot: a. továbbra is kitaszítottnak érzi magát b. kétkultúrájú, bikulturális állapot c. „bennszülötté” válik, „rómaibb a rómaiaknál”

Szervezeti (vállalati) kultúra • Holt: „a kultúra emberi csoportok viselkedésformáit meghatározó közös értékrendszer és gondolkodásmód. ” • Vállalati kultúra: egy adott vállalaton belüli közös értékrendszer és gondolkodásmód. • Griffin: „Egy szervezet értékrendszere, amely segít tagjainak, hogy megértsék, mit képvisel a szervezet, hogyan működik, és mit tart fontosnak.

Hofstede és Stevens elmélete • A nemzeti kultúrák négy dimenziója közül különösen a hatalmi távköz és a bizonytalanságkerülés befolyásolja a szervezetekkel kapcsolatos gondolkodásunkat.

• A szervezésnél két alapkérdés: • 1. Kinek milyen döntés meghozatalára van hatásköre? A választ elsősorban a hatalmi távköz kulturális normái befolyásolják. • 2. Milyen szabályokat vagy eljárásrendet kell követni annak érdekében, hogy elérjük a kitűzött célokat? A választ elsősorban a bizonytalanságkerülés kulturális normái befolyásolják.

Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés • Nagy hatalmi távolság – erős bizonytalanságkerülés: piramis modell • Jellemzője: a hatalom koncentrációja és a tevékenységek struktúrálása • Franciaország, Spanyolország, Görögország, Japán, arab országok, Mexikó, Magyarország stb.

Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés • Kis hatalmi távolság – erős bizonytalanságkerülés: olajozott gépezet modell • Jellemzője: a hatalom alacsony szintű koncentrációja és a tevékenységek strukturálása • A vezetőség beavatkozása a különleges esetekre korlátozódik, mivel a szabályok az összes napi problémára megoldást adnak. • Németország, Finnország, Ausztria stb.

Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés • Nagy hatalmi távolság – alacsony bizonytalanságkerülés: család modell • Jellemzője: a hatalom koncentrációja és a tevékenységek strukturálatlansága • A tulajdonos igazgató a mindenható apa, a konfliktusokat úgy oldják meg, hogy folyton a főnökhöz fordulnak. • India, Malajzia, Fülöp szigetek (kollektivista kultúrák)

Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés • Kis hatalmi távolság – alacsony bizonytalanságkerülés: falusi piac modell • Jellemzője: a hatalom alacsony szintű koncentrációja és a tevékenységek strukturálatlansága • Nem a hierarchia és nem a szabályok, hanem inkább a helyzetből fakadó kívánalmak döntik el, hogy mi is történjen. • GBr. , USA, Kanada, Dánia stb.

Az Európai Unió nyelvpolitikája

Az EU nyelvpolitikája • A nyelvi, kulturális sokféleség megőrzendő érték. A 27 tagállam 23 nyelve egyenrangú és egyenjogú hivatalos és munkanyelv.

27 tagállam, 23 hivatalos nyelv (2007) • Tagállamok: Ausztria, Belgium (1952 /58), Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország (2004), Málta, GBr (1973), Németország, Olaszország, Portugália, Románia (2007. 01. ), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország • Alapító tagok aláhúzva.

Miért kevesebb a hivatalos nyelv? • • Franciaország, Belgium: francia nyelv Németország, Ausztria, Luxemburg: német nyelv Görögország, Ciprus: görög nyelv Az ír nyelv 2007. január 1 -től az EU 23. hivatalos nyelve. Az írek 40– 45 %-a beszél írül. Kötelező tantárgy az álalános- és középiskolában. • Félhivatalos státusz: katalán, baszk (az alkotmányt ezekre a nyelvekre is lefordítják, de ezek a fordítások jogilag nem válnak hitelessé. )

Hivatalos nyelv, munkanyelv Hivatalos nyelv: mind a 23 nyelvre lefordítják a jogszabályokat és a legfontosabb közérdekű dokumentumokat, a nemzeti hatóságokkal folytatott levelezést csak az illető ország nyelvén folyik. • Munkanyelv: az ún. első számú munkanyelvek (angol, francia , német), belső kommunikáció • Példa: az Európa Bizottság a belső ügyeit e három nyelven intézi, csak a nyilvános kommunikáció esetén használja mind a 23 nyelvet. • Félhivatalos státusz: katalán, baszk (az alkotmányt ezekre a nyelvekre is lefordítják, de ezek a fordítások jogilag nem válnak hitelessé. )

Az EU legfelsőbb szerveiben • Európai Tanács (European Council): állam és kormányfők testülete. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás. • Európai Parlament (European Parliament): az állampolgárok közvetlenül választják. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás. • Európai Bizottság (European Commission): kormányszerűen működik. Tagjai a biztosok. Angol, francia, német. • Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers): Szektoriális Tanácsok és Külügyminiszterek Tanácsa: minden nyelven szinkrontolmács.

Nem hivatalos nyelvek • Ezek a nyelvek az uniós jog szempontjá ból nem léteznek • A területhez nem köthető nyelvek: roma, jiddis

A kisebbségi nyelvek védelme • Európa Tanács: A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995): • A nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, s mint ilyen nemzetközi együttműködés keretébe tartozik • a kisebbségi nyelv szabad és beavatkozás nélküli használata a magánéletben és a nyilvánosság előtt szóban és írásban, • a család- és utónév kisebbségi nyelven való használata és ezek hivatalos elismerése.