Pnzgyi piacok Csorba Lszl 20082009I Piacok csoportostsa n

Pénzügyi piacok Csorba László 2008/2009/I.

Piacok csoportosítása n Árupiacok (pl. gabonapiac, ásványvizek piaca, kőolajpiac, háztartási eszközök piaca, termelési eszközök piaca, stb. ) n Pénzügyi piacok (a részpiacok között átfedésekkel!) – pénzeszköz cseréje pénzeszközre – Tőkepiacok (hosszabb, 1 éven túli lejáratú hitel- és részvénypiac-szelet) – Pénzpiac (néhány perces ügyletektől az 1 évesig

Pénzügyi piacok csoportosítása n Mely pénzügyi piacok részei? – – – n Hitelpiac Részvénypiac Devizapiac Válasz: attól függ, milyen időtávra történnek a cserék – tartósan, vagy ideiglenesen szerzünk meg pénzeszközöket – az elcserélt pénzeszközök milyen messze vannak egymástól időben

Pénzpiac felosztása n Rövid lejáratú váltók (kereskedelmi váltók és a kincstárjegy – bankjegy aláírásai!) n Rövid lejáratú bankbetétek (a bankokéi jegybanknál, pénzügyi alapokéi, államháztartásé, lakosságéi, vállalatokéi is) n Átruházható rövid lejáratú letéti jegyek n Rövid távú hitelek (lakosságnak, vállalatoknak)

Tőkepiac felosztása n Részvények n Kötvények n Záloglevelek n Hosszú lejáratú bankbetétek n Hosszú lejáratú hitelek

Pénzügyi piacok más (2. ) csoportosítása n Nem ölt formát – egyszerűbb szabályozás, időben is rugalmas termékek – Bankbetétek – Bankhitelek – Pénzügyi opciók, határidős ügyletek n Értékpapírformát ölt – szigorúbb szabályozás, időben rugalmatlan termékek (nincs mindig kinyomtatva!) – Részvények – Kötvények – Egyéb értékpapírok

Pénzügyi piacok megint más (3. ) csoportosítása n Elsődleges piac: ahol elsőként egymásra találnak a pénzeszközeiket elcserélő partnerek pénzeszközgyűjtés – Értékpapír-kibocsátás – Betétgyűjtés – Hitelnyújtás saját forrásból n Másodlagos piac: a fenti cserét követően, de a vissza-cserét megelőzően ahol a partnerek kereskedni tudnak a megszerzett pénzeszközzel – likviditás, információk

Mikor hatékony egy pénzügyi piac? n Ügyletek sokassága (nagyszámú eladó és vevő, nagyszámú tranzakció) n Egységesség (nemzetközileg ismert értékpapírtípusok, átláthatóság, helyettesíthetőség) n Rugalmasság (ki és belépés, elszámolás) n Áttekinthetőség (információáramlás hatékony, nincs bennfentesség)

Értékpapírok n Vagyonnal kapcsolatos jogot testesít meg – Követelést testesít meg § Váltó, csekk, adósságlevél, adóskötelezvény, kötvény – Részesedési jogot § Részvény, bánya-részjegy, szövetkezeti üzletrész n Forgalomképes okirat, vagy annak megfelelő számlatétel

Értékpapírok II. n Bemutatóra szóló – A tulajdonos élvezi a jogot: egyszerű adásvétellel átruházható (kötvények, részvények) n Névre szóló – Meghatározott a jogosult: lelépési nyilatkozat (főleg részvények) n Rendeletre szóló – Az eredeti hitelező átforgathatja a jogokat másra, az új birtokos a hitelező (váltó, csekk)

A váltó n Rendeletre szóló értékpapír, melyben később esedékes fizetés testesül meg – Fizetési ígérvény, vagy felszólítás (idegen) – Hitelviszony – Szigorú formai kellékek: § Pénzösszeg, címzett neve, esedékesség (nincs: esedékesség), fizetési hely (nincs: címzett lakóhelye), kedvezményezett és kiállító neve, kiállítás helye és ideje, kiállító aláírása (esetleg kezesek, telepesek) § Elfogadvány § Forgatmányozás § váltóleszámítolás

A kötvény n Hitelviszonyt testesít meg n Névre, bemutatóra szól n Kamatozó kötvény, vagy kamat (szelvény) nélküli n Változó, vagy fix-kamatozású n Átváltható kötvény n Örökjáradék-kötvény n Nyitott-kötvény

A részvény n n n A részvénytársaság egységnyi tőkéjét megtestesítő értékpapír → alaptőke számítása (jegyzett vs. piaci ár) „visszaváltani” nem lehet, csak értékesíteni Alaptőke emelés, vagy leszállítás Osztalékfizetés Közgyűlés Hasonló hozzá a szövetkezeti részjegy, vagy a befektetési jegy

A részvény típusai n Névre szóló részvény → részvénykönyv n Bemutatóra szóló n Elsőbbségi n Kisebbségi részvények → elsőbbségi jogok (10%): megvizsgálói jog, összehívási jog, napirend jog

Egyéb értékpapírok n Közraktárjegy: árujegy + zálogjegy n Záloglevél n Letéti jegy n Pénztárjegy – Szabadon átruházható külön-külön is – Csak a zálogjeggyel jelent rendelkezést – Pénzintézeti értékpapír: fedezet ingatlan, vagy cég – Nagy összegű határidős betét feletti rendelkezés – Pénzintézetek által önmagukra kibocsátott kamatozó fizetési kötelezvény: betétkönyvek helyett is. Kamatozhat is.

Pénzügyi piacok szereplői 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Államháztartás Vállalkozások Háztartások Önkormányzatok Pénzintézetek Jegybank Pénzalapok Külföld

1. államháztartás Jellemzően túlköltekezik (deficit) n Túlköltekezés következményei: n – Túl sok pénz → áremelkedés → kamatnövekedés – Hitelfelvétel, értékpapír-kibocsátás → elszívó hatás → kamatnövekedés – Kamatnövekedés → nagyobb adósságszolgálat → nagyobb deficit – Adósság-spirál kialakulása – Folyamatos vagyonfelélés → privatizáció

1. 1. Túlköltekezés finanszírozása: n Rövidtávra: kincstárjegy – Forgalmazása jellemzően aukción („titkos” árverésen): kibocsátási árfolyam és volumen kialakulása (sikeres vagy sikertelen kibocsátás) - példa – Kibocsátási árfolyam és a névérték különbözete a befektetői hozam - példa

1. 1. Túlköltekezés finanszírozása Közép és hosszútávra: államkötvény n Államkötvény jellemzői: n – Jegyzési, kibocsátási árfolyam (névérték %-ban, vagy pénzegységben kifejezve) – Futamidő (évben) – Kamatfizetési gyakoriság (évben, hónapban) – Kamatfizetés mértéke (névérték %-ban, vagy pénzértékben kifejezve - példa – Kötvények besorolása (AAA, A, AB, stb. ) – Zéró-kupon kötvények - példa

1. 1. Túlköltekezés finanszírozása n Miért vesznek állampapírt? – Általában a legkevésbé kockázatos (ezért mérsékelt hozam) – Leggyorsabban pénzé tehető (likviditás) – Mert mást nem vehet (egyes pénzalapok) n Kik vesznek, vehetnek állampapírt? – Alapesetben mindenki, lakosság, vállalatok, bankok (időigényes + forgalmazási költségek) – „Gyorsesetben” pénzintézetek, pénzalapok: nagy tételben, gyorsan, de nem biztos, hogy olcsóbban)

1. 1. Túlköltekezés finanszírozása n Kereskedelmi vagy kormányközi hitelfelvétel n Vagyoneladás – privatizáció n Közterhek növelése – Adók, illetékek – Vámok – Járulékok – Díjak

2. A vállalkozások n Forrásokat biztosítanak – Betéteket helyeznek el – Állampapírokat vásárolnak – Részvényeket vásárolnak – Fedezeti ügyleteket kötnek – Határidősen kereskednek – Spekulálnak

2. A vállalkozások n Forrásigényük van – Likviditásuk biztosítására – Beruházásaik finanszírozására – Növekedésük biztosítására – Új cégek alapítására n Általában nettó hitelfelvevők – ha egészséges és fejlődik a gazdaság

2. Vállalkozások tőkebevonása n Részvénykibocsátás – – – Névérték Kondíciók meghatározása Jegyzési, kibocsátási árfolyam meghatározása Forgalmi jutalék Osztalékok hatása a részvényárfolyamra → példa Növekedési kilátások hatása a részvényárfolyamra →példa – Átlagos kamatszint hatása a részvényárfolyamra → példa

2. Vállalkozások tőkebevonása n Kötvénykibocsátás → hasonlóan az államkötvény kibocsátáshoz. – Ami eltérő: a kockázat szintje – Magasabb kockázat → nagyobb elvárt hozam – Elvárt hozam = kockázatmentes hozam + kockázati prémium – Magasabb kockázat → nagyobb elvárt kockázati prémium

Mi a kockázat? n Egy jövőbeni esemény legvalószínűbb kimenetele a várható érték n Annak a valószínűsége, hogy mégsem ez a várható érték valósul meg a kockázat n Kockázat előrejelzése: a múlt és a jelen adatai alapján elsősorban + támpontok a jövőben (amelyek bekövetkezte az átlagosnál biztosabb)

Hogyan mérhetjük a kockázatot? n n Legegyszerűbben, hogy megnézzük, milyen eltérésekkel mozgott a várható értékek körül a múltbeli tényleges kimenet. Ha a piac egészének átlagos mozgásához viszonyítunk → β mutató A piac egészének átlagos mozgása mindig β=1 Három alapeset: – – – β>1 Ø<β<1 β< Ø

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot? n Felkészülünk a kedvezőtlen kimenetelek megvalósulására is n Vagy: némi haszonáldozattal megvásároljuk – önmagunknak biztosítjuk – a kívánatos kimenetel megvalósulását, vagy legalább a legrosszabbak elkerülését.

Kockázatkezelés opciós ügyletekkel Opció – lehetőség n Opció: meghatározott díjért jog vásárlása. Ezzel természetesen az eladó kötelezettséget vállal, hogy élhetek jogommal. n Opció: n – Vételi – Eladási n Opció: – Amerikai – Európai

Vételi opció n Mikor vásárolok ilyet? – Ha arra számítok, hogy nőni fog az ára (a tárgynak) a jövőben n Mikor élek vételi jogommal? – Ha ennek révén így olcsóbban juthatok valamihez, mint éppen a szabadpiacon n Vételi jog vásárlása – – Meghatározott kötési árfolyamon Meghatározott értékpapírra, devizára, vagy árura Annak meghatározott mennyiségére Meghatározott díjért

Vételi opció n n Lehetséges veszteség vételi opciót vásárló: korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj Lehetséges nyereség vételi opciót vásárló: elvileg korlátlan Lehetséges veszteség vételi opciót kiíró (eladó): elvileg korlátlan Lehetséges nyereség vételi opciót kiíró (eladó): korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj

Eladási opció n Mikor vásárolok ilyet? – Ha arra számítok, hogy csökkeni fog az ára (a tárgynak) a jövőben n Mikor élek vételi jogommal? – Ha ennek révén így drágábban adhatok el valamit, mint éppen a szabadpiacon n Eladási jog vásárlása – – Meghatározott kötési árfolyamon Meghatározott értékpapírra, devizára, vagy árura Annak meghatározott mennyiségére Meghatározott díjért

Eladási opció n n Lehetséges veszteség eladási opciót vásárló: korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj Lehetséges nyereség eladási opciót vásárló: elvileg korlátlan, de… Lehetséges veszteség eladási opciót kiíró (eladó): elvileg korlátlan, de… Lehetséges nyereség eladási opciót kiíró (eladó): korlátozott, maximum a megfizetett opciós díj

Részvételi és eladási opcióban egyszerre n Árfolyamcsökkenésre számít: – Eladási opció vásárlása – Vételi opció kiírása n Árfolyam-növekedésre – Vételi opció vásárlása – Eladási opció kiírása számít:

Zárthelyi dolgozat példa (bizalmas!) n n n Kötési árfolyam: 100 Aktuális árfolyam: 90 Vételi opció Opciós díj: 2/db Opciós csomag 1000 részvény Lejáratkori árfolyam: – A) 110 – B) 95 n Kérdés: eladó és vevő nyereségei

3. Háztartások/lakosság n n A lakosság általában nettó megtakarító, azaz forrásokat biztosít a túlköltekező államháztartásnak és a fejlődő vállalati szektornak. Ma Magyarországon a lakosság nettó hitelfelvevő → forrásokat külföldről kell bevonni az állam és a vállalkozások finanszírozására. Honnan? Ahol a lakosság megtakarít. Miként? A nemzetközi bankrendszer segítségével

Megtakarítási ráta n 0 és 1 között, attól függően, jövedelme mekkora hányadát takarítja meg a lakosság n Ha <0, akkor a lakosság nettó hitelfelvevő – jelenleg. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi megtakarításai ne lennének esetleg nagyobbak, mint a hitelállománya.

A lakosság n. A legnagyobb pénzalapokat mindig a lakosság rakja össze: – Nyugdíjalapok – Egészségbiztosítási alapok – Részben ingatlan-alapok – Részben befektetési-alapok – Részben a részvénytársaságok tőkéje

A nyugdíjalapok: kényszermegtakarítás n Jelenleg ma Magyarországon két lábon áll: – Kötelező állami – Kötelező magán – Munkaadót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 24% állami nyugdíjalapba – nem a bruttó bérből – Korkedvezményes-nyugdíjjárulék: 13% - állami alapba. Jelenleg 3, 25%, fokozatos bevezetés – Munkavállalót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 9, 5%a: 1, 5% állami alapba, 8% magánbiztosítókhoz – Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva 36, 75% nyugdíj-előtakarékosság

Nyugdíjszámítási 1 x 1 n. A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: „nyugdíj-előtakarékosság” n Ha a pénztártagok között van némi szolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél több, aki tovább él, annak a rovására, aki korán meghal.

Egészségbiztosítási alapok: kényszerű és önkéntes öngondoskodás n Jelenleg két lábon áll: – Kötelező állami – Adókedvezményekkel támogatott nem kötelező magán – Munkáltató a kifizetéshez mérten 5%-ot fizet az állami alapba (nem a kifizetésből): 4, 5% természetbeni, 0, 5 pénzbeli) – Munkavállaló a bruttó bér 6%-át fizeti állami alapba: 4% természetbeni, 2% pénzbeli ellátásra

Egészségbiztosítási 1 x 1 A befizetett járulékoknak fedeznie kell az egészségügyi rendszer fenntartását (kórházak, rendelők, háziorvosok stb. ) és szükség esetén a biztosított ellátását is. n Vizitdíj, kórházi napidíj (jelenleg nincs): önrész megfizetése az ellátás során. n Ha nincs önrész: mi fizetjük azok ellátását is, akik nem, vagy nem elég járulékot fizettek meg ahhoz képest, amilyen ellátásban részesülnek: gyermekek, munkanélküliek, nyugdíjasok, szürkén és feketén foglalkoztatottak, alkoholisták, nikotinisták, kábítószeresek, extrém sportot űzők stb. n

A lakosság és a biztosítóintézetek n Biztosítás: kockázat minimalizálása némi díj megfizetése révén n A befizetett összeg arányos az esetleges kártérítéssel, de azt egy fő esetében nem fedezné

Biztosítási 1 x 1 n Kockázati közösség létrehozása: – Önkéntes és kölcsönös pénztárban – Profitorientált biztosítóban – Lehetséges károsultak összefogása olyan pénzalap létrehozására, mely fedezi a majdani tényleges károsultak kárát, és persze a pénztár működését.

Biztosítási 1 x 1 n Káresemény valószínűsége n Káresemény okozta kár mértéke n Biztosítási díjat fizetők száma