Pedaggiai mdszerek s alkalmazsuk az agrokolgiai tudstadsban Attitdk

Pedagógiai módszerek és alkalmazásuk az agroökológiai tudásátadásban • Attitűdök • Tanulás • Kognitív disszonancia • Attribúció - elmélet • Meggyőzés és gondolkodás • Stílus • Vezetői kommunikáció • Asszertivitás

Arisztotelész: Retorika (i. e. 323) a rábeszélés első átfogó elmélete Tényezői • Forrás (ethos) legyenes jellemű és megbízható. „ A jó embereknek inkább hisznek” • Üzenet (logos) logika szabályai, színes történelmi hivatkozások, példák, hiedelmek figyelembe vétele • A közönség érzelmei (pathos) különböző érzelmek keltése és a meggyőzés szolgálatába állítása • Athenoi a szónok hatókörén kívül eső tények

Hitelesség • Kompetencia • Őszinteség A határozott, összefüggően beszélő, erőteljes attitűdöket kommunikáló személy meggyőzőbb

Cicero • Elkápráztatni a beszélő hitelességének megteremtése • Tanítani pontos érvelés • Meghatni érzelmek felkeltése Státusz a helyzet olyan meghatározását adni, amely az ő szempontjából a legelőnyösebb

A BEFOLYÁSOLÁS • MANIPULÁCIÓ • MEGGYŐZÉS • KÉNYSZERÍTÉS

6 Manipulálás • A manipuláció a valóság képének megalkotása úgy, hogy azt a látszatot keltjük, hogy az maga a valóság. Először a befogadó lehetséges ellenvéleményét azonosítjuk, majd ehhez álcázzuk a valós szándékot. A manipulátor kontrollt gyakorol, a rejtésért, az információ megformálásának szándékosan kirekesztő, és torz módozataiért nem vállalva a felelősséget. A manipuláció a befogadó kommunikációs akarata, szándéka ellenére jön létre: társas öntudatlanságot, behódolást, azonosulást, illetve belsővé tételt vált ki. • Paul Chilton szerint a manipuláció ellen lehet védekezni, egy következetességellenőrző eszköz (consistency-checking device) segítségével. Tehát a manipuláció sikere éppúgy a befogadó felelőssége is, mint a manipulátoré.

A befolyásolás 5 alapelve (Terry Gillen) • „Húzni” az ő tempójában • A részvétel jobb, mint a passzivitás a kérdezés technikái • Ne minősítsük a személyt, magatartása okát derítsük fel! • Először értsük meg a másikat, aztán akarjuk megértetni magunkat!

Befolyásolás • Cél: a célszemély bizonyos reakcióinak kiváltása Ismeretek érzelmek viselkedés • A meggyőzés olyan befolyásolás, ahol a célt érvelés segítségével érik el, és a célszemély részvétele a folyamatban tudatos

Reagálás a befolyásra • Behódolás (jutalom, büntetés) • Azonosulás (vonzó személlyel vagy csoporttal • Internalizáció (belső szükségszerűség, ÉRTÉKKÉ VÁLIK)

Meggyőzés és gondolkodás Érvek ellenérvek kiértékelése Perifériális út Figyelem Logika Adatok Centrális út meglévő sémák attitűdök, előítéletek Személyes érdekeltség!!!

A meggyőzés folyamatának összetevői

A meggyőző kommunikáció folyamata • Figyelem megragadása befogadás • Az üzenet megértése Motivációk, képességek Szimpátia, kedvező előítéletek Korábbi attitűdök megerősítése • Az üzenet feldolgozása eredmény lehet Elfogadás

A meggyőző érvelés pszichológiája: attitűd – rendszer: egy elem változása maga után vonja a többi változását is VISELKEDÉSI SZÁNDÉKOK VISELKEDÉSEK ATTITŰDÖK KOGNÍCIÓK ÉRZELMI REAKCIÓK

Tanulás és meggyőzés Meggyőző hatás ér egy hiedelmet, érzelmet A kapcsolat rögzülése viselkedés változás 1. Klasszikus kondicionálás: pozitív érzelmeket kiváltó képhez tárgy társítása 2. Operáns kondicionálás: Kívánt viselkedés jutalom

Tanulás és meggyőzés • • Az üzenet ragadja meg a befogadó figyelmét Az érveket a közönség értse meg A befogadó fogadja el őket igaznak Mindig a tanultaknak megfelelően cselekszünk, amint erre ösztönöz valami előny

A kognitív megközelítés • A befogadó aktív résztvevő • Legfontosabb tényezők: a befogadó gondolatai „hogyan veszi az adást” • Sikeresség olyan gondolatok közvetítése, amelyek nem ellentétesek a befogadó nézeteivel

Kognitív disszonancia FELTÉTELEZÉS: igény a nézetek és cselekvések összhangjára összhang megbomlása feszültség helyreállító lépések Elősegíti a meggyőzést

A disszonancia feloldásának lehetőségei • A viselkedés megváltoztatása • A viselkedés leértékelése • Attitűd megváltoztatása Meggyőzés Disszonancia keltése a feloldáshoz szükséges lépés sugallása

Attribúcióelmélet Miben keressük egy viselkedés okát? Külső belső A meggyőző hatás erősebb Torzítások: Attribúciós alaphiba Cselekvő megfigyelő eltérés Önmagunk javát szolgáló torzítások

A stílus Választás a szóbeli viselkedés terén Meggyőző hatás Erőteljes-erőtlen Határozott vagy bizonytalan Domináló vagy szubmisszív Hiteles vagy hiteltelen Felelősség vállalása vagy elhárítása Viszonyunk a partnerünkkel

A stílus • A szóválasztás ereje nyelvi determinizmus Szavak a nyelv által hordozott jelentéssel automatikusan velejáró attitűdök, gondolkodásmód kiváltása Intenzitás Szubjektív Konkrét, eleven képeket kiváltó szavak Aktív (ige/névszó) Határozott ( gyengítők: tulajdonképpen, amolyan, mondhatni, …) Eufemizmusok

Üzleti kommunikáció a mindennapi életben

Kommunikáció a szervezetben A kommunikáció a szervezet „éltető ereje” A vezetői munka 90%-a kommunikáción keresztül történik Lehetetlen nem kommunikálni

Kommunikáció a szervezetben Formális Informális Horizontális Vertikális

Kommunikáció a szervezetben Vezetői feladat: kommunikációs rendszer létrehozása C C C C Beosztottak irányítása célok meghatározása Elvárások, értékek kommunikálása A jutalom, büntetés közvetítője Munkakörnyezet értelmezése Kultúra közvetítése Döntés Kontroll

Az értelmezés problémái Minden ember saját magának alkot a környezet jelenségeiről logikus képet Szociális reprezentációk Közlésünk a másik fél számára szükségszerűen „hiányos” Mert: feltételezzük a kontextus ismeretét

A kommunikáció modellje KONTEXTUS, ZAJ ÜZENET ADÓ VEVŐ VISSZACSATOLÁS

FŐBB ZAJFORRÁSOK • • • ÉSZLELÉS JELENTÉSADÁS ÉRZELMEK KÉPEK KÖRNYEZET SZÁNDÉKOS TORZÍTÁS

Herbst: „félreértések nélküli kommunikáció” A különböző emberek különböző dolgokat értenek egy és ugyanazon fogalmon „ A saját szempontjából mindenkinek igaza van”

A kommunikáció egyik fontos célja A tényleges és a vélt valóság (a valóságról alkotott különböző felfogások) között feszülő ellentmondások tisztázása információk cseréjén keresztül

Szociális reprezentációk Többé-kevésbé kialakult gondolati sémák, ismeretrendszerek, előítéletek Új információ beilleszkedése A meglévő rendszer módosulása, átstrukturálódása • Motiválás?

A VEZETŐI KOMMUNIKÁCIÓS HATÉKONYSÁG TÉNYEZŐI CÉLKITŰZÉS ALACSONY ZAJSZINT KAPCSOLATÉPÍTÉS GAZDASÁGOSSÁG KONGRUENCIA

KONSTRUKTÍVITÁS A KONTROLLBAN VISSZACSATOLÁS = KRITIKA KONKRÉT A JELENRE VONATKOZIK TÉNYEKEN ALAPUL PROBLÉMAMEGOLDÓ HIBÁZTATÓ MÚLTRA VONATKOZÓ CÉL: HARAG KIMUTATÁSA

Schmögner Gabriella Asszertívitás • Az asszertív attitűd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg.

ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ „MÓDSZEREI” • ÉN-ÜZENET: VISELKEDÉS+ÉRZÉSEK+KÖVETKEZMÉNYEK • AKTÍV FIGYELÉS: A VISSZACSATOLÁS FOKOZÁSA • MODELLVÁLTÁS: GONDOLKODÁSBELI RUGALMASSÁG, A MÁSIK SZEMPONTJAINAK ELISMERÉSE Hogyan mondjunk „nemet”?

Köszönöm a figyelmet!