NOVK TAMS Vilggazdasgi elmletek I Elmletek sszefggsek Egyenltlensgek

NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek I. Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Pénzügyi és monetáris rendszer Válságok

Kapcsolódó irodalom World Populatiopn Facts: http: //www. un. org/esa/population/publications/popf acts/popfacts_2010 -1. pdf

Demográfia l Fejlett országokban a népességrobbanás a gazdasági fejlődéssel, növekedéssel együtt járt; – – l De megelőzte a népességnövekedést a jövedelem fölhalmozás és technológia; Gazdasági fejlődésre épülő népességnövekedés, tehát itt endogén tényező. Fejlődő: még mielőtt megindulna a gazdasági fejlődés (technológia és termelékenység fejlődése), megindul a népességnövekedés, tehát itt exogén változó; – külső tényezőkre épülő (pl. importált egészségügyi szolgáltatások) relatív életkörülmény javulás, de a gazdasági helyzet nem javul, vagy stagnál

Demográfiai tranzíció l l Fejlett országokban a GDP növekedése nagyobb a populáció növekedésénél (4, 5%, 1%), tehát az egy főre eső jövedelem nő; Fejletlen országokban (pl. 0, 5%, 2, 5%) az egy főre eső GDP csökken A termelési erőforrások kimerítését tapasztaljuk, A környezetszennyezés egyik legfőbb oka a szegénység, környezet felélése, kihasználása, egyre több földet vonnak munka alá, egyre rosszabbakat, többlethozadék csökken, ár csökken és ez határozza majd meg a piaci árat

Demográfiai átmenet I. Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet I. szakasz – – A magas születési ráta, okai: Ismeretlen a családtervezés; Magas csecsemőhalandóság; Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony; A sok gyermek szimbólum A magas halálozási ráta, okai: Járványok, éhínség; Kezdetleges egészségügy II. szakasz – – Csökken a halálozási ráta Születési ráta változatlanul nagy, okai: Javul az egészségügy; Javul az infrastruktúra; Sokat javul az élelmiszerellátás

Demográfiai átmenet II. III. szakasz – Népességrobbanás (nem pontszerű, kaotikus, hanem – Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése Születési ráta még mindig magas marad, okok: – lavinaszerű) l Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése IV. szakasz – Csökkenő természetes szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai: 1. 2. 3. 4. Megjelenik a családtervezés Javuló egészségügy Foglalkozási átrétegződés Társadalmi-gazdasági fejlődés

Demográfiai átmenet III. V. szakasz: – – Tovább csökken a születési ráta A növekedési ráta nagyon kicsi VI. szakasz l Természetes fogyás, a születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai: 1. 2. nagyon alacsony születésszám Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest: – 3. Elöregedett a társadalom a népesség alig nő, vagy stagnál

Demográfiai átmenet IV. – – – A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok 18 -19. századi növekedési rátájánál

Fontosabb népesedési elméletek I. A kezdődő ipari forradalom és a nagy népességszaporulat korában jelennek meg az első modern elméletek. A klasszikus közgazdászok a gazdaság erőforrásait a föld, a munka és a tőke típusába sorolják. A föld (a termőföld) mennyisége véges, a tőke és a népesség mennyisége azonban a 17. századtól egyre gyorsabb mértékben növekedett. A túl sok vagy túl kevés ember kérdésére a 17 -18. század fordulóján Gregory King gazdasági-statisztikai vizsgálatok segítségével próbált választ adni. Gregory KING (1698 -99) – A 17 -18. sz. fordulóján 650 Millió ember él a földön. – King szerint: „A világ népessége túlságosan lassan növekszik és ez folyamatosan korlátokat szab a gazdasági növekedésnek. ” – „Több ember, több kezet jelent a munkában, ami által erősebb és nagyobb gazdaság jöhet létre. ” – King számításai szerint a népesség számának megduplázódásához 600 évre lenne szükség.

Fontosabb népesedési elméletek II. Thomas Robert MALTHUS (1798) - - „Tanulmány a népesedés törvényéről” c. mű (1798) Malthus szerint: „A népesség gyorsabban szaporodik, mint ahogyan az élelmiszer-termelés növekedik, és ez szükségszerűen katasztrófához vezet. ” “[. . . ] a növények és az állatok szaporodásának csak az szab határt, hogy túlnépesedve egymást akadályozzák a létfenntartásban. ” „A létfenntartási eszközök számtani, a népesség mértani haladvány szerint növekednek. ” „A több családból több gyerek lesz, és így a következő generációban még több családban még több gyermek születik. ” A mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület véges mennyiség, és hiába növelik az egyik termelési mennyiség (a munka) felhasználását, elkerülhetetlenül fellép a csökkenő hozadék törvénye

Fontosabb népesedési elméletek II. - - Malthus szerint ha a népesedést semmi sem gátolja, a megkétszereződésre huszonöt évenként sor kerül; Malthus jóslata: a világra hosszabb távon szegénység és nélkülözés vár; Malthus félelmeit a modern európai fejlődés nem igazolta; A tudományos haladás, az újítások és találmányok, az akkor még nem ismert erőforrások használatba vétele következtében állítása nem érvényesült; A mezőgazdasági termelés Európában lépést tudott tartani a lakosság számának növekedésével; Aggályai azonban nem voltak alaptalanok: A fejlődő országokban a malthus-i folyamatok megjelennek.

Harvey Leibenstein (1975) – – The Economic Theory of Fertility Decline Household utility maximization model: hány gyerek kell a családban? a hasznosság fogalmát használja arra, hogy miért születik több gyerek: a háztartás hasznosságának maximalizálására törekszik alternatív költség

Household demand model – – BECKER (1960): költségvetési egyenesekkel és preferencia rendszerrel Q jószág: a „gyerek jószág” minősége, a szülők által belefektetett időt és javakat méri, amit piaci munkába vagy szabadidőbe fektethettek volna I= Pgy. GY+Pt. T, ahol Gy a gyerek, T az élet többi dolga a Pgy, így szerepeltetve a gyerek minőségét alternatív költséggént fejezi ki

Teljes termékenységi ráta (2008, %) Franciaország 2, 0 Spanyolország 1, 46 Írország 2, 1 Bulgária 1, 48 Svédország 1, 91 Portugália 1, 37 Nagy-Britannia 1, 84 Lettország 1, 44 Dánia 1, 89 Csehország 1, 50 Finnország 1, 85 Magyarország 1, 35 Hollandia 1, 77 Németország 1, 38 Észtország 1, 65 Románia 1, 35 Luxemburg 1, 61 Olaszország 1, 37 Görögország 1, 51 Szlovákia 1, 32 Ciprus 1, 46 Szlovénia 1, 53 Málta 1, 44 Litvánia 1, 47 Ausztria 1, 41 Lengyelország 1, 39 Forrás: Eurostat adatok

A világ népességszámának alakulása l l Megbízható adatok csak 200 évre visszamenőleg Népességfejlődés szemléltetése – Azt vizsgáljuk, hogy hány év kellett ahhoz, hogy a népesség megduplázódjon l l l Eleinte: 3 -4 ezer év Isz. kezdetén 1 ezer év 1600 -ig járványok, háborúk miatt: szaporodás gyenge 1650 -1850 duplázódás (200 év) 1850 -1950 duplázódás (100 év) 1950 -1985 duplázódás (35 év)

A világ népességének gyorsuló növekedése Év i. e. 8000 A világ népessége (millió fő) A további egymilliárd fős növekedéshez szükséges idő 8 i. sz. 1 300 1800 1000 1200 -1400 1930 2000 130 1960 3000 30 1975 4000 15 1987 5000 12 1998 6000 11 2008 6800

A Föld eltartó képessége l l l Az optimális népesség Túlnépesedés Alulnépesedés A terület maximális népessége (élelem) A minimális népességszám (reprodukció) Thomas Malthus (1766 -1834) – l Oppenheim (XX. sz. eleje): – l 13, 3 milliárd Az éhezés – l 6 milliárdhoz közeli érték a max. eltartóképessége a Földnek Hollstein (1937): – l akár 200 milliárdra is nőhetne a Föld népessége Ravenstein (1891) és Fisher (1925): – l Túlnépesedés majd népességcsökkenés 800 millió éhező + 600 millió alultáplált Környezeti problémák

Az ökológiai lábnyom § Felbecsülhető egy meghatározott emberi népesség, egyén vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve; § Adott technológiai fejlettség mellett milyen mennyiségű földre és vízre van szükségünk önmagunk fenntartására és a megtermelt hulladék elnyeléséhez; § Mennyi természeti forrást használunk és mennyi természeti erőforrás áll rendelkezésünkre; § A világ ökológiai lábnyoma a globális népesség méretével, az átlagos fejenkénti fogyasztással és a használt technológia erőforrás-igényével arányosan

Ökológiai lábnyomok 2008 -ban Terület (1) teljes ökológiai lábnyom (2) meglevő ökológiai kapacitás (2)-(1) egyenleg Világ 2, 2 1, 8 -0, 4 EU 25 4, 8 2, 2 -2, 6 Gabon 1, 4 19, 2 17, 8 Bolívia 1, 3 15 13, 7 Új- Zéland 5, 9 14, 9 9 Mongólia 3, 1 11, 8 8, 7 Finnország 7, 6 12 4, 4 Lettország 2, 6 6, 6 4 Magyarország 3, 5 2 -1, 5 Egyesült Királyság 5, 6 1, 6 -4 Belgium és Luxemburg 5, 6 1, 2 -4, 4 Kuvait 7, 3 0, 3 -7 0, 8 -11, 1 Egyesült Arab Emírségek 11, 9 Forrás: http: //www. earthday. net

Ökológiai deficit • Ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biológiai kapacitás. Forrás: Global Footprint Network

A Föld népességének jövőbeni növekedése – – A Föld népességszámának gyarapodása lassult A jövőben további lassulás várható A születésszabályozás és családtervezés. Az AIDS terjedése.

Demográfiai robbanások l XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás – – – l Fejlett világ Halandóság csökkenése Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése II. vh. után 2. Demográfiai robbanás – – – Fejlődő országok Gyorsan csökken a halandóság Termékenység alig esik

Átlagos éves növekedési ráta %-ban

A világ népességének alakulása 1750 és 2006 között (millió fő)

A világ népességének növekedése földrészenként 1750 -2000 között (millió fő)

A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) ország 1900 1950 1990 2000 2010 Kína 430 555 1153 1267 1 354 India 236 358 846 1042 1214 USA 23 152 250 287 317 Indonézia 38 80 151 205 232 Brazília 8 53 149 174 195 Pakisztán - 40 118 145 184 Banglades - 42 114 140 164 Nigéria - 33 109 124 158 Oroszország 72 102 147 146 140 Japán 35 84 126 126 Forrás: http: //esa. un. org/unpp/

Magyarország korfája 1900 -ban, 2000 -ben és 2100 -ban http: //termtud. akg. hu/okt/10/2/korfa. 27

NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek. Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Pénzügyi és monetáris rendszer Válságok

Kapcsolódó irodalom WIESEL IVÁN: Az arany szerepe napjaink világgazdaságában Fejlesztés és Finanszírozás 2010/1. www. ffdf. mfb. hu

Pénzügyi-valutáris kapcsolatok jellegét meghatározó tényezők � � Mi a világpénz? Milyen a nemzetközi fizetés és finanszírozás rendje? Globális egyensúly biztosított-e? A szervezeti és intézményrendszer formája Történeti háttér: – – I. világháborúig szabad nemzetközi tőkemozgások I-II vh. közt a pénzügyi rendszer összeomlása II. vh után: a nemzetközi tőkeáramlások élénkülése Ma: kölcsönös függés, megállapodások szükségessége

Alapvető fogalmak l Nemzetközi pénzügyi rendszer l Lehetetlen hármasság – – – Tőkeliberalizáció Rögzített árfolyamok Önálló pénzügypolitikák

A monetáris rendszer l Egy kis történelem – – 1944 – 1971: rögzített árfolyamok, IMF, vietnámi háború, infláció, dollárleértékelés 1971 - napjainkig: áttérés a rugalmas árfolyamokra, gazdasági interdependenciák változása - nézetek, pénzügyi forradalom, liberalizáció, pénzpiaci integráció, növekvő függés, árfolyamingadozások

Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött) Rögzített, de kiigazítható Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Lebegő • Szabadon lebegő • Irányítottan lebegő • Korlátozottan lebegő • Sávosan lebegő Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás)

Érvek a stabilabb árfolyamok mellett � Árstabilitás, nincs inflációs politika � Stabilizálja a tőkeáramlást, csökkenti a bizonytalanságot (kereskedelem, beruházás) � Meghatározhatóak a relatív költségek és komparatív előnyök – hatékony tőkeáramlás

Érvek a rugalmas árfolyamok mellett � Fenntartása nem költséges � Nemzetközi beruházások + pénzügyi függetlenség → rugalmas árfolyamok � Fizetési mérleg egyensúlyba billentése leértékeléssel � Sokkok kezelése (reálváltozókhoz nem kell nyúlni) � Fedezeti ügyletek

Valutablokkok, dollarizáció l l l Árfolyamstabilizálás, infláció leszorítása Befektetők felé hitelesség kiépítése 100 -nál több valuta nem lehet hatékony (gyenge, sebezhető valuták) Pénzügyi és fiskális fegyelem Önállóság elvesztése

A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése 1. Aranystandard-rendszer (1870 -1914) • Pénz: aranyérme + pénzhelyettesítők (jegybankok névértéken aranyra váltják) • Korlátlan aranykivitel és behozatal • Korlátlan nemzetközi forgalom pénzhelyettesítőkben Aranypont-automatizmusok: fix árfolyamok az aranyhoz képest, Alsó aranypont: a valuta legmagasabb ára (aranyban), amely felett már jobban megéri külföldön aranyat elfogadni, majd hazahozni és itt hazai valutára váltani (behozatali aranypont) Felső aranypont: az a legalacsonyabb árfolyam (aranyban), amely alatt már külföldön érdemes arannyal fizetni a saját valutánk helyett (kiviteli aranypont)

Aranystandard-rendszer (1870 -1914) II. l l l 1914: I. világháború, az aranyra válthatóság felfüggesztése Nem állítják vissza a háború után sem Valuta árfolyam lebegtetés, leértékelések 1929 -33 -as világválság, kilábaláshoz keresletélénkítés, nem fér össze a fix árfolyamokkal 1931: Bank of England megszüntette a font konvertibilitását 1934: USA visszatér az aranyalapra!

Aranydeviza standard rendszer A nemzetközi gazdasági koordináció megteremtésének igénye részben megérett 1944 -re Bretton Woods (1944) – – Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg a tőkeáramlás korlátozása, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás

Aranydeviza standard rendszer Nemzetközi Valutaalap (IMF) – Cél: monetáris stabilitás l Elkerülni a versengő valutaleértékelést, ill. az indokoltnál nagyobb kiigazításokat – Eszközök: készenléti hitelek („stand-by” , kb. egy-másfél éves futamidő) Szemlélet: egységes, makroökonómiai kis létszám, bankszerű működés – Feltétel: restriktív pénzügypolitika Világbank (IBRD) – Cél: a háború utáni újjáépítés, majd a fejlesztés finanszírozása (infrastruktúra) – Eszköz: középtávú (projekt-) hitelek – Szemlélet: differenciáltabb, mikroökonómiai nagy létszám, további intézmények (IFC, IDA, MIGA) – Feltétel: az IMF által jóváhagyott makrogazdasági politika –

Az aranydeviza-rendszer jellemzői és működése 1. Kiigazíthatóan rögzített árfolyamrendszer – Kulcsvaluta: USA dollár (rögzített aranyparitással: 1 uncia arany = 35 $); Az egyes valuták keresztárfolyamai a kulcsvalutában megállapított árfolyam alapján határozatók meg; – A külföldi jegybankok számára a FED az USA dollárt kötelezően aranyra váltotta; – A valuták rögzített árfolyama az IMF engedélyével módosítható 2. Intézményi keretek – IMF (felügyeli a monetáris rendszert, fizetési mérleg nehézségek áthidalására hiteleket nyújt) – IBRD (újjáépítési és fejlesztési hitelek)

piaci árfolyam intervenció felső határa +1% kiigazíthatóan rögzített árfolyam - 1% IMF áthidaló jellegű hiteleket nyújthat az átmeneti fizetési mérleg hiánnyal küszködő tagállamnak, azért, hogy ne kelljen leértékelnie a Valutáját. Az IBRD pedig fejlesztési hiteleket nyújthat. intervenció alsó határa

Az aranydeviza-rendszer felbomlásának okai 1944 1960’ • a dollár pozíciója erős • dollár túl-kereslet van a piacon • a dollár alulértékelt • a dollár képes betölteni a kulcsvaluta szerepét • az aranydeviza rendszer működik 1971 -1976 • dollár pozíciója gyengül • dollár túlkínálat van a piacon • a dollár piaci árfolyama • csökken (az arany piac árfolyama nő): a dollár túlértékelt • a dollár rögzített árfolyamát és aranyra való beválthatóságát végül fel kell adni • dollárprobléma Egyenlőtlen fejlődés, euro-dollárok, várakozások…

XX. Aranystandard Nagy-Britannia Ezüststandard pl. német államok, osztrákok, oroszok, távol -keleti országok, skandináv államok Bimetál-rendszer arany- és az ezüststandard összekapcsolása Aranystandard- rendszer: Aranydevizarendszer: Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, USA Bretton-Woods-i rendszerhez csatlakozó államok 1914 1971 1944 Anglia: aranyparitás megszűntetése, árfolyam lebegtetés majd 30%-os leértékelés… USA: rugalmas aranystandard, először árfolyam lebegtetés, majd 1934 -ben rögzítik: 35$=1 uncia arany Németország: kötött devizagazdálkodás Franciaország: csak öt évre képes visszaállítani az aranystandardot majd lebegtet. • lebegtetett és irányítottan lebegtetett árfolyam- rendszerek • regionális pénzügyi rendszerek (pl. GMU) • nemzetközi pénzügyi intézményi rendszer

A Bretton Woods-i rendszer ellentmondásai l Az USA nemzeti valutája egyben nemzetk. kulcsvaluta a nemzetk. kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások Vietnami háború – politikai nyomás Világgazdasági anarchia – fordulat az 1970 -es években – Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegő árfolyamokra – Olajár-robbanások, hitelbőség – Nemzetközi adósságválság: centralizált adósságkezelés – Európa: monetáris integráció

A centrumon kívüli országok pénzügyi folyamatai – – l Gyarmati rendszerek: a gyarmatosító valutájára épül a pénzügyi rendszer - pl. fontövezet, frankövezet Politikai függetlenség megjelenik a gazdasági önrendelkezés igénye Fejlődési ambíciók külső forrásbevonás igénye (transzferek) A segélyek kommercializálódása - hitelek és feltételek bővülő szerepe Adósságválság (1982 -) – Előzmények l l – Újonnan iparosodott országok finanszírozása Petrodollárok visszaforgatása Hibás v. improduktív beruházások Szigorodó monetáris politika (a centrumban) Következmények l l Sorozatos átütemezések Kiigazítási kényszer, gazd. és pol. válságok Globális adósságkezelés IMF Közvetett hatások (migráció, ökológia stb. )

Globális adósságkezelés l IMF-receptek: ortodox kiigazítás l l l fiskális és monetáris restrikció valutaleértékelés (mint előfeltétel) 1985 -től: a Világbank szerepe nő l szerkezeti kiigazítási programok l 1987 -től: további eszközök keresése l Leértékelés, adósságkönnyítés, debt-equity swap (adósság-részvény csere) Valutaválságok a félperiférián az 1990 -es években l – – Feltörekvő gazdaságok túlfinanszírozása pénz- és tőkepiaci instabilitás Rögzített árfolyamok? (fenntarthatósága kérdéses: fiskális fellazulás vagy exportbevétel-csökkenés? ) A változások hirtelen felismerése pánikot, tőkemenekítést vált ki (súlyos reálgazdasági károkat okoz) Válságok: Mexikó, Oroszo. , K-Á, Arg. stb.

A nemzetközi pénzügyi rendszer l l l 70 -es évek forradalma Erőforrások hatékony felhasználása Instabilitás nőtt Nemzeti alapon szerveződő rendszer, „hazai hatás” Rövid távú pénzmozgások Valóban történt integrálódás? – – – S és I ráták Tőkeköltség Pénzügyi globalizáció és válságok

Minsky pénzügyi instabilitási elmélete 1. l l l A válság a kapitalista rendszer velejárója Kiszorítás, vagy külső sokk – profitnövekedés legalább egy szektorban Tőke átcsoportosítása, ha valóban nyereséges: befektetési láz (hitelek, spekulációs pénzek, pénzkínálat) Türelmetlenség, áremelkedés (2 ok), újabb spekuláció („eufória”) Eredmény: befektetések felfutása és áremelkedési spekuláció

Minsky pénzügyi instabilitási elmélete 2. l l l Irracionális befektetések (a befektetési láz „őrület” vagy „buborék” stádiuma) Bennfentes információk – néhányan kiszállnak Pánik kialakulása - pénzügyi válság Árzuhanás – csődök – további árzuhanás Hitelnyújtás beszüntetése, hitelpiac összeomlása Recesszió, aztán talpraállás

Pénzügyi szabályozás l 2 nézet: – Tőkemobilitás, hatékony erőforráseloszlás, bízzuk a piacra (érdekek) – Liberalizáció destruktív hatásai (ker-i lib. ), IMF felügyeletével tőkemobilitás

„Bízzuk a piacra” l l „Erkölcsi kockázat” – van, aki majd kiment IMF A befektetők valójában racionálisak Feladat: erkölcsi kockázat felszámolása Baj: nincs tapasztalat, merész gazdaságpolitika, a befektetők belesodródnak a Minsky-féle eufóriába

„Bízzuk egy szervezetre” l IMF megerősítése – – Tőkeliberalizáció felügyelettel Nagyobb átláthatóság és hatékony információgyűjtés (Mexikó) – elegendő ez? Ld. : Távol-Kelet! Érintettek érdekei Magatartási kódexek és szigorúbb felügyelet, Bázeli Egyezmények. Problémák esetén beavatkozásra jogosult-e az IMF? Végső hitelező: szükség és lehetőség (erkölcsi kockázat)

Nemzetközi szabályozás l l l Rövid távú tőkemozgások: adó (Tobin) Önállóság elvesztése G-7: 2 irányvonal: – – Szigorúbb ellenőrzés Nemzeti hatáskör

Tőkekorlátozások l Mérés – – – S és I ráták korrelációja (alacsony a fejlődőkben) Kamatlábak különbsége alapján IMF index: politikai elhatározottság a korlátozások mellett, Korlát: túl általános index, nem tesz különbséget a korlátozások intenzitásában, szabályok megkerülése

Controls on capital outflows l Preventive control (kettős árfolyamok, kivitt tőke adóztatása, tiltás) Lassítja a tartalékok csökkenését, de nem hatékony, korrupció, nincs valós kiigazítás l Temporary control: időnyerés, válság után segíthet, csak időleges legyen!

Controls on capital inflows Spekuláció megelőzésére, önálló monetáris politika megteremtése Formái: - rövid távú pénzek adóztatása - letételhelyezés rövid távra (kamatmentes) Kijátszás: pénzek hitelként történő feltűntetése Baj: likviditási probléma Eredmény: magasabb kamatok, fékezett növekedés, sebezhetőség csökkenése megfelelő felügyelet mellett l

Összefoglalás l Tőkeliberalizáció és pénzpiaci integráció – – – Kormányok gazdaságpolitikai autonómiájának csökkenése Nemzetközi pénzáramlások szerepe az árfolyamok alakításában Globálisan integrált tőkepiacok kialakulása Kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági interdependenciák növekedése Irányítás és irányíthatóság nehézségei

NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Pénzügyi és monetáris rendszer Válságok

Kapcsolódó irodalom GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp. 1325. www. ffdf. mfb. hu KOMÁROMI GYÖRGY: Tőkepiaci buborékok a gazdaságtörténetben. Fejlesztés és Finanszírozás 2005/3. www. ffdf. mfb. hu GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Gazdasági ciklusok és gazdaságpolitika a 21. század elején. Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. www. ffdf. mfb. hu CARMEN M. REINHART – KENNETH S. ROGOFF: From Financial Crash to Debt Crisis. NBER Working Paper, 2010.

A probléma- avagy az instabilitás forrásai Ciklikusság + A pénzügyi rendszer fejlődése – különösen két fejlemény – a stabilitás kérdését új dimenziókba helyezte. Az egyik fejlemény a pénzügyi piacok globalizálódásához vezető liberalizáció és dereguláció. A pénzrendszer stabilitása és a pénzügyi piacok liberalizáltsága között átváltás van.

Stabilitás – Instabilitás (tág értelmezés esetén) A pénzügyi rendszer stabilitását jelző ún. stabilitási indikátorok mutatják. (Financial Soundness Indicators- FSI) Szintjei: – makro-pénzügyi indikátorok – a pénzügyi rendszerre jellemző indikátorok (ún. makroprudenciális elemzés) A pénzügyi válságokat általánosan jellemző, ún válságindikátorok mutatják. (leading indicators) Ex post és ex ante indikátorok

Pénzügyi válságok fajtái Fő válságtípusok: – Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet – Bankválság: a bankszektor helyzete megrendül (többféle def. ) – Ikerválság

Valutaválságok okai 1. Első generációs modellek (Krugman, 1979): – – A fejlődő országok ’ 70 -es, ’ 80 -as évekbeli válságára ad magyarázatot (pl. Argentína 1978 -80) Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb Fő oka: fundamentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése

Valutaválságok okai 2. Második generációs modellek – – A ’ 90 -es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették ki (Európa 1992, Mexikó 1994) A támadás célja itt is az árfolyam feladás, de az ok nem elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű. (Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége) Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása- pánikreakció – menekülés a valutától – önbeteljesítő válság A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól

Valutaválságok - összefoglaló l l Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére Legfőbb fundamentális gyengeségek: – – Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott magas költségvetési deficit) Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti sebezhetőség

Bankválságok Nincs egyetlen, általános definíció 1. Inszolvencia vs. Illikviditás – – 2. Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része inszolvens Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirtelen készpénzre akarják váltani betéteiket. Rendszer szintű bankválság vs. Nem rendszer szintű válságepizódok

Bankválságok lehetséges definíciói – – – A nem teljesítő hitelek küszöbértéke; A válság fiskális költségei; Volt-e extenzív bank pánik; Felmerült-e az intézmények számottevő részénél bankbezárás, bankfúzió, vagy nagyarányú állami segítségnyújtás; Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra.

Bankválságok okai- bankpánikok A bankok eleve kitettek a pániknak l Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a források, a hitelek nem likvidek A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam, a bizalmi válságnak való kitettség l

A banki sebezhetőség okai - mikro l l Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás; Nem megfelelő szabályozás és felügyelés; Liberalizáció hatására bekövetkező értékvesztés (verseny hatása); Fertőzés.

A banki sebezhetőség okai – makro – – – Magas infláció - magas kamatláb; Leértékelés; Eszközárak összeomlása; Recesszió; Cserearány romlás.

Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között l l Független események Kapcsolódó események: – – – a valutaválság bankválságot okoz a bankválság a valuta összeomlását eredményezi A kétfajta válság közös okokra vezethető vissza

Latin–Amerika – – – – Latin–Amerika: a 19. században gazdag volt, politikai ereje nem tudta hatékonyan kiaknázni az erőforrásokat, gazdag természeti kincsekben, lakossága mégis szegénységben él; Bretton Woods-i rendszer összeomlásának hatására romlott a makrogazdasági teljesítmény; Külföldi hitelfelvétel, seigniorage és kormányzati vásárlások növekedése; Infláció és adósságválság jellemezte; Politikai és gazdasági zavar elősegítette a katonai diktatúrák hatalomra kerülését; Csúszó leértékelés a pénz reálértékének fenntartásáért; Magántőke beáramlása előtt megnyílnak a pénzügyi piacok, kereskedelmi reformok.

Latin–Amerika – – Erkölcsi kockázat: a kormányzati garanciák nem tudják biztosítani a forrást a bankoknak, ami gyenge szabályozással párosul; A valuták reálértelemben felértékelődtek az USDhez képest és a folyó fizetési mérleg hiánya az árfolyam rögzítését követelte az USD-hez; Adósságválság – IMF-től és a Világbanktól származó hiteleket csak késve teljesítik; Csőd közeli állapot után reform, tőkeáramlás és újabb válság.

Kelet–Ázsia: siker és válság l l Kelet-Ázsia: gazdasági reformok (1963) során az importhelyettesítésről exportcikkek gyártására tért át Dél –Korea GDP-je 31 év alatt a 8 -szorosorára nőtt, durván megegyezett az USA-éval Hasonló gazdasági növekedést hajt végre: Honkong, Taivan, Szingapúr, majd Thaiföld, Malajzia, Indonézi és a világ legnépesebb országa Kína Közös jellemző: nagy gazdasági visszaesések elkerülték a régiót, magas megtakarítási és beruházási ráta, magas foglalkoztatottság, munkaerő képzettsége nő, gazdasági nyitottság magasabb színvonala, multinacionális vállalkozások helyi leányvállalatai mellett a hazai vállalkozásokra épít

Kelet–Ázsia: siker és válság l l Gyengeségek: alacsony termelékenység (input egységre jutó outputnövekedése), banki szabályozás elégtelensége, erkölcsi kockázat –törvényességi keretek 1997. thai bhat leértékelésével elkezdődött a válság, ingatlanpiaci árak esésé, tőzsdekrach, Japán újabb gazdasági visszaesésének hatásai - pénzügyi feszültség, spekuláció, bankcsőd, veszélyes mértékű infláció, adósságok vissza nem fizetése, IMF segítség ellenére is valutaválság Indonézia súlyos helyzete: a gazdasági visszaesés, élelmiszerhiánnyal, munkanélküliséggel és súlyos etnikai összetűzésekkel párosult A gazdasági csoda utáni visszaesés több távoli régiót (Oroszország, Brazília) is magával rántott

Tanulságok: – – – – A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása és ahhoz tartása (fejlődő országnak veszélyes az árfolyam rögzítése) A bankrendszer központi jelentősége Reformintézkedések megfelelő ütemezése, a liberalizációs lépések sorrendje Fertőzés veszélye: a világ más részeinek válásága továbbgyűrűzik a befektetői bizalmatlanság miatt A világ pénzügyi architektúrájának reformja, monetáris kapcsolatok újragondolása Tőkemobilitás, árfolyamrendszerek és a monetáris politika „trilemmája” Megelőző intézkedések a kockázat csökkentésére: több transzparencia, erősebb bankrendszer, kiterjesztett hitellehetőség, nagyobb részvénytőke-beáramlás hitelfelvétel helyett

Válságmodellek egyéb osztályozása – – Fundamentálisan indokolható válság Pánik által kiváltott válság Buborék kipukkadása Erkölcsi kockázat alapú válság

79 Napjaink válságmagyarázatai Technokrata magyarázat – – – A válság hitelválság, ennek elődleges oka, hogy a pénzpiaci felügyeletek kompetenciája nem terjed ki a derivatív ügyeletekre, a befektetési alapok tevékenységére A off-shore központok, az adóparadicsomok segítették ezt a folyamatot Nem erősebb szabályozás kell, hanem jobb szabályozás Átláthatóság javítása, rendszerkockázatok csökkentése Hitelválságként értelmezik a jelenlegi recessziót Globalizáció kritika – – – Fair trade (elsősorban fejlődő és agrárterméke preferálása) Szociáldemokrata irányzat: l Kollektív béralkuk intézménye a fejlett és fejlődő országokban is Globális keynesiánizmus l Demokratikus intézményekkel szabályozott világgazdaság l Ezek hiánya vezetett a világgazdasági válsághoz l Tobin-adó bevezetése l Munkaerőáramlás segítése

80 Baloldali magyarázat – – – Túltermelési válság kezelése a spekulatív pénz használatával A jelzálogpiaci válság a kereslet mesterséges élénkítése miatt Az állami intézkedések a bankszektort támogatják, de a források nem jutnak el a reálszektorba A válság tünetei nem újak, az elmúlt két évtizedben bekövetkezett fejlődés sajátosságai is voltak A mai válság nem más mint a Marx által leírt, periodikusan visszatérő túltermelési válság, ami most a spekulatív pénz megsemmisülése fedett fel Wallersteini magyarázat: A globalizáció előtt a kapitalista gazdaságokban 7 -10 évente túltermelési válság alakult ki, nemzeti keretek között a recesszió után helyreáll az egyensúly A globalizáció korszakéban a TNC-k a felesleges tőkéket továbbmozgatták a globális gazdaságban, kereslet ösztönzéssel, pénzteremtéssel kerülték el a válságokat, de felesleges pénzügyi és termelő tőke megmentésével. (túlfogyasztás, eladósodás)

81 Idézetek a válság előtt időből A. Grenspan: „…A növekvő komplexitású pénzügyi termékek nagymértékben hozzájárultak egy sokkal rugalmasabb, hatékonyabb, s ezáltal ellenállóbb pénzügyi rendszer kialakulásához, mint amilyen akár csak negyed századdal korábban is létezett. A 2000 ben kidurrant értéktőzsdei buborék a korábbi jelentős pénzügyi sokkokkal szemben nem okozta egyetlen jelentősebb pénzintézet bukását sem és a gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint azt korábban sokan várták… Ha elértük a rugalmasság egy bizonyos szintjét, ami enyhítheti a legnagyobb sokkok hatását… a gazdaság teljesítménye javulni fog, és a makrogazdasági döntéshozók feladata könnyebbé válik

82 Idézetek a válság utáni időből A Banque de France meghatározó képviselője – Az volt a tervünk, hogy a pénzügyi terméket csak akkor engedélyezünk, ha legalább egyikünk érti annak működését. Ezt az alapelvet nem tudtuk betartani, mert attól kellett mindig félnünk, hogy akkor a britek vagy a németek engedélyezik. Ezért becsuktuk a szemünket és megadtuk az engedélyt.

83 Idézetek a válság utáni időből Lámfalussy: – A hitelderivatívok „valószínűleg hozzásegítették a bankokat ahhoz, hogy ellenálljanak a részvényárak 2000 -2003 -as csökkenéséből adódó sokknak. Ám a hitelderivatívok jelenleg megfigyelhető csillagászati értékeire tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon ezek a kockázat-átruházások valóban a hatékonyság és ellenálló képesség forrását jelentik-e a globalizált piacokon, vagy éppen ellenkezőleg, a sérülékenység forrásai. ” Stiglitz (2008. június 16. ). – „A neoliberális piaci fundamentalizmus mindig is politikai doktrína volt, amely meghatározott érdekeket szolgált. A közgazdasági elmélet sohasem támasztotta alá. Világosan kell látni azt is, hogy a történeti tapasztalat sem igazolja”

Keynes – Nem helyes a közgazdaságtan elveiből arra következtetni, hogy a felvilágosult önérdek mindig a köz érdekében hat. Az sem igaz, hogy az önérdek általában felvilágosult; igen gyakran a saját céljaik megvalósítása érdekében függetlenül cselekvő egyének túl buták vagy gyengék ahhoz, hogy egyáltalán ezeket megvalósítsák. A tapasztalat nem mutatja, hogy az egyes emberek, ha társadalmi egységet alkotnak, mindig kevésbé látnak tisztán, mint ha külön cselekednének.

NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek +1 Elméletek – összefüggések Egyenlőtlenségek Fejlődéselméletek Demográfia és világgazdaság Pénzügyi és monetáris rendszer Válságok Fejlesztési segélyezés – nemzetközi fejlesztési együttműködés

Kapcsolódó irodalom Kötelező SZENTES TAMÁS: Világgazdaságtan. 1999, Aula, 566 -602. oldal. Ajánlott KISS JUDIT (szerk. ): Milyen legyen Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája? Budapest, VKI 2008. 426 p. JACQUES FOMERAND: A monterrey-i konferencia - A fejlődő országok fejlesztés-finanszírozás problémái. Fejlesztés és Finanszírozás 2003/3. www. ffdf. mfb. hu

A világ GDP-jének, exportjának és népességének megoszlása (2008) GDP (%) Export (%) Népesség (%) Fejlett országok 55, 5 73, 4 15, 4 Fejlődő országok 44, 5 26, 6 84, 5 Afrika 3, 2 2, 1 12, 4 Közép és Kelet-Európa 3, 3 4 3 FÁK (CIS) 3, 7 2, 4 4, 5 Ázsia 23, 8 10, 3 52, 4 ebből Kína 12, 6 5, 3 20, 9 Közel-Kelet 2, 8 3, 6 4 Latin-Amerika 7, 8 4, 1 8, 4 forrás: IMF, World Economic Outlook 2009

Nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) – – Meghatározott érdekekkel és stratégiákkal rendelkező különböző szereplők közötti folyamat, melynek középpontjában az elmaradott(abb) államok felzárkóztatása, fejlesztése áll. NEFE-rezsim: a NEFE területét meghatározó formális és informális szabályok, intézmények, szereplők és érdekeik rendszere.

Szereplők Államok Bilaterális együttműködés Multilaterális együttműködés Nemzetközi szervezetek Donor államok (OECD DAC) Partner (fogadó) országok Partner államok Civil szféra + ENSZ Világbank-család (IBRD, IDA, IFC), IMF szakosított intézmények, programok (pl. UNCTAD, UNDP, FAO, ILO, stb) EU/EK +

NEFE: célok és érdekek l l l Időben változó prioritások A bilaterális (nemzeti, külpolitikai) érdekek és a multilaterális szinten megfogalmazott elvek és különbségek közötti ellentétek kiéleződése Megfogalmazott célok és fennálló (gazdasági, politikai, biztonsági, ideológiai, morális) érdekek Például. . . Multilaterális Szegénység csökkentése MDG 1 Társadalmi, humán fejlődés MDG 2 Nemek közötti egyenlőség MDG 3 Demokrácia-ösztönzés, jó kormányzás Betegségek, járványok csökkentése, egészségügy fejlesztése Bilaterális + MDG 4, 5, 6 Biztonsági szempontok (terrorizmus, migráció) + Környezetvédelem MDG 7 Globális partnerség (nemzetközi pénzügyi kereskedelmi együttműködés, stb) MDG 8 +

A NEFE (rezsim) kialakulása, formálódása Először a II. világháborút követően merült fel szükségessége l l l Európa újjáépítése (Marshall-segély, OEEC OECD) hidegháború: politikai-ideológiai eszköz (pl. Truman-doktrína; asszuáni gát építése és a szuezi-ügy) gyarmati rendszer felbomlásának megindulása elmaradottságot, fejlődésbeli különbségeket vizsgáló elméletek születése A NEFE intézményesülése, általános gyakorlattá válása

Főbb tendenciák, alkalmazott stratégiák 1950 -60 -as évek: cél elsősorban a fejlődő államok tőkehiányának megszüntetése, modern technológia biztosítása (egyszerű együttműködési formák) 1970 -es: cél az alapvető szükségletek kielégítése, szegénység csökkentése (pl. integrált vidékfejlesztési projektek, programok) 1980 -as: elsődleges cél a fejlődő államok gazdasági-politikai liberalizációja (strukturált kiigazítási programok) 1990 -es: cél elsősorban a fejlődő államok társadalmának fejlesztésén keresztül eredményeket elérni (összetettebb politikai, gazdasági és intézményi szakpolitikák kialakítása) 2000 -2005: Millenniumi Fejlesztési Célok (MDGs) – középpontjában ismét: szegénység csökkentése koherens földrajzi alapú vagy tematikus szakpolitikák

A NEFE formái I. 1. 2. Nemzetközi pénzügyi segélyezés: a fejlett országok, nemzetközi szervezetek, multilaterális intézmények által a fejlődő vagy más rászoruló országoknak nyújtott – többnyire visszatérítendő, de kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsönök, – (vissza nem térítendő) pénzügyi adományok. Felmerülő dilemmák: Hitelek feltételessége és hatékonysági problémák (pl. segélyek kötöttsége) Áru (természetbeli) segélyek, kölcsönök (commodity grants, loans), illetve szolgáltatások. pl. élelmiszersegély

A NEFE formái II. 3. Technikai támogatás (technical assistence) Elsősorban know-how átadás, szakmai tapasztalatcsere, szakértők küldése, képzési programok szervezése, stb. 4. Humanitárius segélyezés Olyan mértékben számít bele a NEFE-tevékenységbe, amilyen mértékben hosszú távú fejlesztési célokat szolgál (a vészhelyzetben történő segélyezés (emergency relief) nem fejlesztési támogatásnak minősül).

A fejlesztési együttműködés mérése I. A nemzetközi tőkeáramlás lehet: – hitel, akkor lehet: piaci alapú vagy hivatalos l Ha hivatalos, akkor lehet. . . – multilaterális (pl. IMF, Világbank-csoport, regionális fejlesztési bankok) – bilaterális – nem hitel: FDI vagy portfólió (tőke)beruházás – adomány (segélyről akkor beszélünk, ha a kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsönben az adományelem mértéke min 25%) (A fizetési mérlegen belül a hivatalos tartalékok mérlegén belül szerepelnek. )

A fejlesztési együttműködés mérése II. ODA (hivatalos fejlesztési támogatás): az OECD DAC által a fejlődő országnak minősített államok számára történő azon forrás-átadások, amelyeket l a donor országok hivatalos (állami) szervei, illetve azok végrehajtó hatóságai nyújtanak; l fő célja a fejlődő országok (gazdasági) fejlesztése, elmaradottságának csökkentése; illetve l Amelyeknek jellegüket tekintve kedvezményesnek kell lenniük, de legalább 25% adományelemet kell tartalmazniuk (vagyis vagy visszafizetési kötelezettség nélküli adomány, vagy a piaci hitelfelvételnél kedvezményesebb feltételekkel nyújtott hitel). (Az ODA-ként elszámolt kölcsönök esetében a tőkeösszeg visszafizetése negatív forrásátadásnak minősül ezen visszafizetett összegek levonásával számítandó ki a nettó ODA

Nehézségek, akadályok l l l Különbségek a bilaterális érdekek és a multilaterális körben vállalt elvek között; A donorok részéről jellemzően (elsődlegesen) a külpolitikai érdekérvényesítés egyik eszköze. (kivételt jelenthet skandináv gyakorlat); A fejlődő államok oldalán felmerülő főbb problémák: – Intézményi-kompetencia-problémák l Elégtelen képességek, társadalmi elmaradottság l Jó kormányzás hiánya (korrupció, törékeny politikai berendezkedés) – A hatalmon lévő rezsim részéről az együttműködési hajlandóság hiánya

A bi- és multilaterális segélyek alakulása (ODA) I.

A bi- és multilaterális segélyek alakulása (ODA) II.

A bi- és multilaterális segélyek alakulása (ODA) III.

ENSZ és Világbank (WB) Eredetileg: – ENSZ szakosított intézményei: WB, IMF – biztonsági aspektusok: nemzetközi béke, biztonság, stabilitás – fejlesztés: másodlagos

Regionális fejlesztési bankok l l Regionális; Cél: adott ország, ország csoport fejlesztésének elsegítése, szegénység csökkentése Eszközei – Koncessziós és nem-koncessziós kölcsönök Tevékenység: – – – l l Termelő beruházásokhoz, regionális projektekhez hitelnyújtás Szakmai-technikai segítségnyújtás Magántőke fejlesztési célú felhasználásának ösztönzése Tulajdonosi kör: állami és magán Előnyei: – – Kereskedelmi bankokkal szemben: hosszú lejáratú Világbankkal szemben: regionális tapasztalat

ENSZ I. 1. 1966: UNDP, célja: – – 2. Finanszírozni és koordinálni a fejlődő államokba irányuló technikai támogatást Elegendő forrás soha nem állt rendelkezésére A fejlesztési együttműködés ösztönzésének, irányvonalak kijelölésének fórumai: – – – Közgyűlés Tárgyalások, tárgyalási fordulók (pl. GATT, NIEO) Tematikus konferenciák, pl: 1991, New York (gyermekek); 1992, Rio de Janeiro (környezet); 1993, Bécs (emberi jogok); 1995, Peking (nők); 2001, (HIV/Aids); 2002, Monterrey (fejlesztés finanszírozás)

ENSZ II. 3. Fejlesztéssel, annak realizálásával foglalkoznak: – – – Szakosított intézmények (pl. FAO, WHO, ILO, UNESCO, UNIDO; WB, IMF) Alapok, programok (UNDP, UNICEF, WFP, UNCTAD) Tematikus bizottságok (fenntartható fejlődés, nők helyzete, stb. ) Regionális bizottságok, 5 (pl. ECLAC, ECA, ECE, stb) Főbiztosságok (UNHCR, UNHCHR)

ENSZ III. (tagság és ODA) 4. Az egyes szervezetekhez befizetett hozzájárulás bizonyos hányada elszámolható, így: – – – 100%: UNDP, WPF, UNFPA WHO: 70% FAO: 52, 8% UNESCO: 25% WHO: 75, 4% ILO: 15, 4%

A multilaterális és a bilaterális NEFE megoszlása

Millenniumi fejlesztési célok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek; Mindenkire kiterjed alapfokú oktatás megvalósítása; Nemek közti egyenlőtlenség elmozdítása; Gyermekhalandóság csökkentése; Anyai egészségügy javítása; HIV/AIDS, malária és egyéb betegségek elleni küzdelem; Környezeti fenntarthatóság biztosítása; Globális fejlesztési partnerség kiépítése.

Bilaterális donorok – – – magas szintű politikai elkötelezettség, kormány és ellenzék konszenzusa, világos fejlesztéspolitikai stratégia és célrendszer, átlátható működés, intézményrendszer ne fragmentálódjék, források földrajzi és szektorális koncentrálása, független projekt és programértékelés.

Multilaterális donorok I. – – – A 2000 -es évek elején lebonyolított nemzetközi konferenciák, az azokon született megállapodások a fejlesztés kérdését átfogó keretbe helyezték. A segélyezés ezen komplex eszközrendszer kialakulása következtében egyre inkább kezd valóban segéllyé válni, vagyis az ODA kötöttsége egyre több ország esetében mérséklődik. A segélyek egyre inkább koncentrálttá kezdenek válni a fejlesztési prioritásokat tekintve.

Multilaterális donorok II. – – – A földrajzi koncentráció is egyre inkább megfigyelhető az ODA alakulásában, miközben előtérbe került a legkevésbé fejlett országok támogatása is. Az adósság nemzetközi szervezetekben, különösen az ENSZ keretében megfogalmazott csökkentése a bilaterális kapcsolatokban is hangsúlyossá vált. A segélyek hatékonyságának növelése kiemelt nemzetközi célkitűzéssé vált az elmúlt néhány évben.

Multilaterális donorok III. – – – A fejlesztési eredmények monitoringja mind a bilaterális, mind pedig a multilaterális fejlesztési segélyezés központi elemévé válik. A kölcsönös felelősség elvének előtérbe kerülése is a donor és a fogadó országok közötti kapcsolatok elmélyítésére szolgál. A szegénység csökkentésének legfontosabb eszköze a gazdasági növekedés. A gazdasági növekedés dinamizálásában a kereskedelmi és segélypolitikák közötti nagyobb koherencia elérése alapvető feltételt jelent.

Multilaterális donorok IV. l l A multilaterális támogatások erőteljesebben koncentrálnak a szegénységre, mint a bilaterálisak, s növekvő hányaduk jut az alacsony jövedelmű országokra. A multilaterális segélyek fejlesztésorientáltsága továbbra is meghaladja a bilaterális ügynökségekét.

Az EU fejlesztéspolitikája – – – A világ legnagyobb donora – 55% Az EU ezredfordulót követő fejlesztéspolitikájának elvei, gyakorlata, működési mechanizmusa és az EU Afrika-stratégiája 2007 -2013 közötti pénzügyi eszközök, az Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund), amelyhez már Magyarország is hozzájárul 124, 751 millió euróval.