NOVK TAMS Vilggazdasgi elmletek Demogrfia s vilggazdasg Kapcsold

NOVÁK TAMÁS Világgazdasági elméletek Demográfia és világgazdaság

Kapcsolódó irodalom World Populatiopn Facts: http: //www. un. org/esa/population/publications/popf acts/popfacts_2010 -1. pdf

Demográfia l Fejlett országokban a népességrobbanás a gazdasági fejlődéssel, növekedéssel együtt járt; – – l De megelőzte a népességnövekedést a jövedelem fölhalmozás és technológia; Gazdasági fejlődésre épülő népességnövekedés, tehát itt endogén tényező. Fejlődő: még mielőtt megindulna a gazdasági fejlődés (technológia és termelékenység fejlődése), megindul a népességnövekedés, tehát itt exogén változó; – külső tényezőkre épülő (pl. importált egészségügyi szolgáltatások) relatív életkörülmény javulás, de a gazdasági helyzet nem javul, vagy stagnál

Demográfiai tranzíció l l Fejlett országokban a GDP növekedése nagyobb a populáció növekedésénél (4, 5%, 1%), tehát az egy főre eső jövedelem nő; Fejletlen országokban (pl. 0, 5%, 2, 5%) az egy főre eső GDP csökken A termelési erőforrások kimerítését tapasztaljuk, A környezetszennyezés egyik legfőbb oka a szegénység, környezet felélése, kihasználása, egyre több földet vonnak munka alá, egyre rosszabbakat, többlethozadék csökken, ár csökken és ez határozza majd meg a piaci árat

Demográfiai átmenet I. Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet I. szakasz – – A magas születési ráta, okai: Ismeretlen a családtervezés; Magas csecsemőhalandóság; Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony; A sok gyermek szimbólum A magas halálozási ráta, okai: Járványok, éhínség; Kezdetleges egészségügy II. szakasz – – Csökken a halálozási ráta Születési ráta változatlanul nagy, okai: Javul az egészségügy; Javul az infrastruktúra; Sokat javul az élelmiszerellátás

Demográfiai átmenet II. III. szakasz – Népességrobbanás (nem pontszerű, kaotikus, hanem – Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése Születési ráta még mindig magas marad, okok: – lavinaszerű) l Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése IV. szakasz – Csökkenő természetes szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai: 1. 2. 3. 4. Megjelenik a családtervezés Javuló egészségügy Foglalkozási átrétegződés Társadalmi-gazdasági fejlődés

Demográfiai átmenet III. V. szakasz: – – Tovább csökken a születési ráta A növekedési ráta nagyon kicsi VI. szakasz l Természetes fogyás, a születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai: 1. 2. nagyon alacsony születésszám Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest: – 3. Elöregedett a társadalom a népesség alig nő, vagy stagnál

Demográfiai átmenet IV. – – – A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok 18 -19. századi növekedési rátájánál

Fontosabb népesedési elméletek I. A kezdődő ipari forradalom és a nagy népességszaporulat korában jelennek meg az első modern elméletek. A klasszikus közgazdászok a gazdaság erőforrásait a föld, a munka és a tőke típusába sorolják. A föld (a termőföld) mennyisége véges, a tőke és a népesség mennyisége azonban a 17. századtól egyre gyorsabb mértékben növekedett. A túl sok vagy túl kevés ember kérdésére a 17 -18. század fordulóján Gregory King gazdasági-statisztikai vizsgálatok segítségével próbált választ adni. Gregory KING (1698 -99) – A 17 -18. sz. fordulóján 650 Millió ember él a földön. – King szerint: „A világ népessége túlságosan lassan növekszik és ez folyamatosan korlátokat szab a gazdasági növekedésnek. ” – „Több ember, több kezet jelent a munkában, ami által erősebb és nagyobb gazdaság jöhet létre. ” – King számításai szerint a népesség számának megduplázódásához 600 évre lenne szükség.

Fontosabb népesedési elméletek II. Thomas Robert MALTHUS (1798) - - „Tanulmány a népesedés törvényéről” c. mű (1798) Malthus szerint: „A népesség gyorsabban szaporodik, mint ahogyan az élelmiszer-termelés növekedik, és ez szükségszerűen katasztrófához vezet. ” “[. . . ] a növények és az állatok szaporodásának csak az szab határt, hogy túlnépesedve egymást akadályozzák a létfenntartásban. ” „A létfenntartási eszközök számtani, a népesség mértani haladvány szerint növekednek. ” „A több családból több gyerek lesz, és így a következő generációban még több családban még több gyermek születik. ” A mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület véges mennyiség, és hiába növelik az egyik termelési mennyiség (a munka) felhasználását, elkerülhetetlenül fellép a csökkenő hozadék törvénye

Fontosabb népesedési elméletek II. - - Malthus szerint ha a népesedést semmi sem gátolja, a megkétszereződésre huszonöt évenként sor kerül; Malthus jóslata: a világra hosszabb távon szegénység és nélkülözés vár; Malthus félelmeit a modern európai fejlődés nem igazolta; A tudományos haladás, az újítások és találmányok, az akkor még nem ismert erőforrások használatba vétele következtében állítása nem érvényesült; A mezőgazdasági termelés Európában lépést tudott tartani a lakosság számának növekedésével; Aggályai azonban nem voltak alaptalanok: A fejlődő országokban a malthus-i folyamatok megjelennek.

Harvey Leibenstein (1975) – – The Economic Theory of Fertility Decline Household utility maximization model: hány gyerek kell a családban? a hasznosság fogalmát használja arra, hogy miért születik több gyerek: a háztartás hasznosságának maximalizálására törekszik alternatív költség

Household demand model – – BECKER (1960): költségvetési egyenesekkel és preferencia rendszerrel Q jószág: a „gyerek jószág” minősége, a szülők által belefektetett időt és javakat méri, amit piaci munkába vagy szabadidőbe fektethettek volna I= Pgy. GY+Pt. T, ahol Gy a gyerek, T az élet többi dolga a Pgy, így szerepeltetve a gyerek minőségét alternatív költséggént fejezi ki

Teljes termékenységi ráta (2008, %) Franciaország 2, 0 Spanyolország 1, 46 Írország 2, 1 Bulgária 1, 48 Svédország 1, 91 Portugália 1, 37 Nagy-Britannia 1, 84 Lettország 1, 44 Dánia 1, 89 Csehország 1, 50 Finnország 1, 85 Magyarország 1, 35 Hollandia 1, 77 Németország 1, 38 Észtország 1, 65 Románia 1, 35 Luxemburg 1, 61 Olaszország 1, 37 Görögország 1, 51 Szlovákia 1, 32 Ciprus 1, 46 Szlovénia 1, 53 Málta 1, 44 Litvánia 1, 47 Ausztria 1, 41 Lengyelország 1, 39 Forrás: Eurostat adatok

A világ népességszámának alakulása l l Megbízható adatok csak 200 évre visszamenőleg Népességfejlődés szemléltetése – Azt vizsgáljuk, hogy hány év kellett ahhoz, hogy a népesség megduplázódjon l l l Eleinte: 3 -4 ezer év Isz. kezdetén 1 ezer év 1600 -ig járványok, háborúk miatt: szaporodás gyenge 1650 -1850 duplázódás (200 év) 1850 -1950 duplázódás (100 év) 1950 -1985 duplázódás (35 év)

A világ népességének gyorsuló növekedése Év i. e. 8000 A világ népessége (millió fő) A további egymilliárd fős növekedéshez szükséges idő 8 i. sz. 1 300 1800 1000 1200 -1400 1930 2000 130 1960 3000 30 1975 4000 15 1987 5000 12 1998 6000 11 2008 6800

A Föld eltartó képessége l l l Az optimális népesség Túlnépesedés Alulnépesedés A terület maximális népessége (élelem) A minimális népességszám (reprodukció) Thomas Malthus (1766 -1834) – l Oppenheim (XX. sz. eleje): – l 13, 3 milliárd Az éhezés – l 6 milliárdhoz közeli érték a max. eltartóképessége a Földnek Hollstein (1937): – l akár 200 milliárdra is nőhetne a Föld népessége Ravenstein (1891) és Fisher (1925): – l Túlnépesedés majd népességcsökkenés 800 millió éhező + 600 millió alultáplált Környezeti problémák

Az ökológiai lábnyom Felbecsülhető egy meghatározott emberi népesség, egyén vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve; § Adott technológiai fejlettség mellett milyen mennyiségű földre és vízre van szükségünk önmagunk fenntartására és a megtermelt hulladék elnyeléséhez; § Mennyi természeti forrást használunk és mennyi természeti erőforrás áll rendelkezésünkre; § A világ ökológiai lábnyoma a globális népesség méretével, az átlagos fejenkénti fogyasztással és a használt technológia erőforrás-igényével arányosan változik. §

Ökológiai lábnyomok 2008 -ban Terület (1) teljes ökológiai lábnyom (2) meglevő ökológiai kapacitás (2)-(1) egyenleg Világ 2, 2 1, 8 -0, 4 EU 25 4, 8 2, 2 -2, 6 Gabon 1, 4 19, 2 17, 8 Bolívia 1, 3 15 13, 7 Új- Zéland 5, 9 14, 9 9 Mongólia 3, 1 11, 8 8, 7 Finnország 7, 6 12 4, 4 Lettország 2, 6 6, 6 4 Magyarország 3, 5 2 -1, 5 Egyesült Királyság 5, 6 1, 6 -4 Belgium és Luxemburg 5, 6 1, 2 -4, 4 Kuvait 7, 3 0, 3 -7 0, 8 -11, 1 Egyesült Arab Emírségek 11, 9 Forrás: http: //www. earthday. net

Ökológiai deficit • Ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biológiai kapacitás. Forrás: Global Footprint Network

A Föld népességének jövőbeni növekedése – – A Föld népességszámának gyarapodása lassult A jövőben további lassulás várható A születésszabályozás és családtervezés. Az AIDS terjedése.

Demográfiai robbanások l XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás – – – l Fejlett világ Halandóság csökkenése Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése II. vh. után 2. Demográfiai robbanás – – – Fejlődő országok Gyorsan csökken a halandóság Termékenység alig esik

Átlagos éves növekedési ráta %-ban

A világ népességének alakulása 1750 és 2006 között (millió fő)

A világ népességének növekedése földrészenként 1750 -2000 között (millió fő)

A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) ország 1900 1950 1990 2000 2010 Kína 430 555 1153 1267 1 354 India 236 358 846 1042 1214 USA 23 152 250 287 317 Indonézia 38 80 151 205 232 Brazília 8 53 149 174 195 Pakisztán - 40 118 145 184 Banglades - 42 114 140 164 Nigéria - 33 109 124 158 Oroszország 72 102 147 146 140 Japán 35 84 126 126 Forrás: http: //esa. un. org/unpp/

Magyarország korfája 1900 -ban, 2000 -ben és 2100 -ban 27 http: //termtud. akg. hu/okt/10/2/korfa.