Nemzetkzi gazdasgstatisztika 2 Konzultci Egysges Eurpai Gazdasgi Szmlarendszer

Nemzetközi gazdaságstatisztika 2. Konzultáció

Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer – ESA European System of Integrated Economic Accounts EUROSTAT feladata Adatok gyűjtése, feldolgozása Harmonizáció Összehangolás Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer Előfeltétele: • egységes módszertan • szabványos osztályozás • jegyzékek • Egységes kérdőívek • kötelező előírások • szabályozások • Ajánlások

Fellner Frigyes (1871 -1945): Az 1 év alatt létrehozott nemzeti jövedelem összege. Keynes: (1936 -ban): A jövedelem, a fogyasztás, a beruházás és a megtakarítás közötti összefüggés Meade-Stone: (Meade Nobel díjas 1977) A nemzeti jövedelem, a kiadások, a megtakarítások és a beruházás tábláinak felépítése Hicks: (Nobel díjas 1972) A rendelkezésre álló jövedelem fogalma.

ENSZ Statisztikai Bizottsága 1993 -ban System of National Accounts, továbbiakban SNA 93 Európai Unió European System of Accounts ESA 95

ESA q q Az ENSZ Nemzeti Számlák Rendszerén (SNA) alapul. Az EU Statisztikai Hivatala és a tagországok dolgozták ki. Alkalmazása a tagországok számára kötelező. A költségvetési befizetések és juttatások alapja.

Az ESA funkciója q q q Input-output táblákat tartalmaz. Gazdasági, pénzügyi elszámolásokat tartalmaz. Egységes rendszerbe foglalja az elszámolásokat. Meghatározza a számlákban használatos gazdasági egységeket, szektorokat, azok csoportosításait. Meghatározza a gazdasági ügyleteket és az aggregátumokat.

Hatályos elszámolási rendszer Az ESA az 1970 -es évekre vonatkozó adatokkal lépett életbe. Jelenleg érvényes változata – Nemzeti és Regionális Elszámolások Európai Rendszere – az SNA új, 1993. évi változatán alapul. Alkalmazását a 448/98(EK) sz. tanácsi rendelt írja elő. Két típusú számlát tartalmaz: q q szektorokra, illetve input-output elszámolásokra vonatkozókat.

A nemzetgazdasági mérlegrendszer Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló statisztikai számlarendszer (amely a létrehozott javakat veti össze a felhasználásukkal. Feladata: − átfogó képet adni a termelés folyamatáról, − az arra ható tényezőkről, − a termelés – forgalmazás – fogyasztás kapcsolat rendszeréről.

Szerepe: − integráló − koordináló Tartalma: Minden társadalmilag szervezett keretek között folyó tevékenység értendő, függetlenül azok anyagi, nem anyagi jellegétől.

A nemzetgazdasági mérlegrendszer részei − ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) − a nemzeti vagyon mérlegei − munka – munkaidő vizsgálata − pénzügyi mérlegek − beruházások mérlegei − termékmérlegek − szatelit mérlegek (kultúra, oktatás, egészségügy, környezetvédelem, szállítás)

A számlák bemutatják o a termelés során hogyan keletkeznek, vagy alakulnak át a javak és szolgáltatások; o hogyan képződnek jövedelmek, hogyan történik ezek elosztása majd újraelosztása; o a jövedelmek felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra; o a finanszírozás folyamatait, o a vagyont, az aktívákat és a passzívákat.

Az események, jelenségek makrogazdasági következményeinek leírása: o teljes körű, o egységes elvek alapján történik o számszerűen összefüggő rendszerben történik

Az egyenlegeknek kitüntetett szerepük van: o a rendszer legfontosabb mutatószámai o az egyenlegen keresztül valósul meg a számlák összefüggő sorozata, az egyik számla egyenlege az utána következő számla kiinduló adata. A számlarendszer számlái négy nagy csoportba sorolhatók: o termelési számlák o jövedelem számlák o tőkeszámlák o vagyonszámlák

Határesetek, melyeket nem vesz figyelembe a rendszer o A háztartásokban saját célra végzett munka o Szabad javak o Humán tőke o Önkéntes munka, karitatív tevékenység o Az állam hosszú távú társadalmi kötelezettségei

A nemzeti számláknál az intézményi egységek osztályozása Háztartások: o céljuk: a fogyasztói hasznosság maximalizálása o Termelése a SZJA-bevallásból, szakértői becslésekből, a mg-i statisztikákból o Fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom termékcsoportos adataiból, és a háztartások kiadásaira vonatkozó statisztikai felvételből számítják. Vállalatok: o Céljuk: a profit maximalizálása o Adatok az éves társasági adóbevalláson alapulnak.

Pénzintézeti szektor o céljuk: pénzközvetítés o Adataik a felügyeletektől és a társasági adóbevallások adatain alapulnak. Kormányzati szektor o céljuk: Állam működésének biztosítása, gazdaság szabályozása, jóléti funkciók, o Adatok forrása: A költségvetési intézmények éves beszámolóiból, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés.

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények: o Céljuk: Jóléti funkciók, externalitások kezelésének felvállalása magánfinanszírozásból. o Adatok forrása: Szakértői becslések, politikai pártok nyilvános beszámolói, statisztikai felvételek

Külföld Azok a nem rezidens egységek, amelyek a rezidens egységekkel kapcsolatban vannak jelentik a külföldet. Adatok forrása: Vámstatisztikák, külkerstatisztikák vállaltok éves beszámolói Rezidens gazdasági egység: Azok a gazdasági egységek, amelyeket a gazdasági érdekük az országhoz köt, és tartósan (egy naptári éven túl) annak földrajzi határain belül tartózkodnak.

Árollók o o o Egymással összefüggő termékcsoportokra vonatkozó árindexek összehasonlítása. Az árolló azt mutatja, hogy a bevétel biztosító termékek bázisidőszakival azonos, illetve egységnyi volumenéért mennyivel nagyobb vagy kisebb volumenű másféle termék kapható cserébe a tárgyidőszakban. Legismertebb árollók: agrárolló, külkereskedelmi cserearányindex.

Külkereskedelmi cserearányindex o o Az egységnyi export vásárlóerejének változását jellemzi. A bázisidőszakival azonos exportált termék és szolgáltatás volumenéért hányszor többet, vagy kevesebbet lehet importálni a tárgyidőszakban.

Bruttó hazai termék (GDP, Gross Domestic Product) o o A gazdaság összteljesítményének legfőbb mérőszáma. Termelési oldalról: a gazdasági egységek által létrehozott hozzáadott értékek összege (korrigálva a termékadók egyenlegével) Felhasználási oldalról: a végső felhasználásra (fogyasztásra, bruttó felhalmozásra, export és import különbözetére) kerülő javak összege Jövedelem oldalról: a rezidens gazdasági egységek adott országban keletkező jövedelmeinek összege.

A bruttó hazai termék volumenindexe o Kettős definiálással: o Többféle korrigált változat is létezik, pl. cserearányhatással korrigált index.

Nemzetközi gazdaságstatisztika 3. Konzultáció

Fogyasztói árindex o o o A háztartások által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri. mérése reprezentánsokból összeállított fogyasztói kosár alapján Reprezentáns: a használati értéket meghatározó, a legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt, nagyvolumenű termékek és szolgáltatások

Fogyasztó árindex jellemzői o o o a teljes lakosságra vonatkozik, de a lakosság egyes rétegeire is készül index mintavételes módszer kínálati árakra épül cél, hogy kifejezze a tényleges keresletet Közzététel szabályozott

A fogyasztói árindex meghatározása o o o mintegy 900 reprezentáns ármegfigyelése 156 árucsoport havonta reprezentánsonként 35 -150 ár a súlyok a fogyasztási arányokat tükrözik (nemzeti számlák, háztartás-statisztikai felmérések) Miden hónapban 3 bázishoz viszonyítva készül

Az fogyasztói árindex számítása o Reprezentáns ára o ahol p=ár, n=árfelírások száma alapsorokra o ahol w a reprezentáns súlya globális fogyasztói árindex

Fogyasztói árindex felhasználása o o o o Az infláció jelzőszáma, a pénz vásárlóerejének a változása, reálmutatók számítása, indexálás, érdekegyeztetések, kamatlábak meghatározása, valorizálás, üzleti szerződésekben való felhasználás, adókulcsok változtatása, stb.

Az infláció és a fogyasztói árindex Fogyasztói árindex a fogyasztói inflációt méri, de az infláció általános mérőeszközeként is használják. Megjegyzés: o az infláció szélesebb közgazdasági kategória o más irányzat az infláció tartós elemeire koncentrál (maginfláció)

Harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) o o Célja: AZ EU tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának használata (COICOP)

A fogyasztóiár-színvonal alakulása a COICOP alapján Magyarországon (2007) Megnevezés 2006. év = 100% Élelmiszerek és alkoholmentes italok 112, 0 Szeszes italok, dohányáruk 106, 9 Ruházat, lábbeli 101, 0 Lakásszolgáltatás, víz, energia, gáz 115, 1 Lakberendezés, rendszeres lakáskarbantartás 101, 6 Egészségügy 120, 7 Közlekedés és szállítás 103, 4 Távközlés 96, 5 Szabadidő és kultúra 103, 2 Oktatás 106, 4 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 108, 2 Egyéb termékek és szolgáltatások 105, 0 Mindösszesen 108, 0

Maginflációs mutató Célja: Feltárja az infláció kemény magjának az alakulását A fogyasztói árindexet megtisztítja az egyszeri hatásoktól A fogyasztói kosárból kimaradnak: o o o n n n a nem feldolgozott élelmiszerek háztartási energia járműüzemanyag idényáras termékek A TB által támogatott gyógyszerek

Változatlan adótartalmú árindex (VAI) o o Célja: A fogyasztói árak alakulásból az adóváltozások hatásának kiszűrése Megmutatja, hogy mekkora lenne az árindex, ha még mindig a bázisidőszaki adótörvények lennének hatályban

Reálkeresetindex o Reálkereset: A termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a lakosság a keresetéért az adott árakon vásárolhat. függ: a nominálkeresettől, a fogyasztói áraktól.

Reáljövedelemindex Reáljövedelem: a termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a háztartások az adott időszaki jövedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek. függ: a nominálkeresettől, a kereseten kívüli jövedelmek reálértékétől, a kereső-eltartott aránytól, a fogyasztói áraktól.