Nemzetkzi gazdasgi kapcsolatok joga EU 05 A nemzetkzi

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga EU 05 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok külső szervezetrendszere 2013/14 Dr. Glavanits Judit, Ph. D. egyetemi adjunktus

A félév menete �Szorgalmi időszak: 02. 03 -05. 10. �Elmaradó óra: 02. 11. �Évközi ZH időpontja: 2013. március 18. , az óra időpontjában. ◦ ZH anyaga: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szervezetrendszere ◦ A félévi aláírás megszerzésének feltétele: az órák látogatása (katalógus, max. 2 hiányzás) és a ZH legalább 50%-os teljesítése �Elővizsga: 2013. május 6. , szerda, az óra időpontjában.

Tananyag � Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III. Krim Bt, 2004. � A honlapon közzétett, hatályos joganyagot tartalmazó hallgatói segédletek és az órai előadások anyaga � Kötelező jogforrások: ◦ 52/2012 (III. 28) Kormányrendelet az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről ◦ 1978. évi 8. tvr. a a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról ◦ Az Egyesült Nemzetek Egyezménye az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről (Bécs, 1980. április 11. ) ◦ COM(2011) 635 Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös európai adásvételi jogról

Ajánlott irodalom �Mádl – Vékás: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2004. �Horváthy Balázs: Közös kereskedelempolitika és tagállami külkereskedelmi igazgatás. Letölthető: http: //mek. oszk. hu/02100/02127. pdf �Sándor Tamás – Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel. HVGOrac, Bp, 2005. �Szabó Sarolta: A Bécsi Vételi Egyezmény, mint nemzetközi lingua franca. Ph. D értekezés, Budapest, 2009. �Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Nemzetközi kereskedelmi ügyletek. Aula, 2008.

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga �Viszonylagosan önálló, komplex jogterület �Tárgya: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során létrejövő személyi és vagyoni viszonyok, amelyek elsődleges megkülönböztető jellegét a jogviszonyban megjelenő lényeges nemzetközi elem adja �Egyszerre érvényesülnek a nemzetközi jogi, közjogi és magánjogi, anyagi jogi és kollíziós jogi normák, valamint igazgatási és pénzügyi jog jellegű normák,

Bevezetés �A nemzetközi gazdasági kapcsolatok helye a jogrendben és a tanulmányokban: ◦ Viszonya a európai kereskedelmi joghoz ◦ Viszonya a belföldi kereskedelmi (polgári) joghoz ◦ Kapcsolódó jogterületek a jogi tanulmányokban �A félév során érintendő kérdések: ◦ A külkereskedelmet szabályozó szervek, szervezetek ◦ A külkereskedelmi tevékenység (jog)forrásai ◦ Egyes nemzetközi kereskedelmi ügyletek,

Kockázatok a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban �Politikai kockázat (politikai változások teszik lehetetlenné egy ügylet megvalósulását) �Kulturális kockázat �Árukockázat (az ügylet tárgyát képező áru, szolgáltatás elégtelensége, hibás teljesítés) �Kereskedelmi kockázat (a vevő fizetésképtelensége, megszűnése) �Devizakockázat �Természeti kockázat

Hazai szabályozás I. Külgazdasági – külkereskedelmi tevékenység elhatárolása ◦ Külgazdasági tevékenység: a Kptk szerint: a külkereskedelmi tevékenység, továbbá a nemzetközi bank- és biztosítási tevékenység, a nemzetközi postai és távközlési, személyfuvarozási és belföldi által teljesített árufuvarozási szolgáltatások, a tudományosműszaki együttműködéssel, valamint az idegenforgalommal összefüggő jogviszonyok ◦ Külkereskedelmi tevékenység: csak egy része, 1974. évi III. törvény a külkereskedelemről: hatályon kívül helyezve 2004 -től – közös európai kereskedelempolitika érvényesül

Hazai szabályozás II. Az állami befolyásolás eszközrendszere � Adminisztratív eszközök ◦ Engedélyezési rendszerek ◦ Kvóták, kontingensek ◦ Piacvédelmi intézkedések ◦ Adminisztratív protekcionizmus � Piaci szabályozó eszközök ◦ Exporttámogatás: �Termelési és exportszubvenciók �Adókedvezmények, hitelkedvezmények �Valutáris eszközök �Kollektív exportösztönzés ◦ Importra ható intézkedések: vámok, illeték, importletét ◦ Mindkét irányba hat: árak befolyásolása, adórendszer, árfolyampolitika

Fogalmak I. � Kvóta: mennyiségi korlátozás, a termelés, forgalom vagy felhasználás maximumát jelöli � Kontingens: árucsere-forgalmi megállapodás keretében a kontingentált termékből adott időszak alatt lebonyolítható forgalom maximumát jelöli. � Vámkontingens: egy adott forgalmi szint alatt alacsonyabb, felette magasabb vámot alkalmaznak � Dömping: A Tanács 384/96 EK rendelete alapján egy termék akkor tekinthető dömpingelt terméknek, ha az Unióba irányuló exportára alacsonyabb, mint egy hasonló terméknek a rendes kereskedelmi forgalomban az exportáló országra megállapított rendes értéke (rendes értek = ténylegesen fizetett ár)

Fogalmak II. �Szubvenció és állami támogatás: EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése „Ha a jelen Szerződés másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal azok a bármilyen formájú ◦ 1. állami vagy állami forrásokból biztosított támogatások, amelyek ◦ 2. bizonyos vállalatoknak vagy egyes áruk termelésének nyújtott ◦ 3. kedvezményekkel a versenyt eltorzítják vagy annak eltorzításával fenyegetnek, feltéve, hogy ◦ 4. a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják. ” �A szubvenció értelmezhető egyfajta „fordított vámként”, a vámhoz képest előnye, hogy nincs inflációs hatása.

Engedélyezés I. � 2004. május 1. után a külkereskedelmi tevékenység tekintetében a közösségi jogforrások végrehajtása az elsődleges feladat. �Szerve: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (www. mkeh. gov. hu) �az iparügyekért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan gazdálkodó - saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

Engedélyezés II. �A ◦ ◦ ◦ MKEH fő tevékenységei: haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, műszaki felügyeleti hatóság, valamint meteorológiai hatóság. �A kereskedelmi hatósági feladatokat az alábbi jogszabály határozza meg elsődlegesen: ◦ 52/2012. (III. 28. ) Kormányrendelet az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről

Fogalmak � Behozatal: olyan kereskedelmi ügylet, amely során árut Magyarország területére a vámhatárt vagy országhatárt átlépve kereskedelmi forgalomba behoznak. � Kivitel: olyan kereskedelmi ügylet, amely során árut Magyarország területéről a vámhatárt vagy országhatárt átlépve kereskedelmi forgalomba kivisznek � Reexport: az EGT államokon kívüli országból, vagy EU-n kívüli országból behozott nem közösségi árunak a közösségi vámjogszabályokban meghatározott újrakivitele EU-n vagy EGT-n kívüli országba � Tranzit: az a szállítási folyamat, amely során az árut Magyarország területén keresztül úgy

Engedélyezés III. A rendelet hatálya �Tárgyi: 1 -4. mellékletekben meghatározott áruk behozatala, kivitele, reexportja �Személyi: olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek elsődleges feladatainak ellátása céljából az engedélyköteles termékek behozatalát, kivitelét és reexportját is végzik. �Területi: nemzeti hatály �Időbeli: felváltja a korábbi, 110/2004 -es kormányrendeletet, alkalmazandó 2012. április 1. után indult eljárásokban.

Engedélyezés IV. Engedélyköteles termékek � Behozatal, kivitel, reexport tevékenység megkezdéséséhez engedély kell az alábbi, nem EU-s vagy EGT államból származó áruk vonatkozásában: ◦ Radioaktív anyagok (csak a behozatalhoz) ◦ Robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ◦ Polgári használatra engedélyezett kézi lőfegyverek, fegyverek (. . )ezek alkatrészei és tartozékai ◦ Külön jogszabály alapján közbiztonságra különösen veszélyesnek minősített eszközök (kard, tőr, íj, számszeríj, önvédelmi gázspray…) � Bármely ország vonatkozásában tevékenységi engedély köteles: ◦ Biztonsági papírok ◦ Éti csiga és bizonyos barlangi képződmények

A KÜLKERESKEDELMET BEFOLYÁSOLÓ NEMZETKÖZI KERETRENDSZER

Tárgyalandó témakörök �Nemzetközi egyezmények, multi- és bilaterális megállapodások ◦ GATT ◦ WTO �Nemzetközi szervezetek ◦ ENSZ szakosított szervek �UNIDO �UNCITRAL �UNCTAD ◦ ICC ◦ UNIDROIT �Nemzetközi vitarendezés

GATT, WTO �GATT Trade – General Agreement on Tariffs and ◦ 1947, majd különböző fordulókban (round) fejlesztették. Lényege, hogy a szerződő felek kölcsönös engedményekkel törekszenek a kereskedelmi akadályok lebontására ◦ 1994 -ig nem tartozik hozzá nemzetközi szervezet, utána: WTO – Kereskedelmi Világszervezet. (Uruguay-i forduló, Marrakesh-i Egyezmény) ◦ 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről

GATT célkitűzések és alapelvek Célkitűzések: � Vámok és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó tényezők csökkentése � A diszkrimináció kiküszöbölése � A kereskedelmi kapcsolatok és a piacra jutás lehetőségének kiszélesítése Alapelvek: � diszkrimináció-mentesség és legnagyobb kedvezmény elve � Vámok fokozatos csökkentése � A felek folyamatos konzultációja egymás kereskedelmi érdekei megsértésének megelőzése, megvédése céljából � Tárgyalási keret kialakítása a vámok és egyéb, a kereskedelmet akadályozó tényezők csökkentésére irányuló tárgyalások számára

Nemzetközi szervezetek ENSZ �UNCTAD – ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia ◦ 1964 -től ◦ 193 tagállam, székhelye Genfben ◦ Cél: a fejlődő országok és az átalakuló gazdaságok segítése ◦ Kutatás, elemzés és technikai együttműködés, konferenciák szervezése

Nemzetközi szervezetek ENSZ �UNIDO – ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezet ◦ 1965 -től, székhelye Bécsben ◦ Cél: ipari fejlődés támogatása és gyorsítása a fejlődő és átalakuló gazdaságokban ◦ Konkrét fejlesztési programok kidolgozása, általános szerződési feltételek kidolgozása

Nemzetközi szervezetek ENSZ �UNCITRAL Bizottság – ENSZ Kereskedelmi Jogi ◦ 1966, székhelye Bécsben ◦ Magyarország kezdeményezésére jött létre, jelenleg diplomáciai küldött képviseli hazánkat ◦ A Széchenyi Egyetemmel együttműködő szervezet! ◦ Jogegységesítés, modellegyezmények és mintaszerződések kidolgozása, bírói esetjog ismertetése ◦ Legjelentősebb eredmény: Bécsi Vételi Egyezmény 1980.

Nemzetközi szervezetek ENSZ �WIPO – Szellemi Tulajdon Világszervezete ◦ 1967, székhelye Genfben ◦ Szellemi tulajdon nemzetközi védelmének elősegítése ◦ Fejlődő országok érdekeinek fokozott képviselete ◦ Igazgatási együttműködés biztosítása, globális információs hálózat működtetése

Nemzetközi szervezetek �UNIDROIT – Polgári Jog Egységesítésének Nemzetközi Intézete ◦ 1926, székhely Rómában ◦ Angol és francia munkanyelv, 36 részes állam ◦ Nemzetközi kereskedelmi ügyletek és intézmények jogának fejlesztése, különösen a lízing és a faktoring terén ◦ Legfontosabb dokumentum: Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei

Nemzetközi szervezetek �ICC – Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ◦ 1919, Párizsban székhely ◦ Ajánlások, szerződésminták kidolgozása, részletes elemzések és tanulmánykötetek a nemzetközi kereskedelem tárgykörében. Nemzetközi üzleti érdekvédelmi szervezet ◦ Legnépszerűbb szerve: Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság ◦ Legfontosabb dokumentum: INCOTERMS

Nemzetközi szervezetek �MIGA – Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség ◦ 1985, a Világbank intézménye, székhelye: Washigton ◦ Biztosításokat köt az alábbi kockázatokra: �jövedelemtranszfer, a valuta átutalási kockázata �adminisztratív kérdések, azaz a tulajdontól megfosztás, kisajátítás �jogvédelem, abban az esetben, ha a fogadó országa nem ismeri el a befektetővel kötött szerződést �fegyveres konfliktusok (háború, polgárháború).

Nemzetközi szervezetek �IMF – Nemzetközi Valutaalap ◦ 1945, washingtoni székhely, 187 tagország ◦ Magyarország 1982 óta tag ◦ Feladatai: nemzetközi árfolyam-stabilitás, hitelezés, nemzetközi kereskedelem elősegítése, a devizakorlátozások felszámolása, nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás ◦ Kvótarendszer: az adott ország mérete, pénzügyi befizetése határozza meg, hogy milyen mértékű pénzügyi segítségre tarthat igény ◦ Pénzügyi eszköze: SDR – special drawing rights – különleges lehívási jogok

Az IMF hiteltípusai ◦ Készenléti hitelmegállapodás (Stand-By Arrangements, SBA) likviditáspótló, biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni. Jellemző nagysága az ország egyéves külső refinanszírozási szükséglete. ◦ Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL) szabad felhasználású keret csak erős gazdaságú országoknak. ◦ Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (Precautionary and Liquidity Line, PLL) szigorú feltételekkel, makrogazdasági egyensúlyt helyreállító gazdaságpolitikai intézkedésekhez kötött hitelkeret. ◦ Kibővített megállapodás (Extended Fund Facility, EFF) stabilizációs programok, strukturális reformok támogatására szolgáló közép- és hosszútávú hitelkeret. ◦ Pénzügyi gyorssegély (Rapid Financing Instrument, RFI) „exogén sokkok”, például természeti katasztrófák miatt sürgős fizetési mérleg kiegyenlítésre szolgál.

Egyes szerződési fogalmak magyarázata � Belföldi jogegyenlőség elve vagy nemzeti elbánás elve (national treatment) egy külföldi állampolgárai, vállalatai, árui…stb. ugyanolyan helyzetet és elbánást élveznek, mint az adott állam belföldi állampolgárai, vállalatai, árui. � Legnagyobb kedvezményes elbánás elve (most favoured nation treatment) egy adott állam viszonylatában egy külföldi állam illetve annak vállalatai, polgárai, árui ugyanolyan helyzetet és elbánást élveznek, mint a kedvezményt biztosító állam részéről a legkedvezőbb elbánásban részesített bármely harmadik állam vállalatai, polgárai, árui. ◦ GATT alapján kiterjed: vámok, illetékek, ezek kivetésének módja, illetve a behozatallal és kivitellel kapcsolatos előírások

Egyes szerződési fogalmak magyarázata II. � Preferenciális elbánás: kivétel a legnagyobb kedvezmény elve alól. A legfejlettebb országok saját maguk alakítják ki azoknak a preferenciáknak a körét, amit a náluk kevésbé fejlett országoknak egyoldalúan nyújtanak, vagyis amiért cserébe nem kérnek viszonosságot. � Szabadkereskedelmi övezet: két vagy több vámterület olyan összekapcsolása, amelyen BELÜL a vámokat és a kereskedelmet korlátozó más rendszabályokat a belső kereskedelemből eltörölték. ◦ Pl. NAFTA (USA, Kanada, Mexikó) � Vámunió: két vagy több vámterület egyetlen, egységes vámterületté alakulása, ahol a belső vámokat eltörölték, a külső vámok tekintetében pedig egységes vámokat és kereskedelmi szabályozást alkalmaznak ◦ Pl. EGK, 1958. jan. 1 -től.

Nemzetközi vitarendezés �Felek: ◦ Államok egymással szembeni jogvitája: nemzetközi jogi kérdés ◦ Államok és magánszemélyek vagy gazdasági társaságok közötti jogvita: immunitás kérdése ◦ Más államokban honos gazdasági szereplők jogvitája �Eljárás formája: ◦ Bírósági : ld. kollíziós magánjog ◦ Választottbíróság �Ajánlott irodalom: Horváth Éva: Nemzetközi választottbíráskodás. HVGORAC, 2010.

Nemzetközi vitarendezés �A választottbíróság jellege: ad hoc vagy állandó/intézményes �Jogegységesítési törekvések: ◦ Genfi Választottbírósági Egyezmény, 1961. ◦ UNCITRAL Modelltörvénye, 1985. �Nem nemzetközi egyezmény, implementálással válik a nemzeti jog részévé �Mintegy 70 ország adaptálta ◦ WTO vitarendezési eljárása, 1994. �Közjogias jellegű �A nemzetközi egyezményekből keletkező jogvitákat bírálja el, amelyben a felek államok

Választottbíróság és állami bíróság A választottbíróság előnyei: ◦ Különleges szakértelem ◦ Gyorsaság ◦ Gazdasági előnyök (kevésbé költséges) ◦ Nem nyilvános tárgyalás (üzleti titkok védelme) ◦ Az ítélet azonnal jogerős A választottbíróság hátrányai: �A végrehajtás kikényszerítéséhez a tagállami segítség kell �Csak a részes feleket köti, adott esetben a jogutódot nem

A választottbíráskodás jogi alapja A választottbíróság eljárását befolyásoló szabályok: 1. A székhely szerinti országnak a vb-ra kötelezően alkalmazandó szabályai 2. A felek választottbírósági megállapodása 3. Az intézményes választottbíróság belső eljárási szabályzata 4. A felek rendelkezése hiányában a székhely szerinti ország diszpozitív rendelkezései 5. A ügyben eljáró bíróság szabad mérlegelési joga tölti ki a „hézagokat”

A választottbírósági megállapodás � A felek megállapodása arra vonatkozóan, hogy valamennyi, vagy meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. (Modelltörvény 7. cikk) �Nem kötelező az írásbeliség az UNCITRAL modelltörvényének 2006 -os változása óta, de annak elmaradása számottevő bizonyítási nehézséget okoz �Anyagi jogi következmény: a feleknek mindent meg kell tenniük a gyors és sikeres vb-i eljárás érdekében �Eljárásjogi következmény: eljárási akadályt jelent, ha az egyik fél állami bíróság előtt indít eljárást érvényes vb-i kikötés esetén

A választottbíróság eljárása �A felek szabadon állapodnak meg abban, hogy hány bíró járjon el az ügyben, és milyen eljárás keretében válasszák ki a bírókat ◦ Jellemző: páratlan számú, költséghatékony az egyesbíró � Az eljárási alapelvek: ◦ Egyenlő bánásmód ◦ A felek mindegyikének joga, hogy ügyét előadhassa �A ◦ ◦ választottbíró jogai és kötelességei: Személyes részvétel és közreműködés az eljárásban Titoktartási kötelezettség Pártatlanság Kizárási okok figyelembevétele (közvetlen vagy közvetett részvétel az ügyben, pénzügyi érdek, ügyvédként járt el… stb) ◦ Általános kárfelelősség

A választottbíróság döntése �Az ítélet alapja a felek által választott jog, ennek hiányában a kollíziós magánjog alapján megállapított jog, ennek hiányában: lex mercatoria. �Lex mercatoria: a nemzetközi gazdaság azon szabályainak összessége, amelyeket a nemzetközi gyakorlat és különösen a nemzetközi választottbírósági gyakorlat fejlesztett ki, a nemzeti bírósági döntések szankcionálták, és ezáltal jogszabályokká váltak. (Horváth, 97. o. )

A választottbírósági döntés elismerése � Elismerés és végrehajtás tekintetében főszabály, hogy a választottbírósági ítéletet, függetlenül attól, hogy melyik országban hozták, az illetékes bírósághoz benyújtott kérelemre végre kell hajtani. � Elismerés megtagadásának okai: ◦ Valamelyik fél nem volt cselekvőképes ◦ A felet nem értesítették az eljárásról, vagy egyébként nem tudta az ügyét előadni ◦ A döntés tárgya nem tartozik a vb. Hatáskörébe ◦ A tanács összetétele vagy eljárása a felek megállapodásával vagy jogszabállyal ellentétes ◦ A kérelmet elbíráló bíróság államának közrendjébe ütközik az ítélet, vagy olyan kérdésben hozták, amelyet nem lehet vb-i eljárással elbírálni.

A választottbírósági döntés végrehajtása �Egyezmény a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról – New York-i Konvenció, 1958. � 144 részes állam �Magyarország fenntartással csatlakozott: csak azokat a határozatokat ismeri el, amelyek valamely másik Szerződő Állam területén hozott és csak a magyar jog szerint kereskedelminek tekinthető jogviszonyokból származnak.

Külföldi beruházások védelme �A külföldiek gazdasági célú letelepedésének egyes kérdései: ◦ A gazdasági folyamatok a társaságok nemzetközivé válása felé mutatnak. ◦ Önálló vállalati egység létesítése külföldön, fióktelep vagy nemzetközi vegyesvállalat (joint venture)? ◦ Milyen adminisztratív vagy jogi korlátai vannak a külföldiek vállalat-alapításának a célországban? ◦ Figyelemmel kell lenni az eltérő társasági és cégformákra. ◦ Adótervezés: kettős adóztatást elkerülő szerződések vizsgálata, adóösztönzők keresése. ◦ EU-s, vagy EU-n kívüli ország?

„Külföldi” és „belföldi” 2001. évi XCIII. törvény alapján: Devizakülföldi: � a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet, � b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, � c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, � d) a vámszabad területi társaság, � e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik.

Külföldi beruházások védelme � Jogforrások: ◦ 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről ◦ 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről ◦ 1998. évi LXXII. törvény a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről � Főszabály: 1988. évi XXIV. tv 1. §. „A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. ” � Szabályozott témakörök: ◦ Kisajátítás (tényleges értéken, haladéktalanul és a befektetés pénznemében) ◦ Gazdasági tevékenység folytatása ◦ Határon átnyúló szolgáltatás nyújtása ◦ Vámszabad terület és vámszabad területi társaság

Vámszabad területek � Raktározási célú vámszabad területen külföldről származó vámáru tárolható, ideiglenes jelleggel, harmadik országba vagy a származási országba történ ő továbbszállításig. Ennek megfelelően vámszabad raktárba (amely az új neve a korábbi kereskedelmi vámszabad területnek) csak közvetlenül külföldről lehet vámárut beszállítani. � Ipari vámszabad terület létesítése akkor engedélyezhet ő hazánkban, ha ott import anyagok és alkatrészek felhasználásával történ ő exportcélú termelési tevékenységet végeznek. Termelési tevékenységnek tekinthető : a) az áruval kapcsolatos minden olyan művelet, amelynek eredményeként a termék statisztikai termékosztályozási besorolási száma megváltozik, vagy b) a bérmunkaszerződés alapján végzett tevékenység, valamint c) az alaptevékenységhez kapcsolódó raktározás.

Külföldi vállalkozások fióktelepe, kereskedelmi képviselete � Fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető � Kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.

A kisajátítás nemzetközi elvei � Act of State-doktrina: külföldi állam területén lévő dologra vonatkozó elvonás jogszerűségét egy nemzeti bíróság nem vizsgálhatja, feltéve, hogy a kisajátítás nem sérti a nemzetközi jogot. � Hull-formula: az állam akkor is állandó szuverenitást gyakorolhat természeti erőforrásai felett, ha azok kiaknázását külföldi beruházónak átengedte, feltéve, hogy a szuverenitás gyakorlása a nemzetközi joggal összhangban van. � Elvárások: ◦ A tulajdonjog elvonásának közérdekből kell történnie ◦ Az nem lehet diszkriminatív ◦ Méltányos kártalanítást kell fizetni (azonnali, megfelelő és tényleges – prompt, adequate and effective) ◦ A elvonást tisztességes, jogszerű eljárás

Beruházásvédelmi megállapodások �A jogi védelem lehetőségei: ◦ Egyedi beruházási szerződés a beruházó és a fogadó állam között ◦ Kétoldalú egyezmények ◦ Többoldalú egyezmények ◦ Belső nemzeti jogszabály a külföldi beruházások védelméről ◦ Speciális beruházási vagyonbiztosítás kötése (ld. MIGA) � Források: OECD Modellegyezmény (1967) kétoldalú, Washingtoni Konvenció (1965) – beruházási viták rendezése ◦ Nemzetközi Jogvitarendező Központ – ICSID. Speciális választottbíróság, önkéntes alávetés alapján működik