Nemzetkzi kollzis magnjog Klns rsz Szemlyek joga 201213

  • Slides: 24
Download presentation
Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga 2012/13 Dr. Glavanits Judit

Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga 2012/13 Dr. Glavanits Judit

I. Személyek joga �Lex personae: jogképesség, cselekvőképesség, személyi állapot és személyhez fűződő jogok �Nmj

I. Személyek joga �Lex personae: jogképesség, cselekvőképesség, személyi állapot és személyhez fűződő jogok �Nmj tvr. 10 -18. §§. � 2 megközelítési lehetőség: állampolgárság elve és domicile elve �Nmj tvr. által alkalmazott személyi jogi kapcsoló elvek (SORREND!): ◦ ◦ Állampolgárság joga Lakóhely joga Legszorosabb kapcsolat elve Szokásos tartózkodási hely joga

I. Személyek joga � Definíciók természetes személyekre: ◦ Lakóhely: ahol valaki állandóan vagy a

I. Személyek joga � Definíciók természetes személyekre: ◦ Lakóhely: ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. ◦ Szokásos tartózkodási hely: ahol valaki a letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideig tartózkodik. � Vö: Brüsszel I. 60. § a lakóhely kérdésében a bíróság saját belső jogát alkalmazza. � Nemzeti elbánás elve: menedékjogot élvezőkre a magyar jogot kell alkalmazni, külföldi és hontalan esetében ugyanazokat a szabályokat (értsd: kollíziós szabályokat) kell alkalmazni, mint a belföldiekre. � Belső jogi érdek esetén a magyar jogot kell alkalmazni, ha ◦ a forgalom biztonsága megkívánja, hogy cselekvőképesnek kell valakit tekinteni, aki a magyar jog szerint az lenne, illetve ◦ Halál vagy eltűntnek nyilvánítás kérdésére.

I. Személyek joga �Természetes személy gazdasági tevékenységet végez (egyéni vállalkozó, sole trader, Kaufmann): a

I. Személyek joga �Természetes személy gazdasági tevékenységet végez (egyéni vállalkozó, sole trader, Kaufmann): a tevékenységre annak az államnak a joga irányadó, ahol a tevékenységet engedélyezték, vagy ha engedély nem kell, ahol a központi ügyintézés székhelye van. �Természetes személy neve: személyes joga irányadó, vagy azon más állam joga, amelynek állampolgára.

I. Személyek joga Avello-ügy � Előzetes döntéshozatal, belga b. k. � Felek: Carlos Garcia

I. Személyek joga Avello-ügy � Előzetes döntéshozatal, belga b. k. � Felek: Carlos Garcia Avello, belga állam � Tényállás: C. G. Avello és I. Weber, a felesége, gyermekeik belga-spanyol kettős állampolgárok. A belga jog szerint a gyerekek az apjuk vezetéknevét kapják : Garcia Avello. Felek kérelme: a spanyol jog által szentesített szokásos használat szerint egy házaspár gyermekeinek vezetékneve az apa első vezetéknevéből és az anya első vezetéknevéből áll : Garcia Weber. Az ilyen anyakönyvezést a belga állam megtagadta. � Jogkérdés: megtagadható-e a spanyol hagyományokon alapuló névbejegyzés Belga állampolgárok esetében? � Ítélet: a belga állam által felhozott érvek (nevek állandóságának elve, integrációs törekvés, későbbi negatív hatások kiküszöbölése) nem indokolják az egyébként hátrányos megkülönböztetést, ezért a belga gyakorlat ellentétes a közösségi joggal.

Kollíziós társasági jog �Jogforrások : ◦ EUMSz 49. cikk: tilos a valamely tagállampolgárainak egy

Kollíziós társasági jog �Jogforrások : ◦ EUMSz 49. cikk: tilos a valamely tagállampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviselet, fióktelep vagy leányvállalat alapítására vonatkoznak. ◦ EUMSz 53. cikk: Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

� Gazdasági társaságok egyesülése: csak akkor jöhet létre az egyesülés, ha mindkét tagállam anyagi

� Gazdasági társaságok egyesülése: csak akkor jöhet létre az egyesülés, ha mindkét tagállam anyagi joga megengedi �SEVIC-ügy: luxemburgi társaság teljes beolvadása egy német társaságba egyetemleges jogutódlással. A német jog csak a belföldi társaságoknak engedte a beolvadást: ellentétes az EK jogával. �X Holding-ügy: egy belga és egy holland társaság anyavállalat és leányvállalati viszonyban álltak, és kérték, hogy egységes adóalanynak tekintsék őket, és csak az egyik államban kelljen adót fizetni. A holland jog ezt csak belföldi adózók között engedi: EB: mivel a tagállami adójog csak a tagállam területén hatályos, a megkülönböztetés nem közösségi jogba ütköző.

Tagállami adatszolgáltatási kötelezettségek: ha a székhely szerinti tagállam eltérő, a fióktelep államának szabályait kell

Tagállami adatszolgáltatási kötelezettségek: ha a székhely szerinti tagállam eltérő, a fióktelep államának szabályait kell alkalmazni az adatszolgáltatásra � Európai gazdasági egyesülés: a létesítés szerinti székhely jogát kell alkalmazni. Abban a tagállamban kell bejegyezni, ahol a tényleges székhely (központi ügyintézés helye) van, így összekapcsolódik a bejegyzés elve és a székhely elve. � Európai részvénytársaság: a létesítő okirat szerinti székhelyének abban a tagállamban kell lennie, ahol a központi ügyvezetés helye van � Közös szabály a székhely-áthelyezésre: ha a társaságra alkalmazandó jog a székhelyáthelyezéssel megváltozna, a kiindulási székhely tagállamai a közrendre hivatkozással a székhelyáthelyezést megakadályozhatják � Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: � ◦ ◦ ◦ a társaság létrehozására, jogképességére, belső szervezetére, működésére és megszűnésére, valamint a társaság, illetve szervezet tagjainak és tisztviselőinek személyes felelősségére vonatkozó szabályok.

� Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: ◦ ◦ ◦ a

� Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: ◦ ◦ ◦ a társaság létrehozására, jogképességére, belső szervezetére, működésére és megszűnésére, valamint a társaság, illetve szervezet tagjainak és tisztviselőinek személyes felelősségére vonatkozó szabályok. � Róma II. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: ◦ a társasági jogból eredő kötelmi viszonyok (például a létrehozással, jogképesség, belső szervezet, feloszlatásával kapcsolatos kérdések) ◦ a tisztviselőknek és tagoknak a társaság kötelezettségeiért való személyes felelőssége ◦ a könyvvizsgálók felelőssége a társasággal szemben � Helyette alkalmazandó: nemzeti kollíziós szabályok

�Nmj tvr. 26. § (2) (szerződésekre alkalmazandó kollíziós szabályok között) „A társasági szerződést annak

�Nmj tvr. 26. § (2) (szerződésekre alkalmazandó kollíziós szabályok között) „A társasági szerződést annak az államnak a joga alapján kell elbírálni, amelynek területén a társaság a tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személyes jogát kell alkalmazni. ” � Felmerülő kérdések: ◦ Alapszabály? Alapító okirat? ◦ Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra mit? ◦ Ha több állam területén fejti ki a tevékenységét? ◦ Mi értelme van egyáltalán a megkülönböztetésnek? ◦ Miért van a szerződéses viszonyok között? (vö: Czigler Dezső Tamás: Az európai nemzetközi (kollíziós) magánjog és családjog főbb kérdései. Ph. D értekezés, 2011. )

Jogi személyes joga �Érintett kérdéskörök: jogképesség, gazdasági minőség, személyhez fűződő jogok, tagok egymás közötti

Jogi személyes joga �Érintett kérdéskörök: jogképesség, gazdasági minőség, személyhez fűződő jogok, tagok egymás közötti jogviszonyai. �Fő kérdés: a jogi személyes jogának meghatározása. �Bejegyzés elve – nyilvántartásba vétel elve �Nmj tvr: bejegyzés elve DE: Gt: székhely elve

�Hol van a társaság székhelye? Gt: csak azokra a társaságokra vonatkozik, amelynek a székhelye

�Hol van a társaság székhelye? Gt: csak azokra a társaságokra vonatkozik, amelynek a székhelye Magyarországon van. Cégtörvény: 7. § (1) „cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. ” Ettől eltérő lehet: központi ügyintézés helye

�Nmj tvr: személyes jog (SORREND!) ◦ Ahol a jogi személyt nyilvántartásba vették ◦ Ha

�Nmj tvr: személyes jog (SORREND!) ◦ Ahol a jogi személyt nyilvántartásba vették ◦ Ha több jog szerint vették nyilvántartásba, vagy nem vették nyilvántartásba: alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog ◦ Ha az alapszabály szerint nincs székhely, vagy több székhelye van, és nem vették nyilvántartásba: központi ügyintézés helye.

�Vö: Brüsszel I. 60. cikk: társaságok azon a helyen rendelkeznek székhellyel, ahol: a létesítő

�Vö: Brüsszel I. 60. cikk: társaságok azon a helyen rendelkeznek székhellyel, ahol: a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése, üzleti tevékenységének fő helye van. Róma I. 19. cikk: társaságok és más jogi személyek szokásos tartózkodási helye: központi ügyvezetés helye. Róma II. 23. cikk: jogi személyek és szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye.

Jogi személyek és letelepedés szabadsága �EUMSZ 49 és 54. szakaszai alapján: a letelepedéshez való

Jogi személyek és letelepedés szabadsága �EUMSZ 49 és 54. szakaszai alapján: a letelepedéshez való jogot nem lehet korlátozni, illetve a nemzeti elbánás elvének rögzítése. �EUB: 2 esetkör: ◦ A társaság az eredeti jogi személyisége megtartásával szeretné székhelyét áttenni egy másik államba, ◦ A társaság székhelyétől eltérő államban akar tevékenységet folytatni.

Jogi személyek – székhely-áthelyezés Daily Mail-ügy � Előzetes döntéshozatal (1988), brit b. k. �

Jogi személyek – székhely-áthelyezés Daily Mail-ügy � Előzetes döntéshozatal (1988), brit b. k. � Felek: Daily Mail and General Trust PLC, Egyesült Királyság � Tényállás: A Daily Mail egy brit jog alapján bejegyzett, ott székhellyel rendelkező társaság. A társaság bizonyos vagyontárgyak értékesítését tervezte, amelynek adója az Egyesült Királyságban nagyon magas lett volna, ezért székhelyét és központi ügyintézésének helyét úgy akarta áthelyezni Hollandiába, hogy közben a társaság megtartja jogi személyiségét Nagy-Britanniában is. Az angol adóhatóság megtagadta annak az igazolásnak a kiállítását, amely a székhelyáthelyezéshez szükséges lett volna. � Jogkérdés: egy társaság másik államba való székhely-áthelyezése kapcsán előírható-e, hogy a tagállamnak hozzájárulást kell ehhez adnia (különösen akkor, ha a székhely módosítása adójogi szempontokat érint)? � Ítélet: a RSZ azt rögzíti, hogy az EK-n belül mindenkinek joga van a tagállamok bármelyikében társaságot létrehozni. Ebből nem következik az, hogy joga van arra is, hogy az egyik tagállam joga alapján létrehozott társaságot szabadon áthelyezze egy másik tagállam területére. A jogi személyiséget a tagállam keletkezteti, és

Jogi személyek székhely-áthelyezése Cartesio-ügy � Előzetes döntéshozatal (2008), Szegedi Ítélőtábla k. � Felek: Cartesio

Jogi személyek székhely-áthelyezése Cartesio-ügy � Előzetes döntéshozatal (2008), Szegedi Ítélőtábla k. � Felek: Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt, Cégbíróság � Tényállás: A bajai székhelyű szolgáltató kft. változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Cégbírósághoz, kérték az új székhely bejegyzését: Gallarate – Olaszország. A cégbíróság a kérelmet elutasította, mivel a magyar jog nem teszi lehetővé a székhely külföldre történő áthelyezését úgy, hogy a társaság személyes joga továbbra is a magyar jog maradjon. � Jogkérdés: 1. Ha a cégbíróság közigazgatási hatóságként jár el, tekinthető-e bíróságnak? 2. Változott -e a Bíróság ítélkezési gyakorlata a Daily Mail ügy óta a székhelyáthelyezés kérdésében? � Ítélet: az EUMSz továbbra is azonos értelmezési keretet jelent: valamely nemzeti jog szerinti társaság kizárólag azon nemzeti jog alapján létezik, amely szabályozza annak létrehozását és működését.

Jogi személyek székhelye Centros-ügy Előzetes döntéshozatal (1999), dán b. k. � Felek: Centros Ltd.

Jogi személyek székhelye Centros-ügy Előzetes döntéshozatal (1999), dán b. k. � Felek: Centros Ltd. (brit székhely), Dán kereskedelmi hatóság � Tényállás: dán házaspár 1992 -ben alapította a társaságot brit jog alapján, amely nem határoz meg minimális tőkeköveteleményeket. A társaság valós tevékenységet nem folytatott, de fióktelepet akar bejegyeztetni Dániában. A társaság szabályosan létrejött, a fióktelep létrehozásának EK jogi akadálya nem volt. � Jogkérdés: az EK szerződéssel ellentétes-e ha egy tagállam arra hivatkozással tagadja meg egy szabályosan létrehozott társaság fióktelepének bejegyzését, mert az valószínűleg a helyi szabályok kijátszására alakult meg egy másik tagállamban? � Ítélet: a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a tagállamok hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek célja a visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozása, de önmagában az, hogy egy társaság a székhelye szerinti államban nem folytat tevékenységet, nem elégséges a csalárd magatartás bizonyítására. Egy tagállam nem kérdőjelezheti meg egy másik tagállam által szabályszerűen létrehozott társaság azon jogát, hogy más tagállamban �

Jogi személyek székhelye Überseering-ügy � Előzetes döntéshozatal (2002), német b. k. � Felek: Überseering

Jogi személyek székhelye Überseering-ügy � Előzetes döntéshozatal (2002), német b. k. � Felek: Überseering (holland alapítás, közben német székhely), Nordic Construction (német társaság) � Tényállás: a felek között hibás teljesítés miatti per folyamatban, amelyben felmerült az az érv, hogy a holland társaság, amelynek tényleges székhelye Németországban van, a német társasági jog szabályai szerint nem is létezik, ezért nincs perképessége. (bejegyzés szerinti ország joga ellentétes a tényleges székhely szerinti ország jogával) � Jogkérdés: megtagadható-e a jogképesség attól a társaságtól, amelyet más tagállamban szabályosan megalapítottak, és amely élve a letelepedés szabadságával más tagállamba helyezte át a székhelyét? � Ítélet: a tagállamoknak kötelessége tiszteletben tartani a létesítés szerinti állam joga alapján az e társaságnak biztosított jogképességet és perképességet.

Jogi személyek székhelye Inspire Art-ügy � Előzetes döntéshozatal, holland b. k. � Felek: Amszterdami

Jogi személyek székhelye Inspire Art-ügy � Előzetes döntéshozatal, holland b. k. � Felek: Amszterdami Kereskedelmi- és Iparkamara, Hollandia (holland) és Inspire Art (brit) � Tényállás: holland jogszabályi előírás vonatkozik a „formálisan külföldi vállalkozások”-ra, különösen a hitelezőket védő minimális tőkekövetelményekre és a tagi felelősségre. A Kamara megtagadta az Inspire Art regisztrációját arra hivatkozva, hogy nem felel meg a jogszabályoknak. � Jogkérdés: korlátozhatja-e a tagállam a belső jogi elismerést a külföldi társaságok vonatkozásában úgy, hogy külön jogszabály vonatkozik a belföldön tevékenységet folytatni kívánó külföldi társaságokra (másodlagos letelepedés korlátozása), ha azok ténylegesen az alapítás szerinti államban nem folytatnak tevékenységet? � Ítélet: azok az előírások, amelyek csak a formálisan külföldi vállalkozásokra állapítanak meg többlet-követelményeket, ellentétesek a közösségi joggal, mert akadályozzák a letelepedés szabadságát. A visszaélésszerű joggyakorlást csak az egyes eset körülményei alapján lehet megállapítani.

Személyhez fűződő jogok sérelme �Nmj tvr. 10. § (3) a jogsértés helyén és idején

Személyhez fűződő jogok sérelme �Nmj tvr. 10. § (3) a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. ◦ Kisegítő szabály: ha a sérelmet szenvedettre a magyar jog kedvezőbb, e jogot kell alkalmazni �Vagy-vagy: nem lehet keverni az alkalmazandó jogi szabályokat �A személyiségi jogok tartalma, megsértésük esetkörei és tartalma minden államban más.

Az állam mint jogalany �Immunitás elve: speciális rendelkezések vonatkoznak azokra az esetekre, amikor valamely

Az állam mint jogalany �Immunitás elve: speciális rendelkezések vonatkoznak azokra az esetekre, amikor valamely állam közvetlenül érintett �Főszabály: par in parem non habet iurisdictionem �Fajtái: abszolút és relatív (funkcionális) immunitás �Vizsgálni kell a tranzakciók (ügyletek) minőségét: ha kormányzati jellegű az immunitás érvényesül. Ha kereskedelmi jellegű, de célja közjogi, politikai tevékenységhez kapcsolódik, az immunitás megállapítható.

Állam, mint jogalany �Nmj tvr 17. §. Az államra saját jogát kell alkalmazni. Kivételek:

Állam, mint jogalany �Nmj tvr 17. §. Az államra saját jogát kell alkalmazni. Kivételek: ◦ A külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult ◦ Tárgya külföldi ingatlan ◦ Tárgya külföldi érdekeltségű gazdasági társaságban való tulajdonszerzés Külföldi államra a magyar jogot csak viszonosság esetén lehet alkalmazni.

Állami immunitás Trendtex-ügy � Court of Appeal, 1977. � Felek: Trendtex Trading Corporation (Svájc),

Állami immunitás Trendtex-ügy � Court of Appeal, 1977. � Felek: Trendtex Trading Corporation (Svájc), Nigériai Központi Bank, képviselője az angol Midland Bank Ltd, amely a szerződést kötötte � Tényállás: A Nigériai Központi Bank visszavonhatatlan akkreditívet nyitott 240. 000 tonna cement szállításának ellenértékeként a Trendtex számára. A szállítás idején Lagos kikötője túlzsúfolt volt, minden rakodóhely foglalt, és több száz hajó várt a kikötőben. Eközben Nigériában politikai rezsimváltás miatt az új kormányzat kiderítette, hogy sem a vételárra, sem a fekbér kifizetésére nincsen fedezete, ezért megtiltotta a banknak, hogy az akkreditíveket kifizesse. � Jogkérdés: van-e joghatósága a bíróságnak a Nigériai Központi Bank elleni eljárásra, vagy a bankot immunitás illeti meg? � Ítélet: bár a bank 100%-ban állami tulajdonban állt, az ügylet egyértelműen kereskedelemi célú volt. A bankot nem illeti meg az immunitás.