TRSAS KAPCSOLATOK NISMERET ALAKULSA Trsas kapcsolatok 1 A

TÁRSAS KAPCSOLATOK – ÖNISMERET ALAKULÁSA

Társas kapcsolatok 1. A kapcsolat előfeltételei: a szociális másik észlelése differenciált érzelmek megjelenése Kognitív fejlettség szintje önszabályozás alapszintje

Társas kapcsolatok 2. A társas magatartás szintjei (Mérei): – – – – – magányos semmittevés a csoportban magányos játék mások szemlélése őt szemlélik csoportos semmittevés csoportos magányos játék csoportos szemlélés magányos játék a csoportban

Társas kapcsolatok – – – együttmozgás összeverődés a tárgy körül kollaboráció szereposztásos tevékenység szervezett csoporttevékenység 3. Társas magatartásmódok: (szociális penetrancia) – modellnyújtás; parancsolás; kezdeményezés; irányítás; tárgyak megszerzése, megtartása; támadás; közeledés; (variálás; színezés; licitálás; dicsekvés; gyámolítás)

Társas kapcsolatok 4. Önmagamról való tudás: mások vélekedésének visszatükrözése

Az énkép – az önmagamról való tudás 1. Elméletek az énképről James: megismerő én/ megismert én Szintjei: kategóriái: testi leíró társas értékelő anyagi érzelmi szellemi Cooley: tükrözés-elmélet Mead: szerepfelvétel reaktív/spontánfelépített/normatív én Winnicott: gondozó (elég jó, kevésbé jó – fokozatosság; elhanyagolás; erőszakosság) Rogers: énkép – énideál (élményvilág –kongruencia – inkongruencia)

Az énkép – az önmagamról való tudás 2. Az énkép funkciói Az énkép attitűdként való értelmezése – – – Önjellemzés (kognitív komponens) Értékelés (affektív komponens) Viselkedés (konatív komponens) Az énkép az énről való tudásként való értelmezése – – Leírás – elvárás – előírás Általános énkép – Szociális énkép – Énbemutatás Képesség Teljesítmény Társas Családtagok Kortárscsoport Magabiztosság Fizikai énkép (képesség, megjelenés)

Az énkép – az önmagamról való tudás 3. Az énkép motivációként való értelmezése Különbségek: Kényszer; szükséglet; ezek eredete, egymáshoz való viszonya Összecsengések: Szükségletek, érzelmek kapcsolata; társas közeg hatása; viselkedésalakító tényező 4. Az énkép kialakulása és fejlődése Csecsemőkor: Testkép; kezdetleges kompetencia; aktív cselekvő; tükör-próba – 1. sz. /1. sz. névmás használata Óvodáskor 3 -4 év: konkrét tulajdonságok és tevékenységek; mit birtokol (egyesről az általánosra nem tud következtetni) Óvodáskor 5 -6 év: szociális, kognitív, sporttal kapcsolatos kompetenciák; egydimenziós gondolkodás, időbeli változás 5. Értékelő, visszajelző személyek