MINISZTERELNKSG TRSADALMI S RKSGVDELEMI GYEKRT VALAMINT KIEMELT KULTURLIS

MINISZTERELNÖKSÉG TÁRSADALMI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELEMI ÜGYEKÉRT, VALAMINT KIEMELT KULTURÁLIS BERUHÁZÁSOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A gazdasági szféra szerepe nemzeti örökségünk ápolásában Alexov Predrag főosztályvezető

„Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. ” „A kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. ” (Magyarország Alaptörvénye) MINISZTERELNÖKSÉG

Kulturális Örökség Európai Éve Ø Az Európai Parlament és a Tanács a 2018 -as évet a Kulturális Örökség Európai Évének nyilvánította (2017. május 20. , 2017/864. határozat) Ø Cél: felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára és értékeire, valamint előmozdítsa és támogassa a közös kulturális örökség védelmére, megőrzésére, népszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket MINISZTERELNÖKSÉG

Európai előzmények Az Unióról szóló szerződés (2007. december 13. , Lisszabon) preambuluma: az aláíró felek ösztönzést merítenek Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből. Az Európa kulturális örökségével összefüggő elvek és értékek, úgy, mint az emlékezés, a megértés, az identitás, a párbeszéd, a kohézió és a kreativitás közös forrását jelentik a kontinens számára. 1958. január 1. : hatályba lépett a Római Szerződés, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, a mai Európai Unió elődjét. A Római Szerződések aláírásának 60. évfordulója alkalmából az Unió állam- és kormányfői által 2017. március 25 -én elfogadott Római Nyilatkozat megerősítette „a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió” szükségességét. MINISZTERELNÖKSÉG

A Kulturális Örökség Európai Évének értékorientált céljai Európai keresztény kulturális örökség megosztásának előmozdítása: az európai identitás és a közös európai térséghez való tartozás érzésének erősítése. Közös örökség: közelebb hozni az emberekhez az európai kulturális örökséget, történelmet és közös értékeket a közösségi kohézió érdekében. Az örökség megőrzése: a történeti környezetbe és az örökségi helyszínekbe való beavatkozás minőségi előírásainak kidolgozása Mindenki számára elérhető örökség: ösztönözni a részvételt és társadalmi innovációt, az egyéni felelősségvállalást. Tudomány az örökségért: a kutatás, az innováció, a tudomány és a technológia használata az örökség jobb megőrzéséhez és bemutatásához.

A Magyar Kormány értékmegőrzésre vonatkozó elvi és célkitűzései Ø Olyan műemlékvédelmi struktúra újralétesítése, melyben az egyén a közösségben elfoglalt helye és tenni akarása által hozzájárulhat műemlékeink továbbörökítéséhez Ø Az együttgondolkodás („együttgondoskodás”) 3 fő pillére: 1. átlátható (építés)igazgatási rend 2. biztos tudományos háttérbázis 3. forrástámogató rendszer

1. Átlátható (építés)igazgatási rend: a műemlékekhez kötődő hatósági-hivatali ügyfélkezelési rend kiépítése megtörtént (egységes rendszer, kormányhivatalokba integrálva) 2. Tudományos háttérbázis intézményesült alapjainak megteremtése az évtizedek alatt felhalmozott tudományos anyag kezelésének, kutathatóságának és szabadabb felhasználásának biztosítása érdekében Ø Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ létrehozása • feladata: az épített örökséghez kötődő korábbi tudományos anyagok rendszerezése és felhasználásnak közjóra bocsájtása, valamint a korábbi hivatali anyagok áttekinthető és kutatható állapotba hozása • anyagi forrás, személyi háttér és fizikai környezet biztosítása a Magyar Művészeti Akadémiával együttműködésben Ø Műemlékvédelem folyóirat további gondozása

A Nemzeti Hauszmann Terv (2014– 2024) előkészítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1377/2014. (VII. 10. ) Korm. határozat: Cél: a Budai Várnegyed rekonstrukciója, reprezentatív, kulturális és turisztikai funkcióinak erősítése A Terv első szakasza (2014 -2019) - a Budai Vár, a Palotanegyed és a Polgárváros átfogó rekonstrukciója: Ø a Lovarda, a Főőrségi épület és Stöckl-lépcső, a Budavári Palota E és F épülete közötti nyaktag, az első emeleti Szent István-terem rekonstrukciója, és a Palotanegyed nyugati előterében, a várszoknya alatt húzódó mélygarázs (Várgarázs II. ) kialakítása. Kiemelt szempontok: az épületek autentikus helyreállítása; a történeti enteriőrök visszaépítése; a kulturális turisztikai funkciók erősítése.

3. Forrástámogató rendszer kialakítása: Ø a helyettes államtitkárság feladata a koordinálás: műemlék-tulajdonos egyének, közösségek, gazdasági társaságok (magán és civil szerveződések) Eszközök: Ø a műemléki érték megtartó felújításának költségeit elszámolhatóvá tevő társasági adókedvezmény létrehozása Ø magánszemélyek részére a Magyar Kormány aktív támogatási rendszer kidolgozását kezdeményezi • a népi műemlékek felújítására meghirdetett pályázat → több mint 40 emlék értékmegőrző megújulása indulhat el • Népi Építészeti Program újabb felhívása 2018. évben 1, 5 milliárd Ft forrással

Rómer Flóris program: egyházi műemlékek, leginkább falusi templomok állapotmegőrző és felújító folyamataihoz járul hozzá (határon túli magyar ajkú közösségeink megtartása) Nemzeti Kastély- és Várprogram • 55 milliárd • miniszteri biztos irányítja: egységes szemlélet, következetesen magas minőségi norma • közvetett gazdasági hatás + a fenntartást-üzemeltetést ellátó közösség megerősödése MINISZTERELNÖKSÉG

GINOP-7. 1. 6 -16 Világörökségi helyszínek fejlesztése (Széchenyi 2020) • 2016 és 2018 között összesen 11, 5 milliárd Ft keretösszeg • cél: a világörökségi, illetve világörökségi várományosi helyszínek magterületének turisztikai fejlesztése, komplex és interaktív szolgáltatások kialakítása • több világörökségi és világörökségi várományos helyszín is benyújtotta pályázatát MINISZTERELNÖKSÉG

Társasági adókedvezmény Ø Jogforrás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés sz) és ty) pontja Ø 2017. év elejétől bevezetett adókedvezmény Ø Az adókedvezmény igénybevétele kapcsán figyelembe vehető tevékenység • Karbantartás • Örökségvédelmi célú beruházás Ø Kedvezmény igénybe vehető: • Műemléki ingatlan • Nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan • Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan • Műemléki környezetben álló ingatlan • Történeti kert • Történeti temetkezési hely, illetve • Utóbbi kettő kategóriába tartozó ingatlanok maradványa, rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere Ø Gazdálkodó szervezetek esetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerint a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki érték karbantartásának adóévben elszámolt költsége – max. az adózás előtti nyereség 50%-a – és a kulturális örökségvédelmi célú beruházás/felújítás értékének kétszerese a beruházás/felújítás adóévében + az azt követő 5 évben az adózó döntése szerinti részletekben – az adózás előtti eredményt csökkenti. MINISZTERELNÖKSÉG

Örökségturizmus menedzselése Az örökségturizmus menedzselése csak az örökségek és a szolgáltatásmenedzsment sajátosságait egyszerre figyelembe véve képzelhető el, ezért a következő menedzsmentfeladatok jelentkeznek: Ø Állagmegóvás, restaurálás: Az örökség megőrzése a következő generációknak és a jelen megfelelő örökség-használatának biztosítása. Ø Hozzáférés: Ha az emberek nem férhetnek hozzá az örökségekhez, azokat nem lehet többé örökségeknek tekinteni, de a nagyfokú hozzáférés az örökségek károsodását okozhatja. Ø Oktatás: A látogatóknak informális és formális keretekben segít megérteni az örökség természetét és jelentőségét, a megőrzés fontosságának tudatosításával együtt. Ø Fontosság: Az örökségeknek olyan széles nyilvánosságot kell adni, amilyen csak lehetséges. Minden látogatónak tudnia kell, számára miért fontos az örökség. Ø Kikapcsolódás: A küldetés része, hogy a látnivaló szórakoztató legyen és alkalom a kikapcsolódásra. Ha nem érzik jól magukat a látogatók, nem térnek vissza és másoknak sem fogják ajánlani a helyet. Ø Pénzügy: Az örökség-attrakcióknak, ha elérik céljukat, bevételtermelőknek kell lenniük. Fogyasztásuk után belépődíjat kell szedni, amellyel forrásokat teremtenek a konzerválási munkákra. Ø Helyi közösség: Az örökség megőrzőinek a helyi lakosokkal egyetértésben kell dolgozniuk. Ø Minőség: Az örökség helyszíneinek magas minőséget kell képviselniük, ha versenyezni kívánnak a turizmus piacán a még népszerűbb attrakciókkal MINISZTERELNÖKSÉG

Az örökségvédelem egyéb elemei MINISZTERELNÖKSÉG

Régészeti örökségvédelem Ø A Máltai Egyezmény alapelve szerint régészeti örökségünk egyes elemeit lehetőség szerint eredeti összefüggéseikben kell az utókor számára megőrizni, hiszen a technológia folyamatos fejlődésével ezekből idővel – mai lehetőségeinkhez képest – bővebb információk nyerhetők ki, melyek segíthetik népünk és történelmünk jobb megismerését. Ø Az örökség megtartása céljából alkalmazott intézkedések kétfélék lehetnek: megelőző vagy mentő jellegű. Ø Megelőző jellegűek: • A lelőhelyek fizikai valójukban történő megtartása, vagyis azoknak a földmunkával járó beruházásokkal történő elkerülése. • A megelőző régészeti feltárás költségeit annak kell viselnie, akinek az érdekében szükségessé válik a feltárás elvégzése, mivel a régészeti leletnek legjobb helye a földben van. Ø Mentő jellegűek: • A lelőhely régészeti feltárás útján történő megmentése, mikor az ott található jelenségeket pontosan dokumentálva, leletanyagukat elcsomagolva, restaurálva, majd közgyűjteményekben elhelyezve kerülnek megőrzésre az onnan kinyerhető információk. MINISZTERELNÖKSÉG

Régészeti feltárásokat érintő változások Ø A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv. ) értelmében a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. E kötelezettségből ered a régészeti lelőhelyek védelme, melynek két legfontosabb lehetősége: • fizikai valójában történő megtartás (megvalósulhat a lelőhely elkerülésével, a lelőhely elfedésével) • régészeti feltárás (részei a terepi feltáró munka, a dokumentálás, a régészeti leletek elsődleges feldolgozása és a feltárt, és helyszínen megtartandó régészeti emlékek állagvédelme) Ø A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2018. évi módosítása döntően a régészeti feladatellátást érinti. Ø A módosítás legfontosabb eleme, hogy régészeti feladatellátás közfeladattá válik. Ø Régészeti magáncégek ezt követően csak a bontómunkába lesznek bevonhatók. Ø Az Előzetes Régészeti Dokumentációk (ERD) készítése megmarad a Budavári Nkft. Feladatkörében. Ø A nagyberuházások koordinációját a jövőben a Magyar Nemzeti Múzeum látja majd el. A módosítás 2018. április 1 -én lépett hatályba. Ø A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások régészeti feladatellátására vonatkozó eltérő szabályozás hatályon kívül helyezése, nagyberuházásos szabályok közé rendelése. MINISZTERELNÖKSÉG

Műemlékvédelem – tulajdonosi kötelem, állami támogatás A műemlékek védelme az Alaptörvény Hitvallása és P) cikk 1) bekezdése alapján mindenki kötelessége. Vagyis a saját feladat- és hatáskörében mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, ami a saját feladataihoz és lehetőségeihez képest a műemlékek megóvása irányába hat. A tulajdonnal járó kötelezettségek körébe tartozik a jókarbantartási kötelezettség folyamatos teljesítése is, amely a műemlékek állapotának megőrzése szempontjából különösen fontos. Ez – mint minden más tulajdonnál – a műemléki védelem alatt álló épületeknél is a tulajdonos kötelessége, amelynek a teljes átvállalása az államtól nem elvárható. Az állam azonban a tulajdonosoknak támogatást nyújt a kötelezettségeik teljesítéséhez. A műemlék (hasonlóan, mint egy old timer autó, vagy egy védett műkincs esetében), több kötelezettséggel – építésügyi és használati korlátozással – is jár. Ezek: • Az államnak elővásárlási joga van. • A műemléket be kell mutatni a közönségnek. • A bemutatás miatt többletmunkákat is kell végezni. • A műemlék állagát értékeire tekintettel kell megóvni. • Építkezés, telekalakítás csak feltételekkel lehetséges. • Kötelező a látványterv és bővebb a tervdokumentáció. • A teljes bontás tilos, a részleges feltételekhez kötött A műemlék-tulajdonosok ezért gyakran úgy érzik, hogy az ingatlanuk műemlék jellege akadályozza őket a tulajdonjoguk gyakorlásában, s cserébe nem kapnak semmit. Ellensúlyozásképp a műemlékek tulajdonosai adókedvezményre, pályázati forrásokra jogosultak.

Műemlékvédelem – tulajdonosi kötelem, állami támogatás Közvetlen források: • az Európai Uniós források (2014 -2020 közt 7 operatív program 18 prioritásában) • a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai (pl. : NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégium pályázatai 71 000 Ft értékben) • a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei (pl. : Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2015 -ben 300, 00 -, 2017 -ben 500, 00 M Ft értékben) • a tulajdonosok saját pénzeszközi, ráfordításai (pl. : vállalkozások által meghirdetett pályázatok, mint a Várépítő 2015 -ben 6, 65 -, 2017 -ben 16, 00 M Ft értékben) Közvetett források: • adó- és illetékkedvezmények, • kedvezményes kamatozású felújítási hitelek (pl. : Növekedési hitelprogram kisvállalkozóknak, a kereskedelmi bankokon keresztül közvetítve) • érdekeltség növelő támogatások.

Műemlékvédelem – tulajdonosi kötelem, állami támogatás Egyéb – kiemelt – kormányzati programok: • • • Nemzeti Hauszmann Terv – a budai várnegyed programja: Rómer Flóris Terv – határon túli műemlék-felújítási program: Nemzeti Kastélyprogram – a főúri rezidenciák felújításának programja: Nemzeti Várprogram – az erődítmények felújításának programja: Népi Építészeti program: Adókedvezmény (Tao) 22 490 000 Ft 250 000 Ft 43 809 000 Ft 25 000 000 Ft 1 800 000 Ft

A civil szervezetekkel való együttműködés célja Az örökség védelme iránti elkötelezettség kialakítása az örökség megismertetésén és megszerettetésén keresztül § Az örökség megőrzése iránti felelős magatartás kialakítása o Követelmény/elvárásrendszer (jó karban tartás, szakszerű helyreállítás, megfelelő funkció) eljuttatása széles társadalmi rétegekhez o Civil bejelentések/észrevételek kezelése (visszacsatolás, társadalmi egyeztetések stb. ) o Jó kezdeményezések felkarolása § A civil kezdeményezések megfelelő színvonalának biztosítása o Szakmai kontroll o Szakmai tanácsadás o Képzés (konferenciák, workshopok, tanulmányutak, előadások stb. ) § Az állam örökségvédő tevékenységének hatékonyabbá tétele o Kedvező társadalmi környezet kialakítása o Elkötelezett önkéntesek tevékenysége/akciói MINISZTERELNÖKSÉG

Civil szervezetek részvétele az örökségvédelemben Megismerés o A szűkebb és tágabb környezet épített/régészeti/természeti örökségi értékeinek feltérképezése, számbavétele o Az örökség múltjának, fejlődésének, esztétikai értékeinek minél alaposabb megismerése, különös tekintettel az örökséghez kötődő – a helyi emlékezetben megőrzött – történetek, legendák, szereplők összegyűjtésére § Megőrzés o Jó karban tartás, szakemberek bevonása a helyreállításba o Az örökséghez méltó funkció biztosítása o Az örökség megőrzéséhez nélkülözhetetlen mesterségek elsajátítása § Átadás/átörökítés o Az ifjabb generáció nevelése az örökség szeretetére, tiszteletére o Helyi közösségek bevonása az örökség megismerésével, jó karban tartásával, méltó használatával kapcsolatos tevékenységekbe o Az örökség bemutatásához szükséges tevékenységek szervezése § Társadalmasítás o A helyi aktivitások összeadódásával egyre szélesebb rétegek vonódnak be az örökségállomány megőrzésébe § MINISZTERELNÖKSÉG

Összegzés • • Felújítások társadalmi beágyazottsága magas értékű, ami pozitívan hat az ország gazdasági növekedésére. Az épített környezet fenntartható fejlesztése, ezen belül is a műemlékek helyreállításának célja a használható, funkciót ellátni képes épületek létrehozása. Az integrált műemlékvédelem érdekében az állam irányítóinak felelőssége a források megtalálásában, a gondos hozzárendelésben és legjobb a hasznosításban van. Több forrás komplex felhasználásával az eredményesség egyrészt a társadalmasítás, másrészt a gazdasági fejlesztés összefüggésében is figyelemre méltó lehet. Magyarország Kormánya átfogó rekonstrukciós programot folytat a kulturális örökség leglátványosabb szegmense, a materializált emlékként identitáshordozó értékkel bíró épített kulturális örökség fenntartása érdekében. Felismerve az utóbbi években világszerte felerősödő tendenciát a múlt hagyományainak újraértékelésére, az épített örökség gondos megőrzése és fenntartható fejlesztése, több gazdasági síkon is hathatós támogatást nyert el, kitüntetett stratégiai téma. Nem csak a turisztikai ágazat fontosságára tekintettel kell épített környezetünk hagyományörökítő szerepét erősíteni: a minden adott kor reprezentánsaként jelen lévő, az utókor számára megőrzött műemlékeink a nemzeti önazonosság hordozói is. MINISZTERELNÖKSÉG

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! MINISZTERELNÖKSÉG