Levegtisztasgvdelem KRNYEZETGAZDLKODSI AGRRMRNKI BSc TERMSZETVDELMI MRNKI BSc AZ

Levegőtisztaság-védelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Az emisszió kataszter • Háttérszennyezettség és alaplégszennyezettség • A terjedést meghatározó és befolyásoló légköri folyamatok és jelenségek • Füstkonfigurációk HEFOP 3. 3. 1.

Alapvető fogalmak • Emisszió: Légszennyező anyagoknak a kibocsátó forrásból az emissziós pontnál a környezeti levegőbe kerülése • Transzmisszió: a légköri folyamatoknak a légszennyezőre gyakorolt komplex hatása, melynek eredményeképpen az anyagok elszállítódnak, szóródnak, átalakulnak és kikerülnek a légkörből • Immisszió: A hatósági gyakorlatban többnyire légszennyezettségnek hívják. A környezeti levegőbe került emissziónak a transzmissziós folyamatok hatására felhígult koncentrációja, beleértve a felületekre való kiülepedést. A levegőminőségi határértékek figyelembevételével értékelik. HEFOP 3. 3. 1.

Emisszió kataszter • Emisszió kataszter a különböző forrásokból származó légszennyező anyagok fajtáinak és kibocsátásuk mértékének forrástípus szerinti területi nyilvántartása, ill. a légszennyeződési folyamat vizsgálata szempontjából indokolt területi megoszlásban való részletezése. HEFOP 3. 3. 1.

HEFOP 3. 3. 1.

Háttérszennyezettség • Háttérszennyezettség a légszennyező forrás környezetében lévő más, meglévő nagyobb térségű szennyeződési folyamatból származó immisszió, amelyre a figyelembe vett forrás hatása szuperponálódik. Megkülönböztetünk globális, kontinentális, regionális és települési hatérszennyezettséget. HEFOP 3. 3. 1.

Alap- légszennyezettség • 21/2001 Korm. rendelet: " A vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzá adódik. " HEFOP 3. 3. 1.

Alap- légszennyezettség HEFOP 3. 3. 1.

HEFOP 3. 3. 1.

• Légköri turbulencia: a tényleges szélsebesség felbontható egy átlagos, időben állandó sebességre és egy erre ráhelyeződő, időben és térben véletlenszerűen változó, un. turbulens összetevőre. Az átlagos sebességtől való eltérés, vagy turbulencia a légkörnek az a jellegzetessége, amely a légkörbe jutó szennyező anyagok diffúzióját okozza. A turbulenciát termikus folyamatok és mechanikus hatások hozzák létre. Ennek alapján két típust különböztetünk meg. A mechanikus turbulencia a felszín érdessége által a felette áthaladó levegőben keltett örvényes szerkezetű légmozgás. A termikus turbulencia kifejeződésében döntő szerepe van a hőmérsékleti rétegződésnek. • Turbulens diffúzió: A turbulens áramlásban a légszennyező anyagoknak az örvényes légmozgás által okozott szóródása. A környezeti levegő áramlása általában turbulens. • Turbulens szóródás együtthatója: A légkörbe került anyagok hígulásának a mértékét kifejező tényező. HEFOP 3. 3. 1.

• Keveredési réteg: a hőmérsékleti inverzió alatti konvektív határréteg • Hőmérsékleti rétegződés a hőmérséklet magasság szerinti változása; a vertikális hőmérsékleti gradienssel jellemezhető. A függélyes hőmérsékleti gradiens előjele pozitív, ha a léghőmérséklet a magassággal csökken. A troposzférában átlagos viszonyok esetén a hőmérséklet a magassággal 100 menként 0, 65 °C-kal csökken. A talajközeli légrétegben a gradiens értéke a talajfelszíni és domborzati hatások következtében ettől lényegesen eltérhet. Ha a hőmérséklet nem változik a magassággal, izotermiáról, ha növekszik a magassággal, inverzióról beszélünk. • A hőmérsékleti rétegződés stabilis, indifferens vagy labilis lehet. HEFOP 3. 3. 1.

• Inverzió : a hőmérséklet emelkedése a magassággal Fajtái: – talajközeli inverzió: a felszín erős kisugárzása miatti lehűlés következménye (kisugárzási inverzió); – frontális inverzió: az alsó hidegebb és a felső melegebb levegőt elválasztó határrétegben lép fel; – zsugorodási (összenyomódási) inverzió: a leszálló légáramlással járó adiabatikus felmelegedés következménye; – felső inverzió: a troposzféra és a felfelé melegedő sztratoszféra határán képződik. (A hőmérsékleti inverzió a függélyes légmozgást lefékezi, ezért kedvez a felszínről származó légszennyeződés helyi felhalmozódásának. ) HEFOP 3. 3. 1.

Stabilitási paraméter a légkör egyensúlyi állapotának jellemző mértékszáma. A függélyes hőmérsékleti gradiens értéke szerint megállapított hét stabilitási kategória a következő: • • erős inverzió <-1, 50 inverzió -1, 50 - -1, 01 gyenge inverzió -1, 00 - -0, 51 pozitív izoterm -0, 50 - -0, 01 negatív izoterm 0, 00 - 0, 50 normális 0, 51 - 1, 00 labilis 1, 00 < HEFOP 3. 3. 1.

Füstkonfigurációk • Felfelé szóródó füstterjedés: inverzió felé emelkedő füst (napnyugta körül) • Inverzió felszakadásakor keletkező terjedés: labilizálódó légréteg esetén (hajnalban felmelegedéskor) • Legyezőszerű füstterjedés: inverziós rétegben való terjedéskor (éjszaka derült égbolt) • Kígyózó füstterjedés: labilis légrétegződésnél (derült időben) • Kupalakú terjedés: normális és izoterm rétegződés esetén (felhős szeles helyzetben) • Záróréteg alatti terjedés: stabilis légréteg esetén HEFOP 3. 3. 1.

Záróréteg alatti terjedés Kígyózó terjedés HEFOP 3. 3. 1.

• Füstfáklya a pillanatnyi füstgomolyok időben átlagolt, általában kúpalakban való fokozatos kiterjedésének megjelenése. Külső határát a gyakorlatban úgy határozzák meg, hogy a füstfáklya szélénél lévő koncentráció értékét a fáklya közepén lévő érték egytizedével legyenlő. • Füstfáklya-tengely alatti koncentráció rövid átlagolási idejű koncentráció a szennyező forrás füstfáklyának tengelye alatt. • Receptorpont: ahol a légszennyező anyagot észlelik HEFOP 3. 3. 1.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • • A légszennyező források területi nyilvántartását az emisszió kataszter szolgálja A szennyezők szóródását biztosító légköri turbulencia jelentős eleme a hígulási folyamatoknak. Az inverzió kedvezőtlen a levegő öntisztulása szempontjából, számos típusa ismert. A füstfáklya konfigurációk jó indikátorai a levegő stabilitásának. HEFOP 3. 3. 1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • • Ismertesse a transzmisszióval kapcsolatos alapvető fogalmakat! Ismertesse a légköri turbulencia összetevőit! Ismertesse az inverzió típusait! Mutassa be a tipikus füstkonfigurációkat, jellemezze a füstfáklya geometriáját! HEFOP 3. 3. 1.

ELŐADÁS felhasznált forrásai • Szakirodalom: Barótfi I. (szerk. ): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 2000. Fekete K. – Popovics M. – Szepesi D. (1983): Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása • További ismeretszerzést szolgáló források: Godish T. (1997): Air Quality. Lewish Publishers. Mészáros E. : Levegőkémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997. HEFOP 3. 3. 1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Légszennyezők terjedése • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: meteorológia, matematika Előadás anyagát készítették: Bíró Tibor HEFOP 3. 3. 1.