KzpDunntli Rgi A KzpDunntli Rgi Heinrich Pter 1

Közép-Dunántúli Régió A Közép-Dunántúli Régió Heinrich Péter 1 Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Ügyvezető igazgató

Közép-Dunántúli Régió Magyarország jelenlegi területi beosztása Az EU csatlakozás megkövetelte egy olyan terület-beosztási rendszer létrehozását amely megfelel a NUTS rendszer követelményeinek. A megyék mérete túl kicsi a NUTS II szinthez Hét tervezési-statisztikai régió létrejötte Magyarországon Jogszabályi háttér: területfejlesztésről A területrendezésről és szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. évi módosítása 2

Közép-Dunántúli Régió A Közép-Dunántúli Régió Fejér, Komárom. Esztergom és Veszprém megyék összefogásával jött létre 1997. szeptemberében. 3

Közép – Dunántúli Régió 4 Terület (km 2) 11 117 Lakosság 1 107 453 Kistérség ek száma 26

Közép-Dunántúli Régió Ország Régió % Megjegyzés 93 030 km 2 11 117 km 2 11, 9% 2. legkisebb régió Lakosság 2007. I. 01. 10 064 000 fő 1 107 453 fő 11% 3. legkisebb régió Népsűrűség 108. 1 fő/km 2 99. 6 fő/km 2 92% 2. legnagyobb 67% 59, 1% GDP (ezer Ft/fő)2005 2118 2055 97% 3. a régiók között Egy lakosra jutó ipari termelés (1000 Ft) 2006 434, 1 1086, 7 250, 3 % 1. a régiók között 1 184 626 119 021 10% 4. a régiók között Foglalkoztatottak Munkanélk. ráta Aktivitási arány 50, 5% 53, 7% - 7, 7% 7, 1% - 2006 I. negyedév 54, 5% 57, 6% - A K+F helyek és 5. 2004 foglalk 2541 22826 158 1206 6, 2% 5, 3% Terület Városi népesség 2007. I. 01. - 4. a régiók között I. negyedév Regisztrált vállalk. 2007. III. 31. 3. a régiók között 5. a régiók között

Közép-Dunántúli Régió 6

Central Transdanubian Region 7

Közép-Dunántúli Régió EU Regionális befektetési index - Centre for Economics & Business Research 2005 január Az EU Régiók rangsora növekedési kilátásuk szempontjából RÉGIÓ 8 ORSZÁG Eredmény az EU átl. Régió=100% 1. Prágai Csehország 178 % 2. Közép-Magyarországi Magyarország 172 % 3. Pozsonyi Szlovákia 168 % 4. Közép-Dunántúli Magyarország 167 % 5. Litvánia 167 % Az elemzés értékelési szempontjai: • a regionális gazdaság növekedési kilátásai, • a régió népességének képzettségi szintje, • a régiós piac mérete, • az EU regionális támogatásaihoz való helyi hozzáférhetőség lehetőségének nagysága

Közép-Dunántúli Régió 9

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások I. A Balaton – térség fejlesztése A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km 2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet - három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként - egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel – de nem önálló régió 10 A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján.

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások I. A Balaton – térség fejlesztése Gyakorlati kihívás: Balaton zászlóshajó program megvalósítása 4 térségi szerveződésű intézmény együttműködését igényli: NFÜ, ÖTM, • • Balaton Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács GKM, KVVM, 11 Turiszt. Hiv. • Illetékes kormányzati szervek, intézmények

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások II. Fejlesztési pólusok Jövőkép Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési tengely a Közép-dunántúli régió versenyképességének katalizátora, a járműipar, az informatika, a környezetipar és a logisztika fejlesztésén keresztül modernizálja a gazdaságot, közelítve az Európai unió fejlett régióihoz, ezáltal vonzó életkörülményeket és befektetési környezetet biztosít. Gyakorlati kihívás: • Városok közötti koordináció 12 • a fejlesztési pólus típusú programokban az ÚMFT források – magántőke egészséges arányának megtalálása Székesfehérvár MJV Veszprém MJV NFÜ, GKM, OKM

Egy speciális Komplex Program: Versenyképességi pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron Eger Győr Tatabánya Debrecen Székesfehérvár Budapest Szombathely Nagyvárad Szolnok Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kecskemét Hódmezővásárhely Békéscsaba Nagykanizsa Szekszárd Regionális tengely Szeged Pécs 13 Jelmagyarázat Nemzetközi tengely Kaposvár Zágráb Ungvár/ Kijev Nyíregyháza Szabadka/ Belgrád Eszék Arad Versenyképességi pólus Regionális alközpontok Pólus szerepet betöltő társközpontok

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások II. Fejlesztési pólusok A fejlesztési pólusként meghatározott regionális nagyvárosok: • legyenek érdemben és tartósan erősíteni képesek önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét; • egymással együttműködő (város) hálózatok központjaiként egy policentrikus településrendszer elemeiként az ország egészének versenyképességét növelését is képesek legyenek elérni • Budapest és a pólusok - illetve a városok közvetítésével az ország egésze -nemzetközi versenyképességének erősítése és a Budapestközpontú térszerkezet oldása lehetővé válik 14

Közép-Dunántúli Régió Kidolgozott kulcsprojektek Székesfehérvár • Alba Innovációs Park • Fehérvár Expo Kereskedelmi és Nemzetközi Vásárközpont • Technológiai Inkubátorház • Kodolányi Tudásközpont Veszprém • Pannon Tudományos és Technológiai Park • Innováció az Információs Technológiákban komplex inform. tudásközpont • Ökopolisz környezeti iparhoz köthető tudásközpont 15 Közös projektek • „Közép-Dunántúli Klaszter-közösség”, a Fejlesztési Tengely kulcsiparágaihoz kapcsolódó klaszterek létrehozása • Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elismert innovációs hídképző menedzsment szervezet kialakítása, • Gazdaságfejlesztést szolgáló komplex képzési rendszer, azaz a gazdasági szereplők igényeihez igazodó korszerű munkaerő képzés feltételeinek bővítése

Régiószervező központ Regionális decentrumok; innovatív és szolgáltató központok Karakterisztikus fejlődési potenciálú területek Alapvetően a turizmus orientációjú térség ESZTERGOM KOMÁROM Dorog TATABÁNYA Kisbér Oroszlány BICSKE MÓR PÁPA Zirc Ercsi Várpalota AJKA SZÉKESFEHÉRVÁR VESZPRÉM Sümeg Aba Enying 16 Egykori ipari tengely stagnáló térségei Döntően agrártérségek Jelentős felsőoktatá si intézmény TATA Adony DUNAÚJVÁROS Sárbogárd

Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások III. Közúti közlekedés : É-D-i folyosó, M 8 -M 4 É-D-i közlekedési folyosó l Rövidebb és egyszerűbb megoldás l Budapest elkerülése, de szoros kapcsolat biztosítása is egyben a fővárossal l M 1, M 7 és M 6 főutak hálózatba szervezése l A Talentis program által érintett térség feltárása M 8 -M 4 l Közvetlen, gyors kapcsolat Dunántúl és az Alföld között Bp. elkerülésével l Dél-Mezőföld feltárása, térségfejlesztő hatás 17

Kommunikációs tengelyek és kapcsolati irányok Wien Nyitra Krakkó Győr Tatabánya Bp. É NY Szombathely Graz Veszprém Székesfehérvár M 8 K D Kecskemét Dunaújváros 18 Nagykanizsa Zágráb Trieszt Pécs Eszék M 6 M 8 -M 4

Közép-Dunántúli Régió INTÉZMÉNYRENDSZER 19

Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Minisztériumok képviselői Regionális Idegenforgalmi Bizottság (1) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjai Megyei Közgyűlés Elnökei 20 megyei kistérségi társulások 1 -1 képviselője Megyei Jogú Városok Polgármesterei

Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntéshozó szervként működik, élén az elnök áll, szervezetét bizottságok és munkacsoportok alkotják. Törvény határozza meg, hogy kik lehetnek a Tanács tagjai → Miniszterek delegálják: Ø Ø Ø Ø Ø 21 Miniszterelnöki Hivatal; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Pénzügyminisztérium; Egészségügyi Minisztérium; Oktatási és Kulturális Minisztérium; Szociális és Munkaügyi Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium; Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselőit

Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A miniszterek delegáltjai mellett választott tisztségviselők is tagjai a Tanácsnak: Ø Ø Ø 4 megyei jogú város (Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Tatabánya) polgármestere; 3 Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke (ők egyben a megyei önkormányzatok elnökei is); mindhárom megye kistérségeinek képviselői közül 1 személy (összesen 3 kistérségi képviselő) A Tanács mellett kb. 370 szakértő dolgozik. 22

Közép-Dunántúli Régió INTÉZMÉNYRENDSZER ALAKULÁSA • Közreműködő szervezet • Pályázatkezelés • Tanácsadó hálózat (2006 -tól + 26 fő) • Tervezés • Titkárság 23

Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Bizottságok: 9 fő ~ 5 tanácstagból és 4 külső tagból áll, feladatuk a döntés-előkészítés; jelenleg: Ø Ø Ø Ø 24 Regionális Gazdaságfejlesztési Bizottság; Regionális Innovációs Bizottság; Regionális Közkincs Bizottság; Monitoring Bizottság; Regionális Infrastruktúrafejlesztési Bizottság; Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Tengely Pólus Program Bizottság; Regionális Turizmusfejlesztési Bizottság; Integrált Városfejlesztési Bizottság segíti a KDRFT munkáját.

Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Munkacsoportok: Ø tagjai: megyék, megyei jogú városok, szakmai intézmények vezetői és delegáltjai; Ø típusai: Ø Közlekedési Munkacsoport; Ø Közkincs Munkacsoport; Ø Gazdasági Versenyképesség Munkacsoport; Ø Oktatási Munkacsoport; Ø Település- és városfejlesztési Munkacsoport; Ø Infrastrukturális és Környezetfejlesztési Munkacsoport. 25

Közép-Dunántúli Régió Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal együttműködő szervezetek l l l l 26 fejlesztési tanácsok (társrégiók, kiemelt térségi, megyei, kistérségi); kereskedelmi és iparkamarák; agrárkamarák; vállalkozásfejlesztési irodák; egyetemek, főiskolák; idegenforgalmi bizottságok; Nemzetközi Kereskedelem Fejlesztési Kht. (ITD Hungary); Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. ; MAG z. Rt. ; Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács

Közép-Dunántúli Régió * * Ebből a 2004 -2006 ROP 8, 647 milliárd Ft 27

Közép-Dunántúli Régió * 2006. 09. 01 -én elfogadott ÚMFT alapján, 271 Ft/euro árfolyamon kalkulált kerekített értékek KD-RAT 2007 -2013 forrásmegosztás és ütemezés (millió Ft) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 I. prioritási tengely: Gazdaságfejlesztés 0 9 303 4 199 4 049 3 774 0 25 100 II. prioritási tengely: Turizmusfejlesztés 465 21 210 6 166 5 154 2 488 1 282 0 36 765 III. prioritási tengely: Fenntartható településfejlesztés 222 9 490 7 466 4 910 746 323 0 23 157 1 297 15 161 9 218 8 536 7 777 6 332 0 48 322 205 10 093 4 754 4 257 2 314 1 139 0 22 762 2 188 65 259 31851 26 956 17 142 12 710 0 156 106 82 2 437 1 188 1 005 639 480 0 5 830 2 270 67 696 33 991 27 912 17 739 13 329 0 161 936 IV. prioritási tengely: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés V. prioritási tengely: Humán infrastruktúrafejlesztés I-V. összesen VI. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás Összesen 28 Összesen

Közép-Dunántúli Régió A összrégiós gondolkodást és regionális identitást erősítő tevékenységeink Turizmus – Királyi Régió kezdeményezés Innovációalapú gazdaságfejlesztési kezdeményezések – klaszterek, pólus program, RIÜ, Baross Gábor Program, Innocsekk Korábbi régiós érvényű területfejlesztési programok: előcsatlakozási alapok, ERFP program 29 A régió teljes területét átfogó szakmai programok: • Összközlekedési Hálózatfejlesztési Koncepció 2000 • Közép-Dunántúli Regionális Cselekvési Terv Modell 2001 • Szociálisi és Foglalkoztatás Fejlesztési Terv 2002 • Regionális Akcióterv 2004 • A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája 2004 • A Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája 2006

Közép-Dunántúli Régió „Nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart. ” (Seneca) Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynöksége Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. , Tel: 22/513 -370 e-mail: info@kdrfu. hu www. kdrfu. hu 30