Konzisztencira trekv benchmarking avagy mezgazdasgi zemek sszehasonlt elemzse

Konzisztenciára törekvő benchmarking, avagy mezőgazdasági üzemek összehasonlító elemzése L. Pitlik (1), M-G. Zilahi-Szabó (2) (1) SZIE Gödöllő, Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet (OTKA 049013) Gödöllő, H-2100 Páter K. u. 1. (2) JLU Giessen, FB 07, Institut für Informatik Giessen, D-35392 Arndtstr. 2 INNOCSEKK 156/2006

Tartalomjegyzék • Az adatvagyon-gazdálkodás aktuális helyzete • Az üzem-összehasonlítás módszertani áttekintése (best practice) • Cél – célcsoport - hasznosság • • • Anyag és módszer Feladatok, kérdések Eredmények Következtetések Összefoglalás INNOCSEKK 156/2006

Az adatvagyon-gazdálkodás helyzete • Egységes, anonim, konszolidált adatvagyon: NINCS! – – – Adatvédelmi korlátok Gyanakvás vs. Kooperáció Módszertani átláthatatlanság, konszolidálatlanság Adatgyűjtés erőforrásigénye vs. Elemzések értéke … • A hazai és nemzetközi tesztüzemek adatvagyona tartalmilag értékes, DE technológiai kiszolgálása (OLAP? ) színvonaltalan! – – – Jelenlegi megoldás: http: //www. akii. hu/videkfejl/vallalkelemz/!vallalkozaselemzes. htm Javasolt megoldás: http: //miau. gau. hu/lps/olap 2/olap_m. php 3 EURO és HUF konszolidáció? Naturális adatok? … INNOCSEKK 156/2006

Az üzem-összehasonlítás módszertani áttekintése • Intuitív tanácsadás – Ad hoc asszociációk – Bizonytalan sikeresség • Szakkönyvek – Szinte kizárt helyzet-specifikusság – Merev, drága formák • Szakértői rendszerek – Ha van is, zömmel manufakturális megoldás – Részeredmények esetleges ellentmondásai • Benchmarking – Szubjektív értékfogalmak – MOHOTOP: minél több szempontból, minél előkelőbb rangsorok • Termelési függvények – Kincs, ami NINCS! INNOCSEKK 156/2006 – DE: nem lehetetlen…

Cél – célcsoport - hasznosság • Célok: – Egyedi tanácsokból fakadó operatív és stratégiai cselekvési programok bizonyítottságának növelése (minőségbiztosítás) – Ellentmondások (kezelése) minimalizálása – Tanácsadás részleges automatizálása • Célcsoportok: – Gazdálkodók – Szaktanácsadók – Stratégiai tervezők? ! • Hasznosság: – Erőforrás-allokáció optimumának (vö. fenntarthatóság) közelítése 156/2006 – Polihisztorok helyett a. INNOCSEKK közösségi tudás hatékony transzferje

Anyag és módszer • Anyag (adat) = OAM – – – Német tesztüzemi adatbázis alapján 586 anonim üzem 34 attribútum (Y = Standard FH) (12 üzemtípus 7 régió) • Módszer = Hasonlóságelemzés (online) – – – Részuniverzumokra érvényes Lépcsősfüggvények (vö. szakértői rendszer) Automatikus levezetése (vö. tanulás) Potenciális FH számítása Tapasztalattal nem lefedett mutatószám-kombinációk INNOCSEKK 156/2006 következményének becslése

Feladatok, kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Mely üzemek tekinthetők (komparatív előnyeik és a menedzsment kiemelkedő színvonala alapján) a leginkább hatékonynak a mindenkor vizsgált objektum-részhalmazokban? Mely mutatószámok mennyire fontosak az adott bontásokban? Mely mutatószámok milyen mértékű változása milyen mértékben hat a fedezeti hozzájárulásra? Mekkora a maximális FH bontásonként? Hogyan hat egyes attribútumok (állami támogatás aránya: KFR (Mittelzufl. Betrieb/Staat) %, ill. számosállat-létszám/100 ha: VE pro 100 ha) kivonása a magyarázórendszerből a többi mutató hatásmechanizmusára (1 -4 kérdés)? Milyen tanácsok adhatók konkrét üzemek esetén a vizsgált attribútumok alapján? Hogyan kezelhetők az egyedi elemzések eredményei közötti INNOCSEKK 156/2006 inkonzisztenciák?

(Kivonatos) Eredmények 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Az az üzem hatékony, mely a többihez képest magasabb FH-t ér el a valóságban, mint a modellbecslés szerint. A részuniverzumok fogalmi fontosságai nagy szórást mutatnak: az állami támogatások aránya és a termelés irányát meghatározó állatlétszám, ill. a lever (faktor) és a méret minden esetben fontos… A választott módszertan alapján a termelési függvények lépcsős közelítése megoldható. Az FH(max) becsült értéke lehet kevesebb, mint a tény, mely jelzi, hogy fel nem tárt hatásmechanizmusok állnak a háttérben (pl. kis üzemméret esetén), ill. fordítva, (vagyis a nagyüzemek hatékonyságnövelési összefüggései szimulálhatók). A stratégiai mutatószámok (támogatás és állatlétszám) kizárása után az erőforrások (méret, munkaerő) hatékonysága dönt az FH mértékéről elsődlegesen. Az egyes részmodellek egyszerű tanácsokat adnak: mely mutatószámon érdemes milyen várható következmények mellett változtatni. De ezen tanácsok lehetnek ellentmondásosak… Az inkonzisztenciák szakértői szinten kezelhetők olyan sablonszövegekkel, melyek minden részelemzési eredmény egy szakértői rendszer inputjaként értékelnek ki, s végül megadják az INNOCSEKK 156/2006 legkisebb kockázattal megfogalmazható tanácsot…

Következtetések • Adatvagyon-gazdálkodást javítani kell! • Ahol lehet, ott az elemzési lépéseket automatizálni ajánlatos és • az elemzési folyamatot folyamatosan minőségbiztosítási kontroll alatt kell tartani (pl. tény-becslés összehasonlításokra alapozó modell-revízió) … • Az emberi szakértő szerepe megkerülhetetlen, mert csak ő képes releváns sablonszövegeket előállítani, DE • Az emberi szakértő szerepe a szaktanácsadásban nem lehet az intuitív „hakni”… • A szakkönyvek szerepe marginális (illene már bevallani, s végre a kiadókat az online szakértői rendszerek irányába motiválni a rendelkezésre álló támogatásokon keresztül)… INNOCSEKK 156/2006

Összefoglalás • Folyamatosan vizsgálni kell, üzemi és társadalmi szinten megéri-e a minőségileg korrekt, anonim és közhasznú adatvagyonok kialakítása? Mi akadályozza ezen folyamatot, s hol, kinek lehet ebbe érdemlegesen beavatkozni? • Tévedhetetlen modellek nincsenek, de a tapasztalati adatvagyonnál NAGYOBB tudásbázis egyelőre NINCS. • Ennek kiaknázása módszertani kérdés, mert az emberi intuíció már régen elérte határait a befolyásolni kívánt rendszerek komplexitása miatt… • A hasonlóságelemzés és ennek ellentmondásmentesítése alkalmas eszköznek tűnik egy sokkal hatékonyabb tudástranszfer központi elemeként… INNOCSEKK 156/2006

Köszönöm a figyelmet! További részletek: pitlik@miau. gau. hu http: //miau. gau. hu/miau/117 INNOCSEKK 156/2006