Kmves Anyagismeret ptanyagok tulajdonsgai pt anyagok n Azok

Kőműves Anyagismeret Építőanyagok tulajdonságai

Építő anyagok n Azok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban, vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari célra

Természetes építő anyag n Azok az anyagok, melyek a természetben megtalálható összetételben eredeti állapotukban építőipari célra alkalmasak

Mesterséges építő anyagok n Azok az anyagok melyeket a természetben megtalálható anyagokból állítanak elő

Építési víz A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy oxigénatomból áll. n Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik n A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják n n Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság

Általános tulajdonságok Fizikai: n változása nem jár az anyag összetevőinek megváltozásával, Szín, keménység, halmazállapot, szag, íz

Mérések Egyes fizikai mennyiségek közötti összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk meg. Az alapul választott rögzített értéket a mennyiség mértékegységének nevezzük

Mértékegységek n Hosszúság: m n Tömeg: kg n Idő: s n Áramerősség: A n Hőmérséklet: K

Kémiai változások n Azok a változások, amelyek az anyag összes tulajdonságainak megváltozásával, új minőségű anyagok keletkezésével járnak PL: korrózió, égés

Építőanyagok tulajdonságai Fizikai: n az anyagokat általános felhasználhatóság, szempontjából jellemzik pl: sűrűség, tömörség, hézagosság stb Mechanikai: n Az anyagok szilárdsági viselkedését jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás

Az anyagok halmazállapota n. A szilárd halmazállapotú anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van n folyadékok térfogata állandó, alakjuk azonban nem n A gázhalmazállapotú anyagoknak állandó alakjuk és térfogatuk nincs

Halmazállapot változás n Olvadás n Fagyás n Párolgás n Szublimáció

Sűrűség (ρ) n Sűrűség alatt a kiszárított anyag tömegének (m), valamint tömör, üreg- és pórusmentes térfogatának (V) a hányadosát értjük. ρ=m/V n. A sűrűség SI-egysége: kg/m 3.

Testsűrűség (ρt) testsűrűség a test tömegének (mt) és térfogatának (Vt), azaz pórusokkal együtt mért térfogatának a hányadosa. Tehát: ρ t = m t /V t A testsűrűség SI-egysége: kg/m 3. n. A

Halmazsűrűség (ρh) n. A halmazsűrűség valamely szemcsés vagy darabos anyag tömegének (mh) és a belőle képzett halmaz térfogatának (Vh) a hányadosa. Tehát: Ρh=mh/Vh. A n halmazsűrűséget 10 l-es szabványos mérőedényben határozzuk meg, általában lazán beszórt állapotban.

Hidrotechnikai tulajdonságok n Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük az anyagok vízzel kapcsolatos tulajdonságait.

Anyagok csoportosítása: Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes műanyagok, a vízszigetelő anyagok n Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a vízmennyiség 0, 1 -0, 4 liter/m 2/nap. Ebbe a csoportba tartozik a porózus építőanyagok n közül a betonok és habarcsok egy része n Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például a szűrőbeton

Fagyállóság n Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak tekinthetők azok az anyagok, amelyek vízfelvétele 0, 5%-nál kisebb.

Hőtechnikai tulajdonságok A hőmérséklet az anyagok hőállapotának jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SI-egysége: K. Megengedett a o. C használata. n A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –, miközben a hőmérséklete emelkedik n A hőtágulási együttható ismeretében megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs) hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet n

Hőtechnikai tulajdonságok A hő terjedése az anyagokban háromféleképpen jöhet létre: vezetés, áramlás és sugárzás útján. n A hőátbocsátási tényező (k) az a hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m 2 -es felületén 1 másodperc alatt átvezetődik, ha az épületszerkezettel két oldalt határos levegő vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1 o. C. Mértékegysége: W/(m 2 · K). n

Tűzálló anyagok n Tűzálló anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek 1580 o. C-ot vagy ennél magasabb hőmérsékletet káros elváltozás nélkül elviselnek.

Mechanikai tulajdonságok Az építményekre és a szerkezetekre ható terhelések jellege szerint megkülönböztetünk: n statikus és dinamikus terheket, n rövid idejű és tartós terheket, n egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.

Húzószilárdság n. A szakítószilárdság vagy húzószilárdság (Rm) az a legnagyobb feszültség, amelyet a próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már elszakad.

Nyomószilárdság n. A nyomószilárdság meghatározható kockán, hengeren, hasábon. Ennek megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és testszilárdságnak nevezik. n A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a nyomószilárdságukhoz képest kicsi a húzószilárdságuk.

Nyírószilárdság n Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására a fa-, fém-, műanyag szerkezetek ragasztott, szegecselt, csapos és csavarkapcsolataiban.