Anyagismeret ptanyagok tulajdonsgai1 Kiskunlachza 2010 Hork Gyrgy ptanyagok

Anyagismeret Építőanyagok tulajdonságai-1. Kiskunlacháza 2010 Horák György

Építőanyagok � Azok a természetben megtalálható illetve mesterséges úton előállított termékek, melyek természetes állapotukban, vagy feldolgozás után alkalmasak építőipari célra

Természetes építőanyag � Azok az anyagok, melyek a természetben megtalálható összetételben eredeti állapotukban építőipari célra alkalmasak

Mesterséges építőanyagok � Azok az anyagok melyeket a természetben megtalálható anyagokból állítanak elő

Építési víz A Föld 71 %-a vízzel borított, és ennek a víznek a 97 %-a az óceánokban van. A víz két atom hidrogénbõl és egy oxigénatomból áll. � Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik � A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják � � Vizsgálata: szín, szag, átláthatóság

Általános tulajdonságok Fizikai: � változása nem jár az anyag összetevőinek megváltozásával, Szín, keménység, halmazállapot, szag, íz

Mérések Egyes fizikai mennyiségek közötti összefüggéseket mérésekkel állapíthatjuk meg. Az alapul választott rögzített értéket a mennyiség mértékegységének nevezzük

Mértékegységek � Hosszúság: m � Tömeg: kg � Idő: s � Áramerősség: A � Hőmérséklet: K

Kémiai változások � Azok a változások, amelyek az anyag összes tulajdonságainak megváltozásával, új minőségű anyagok keletkezésével járnak PL: korrózió, égés

Építőanyagok tulajdonságai Fizikai: � az anyagokat általános felhasználhatóság, szempontjából jellemzik pl: sűrűség, tömörség, hézagosság stb Mechanikai: � Az anyagok szilárdsági viselkedését jellemzik PL húzás, nyomás , nyírás

Az anyagok halmazállapota �A szilárd halmazállapotú anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk van � folyadékok térfogata állandó, alakjuk azonban nem � A gázhalmazállapotú anyagoknak állandó alakjuk és térfogatuk nincs

Halmazállapot változás � Olvadás � Fagyás � Párolgás � Szublimáció

Sűrűség (ρ) � Sűrűség alatt a kiszárított anyag tömegének (m), valamint tömör, üreg- és pórusmentes térfogatának (V) a hányadosát értjük. ρ=m/V � A sűrűség SI-egysége: kg/m 3.

Tömeg, térfogat mérése

Archimédesz mérleg

Testsűrűség (ρt) �A testsűrűség a test tömegének (mt) és térfogatának (Vt), azaz pórusokkal együtt mért térfogatának a hányadosa. Tehát: ρt=mt/Vt A testsűrűség SI-egysége: kg/m 3.

Halmazsűrűség (ρh) �A halmazsűrűség valamely szemcsés vagy darabos anyag tömegének (mh) és a belőle képzett halmaz térfogatának (Vh) a hányadosa. Tehát: ρh=mh/Vh � halmazsűrűséget 10 l-es szabványos mérőedényben határozzuk meg, általában lazán beszórt állapotban.

Hidrotechnikai tulajdonságok � Hidrotechnikai tulajdonságok alatt értjük az anyagok vízzel kapcsolatos tulajdonságait.

Anyagok csoportosítása: Vízhatlan az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén vizet nem enged át. Ilyen anyagok a fémek, az üveg, egyes műanyagok, a vízszigetelő anyagok � Vízzáró az anyag, ha adott vastagság és víznyomás esetén csak annyi víz hatol át rajta, amennyi a víznyomással ellentétes felületen el is tud párologni. A gyakorlatban ez a vízmennyiség 0, 1 -0, 4 liter/m 2/nap. Ebbe a csoportba tartozik a porózus építőanyagok � közül a betonok és habarcsok egy része � Vízáteresztő anyagok azok, amelyeken víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Ilyen anyag például a szűrőbeton

Fagyállóság � Vizsgálat nélkül is általában fagyállónak tekinthetők azok az anyagok, amelyek vízfelvétele 0, 5%-nál kisebb.

Hőtechnikai tulajdonságok A hőmérséklet az anyagok hőállapotának jellemzésére szolgál. Mérését hőmérőkkel végzik. SI-egysége: K. Megengedett a o. C használata. � A hőtárolás az anyagnak az a tulajdonsága, hogy a vele közölt hőmennyiséget felhalmozza – tárolja –, miközben a hőmérséklete emelkedik � A hőtágulási együttható ismeretében megítélhetjük, hogy két anyag összeépíthető-e, és kiszámolhatjuk, hogy mekkora hosszváltozásra kell számítanunk, hol kell tágulási (dilatációs) hézagokkal megszakítanunk a szerkezetet �

Hőtechnikai tulajdonságok A hő terjedése az anyagokban háromféleképpen jöhet létre: vezetés, áramlás és sugárzás útján. � A hő átbocsátási tényező (k) az a hőmennyiség, amely valamely épületszerkezet 1 m 2 -es felületén 1 másodperc alatt átvezetődik, ha az épületszerkezettel két oldalt határos levegő vagy folyadék hőmérséklet-különbsége 1 o. C. Mértékegysége: W/(m 2 · K). �

Tűzálló anyagok � Tűzálló anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek 1580 o. C-ot vagy ennél magasabb hőmérsékletet káros elváltozás nélkül elviselnek.

Mechanikai tulajdonságok Az építményekre és a szerkezetekre ható terhelések jellege szerint megkülönböztetünk: � statikus és dinamikus terheket, � rövid idejű és tartós terheket, � egyszeri és ismétlődő (fárasztó) terheket.

Húzószilárdság � A szakítószilárdság vagy húzószilárdság (Rm) az a legnagyobb feszültség, amelyet a próbapálca még éppen elbír, vagy amelynél már elszakad. � Rm= Fm/S 0

Nyomószilárdság �A nyomószilárdság meghatározható kockán, hengeren, hasábon. Ennek megfelelően kocka-, henger-, hasáb- és testszilárdságnak nevezik. � A rideg anyagoknak (beton, kő, tégla) a nyomószilárdságukhoz képest kicsi a húzószilárdságuk.

Nyomóvizsgálat

Nyírószilárdság � Nyírófeszültség lép fel terhelés hatására a fa -, fém-, műanyag szerkezetek ragasztott, szegecselt, csapos és csavarkapcsolataiban.

Nyírás

Hajlító vizsgálat

Köszönöm a figyelmet! Horák György