Kitart s elktelezett munkja hallatlan energija nlkl a

Kitartó és elkötelezett munkája, hallatlan energiája nélkül a hazai akusztika nem úgy, és nem akkor jött volna létre EGY FIZIKUS, AKI MEGALAPOZTA A HAZAI AKUSZTIKÁT 100 ÉVE SZÜLETETT PROF TARNÓCZY TAMÁS A FIZIKA DOKTORA (1915 jan. 15. Hőlak – 2007 szept. 14. Budapest) ILLÉNYI ANDRÁS Ph. D

Előadás a 100 éve született, Tarnóczy Tamás professzor tiszteletére és emlékezetére • akinek tudományos tevékenysége mellett szakmaszervező, oktató, könyvírói- publikációs - szabványosítási tevékenysége, a hazai akusztika kialakulása, annak a nemzetközi; főleg az európai akusztikai egyesületek körébe való bevonása, a magyar akusztikai hierarchia alapjainak lerakása, és kapcsolódó úttörőinek kiképzése vitathatatlan érdeme. • Nagy elődje a Nobel-díjas Békésy György életét a kutatásra tette. Ezért éppen ennek mielőbbi és minél hatékonyabb folytatása érdekében távozott. • Ugyanakkor, Tarnóczy a háború után újjászerveződő szakmai, lehetőségeket is kihasználva hazánkban egy új szakterület alapjait fektette le. • Munkássága a háborút követő új világban elősegítette, hogy a magyar akusztikai kutatás, fejlesztés és technológia a korabeli európai szintet elérje, beleértve az akadémiai kutatást, több nemzetközileg is elismert ipari kutatóhelyet, és az ezekre szakterületileg támaszkodó gyümölcsöző akusztikai ipari termelést; exportot.

MTA Történeti Adattár o Fogalomtár o Az MTA tagjai 1825 -től o Az MTA doktorai o Az MTA kandidátusai o Megemlékezések o Nekrológok o Történeti tár o Akademiai archontológia o Kapcsolat Tarnóczy Tamás Elhunyt: ismeretlen, 2007. 09. 14. Fokozat típusa: tudomány doktora: 1971 Akadémiai díj: 1989

CV 1; 1948 ig fizikus, akusztikus, magyar Középiskoláit Budapesten, az egyetemet, Szegeden matematika-fizika szakon végezte (1938). Szorgalmas megoldója volt a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknak, az egyetemen pedig tagja az Eötvös Loránd Kollégiumnak. Alapos zenei tanulmányok, aktív orgonista. 1935 -ben ”A konszonanciáról és disszonanciáról” c. pályázatát jutalmazták. „Elektroncsövek akusztikus torzításai” c. diploma-munkája során hangelemzési eljárást dolgozott ki a Fourier transzformáció numerikus módszerrel történő alkalmazásával. (Meghívás Svédországba) Lazicius Gy. fonetika prof. útmutatásai alapján az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában végezte első beszédhang vizsgálatait (1938 -40). 1940 -től Bay Zoltán prof. Tanársegédje a Műegyetemen. A beszédhang képzésről első közleményét 1941 -ben publikálta. A beszédhangok akusztikájából 1943 -ban Békésy Györgynél doktorált. A 40 -es évek végén a külföldre távozott Békésy György akadémikus félbehagyott akusztikai kutatásainak folytatására a KFKI Akusztikai és Ultrahang Kutatócsoport 1949 -ben 22 fővel az ő vezetésével alakult. Uh források, generátorok tervezése, sonokémiai, biológiai uh vizsgálatok, aktív uh ipari alkalmazások, uh intenzitás mérés.

Első külföldi kapcsolatok • 1943 elején Svédországba hívják előadást tartani. Ekkor már a fizika doktora, aki nagy felkészültséggel az első hazai akusztikai könyvön (Fizikai hangtan) dolgozik. A könyv nagy sikert ér el. A háború miatt félbeszakadt munkáját 1947 -ben a Stockholm-i Királyi Egyetem ösztöndíjával fejezi be Torben Laurent professzor intézetében. Az ösztöndíj értékelése „…a Fourier-elemzéssel végzett Tarnóczy kísérletek értéke rendkívül nagy. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy Tarnóczy doktor számára lehetőség nyíljon arra, hogy az általa megadott módszerint egy ilyen készüléket Svédországban kidolgozhasson”. A módszer 20 évvel előzte meg a későbbi digitális FFT elemzők megjelenését. Adott 2 n periódust 36 részre bontó eljárás grafikus elemzővel abban az időben 23 óra munkát igényelt! Békésy távozása után 1947 -ben, feladatának tekintette a hazai akusztikai kutatás irányítását. A szakterületet nálunk is európai színvonalra kívánta állítani. A vesztes háború, a lepusztult ország, a háborús kártérítés körülményei között erre csak egy kiemelt tudományos központ fejlesztésének keretében lehetett némi esélye, az MTA keretében.

CV 2; 50 -es évek Politikai okokból nem akarták Tarnóczyt kutató intézet igazgatóvá kinevezni. Az összeszokott csapat élére pedig külső tagot- megfelelő szakember hiányában - nagy tévedés lett volna keresni. Az akusztikát hol ehhez, hol ahhoz az intézményhez szervezték. A szakmában hiányzott a központ. Intézményi alap azonban már volt és támogatta a szakterületet úgy a tudományos, mint a gyakorlati alkalmazásában; - az oktatás, az akusztikai tervezés, - a gyártmányfejlesztés, valamint - a szabványosítás területeit. Eredményként az orvosi, építészeti, hírközlési, gépészeti nyelvészeti és más szakterületeken akusztikai műhelyek alakultak. Tarnóczy és csapata a Posta Kísérleti Intézetben (1952 -58) kidolgozta a szabványos magyar érthetőségi szövegmintákat. A beszédkórus módszer kidolgozása(1955) • A Népstadion (1951) építésénél az elektroakusztika hazai tervezői (Lamoth E. , Lohr F. , Magyari E. , Molnár J. , Novák I. , Tarnóczy T. ) a korábbi fekvő helyzetű Siemens hangoszlopok alkalmazása helyett a szakmailag hatékonyabb un. „állóhelyzetű” magyar tervezésű és gyártású hangoszlopok mellett döntöttek. A javaslat bevált és orosz megrendelés követte, beleértve a stúdió-technikai berendezéseket is (AUDIO). • Moszkvában a Luzsnyiki stadion megnyitóján (1956 október) szakértőként jelen volt TT is, de az OSE miatt csak Lengyelországon, majd az NDK-n át térhetett haza 10 nap késésel. Ezt az időt szakmai látogatásokra fordítva jó képet kapott az akusztika fejlettségi állapotáról a SZUban, LNK-ban és az NDK-ban. Új ismerősei később a nemzetközi kapcsolatait erősítették és a nemzetközi szakmai együttműködés alapjait szolgálták.

Fontosabb Kutatási eredményei Kutatásai a hazai akusztikai tevékenység számos területére kiterjedtek. Ezek, ebben az időben főleg a beszédakusztika, pszichoakusztika, teremakusztika, ultrahangfizika és annak biológiai kapcsolatai. Eredményei: beszéd kutatás hangképző üregek rezonanciái, a hangrés adatai, a beszédkórus módszer, a gépi beszédfelismerés előkészítése. Nagy munkát végzett a magyar beszédhangok statisztikai feldolgozása terén. A beszédhangjaink statisztikája alapján elkészült értelemmel bíró és a nélkül elkészített érthetőségi szövegmintákat szabványosították, és ma is használják, évekkel megelőzve a hasonló angol, német, és más nyelven később elkészített ilyen szövegmintákat. A teremakusztikai kutatásai (érthetőségi vizsgálatok, szubjektív utózengési idő, a hangenergia eloszlás számítása) mellett munkássága kiemelkedő a termek, stúdiók, sportcsarnokok akusztikai tervezésében. Nevéhez fűződik az Erkel Színház háború utáni felújításának akusztikai tervezése. Az Erkel Színház korábban világviszonylatban az egyik legrosszabb akusztikájú színház volt. Több világklasszis bukott meg színpadán. A Tarnóczy nevéhez fűződő egzakt akusztikai tervezés eredményeként a zavaró visszhangok gyakorlatilag megszűntek, a hangenergia eloszlás diffúzabbá vált, a hangenergia átlagszintje 8 -10 d. B –el javult. A túl alacsony utózengési időt sikerült 20%-al megemelni. A színház az akusztikai átalakítást követően sem lett akusztikailag kifogástalan; részben a tervezetthez képest elhagyott akusztikai átalakítások, és a székek zsúfolt elhelyezése miatt. Jelentősek és napjainkban is aktuálisak az ultrahang kutatások. Az uh hatása a biológiai membránok áteresztésére, az ultrahang folyadéksíp tervezés eljárásának kidolgozása és ilyenek technológiai alkalmazása az élelmiszer, és vegyiparban, valamint az ultrahang lépcsős (zóna) lencsék felfedezése. Fontos a szerepe a zajelleni védekezés tudományos megalapozásában, így az ipari zajcsökkentés műszaki és egészségügyi kérdéseinek vizsgálata hazánkban, ezek között a Ferihegyi repülőtér akusztikai háttér problémáinak feldolgozása. Tudományos eredményei közül az ultrahang zónalencsék, teremakusztikai munkái és beszédhang kutatási eredményei nemzetközi jelentőségűek.

Kibontakozás • Az Akusztikai kutatócsoport 1959 -től a MTA Akusztikai Kutató-csoportként működött a BME Hiradástechnikai Tanszékhez beosztva. A Budapesti Műszaki Egyetem több tanszékén az 50 -es, 60 -as évektől intenzív akusztikai, rezgés-, és zajcsökkentési célkitűzésű munka indult el, a híradástechnika, az áramlástan, az épületszerkezetek, erősáramú villamosgépek akusztikai alapjainak, technológiai, gyakorlati kibontakoztatására. • 1957 novemberben Budapesten Tarnóczy szervezésében 20 országból közel 100 résztvevővel sikeres Nemzetközi Akusztikai és Ultrahang Konferenciát szerveztek. A későbbi Budapesti Akusztikai Konferenciáknak ez volt az első rendezvénye. A kezdődő hidegháborús viszonyok ellenére itt Európa nyugati feléből is voltak szakmai résztvevők. • TT már az 50 -es években csatlakozott az OPAKFI Akusztikai és Elektroakusztikai szakosztályában folyó tevékenységhez, ahol hamarosan elismert szaktekintély és a szakosztály vezetője lett. Az egyesület vezetőségében hosszú időn át aktív szerepet vállalt, 20 éven át az egyik alelnök tisztjét, 1965 -75 között az Akusztikai Szakosztály elnöki tisztjét (titkár Huszty Dénes) töltötte be.

CV 3; 60 -as évek Önálló kutatási munkássága ebben az időszakban: itthon 32 magyar, 11 idegen nyelvű, külföldön 24 közleményben jelent meg 5 könyve és 25 összefoglaló jellegű tudományos munkája lehetővé tette, hogy Európa számos szellemi központjába ellátogasson. Konferenciákon és kongresszusokon tartott előadásainak száma 48, amiből 25 külföldön (Moszkva, Leningrád, Két egyetemen (ELTE és BME) Varsó, Poznan, Berlin, Drezda, Prága, vállalt rendszeres oktatási munkát. Marseille, Zürich, Stockholm, Párizs, Vidéki egyetemeken akusztikai Koppenhága, Groningen, Göttingen, Stuttgart) hangzott el. szemináriumokat tartott, a szak. Több hazai és nemzetközi tudományos mérnökképzés rendszeres egyesület és szervezet tagja, a Zeitszereplője volt, népszerűsítő schrift für Phonetik társszerkesztője előadásait mindenfelé nagy A hazai akusztika fejlődéséhez kutató érdeklődés kísérte. munkáival jelentősen hozzájárult, miközben oktató és nevelő munkája is jelentékeny volt. Az ötvenes években korát és a nemzeti társkiadványokat meghaladó színvonalú szabványokkal indult m. A munkacsoport több munkatársa 1956 után külföldre távozott és kiemelkedő szakmai elismerést kapott (Miskolczy Fodor Ferenc, Gallia Tamás). A színvonalas hazai munka később természetszerűen torkollott a nemzetközi szabványosítás ISO, IEC megfelelő szakcsoportjainak munkájába, miközben a hasonló országok számára a KGST szintje is komoly erőfeszítéseket igényelt.

Kilépés a nagyvilágba 1961, 1964, 1967 Bp-i Konf. Nemzetközi konferenciák „Láttunk öreg kínait…” A FASE ötletének egyik úttörője az USA akusztikai hegemónia ellensúlyozására és az európai összefogás megteremtésére. A korabeli „visegrádi országok” akusztikusainak összefogása. Békésy Nobel-díjának hatása (a szakmának azóta sem volt nobeldíjasa) MTA Akusztzikai Szakbizottság megalakulása (1961 dec. 11). Elnöke Barta István ak. Titkára TT.

7. ICA 1971 BUDAPEST

1430 résztvevő 980 előadás 29 országból 4 kötet ünnepi megnyitó TT bátran és kitartóan dolgozott a kettéosztott egyesített Európáért. Az európai akusztika azon vezetői közé tartozott, akik érdeme, hogy megindult a rendszeres kooperáció az akusztikai szövetségek között a politikailag megosztott Európában a Helsinki Egyezményt megelőzve! az Operában Banket a Gellértben

A beszédszínkép hangossága a hangerőtől függően Tarnóczy 1971

CV 4; 70 -es évek 1971 a fiz. tud. doktora A MTA kutatási hálózatában a Békésy György Akusztikai Kutatólaboratórium 1975 őszén európai viszonylatban is figyelemre méltó új lehetőséggel gazdagodott. Az akusztikai oktatás, kutatás és fejlesztés szolgálatában létrejött az első független hazai intézet korszerű felszereltséggel (süketszoba, zengőszoba). Az alapkutatások mellett a Laboratórium az akusztikai termékek fejlesztését is támogatta (BEAG, ORION, VT.

A Kutatólaboratórium a beszédkutatások mellett alkalmazott kutatásokat is végzett. A Nemzetközileg is méltányolt metrológiai kutatásai az ISO 3744 szabvány családba bekerültek Ezenkívül a zajvédelemben fontos - magyar építőanyag ipar által gyártott - újabb hangelnyelő anyagok vizsgálatait végezte.

A nemzetközi kapcsolatok fontosságának felismerése és ösztönzése Tarnóczy életművének kiemelkedő eleme. Az akusztikusok nemzetközi együttműködésének úttörője volt. 1972 – 82 között az Acustica Europhysics Journal szerkesztő bizottsági tagja, 1956 -90 a Zeitschrift für Phonetik, 1982 - Journal of Low Frequency Sound and Vibration szerkesztő bizottságának tagja. A Nemzetközi Akusztikai Bizottság ICA tagja 1963 -78 között. 1975 -től a FASE vezetőségi tagja, majd 1982 -85 között alelnöke. Az Acoustical Society of America és az Audio Engineering Society honorary tagja, Magyar Fizikai Társaság, Magyar Nyelvtudományi Társaság és több más hazai, külföldi társaság tagjaként számos díj elismerés birtokosa. A kutatás, az iskolateremtés (beszéd, teremakusztika, zenei akusztika, pszichoakusztika), az oktatás, a tudomány szervezés, az ismeretterjesztés, szabályozás számos területén világszerte elismert tudós egyéniség volt (1964 -72 között c. egyetemi docens a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd c. egyetemi tanár). A MTA Akusztikai Bizottság a 7 h ICA elismeréseként a bizottság interdiszciplináris kiterjesztésűvé vált; MTA Akusztikai Komplex Bizottság (1980).

Tudományos tevékenysége jelentős. 133 idegen nyelvű és 290 magyar nyelvű dolgozata jelent meg, 19 könyv és könyvrészlet szerzője, számos könyv szerkesztője, szótárak, lexikonok

Az első magyar szakfolyóirat; a Kép és hangtechnika létrehozásában 1957 -ben, majd a lap rendszeres cikkírójaként támogatásában fontos szerepet vállalt. Élete végén irányítója és szervezője volt az önálló szakfolyóirat; az Akusztikai Szemle létrehozásának és megindításának 1995 -ben. A lap főszerkesztői munkáját 2000 -ig végezte. Ő kezdeményezte és alapította meg az egyesületi Békésy György díjat, melyet az akusztika területén kiemelkedő munkásságú, nemzetközileg elismert és az egyesületért munkálkodó hazai szakemberek számára ösztönzőként vezetett be. A kutatást is korlátozó gazdasági gondok megszorításai 1980 ban elsőnek érték el a kutatási tevékenységében éppen elindult új intézetet. A megszorítások átvészelésére voltak, akik saját helyzetüket a süllyedő léghajó homokzsákjainak kidobálásával próbálták stabilizálni. A 66 éves Tarnóczy professzort nyugdíjazták, az intézetét a MTA Műszerügyi Szolgálathoz szervezték át. A kényszerpálya ellenére Tarnóczy Tamás továbbra is intenzív kapcsolatban maradt a beszédkutatással, valamint gazdag tapasztalatainak könyv alakban való megjelentetésével a szakmával, főleg a zenei akusztikával foglalkozott tovább. Még közel 15 évig tudott dolgozni, tanácsot adni, buzdítani, míg erősödő betegsége körünkből fokozatosan

ÉRTÉKELÉS; ki, mit, mikor, hol, milyen eredménnyel Kutatás, alkalmazás, technikai, humán. köze 6 Békésy Györgynél doktorált fizikus. „univerzális akusztikus”. Legaktívabb időszak 1950 -1981. Itthon, Európa, nemzetközi szervezetek. „Rendszeridegen” megbélyegzés. MTA támogatás, külföldi elismerés. Nyugdíjazás 1967 Széleskörű nemzetközi kapcsolatok é bevonásuk a hazai akusztikába. Publikációk (12 könyv, 1 németül). Oktatás több egyetemen és karon. Szabványosítási bekapcsolódás. Konferencia szervezés(7. ICA. , Budapesti Akusztikai konferenciák /3év). 2014

Számos díj, elismerés birtokosa. A Prágai Egyetem jubileumi emlékérme – 1957, Petzval József díj – 1964, Francia Akusztikai Társaság nagy ezüst érme – 1972, MSZH emlékplaketje – 1972, Békésy György díj – 1977 és 1990, Laureatus Academiae (Akadémiai díj) – 1989, Kempelen Farkas díj – 1991, Eötvös József koszorú – 1993, Pro Silentio díj – 1995, Békésy arany emlékérem – 1999).

Zárszó Előadásom a 100 éve született mesterem, Tarnóczy Tamás professzor tiszteletére és emlékezetére készült, akinek tudományos tevékenysége mellett szakmaszervező, oktató, könyvírói- publikációs – tevékenysége, a hazai akusztika kialakulása, annak a nemzetközi; főleg az európai akusztikai egyesületek körébe való bevonása, a magyar akusztikai hierarchia alapjainak és úttörőinek kiképzéséhez vitathatatlanul utat tört Békésy György életét a kutatásra tette. A háború után éppen ennek minél hatékonyabb folytatása érdekében távozott. Tarnóczy a háború után újjászerveződő szakmai, lehetőségeket kihasználva hazánkban egy új szakterület alapjait fektette le, törekedve, hogy az új világban a magyar akusztikai kutatás, fejlesztés és technológia az európai szintet érje el, beleértve az akadémiai kutatást és több nemzetközileg is elismert ipari kutatóhelyet.