IIIII Elads Hulladkgazdlkodsi tervek rendszere Dr Nagy Gza

II-III. Előadás: Hulladékgazdálkodási tervek rendszere Dr. Nagy Géza MKK Kecskemét, 2009. május 8.

Források Dr. Nagy Géza (szerk. ): Hulladékgazdálkodás c. egyetemi jegyzet, SZE, 2002 Előadások anyagai Dr. Nagy Géza - Torma András - Vagdalt László (szerk. ): A környezeti teljesítmény javítása és értékelése, Universitas-Győr Kht. , Győr, 2006 Borus Adrienn- Dr. Torma András Előadásai, SZE, Győr Környezetmérnök szak A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény A hulladékgazdálkodási tervek rendszere (110/2002. (XII. 12. ) OGY Határozat)

Bevezetés Műszaki, gazdasági fejlődés, urbanizáció → hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége Hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban, anyag- és energiagazdálkodásban Magyarország: 300 -450 kg/fő/év (háztartási és ipari/kereskedelmi hulladék) → nagyrészt lerakásra kerül Fejlett ipari országok: alapanyag, másodnyersanyag, másodlagos energiaforrás Települési hulladékok elhelyezése – legégetőbb problémák egyike n n n A hulladékok előkészítése A hasznos összetevők kinyerése q q n n Enyhíti az elhelyezés gondjait Hasznos nyersanyagok

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem Fenntartható fejlődés (Brundtland-jelentés) n q q „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” – azaz a szükségletek kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik Harmonikus fejlesztés

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei n Megelőzés elve q n n n Már a tervezés szakaszában figyelembe veszi a műszaki beruházások környezeti hatásait Technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével Kerüli a természeti erőforrások használatának ökológiai egyensúlyt károsító hatását

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem Megelőzés lehetőségei: n Technológia útján történő megelőzés (tiszta technológiák alkalmazása) Termékek útján történő megelőzés (életcikluselemzés) q q n Keletkezett hulladék hasznosítása (újrahasználat, újrafeldolgozás) Végleges ártalmatlanítás (rendezett lerakás, termikus ártalmatlanítás) → cél a hulladék-kibocsátás csökkentése q

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem Integrált megközelítés n q A természeti erőforrások valódi társadalmi értékének kiegyenlítése Szennyező fizet elv n q Terhelő, szennyező, károsító tevékenységet folytatók – teljes felelősség a termék teljes életciklusában Regionalizmus n q Adott régió terhelhetőségének figyelembevétele

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Célok: n Egészséges és emberhez méltó környezet kialakítása A levegő, a talaj, a víz és a növény- és állatvilág megvédése A környezeti károk megszüntetése q q q A környezetvédelmi tevékenység kiterjed: n A környezetet szennyező és károsító kibocsátások q n n q q Csökkentésére ill. megakadályozására Hatásaik elemzésére A hatások műszaki eszközökkel/módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem) A bekövetkezett környezetszennyezések, károk felszámolására (szanáló környezetvédelem)

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Emberi tevékenység: szükségletek kielégítésére irányul n q q q Termelés és fogyasztás folyamata (létfenntartásunk alapvető feltétele) Termelési folyamat = nyersanyag + alapanyag + energia + segédanyag + közeg (levegő/víz) Termelés eredménye = termék (lakossági vagy ipari fogyasztás) + melléktermék + maradékanyag (termelési hulladék) → könnyen hulladékká válhat

A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Nem terjed ki a törvény hatálya a) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra, b) a radioaktív hulladékokra c) állati hulladékokra.

Hulladékfajták n A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. § § Veszélyes hulladék (Hgt. 2. számú melléklete) Települési hulladék Folyékony hulladék Semleges (inert) hulladékok

A hulladék fogalma n A direktívák: mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni. n Hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik. n A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, szükséges a birtokos szándékának, ill. szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése.

Hulladékgazdálkodás = a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere • • a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelőberendezések és létesítmények, üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás

A hulladékgazdálkodási tevékenységek n Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy: q q q n az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

Az engedély A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye az engedély. n Minden egyes hulladék-gazdálkodási, kezelési kérdésnél alapvetőnek kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget. n

Hatósági hatáskörök elsőfokú hatóság: környezetvédelmi felügyelőség; főfelügyelőség első fokon jár el: a) b) q ország területén történő átszállítás q hulladék behozatala és kivitele q egész országra területére kiterjedő tevékenység. A települési önkormányzat jegyzője jár el elsőfokon: n q q a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során az elhagyott hulladék egyes kérdései kapcsán.

Felelősség Aki a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az jogi felelősséggel tartozik. n Köteles: q az általa okozott környezetveszélyeztetést, ill. környezetszennyezést megszüntetni, környezetkárosítást abbahagyni; q az általa okozott károkért helytállni; q a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani. Fedezetbiztosítás Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg a veszélyes hulladék kezelője köteles a keletkező, illetve a kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, illetve a veszélyes hulladék ártalmatlanítására fedezetet biztosítani. n Felelősségbiztosítás n. Egyik lehetősége a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása

Állampolgári részvétel Tájékoztatási kötelezettség n n n Hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a lakosság álláspontjának megismerése A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani: q Hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítése előtt q Szelektív hulladékgyűjtést elrendelő döntése meghozatala előtt A hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szóló beszámolókat közzétenni A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés n n a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell (Nemzeti Alaptanterv) lakosság tájékoztatása

Alapfogalmak a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet); b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; e) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója; f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik; g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;

Alapfogalmak j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet); k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számú melléklet); l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység; m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén; o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása; p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

Egyes alanyok kötelezettségei A gyártó kötelezettségei a) b) c) d) e) f) a termék és csomagolás kialakítása; nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag – előnyben részesítés; tájékoztatás; hulladék visszafogadása; gondoskodás a hulladékról; betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele A forgalmazó kötelezettségei a) b) a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni; betét- vagy letétdíjas termék visszavétele

Egyes alanyok kötelezettségei A fogyasztó kötelezettségei a) b) köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni; hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei a) b) c) a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni; a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosító berendezés); vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.

Hulladékgazdálkodási bírság Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) b) c) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A hulladékgazdálkodási bírságot a KTVF szabja ki. Csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.

A települési hulladékok szabályozása Települési és szilárd folyékony hulladékok – kiemelt figyelem (korábban elhanyagolt terület volt) Alapvető kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója a) b) c) köteles gyűjteni az ingatlanán keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot, azt hulladékkezelőnek átadni; a hulladékgyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre maga is beszállíthatja; a veszélyes hulladékot köteles elkülönítetten gyűjteni

A települési önkormányzatok kötelezettségei § az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési szolgáltatást szervez és tart fenn: gyűjtőedényt rendszeresít, a hulladékot rendszeresen elszállítja, ártalmatlanító létesítményt létesít és működtet; § a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása szintén a feladata.

A települési önkormányzatok kötelezettségei A kötelező közszolgáltatás kiterjed: a) b) c) d) a hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására, a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására, a települési hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére, illetve kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító telepek létesítésére és működtetésére is.

A települési önkormányzatok kötelezettségei Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelő végezhet, aki biztosítani tudja a közszolgáltatás azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi maradéktalanul megfelelő ellátást, megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik, b) megfelelő mértékű biztosíték, garancia meglétét igazolja, c) a fenti feltételek megléte mellett a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött a)

A közterület tisztán tartása a) b) a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata (korábban: közegészségügyhöz kapcsolódva); a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg Elhagyott hulladék a) kezelési kötelezettség: hulladék vagy ingatlan tulajdonosa; b) közterületen elhagyott hulladék: települési önkormányzat; c) a környezetvédelmi hatóság kötelezhet

A gazdálkodó szervezetek hulladéka n n A gazdálkodó szervezetet nem a lakossággal azonos feltételek szerint kell elbírálni. Ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről nem megfelelően gondoskodik, akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj § § A fizetendő közszolgáltatási díj = az egységnyi díjtétel x szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának száma; a díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

A hulladékok környezeti hatása n n n n n Abiotikus, biotikus és antropogén hatások Szennyeződés Ártalom Károsítás A természeti erők okozta károk Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása Városodási, városiasodási változások Műszaki-tudományos fejlődés Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység A harmonikus kapcsolat megbomlott

A hulladékok környezeti hatása n n n A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése A levegő szennyeződése Fertőzésveszély A rovarok és rágcsálók elterjedése A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége A hulladék q nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba q zavarokat okozhat q veszélyezteti az embert

Hulladéklerakás n n n Altalaj tulajdonsága Talajvíz elszennyeződése Hulladék vízoldhatósága Szerves anyag adszorpciója Jelentős hatások: q q q Vegyi bomlás (hidrolízis) Biológiai lebomlás Fotolízis Oxidációs Gáz keletkezése

Hulladékok csoportosítása n n n Eredet szerint q települési (kommunális) és q termelési (ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket), q ezen belül: veszélyes és nem veszélyes Halmazállapot alapján q szilárd q folyékony q iszapszerű q pasztaszerű q gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag Környezeti hatás szerint q környezetre veszélyes q környezetre nem veszélyes

Települési hulladékok n a közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkező, túlnyomórészt a háztartásokban keletkező hulladékok n ezek a hulladékok: q q elosztási vagy fogyasztási tevékenységből származnak (háztartási, közterületi, . . . ) összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól erősen függ

Települési hulladékok Fizikai jellemzők n mennyiség, térfogatsúly: q q q a gyűjtés, szállítás gazdaságos tervezése, a lerakóhelyek, égetőművek tervezése, méretezése ált. súly (kg vagy t) és térfogat (m 3) egy évre vonatkoztatva, továbbá: kg/lakos/év, m 3/lakos/év hulladékképződés – növekvő tendencia fogyasztási szokások „modernizációja” és köztisztasági elltások növekedése mennyiség évszakonkénti ingadozása tömege alig növekszik, térfogata viszont rohamosan nő

Települési hulladékok n összetétel, minőség (hulladékanalízis): q q q nedvességtartalom (ártalmatlanítási módszer megválasztása, értéke évszakonként változik) éghető anyag (szervesanyag-) tartalom (komposztálhatóság, éghetőség) hamutartalom, fűtőérték (eléghetőség legjellemzőbb mutatója) méret szerinti osztályozás (ártalmatlanítási eljárások technológiájának kidolgozása) mechanikai összetétel (ártalmatlanítási/hasznosítási eljárások) szétválasztásra kerülő anyagjellemzők: n n szervetlen összetevők (vas, fém, üveg, porcelán, stb. ) szerves összetevők (műanyag, gumi, textília, papír, stb. )

Korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése Régi lerakók rekultiválása

Az elhelyezés fogalma, a lerakóhellyel szemben támasztott követelmények n A hulladékok elhelyezése q n Rendezett lerakás q q q n az adott környezetvédelmi-közegészségügyi feltételrendszer betartásával, előre megszabott technológiai rendben, talajon, vagy talajban létesített természetes vagy mesterséges üregben Rendezett biztonságos lerakás q n a jelen gazdasági–technológiai viszonyok között tovább nem hasznosítható anyagokat talajon vagy talajban tároljuk. veszélyes hulladékok elhelyezése esetén (lényegesen szigorúbb környezetvédelmi feltételrendszer). Két módszer q q a talajon, talajban és mélyrétegben történő elhelyezés.

A lerakóhely elhelyezkedése, a lerakás körülményei n n n n a terület nagysága és befogadóképessége, bővítési lehetőségei, megközelíthetőségi lehetőség, az infrastrukturális létesítményekhez viszonyított helyzet, a környezetbe illeszthetőség, a lerakás előtti anyag-előkészítés, települési hulladék esetében másodnyersanyag vagy komposztálható frakció válogatása, veszélyes hulladék esetében nedvességtartalom csökkentése, esetleges csomagolás, mely lényegesen javítja a tárolás biztonságát.

Környezetvédelmi követelmények n n n n a terület ökológiai adottságai a levegőtisztaság-védelmi, a vízvédelmi, a termőföld-védelmi, a földvédelmi, a természetvédelmi, a tájvédelmi követelmények, az erdő és fásítás rendeltetésszerű használatának követelménye, a közegészségügyi előírások, az ásványvagyon-védelmi előírások, a területfejlesztési szempontok, a településrendezési terv önkormányzati rendelkezései, az OTEK általános érvényű előírásait.

Az EU követelményei n n n COM (97) 0105 Final-Syn 97/005 sz. előírás, három lerakóhelytípus q veszélyes hulladékok lerakóhelyei, q nem veszélyes (települési) hulladékok lerakóhelyei, q inert hulladékok (építési törmelék stb. ) lerakóhelyei. a lerakóhelyre kerülő, biológiailag bontható települési hulladékok összes mennyisége (országos viszonylatban) nem haladhatja meg a következő célszámokat: q 2002. évben a lerakóhelyre kerülő biológiailag lebontható hulladék q 2002. évben az 1993. évben kel. összes mennyiség 75%-át q 2005. évben az 1993. évi összes mennyiség 50%-át q 2010. évben az 1993. évi összes mennyiség 25%-át célkitűzés: q q kell a lerakással ártalmatlanított szerves hulladékok mennyiségét hasznosítási technológiák arányának növelésével.