Egyeslt Kirlysg nyugateurpai fnyes elklnls dr Jeney Lszl

Egyesült Királyság: nyugat-európai „fényes elkülönülés” dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Az Egyesült Királyság fekvése 2

Területi gyarapodás, névváltozatok n Angol fennhatóság kiterjesztése – XIII. sz. : Wales (bekebelezés: 1536) – 1707: Skócia – 1801: Írország n Névváltozatok – Anglia: Fő- (vagy Angol-) sziget középső és D-i része – Nagy-Britannia: Anglia + Wales + Skócia – Egyesült Királyság (NBr és Észak-Írország Egyesült Királyság)

Földrajzi fekvés előnye korszakonként eltérő n Ókor, középkor nagy része: elmaradott peremvidék – London római alapítású – Római kolóniák, castrum elv coln, caster, chester végződésú településnevek – VIII–IX. sz. : első feudális városi kezdemények kereskedelmi funkcióval: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) n n Késő középkor: flandriai és hanza kereskedelem kedvezőbb (pl. York) Nagy földrajzi felfedezések Eu gazd -i súlypontja: Atlanti part

Egyesült Királyság: nyugat-európai „splendid isolation” n Világtengerre nyitott szigetország – – – – Elkülönülés a „Kontinenstől” „Splendid isolation” (=„fényes elkülönülés”): hadászati védettség „Balance of power”: német és francia hatalmi egyensúlypolitika Tengerparti fekvés (max 120 km a tengerpart) Fjordok, tölcsértorkolatok Hatalmas gyarmatbirodalom Hosszú hegemónia a tengeri kereskedelemben

Az Egyesült Királyság főbb társadalomföldrajzi jellemzői 6

Népességszám növekedése lelassult n n n 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Ma 60 mió fő Alacsony term. szap. – Szül ráta 11, 7‰ – Halálozási ráta 10, 3‰ n Jelentős kivándorlás (350 ezer fő/év) – XIX. sz. közepe, XX. sz. eleje: üldözöttek, szegények – 1970 -es évektől: kvalifikált munkaerő („brain drain”)

Népesség földrajzi megoszlása és összetétele n Országrészek – Anglia 84, 7%, Skócia 8, 5%, Wales 5%, ÉÍro 2, 8% n Nemzetiségek – Angolok 80%, skótok 10%, írek 4%, walesi-ek 2%, külföldiek 4% (de ≈ 100% angolul beszél) n 2, 5 mó külföldi – 80% Angliába (ebből 40% Londonba) – Hagyományosan főleg Brit Nemzetközösségből (India, Pakisztán, Antillák), ma már inkább Kelet-Közép. Európából (nem korlátozták a személyek áramlását a keleti bővítés után)

Korai foglalkoztatáscsere n XVIII. sz. : Anglia: ipari forradalom bölcsője – Agglomerálódás diffúziója Eu-ban: ÉNy DK – XIX. sz. eleje: mg-i < ipari keresők aránya – XIX. sz. közepe: mg. 20% alatt, XX. sz. közepe: ipar 30 % n n Ma: 1, 4% mg, 19, 8% ipar, 78, 8% szolg. Keresőképesek 4, 7%-a munkanélküli (1980 -as évek: 3 X)

Nagy-Britannia vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében n Élen jár a városodottságban 1840 1929 – Első ország, ahol városlakók aránya >50% – Eleinte faluból, közeli nagyvárosba, Londonba – XX. sz. eleje: városok és iparvidékek között n London – – 1700 -as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800 -as évek: 2 mió felett 1850– 1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma

Az agglomerálódás árnyai n Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés nem kívánt negatív mellékhatások – – – Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832 -ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat – Bűnözés – XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra 1. 2. Élen jár az új városrendezési és -építészeti törvényekben, szabályokban Modern kor városépítészetének reakciója – Modern stílus: sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület 3. Új városok létrehozása – Városfejlesztés által „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére (pl. London körül Hatfield, Milton Keynes) – Robert Owen – New Lanark – Ebenezer Howard (1848– 1928) – kertváros mozgalom, 1885. : Garden Cities and Town Planning Association, 1898. : „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

Korai természetes szuburbanizáció n n Már az 1940 -es évektől megindul a népesség kiköltözése a nagyvárosokból 1950 -es évek szinte a Brit-szigeteken nem nő a nagyvárosok népessége Európában Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A reurbanizáció szülőhazája n 1980 -as évek, Margaret Thatcher: neoliberális állam nagyvárosi közszféra felismeri, hogy nem számíthat az államra saját forrásokat kell föllelni, amelyek vidéken hiányoznak 1. Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek 2. Humántőke lehetőségei n Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) – Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) – XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése – Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése n Public–private partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (Urban Development Corporations)

1980 -as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London (Dokk-negyed: Canary Wharf) Később más városok is (pl. Birmingham)

Központi városok újranépesedésének emberi oldala n 1980 -as évek közepétől: „Vissza a városba” folyamat zajlik – Nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll – A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be n n „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” – Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg – Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) n Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása is – Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben