Bevezet Avagy amirt a Mezgazdasgi jrmvek ok tvesztiben

Bevezető Avagy, amiért a „Mezőgazdasági járművek § - ok útvesztőiben” című összeállítás készült. A jelenlegi szabályozás gyakorlati alkalmazásának nehézségei miatt: Mik okozzák ezeket a nehézségeket? v A jogszabályok terjedelme, v A jogszabályok gyakori változásai, a változások nem megfelelő követése, v A jogszabályok hibás, ellentmondásos, nem egyértelmű megfogalmazásai, v Stb.

(1. ) Alkalmazandó jogszabályok (1. 1. ) (1. 2. )

(1. 1. ) Európai Uniós jogszabályok

(1. 2. ) Nemzeti (magyarországi) jogszabályok 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 30/1988. (IV. 21) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 1/1975. (II. 5. ) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 7/2011. (III. 8. ) NFM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról 75/2005. (IX. 29. ) GKM–Kv. VM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról 326/2011. (XII. 28. ) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

(2. ) A jogszabályokban előforduló hiányosságok, vélelmezhető és/vagy valós következményei: (2. 1. ) Elírási, fordítási hibák. (2. 2. ) Nyelvtani hibák, értelmezések. (2. 3. ) A fogalmak nem következetes használatából, eredő eltérő értelmezések. (2. 4. ) Többféleképpen értelmezhető, egymással ellentétes megfogalmazások. (2. 5. ) Az európai uniós és a nemzeti jogszabályok kapcsolata, összhangja és követése.

(2. 1. ) Elírási, fordítási hibák. ELSŐ CSOPORT könnyen felismerhetők és alkalmazásuk korrigálható. MÁSODIK CSOPORT azonnal nem ismerhetők fel, csak alkalmazásuk során vesszük észre. HARMADIK CSOPORT elsőnek elírási hibáknak tűnnek, de más hiba kategóriákba is tartózhatnak

ELSŐ CSOPORT (2. 1. 1. ) (MR) rendelet 2. § két (21) sorszámú bekezdést tartalmaz: „(21) E rendelet alkalmazásában alternatív üzemanyagok: ”… „(21) E rendelet alkalmazásában a „ 112 -es hívószámú fedélzeti e-segélyhívó rendszer”

ELSŐ CSOPORT (2. 1. 2. ) EU) 2015/208 rendelet XXI. mellékletének „ 2. 2. Bármely S kategóriájú jármű megengedett legnagyobb méretei az alábbiak: 2. 2. 1. hosszúság: 12 m. 2. 2. 2. szélesség: 3 m (figyelmen kívül hagyva a gumiabroncs oldalfalának kidomborodását a talajjal való érintkezési ponton); 2. 3. Az S kategóriájú járművek megengedett legnagyobb méretei az alábbiak: 2. 3. 1. hosszúság: 12 m; 2. 3. 2. szélesség: 2, 55 m (figyelmen kívül hagyva a gumiabroncs oldalfalának kidomborodását a talajjal való érintkezési ponton). ”

ELSŐ CSOPORT (2. 1. 3. ) Magyar nyelvű változat 6. 18. Oldalsó méretjelző lámpák (91. számú ENSZ-EGBelőírás, az I. mellékletben leírtak szerint) Angol nyelvű változat 6. 18. Side marker lamps (UNECE Regulation No 91, as referenced in Annex I) Német nyelvű változat 6. 18. Seitenmarkierungsleuchten (UNECE-Regelung Nr. 91, wie in Anhang I aufgeführt) 6. 18. 1. Presence: Mandatory on tractors the length of which exceeds 4, 6 m. Mandatory on trailers of categories R 3 and R 4 the length of which exceeds 4, 6 m. Optional on all other vehicles. 6. 18. 1. Vorhandensein: Vorgeschrieben bei Zugmaschinen, die länger als 4, 6 m sind. Vorgeschrieben bei Anhängern der Kategorien R 3 und R 4, die länger als 4, 6 m sind. Fakultativ bei allen anderen Fahrzeugen. 6. 18. 1. Jelenlét: minden 4, 6 m-t meghaladó hosszúságú traktoron kötelező. A 4, 6 m-t meg nem haladó hosszúságú, R 3 vagy R 4 kategóriájú pótkocsik esetében szintén kötelező. Minden más jármű esetében választható. Megjegyzés: A magyar nyelvű változatban a piros betűvel kiemelt szöveg helyesen: „helyzetjelző” „A 4, 6 m-t meghaladó hosszúságú”!

ELSŐ CSOPORT (2. 1. 3. ) Magyar nyelvű változat 6. 18. Oldalsó méretjelző lámpák (91. számú ENSZ-EGBelőírás, az I. mellékletben leírtak szerint) 6. 18. 1. Jelenlét: minden 4, 6 m-t meghaladó hosszúságú traktoron kötelező. A 4, 6 m-t meg nem haladó hosszúságú, R 3 vagy R 4 kategóriájú pótkocsik esetében szintén kötelező. Minden más jármű esetében választható. Angol nyelvű változat magyar fordítása 6. 18. Oldalsó jelző lámpák (az UNECE 91. számú előírás, az I. mellékletben hivatkozottak szerint) 6. 18. 1. Jelenlét: Kötelező olyan traktorokon, amelyek hossza meghaladja a 4, 6 m-t. Kötelező az R 3 és R 4 kategóriájú pótkocsiknál, amelyek hossza meghaladja a 4, 6 m-t. Opcionális minden más járművön. Német nyelvű változat magyar fordítása 6. 18. Oldalsó helyzetjelző lámpák (az ENSZ-EGB 91. számú előírás az I. mellékletben felsoroltak szerint) 6. 18. 1. Jelenlét: 4, 6 m-nél hosszabb traktorokon kötelező. A 4, 6 méternél hosszabb R 3 és R 4 pótkocsik esetében kötelező. Opcionális minden más járművön. .

MÁSODIK CSOPORT (2. 1. 4. ) (EU) 2015/208 rendelet XII. melléklet 6. 20. Kanyarodási lámpa (119. számú ENSZ – EGB - előírás, az I. mellékletben leírtak szerint) 6. 20. 1. Jelenlét: traktorokon választható. Az R és S kategóriájú járműveken kötelező Magyar nyelvű változat 6. 20. | Kanyarodási lámpa (119. számú ENSZ - EGB- előírás, az I. mellékletben leírtak szerint) | 6. 20. 1. | Jelenlét: traktorokon választható. Az R és S kategóriájú járműveken kötelező. | Angol nyelvű változat Német nyelvű változat 6. 20. | Abbiegescheinwerfer 6. 20. | Cornering lamp (UNECE-Regelung (UNECE Regulation Nr. 119, wie in Anhang No 119, as referenced I aufgeführt) | 6. 20. 1. | in Annex I) | 6. 20. 1. | Vorhandensein: an Presence: Optional on Zugmaschinen tractors. Prohibited on fakultativ. Nicht vehicles of categories zulässig an R and S. Fahrzeugen der Klassen R und S. Megjegyzés: A magyar nyelvű változatban a piros betűvel kiemelt szöveg helyesen: „Az R és S kategóriájú járműveken nem megengedett (tilos). ”

(2. 2. ) „Nyelvtani hibák”, HARMADIK CSOPORT 2. 2. 3. gépkocsik és a pótkocsik Melyik a helyes! HARMADIK CSOPORT gépkocsik és a pótkocsijaik

2. 2. 3. Az 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM (ER) rendelet 2. § (9) bekezdése a következőket tartalmazza (9)34 A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak: a) , , M 1 járműkategória'': személygépkocsik, b) , , M 2 járműkategória'': legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok, c)35 „M 3 járműkategória”: több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok és trolibuszok, d) , , N 1 járműkategória'': legfeljebb 3, 5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók, e) , , N 2 járműkategória'': több, mint 3, 5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók, f) , , N 3 járműkategória'': több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók, g) , , O 1 járműkategória'': legfeljebb 0, 75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik, h) , , O 2 járműkategória'': több, mint 0, 75 t, de legfeljebb 3, 5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve), i) , , O 3 járműkategória'': több, mint 3, 5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve), j) , , O 4 járműkategória'': több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.

2. 2. 3. A 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM (MR) rendelet 120. § 3. pontja a következőket tartalmazza „ 120. § 187 Ez a rendelet 3. a gépkocsik és pótkocsik tüzelőanyag-tartályaira, valamint hátsó aláfutásgátlóira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20 -i 70/221/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 79/490/EGK, 97/19/EK és 2006/20/EK bizottsági, 2000/8/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2006/96/EK tanácsi irányelveknek; …… való megfelelést szolgálja.

(2. 3. ) A fogalmak nem következetes használatából, eredő eltérő értelmezések. Milyen gond lehet a jogszabályokban szereplő fogalmakkal, azok használatával és értelmezésével? Többféle gond is akad, akadhat a fogalmak használata során, néhány a legtöbbször előforduló gondok közül: a) A jogszabályok hivatkozásokat, utalásokat tartalmaznak más jogszabályokban meghatározott fogalmak eltérő és kiegészítő használatára. b) A jogszabályokban használt azonos fogalmak, kifejezések jelentése több esetben nem egyformán van meghatározva, megfogalmazva. c) Az egyes jogszabályok azonos fogalmak, kifejezések (szavak) alatt, más jelentést határoznak meg, más értelmezést adnak a fogalomnak, kifejezésnek. d) Az Európai Uniós és a nemzeti (hazai) jogszabályokban használt, illetve az Uniós jogszabályokból a nemzeti jogszabályokba átvett, átültetett fogalmak, kifejezések nem azonos jelentéssel és/vagy kifejezéssel (szóval, szavakkal) bíró használata.

2. 3. 1. Utalások az egyes jogszabályokban meghatározott fogalmak eltérő és kiegészítő alkalmazására Az előző felsorolásból már ki is derül egy a gondok közül, például az, hogyan értelmezzük az ER 2. § (8) bekezdésében foglaltakat: „(8)26 A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra – az a)–j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5. ) KPM–BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. ” Mit értsünk azon, hogy eltérésekkel illetőleg kiegészítésekkel?

(2. 3. 2. ) Az azonos fogalmak meghatározása különböző jogszabályokban Az ER szerint Az MR szerint A jármű fogalma A KRESZ szerint „A jogszabályokban használt azonos fogalmak, kifejezések jelentése több esetben nem egyformán van meghatározva, megfogalmazva. ” a) Jármű: 389 közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek. 1. § (1)1 A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. ” A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják. ” 2. § (1)4 A rendelet alkalmazásában jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra – a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5. ) KPM– BM együttes rendeletben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER) meghatározottakat kell alkalmazni. A járművek egyes kategóriáit a rendelet Függelékei határozzák meg.

2. 3. 3. Az egyes jogszabályokban azonos fogalmak, kifejezések (szavak), más-más jelentést határoznak meg 1/1975 (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ 1. sz. függelék II. pont) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi. n) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi. 7/2011. (III. 8. ) NFM rendelet 1. § Ezt a rendeletet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel (a továbbiakban együtt: vontató) vontatott pótkocsival, 40 km/órát meg nem haladó sebességgel történő közúti szállítására, a szállításoknál használt szállítóegységre és annak személyzetére kell alkalmazni. 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelete [MR 3. § (18) bekezdés] A rendelet alkalmazásában mezőgazdasági pótkocsi a mezőgazdasági vontató vagy traktor által vontatott pótkocsi, továbbá a lassú jármű által vontatott olyan pótkocsi, amellyel rendszeresen mezőgazdasági termények szállítását végzik.

2. 3. 5. A járműfajta, járműtípus és a járműkategória fogalmai és azok kapcsolata A járműfajta, , járműtípus és a járműkategória fogalmak és kifejezések, azok kapcsolatának, összefüggéseinek értelmezése és alkalmazása, egyik legérzékenyebb része az Európai Uniós és a nemzeti szabályozásnak a mezőgazdasági járművek területén. Először is tekintsük meg, hogy a címben szereplő fogalmakat az egyes jogszabályok hogyan határozzák meg:

2. 3. 5. 1. A járműfajta fogalmának meghatározása Mivel a járműfajtának, mint fogalomnak a jogszabályokban nincs meghatározva a jelentése, csak a jogszabályok egyéb előírásainak ismeretében következhetjük ki, hogy a járműfajták alatt, az 1/1975. (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak című pontjának alpontjaiban meghatározott járműveket kell érteni. Az előző mondatban meghatározottakat támasztja alá az 1988. évi I. törvény Tv. 47. § 2. pontja is: „ 2. közúti jármű: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban 517 (KRESZ) foglaltak az irányadók; ”

2. 3. 5. 2. A járműtípus fogalmának meghatározása Az ER 2. § (7) bekezdése szerint: „A rendelet alkalmazásában „járműtípus'': az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. Egy járműtípus különböző jármű-változatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat. ” A járműtípus fogalma a 167/2013/EU rendelet 3. cikk 48. pontja szerint a következő: „járműtípus”: olyan járművek csoportja, ideértve az azonos kategóriába tartozó változatokat és kiviteleket is, amelyek legalább a következő alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól: — kategória, — gyártó, — a gyártó által megadott típusmegnevezés, — alapvető szerkezeti és tervezési jellemzők, — gerincalváz/hossztartóval felszerelt alváz/csuklós alváz (nyilvánvaló és alapvető különbségek), — T kategória esetében: tengelyek (száma) vagy a C kategória esetében: tengelyek/lánctalpak (száma),

2. 3. 5. 3. A járműkategória fogalma A „C” függelék 2. cikk e) pontja a járműkategória fogalmát a következően határozza meg: „ járműkategória”: azoknak a járműveknek az összessége, amelyek azonos tervezési jellemzőkkel rendelkeznek, A járműkategóriák részletes meghatározását két helyen találjuk meg: • Az ER C” függelék C/2 mellékletének „A” fejezetében: a mezőgazdasági járművek „T” (traktorok), „R” (mezőgazdasági pótkocsik) és az „S” (cserélhető vontatott berendezések). • A 167/2013/EU rendelet 4. cikk 1. -17. pontjaiban.

2. 3. 5. 3. A járműkategória fogalma A két jogszabályban meghatározottak leglényegesebb eltérései: Jármű kategória „T”és „C” „R” és „S” ER „C” függelék C/2 melléklet A fejezet 167/2013/EU rendelet 4. cikk A járműkategóriába négy alkategória van: T(C) 1; T(C )2; T(C) 3; T(C) 4. kategóriák mindegyike a végén – tervezési sebessége szerint – kiegészül az „a” vagy „b” indexszel: „a” tervezési sebessége ≤ 40 km/h „b” tervezési sebessége > 40 km/h A tervezési sebességet jelölő „a” vagy „b” index a fő kategória (R. S) és az alkategória (1, 2…) jelölés közé kerül: alkategória (1, 2…) jelölés végére kerül: Példák: R 3 a; R 4 b és/vagy S 1 a; S 2 b Ra 3; Rb 4 és/vagy Sa 1; Sb 2 A járműkategóriába öt alkategória van: T(C) 1; T(C) 2; T(C) 3; T(C) 4; és T(C) 5. A T(C) 1 - T(C) 4 kategóriák tervezési sebessége ≤ 40 km/h a T(C) 5 kategória tervezési sebessége > 40 km/h

2. 3. 5. 4. A járműfajta, járműtípus és járműkategória jogszabályokban való szerepük, és egymáshoz való kapcsolatuk vizsgálata Példák a három fogalomnak (járműfajta, járműtípus, járműkategória) a jogszabályokban való használatára, 2. 3. 5. 4. 1. Az első példa: ER 4. § (6) és az ER 4/B § (1) bekezdései: „Az e rendelet Függelékeinek hatálya alá nem tartozó járműtípusra kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a típusbizonyítvány jogosítottja részére három év, a sorozat- és egyedi forgalomba helyezési engedély időbeli hatálya a kérelmező részére egy év. ” „A járművek típusvizsgálatára – az Európai Közösség jogszabályaival összhangban – a Függelékekben meghatározottak alkalmazandóak. A Függelékek hatálya alá nem tartozó járműtípus esetében a típusvizsgálat az MR - ben a járműkategóriához meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki. ”

2. 3. 5. 4. 2. A második példa Az ER 11. § (3) bekezdése szerint: „Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított b)129 a motorkerékpárnál, a T 1 b, T 2 b, T 3 b, T 4 b és T 5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontatónál, a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsinál, a „méhesházas” különleges felépítményű gépkocsinál és ilyen felépítményű pótkocsinál, továbbá a motorkerékpár, a személygépkocsi és a T 5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsijánál ba) új jármű esetében négy évben, e)130 „OT” betűjelű különleges rendszámmal üzemeltetett muzeális jellegű jármű, valamint a T 1, T 1 a, T 2 a, T 3 a, T 4 és T 4 a járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató és a kizárólag e járműkategóriákba tartozó mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatható pótkocsi esetében öt évben, kell meghatározni.

2. 3. 5. 4. 3. A harmadik példa Az ER 3. § (2) bekezdésének 2. mondata, és az 5. számú mellékletének 2. 4. pontja szerint: „A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban. ” „ 2. 4. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során: 2. 4. 1. a kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a rendelet 3. § (2) bekezdés rendelkezése alapján meghatározott járműfajta besorolást, ” A Járműfajta feltüntetése a műszaki adatlapon az ER 1. számú melléklet, II. műszaki adatlap J pont szerint: „(J) Jármű kategória: Járműfajta:

2. 4. Többféleképpen értelmezhető, egymással ellentétes megfogalmazások. 2. 4. 1. Az 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM (ER) rendelet 4. § (11) bekezdése a következőket tartalmazza: (11)59 Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott „EK típusjóváhagyó okmány” alapján a közlekedési hatóság a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére – típusvizsgálat nélkül – típusbizonyítványt ad ki. A típusbizonyítványban továbbá a „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, valamint a „Műszaki Adatlap”-on alkalmazott „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza. Az előző bekezdésben két dolog is hibádzani látszik: a) „Megfelelőségi tanúsítvány”-on, kifejezésen mit kell érteni? Mert ha azt, amit előszeretettel csak „C. O. C. ” – nek neveznek, akkor, az helyesen „Megfelelőségi nyilatkozat”. b) „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza. ” Kérdés: mivel a szóban forgó bekezdésben járműtípus szerepel, biztos, hogy minden járműtípusra vonatkozó „EK típusjóváhagyás-szám” számozási rendszerét az A. Függelék A/7. melléklete tartalmazza? A T, R, és az S kategóriába tartozó járműtípusokét is?

2. 4. 4. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű és a traktor kapcsolata a jogszabályokban Hasonlítsuk össze a különböző jogszabályok által meghatározott fogalmakat. Kezdjük a mezőgazdasági vontatóval. 1/1975 (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ 1. sz. függelék II. pont) 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (ER) 1991. évi LXXXII. törvény 18. § Az 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet, bár nem tartalmaz a mezőgazdasági vontatóra l)395 Mezőgazdasági vontató: vonatkozó fogalom meghatározást, de az kerekes vagy lánctalpas kialakítású, 16. mezőgazdasági vontató: alábbi előírásaival tulajdonképpen kiegészíti legalább két tengellyel rendelkező, mezőgazdasági munka végzésére az 1/1975 (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet pótkocsi vontatására és/vagy készült, de pótkocsi vontatására is által meghatározott mezőgazdasági vontató mezőgazdasági, erdészeti feladatú alkalmas, rakfelület nélküli olyan fogalmát: berendezések, gépek vontatására, jármű, amelyet beépített erőgép hordozására, tolására, működtetésére (2)331 A közlekedési hatóság kérelemre hajt, és sík úton önerejéből 25 alkalmas, 25 km/óra sebességnél mezőgazdasági vontatónak minősítheti az km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, olyan lassú járművet, amely a mezőgazdasági haladni képes mely teher- és személyszállításra is vontatóra meghatározott műszaki feltételeknek alkalmas lehet. megfelel. (ER 29. §)

2. 4. 4. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű és a traktor kapcsolata a jogszabályokban Folytassuk a lassújárművel 1/1975 (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ 1. sz. függelék II. pont) 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (ER) 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 26. 125 lassú jármű és a lassú 16. § jármű pótkocsija: a közúti d)239 65 k. W (88, 4 LE) motorteljesítményt és 6000 kg közlekedési igazgatási feladatokról, megengedett legnagyobb össztömeget meg nem a közúti közlekedési okmányok haladó mezőgazdasági vontató átalakítása során lassú Lassú jármű: olyan jármű, kiadásáról és visszavonásáról jármű keletkezik, amelyet beépített erőgép szóló kormányrendelet alapján 29. § (1)330 A közlekedési hatóság kérelemre lassú hajt és sík úton önerejéből speciális rendszámtáblával – fehér járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes 25 km/óra sebességnél alapon (3– 3) piros betű- és önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel gyorsabban haladni nem számjellel, Y kezdő betűjellel – és haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. képes igazolólappal ellátott jármű, amely Ebben az esetben a járműtípus megengedett a sík úton önerejéből (vagy legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg vontatója által) 25 km/óra a forgalomba helyezési engedélyben – legfeljebb 25 sebességnél gyorsabban haladni km/h értékben – meg kell határozni. nem képes,

2. 4. 4. Mezőgazdasági vontató, lassú jármű és a traktor kapcsolata a jogszabályokban Fejezzük be a traktorral 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (ER) „traktor”: a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom. [ER 2. § (8) bek. a) pont] j)„traktor”: olyan gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti traktor, amelynek legalább két tengelye van, legnagyobb tervezési sebessége legalább 6 km/óra, fő funkciója pedig a vonóerejének felhasználása, s kifejezetten arra tervezték, hogy bizonyos, mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok elvégzésére tervezett cserélhető berendezéseket vontasson, toljon, szállítson és működtessen, illetve, hogy mezőgazdasági és erdészeti pótkocsikat vontasson, a mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok keretében teherszállításra is átalakítható, és/vagy utasülésekkel szerelhető fel, (ER „C” függelék 2. cikk j) pont] 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (ER 167/2013/EU rendelet 3. cikk 8. pont „Traktor”: olyan fúvott gumiabronccsal rendelkező mezőgazdasági vontató, lassú jármű, illetve kivételesen egyéb jármű (gépkocsi, munkagép), amelyet beépített erőgép hajt, tervezési sebessége legalább 6 km/óra és legfeljebb 40 km/óra, legalább két tengelye van és rendeltetése szerint mezőgazdasági (erdőgazdasági) munkavégzésre szolgáló pótkocsit, gépet vagy egyéb eszközt vontat, illetve - adott esetben - alkalmas arra is, hogy ezeket tolja, szállítsa vagy meghajtsa. (MR ”C”függelék 1. 1. pont) „traktor”: olyan gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti jármű, amelynek legalább két tengelye van, legnagyobb tervezési sebessége legalább 6 km/h, fő funkciója pedig vonóerejének felhasználása, és kifejezetten arra tervezték, hogy bizonyos, mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok elvégzésére tervezett cserélhető berendezéseket vontasson, toljon, szállítson és működtessen, illetve mezőgazdasági és erdészeti pótkocsikat vagy tartozékokat vontasson; a traktor mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok keretében teherszállításra is átalakítható, és/vagy egy vagy több utasüléssel felszerelhető

2. 5. Az európai uniós és a nemzeti jogszabályok kapcsolata, összhangja és követése Látszólag az európai uniós rendelet fogalma értelmében: „A rendelet, amelyet a Tanács a Parlamenttel közösen vagy a Bizottság egyedül fogad el, általános hatályú és minden elemében kötelező jogi aktus. A rendelet mindenkihez szól. Közvetlenül alkalmazandó, azaz a nemzeti törvényekhez hasonlóan valamennyi tagállamban azonnal alkalmazandó jogot teremt, amihez a nemzeti hatóságok részéről semmilyen lépésre nincs szükség. ” Természetesen a gyakorlatban a nemzeti hatóságok részéről szükség volt lépéseket tenni, hogy a jogalkalmazók megismerjék, és (közvetlenül is) alkalmazni tudják az európai uniós rendeletekben foglaltakat. A lépések tagállamokként más-más formában valósultak meg.

2. 5. 1. A vonatkozó európai uniós és a nemzeti jogszabályok kapcsolata Nézzük meg most, három hazai (nemzeti) jogszabály: 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (ER), 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (MR) 75/2005. (IX. 29. ) GKM–Kv. VM együttes rendelet és a vonatkozó európai uniós jogszabályok kapcsolatának történetét.

2. 5. 1. 1. 5/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (ER) kapcsolata az európai uniós jogszabályokkal A rendelet 1990. július hó 1. napján lépett hatályba. A C. függeléket és mellékleteit a 11/2000. (V. 24. ) KHVM rendelet 11. §-a iktatta be. Az akkori „C”függelék a 74/150/EGK európai uniós irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmazott. A 74/150/EGK európai uniós irányelvet 2003/37/EK irányelv hatályon kívül helyezte Szövegét újonnan a 144/2004. (XII. 29. ) GKM rendelet 3. § (2) bekezdése állapította meg, mely azonos szabályozást tartalmazott a 74/150/EGK irányelvet is hatályon kívül helyező 2003/37/EK irányelvben foglaltakkal. Az ER – be a 167/2013/EU rendelettel kapcsolatos módosításokat a 26/2016 (VII. 22. ) NFM rendelet iktatta be. Az ER – be az (EU) 2016/1628 rendelettel kapcsolatos módosításokat a 36/2019. (IX. 20. ) ITM rendelet iktatta be.

2. 5. 1. 2. 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet (MR) kapcsolata az európai uniós jogszabályokkal A rendelet 1990. július hó 1. napján lépett hatályba. A C. Függeléket a 12/2000. (V. 24. ) KHVM rendelet 17. §-a iktatta be. Az akkori „C”függelék 23 melléklete a következő 23 európai uniós irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmazta: Az MR – be a 167/2013/EU rendelettel kapcsolatos módosításokat a 27/2016 (VII. 22. ) NFM rendelet iktatta be. Az MR – be az (EU) 2016/1628 rendelettel kapcsolatos módosításokat a 36/2019. (IX. 20. ) ITM rendelet iktatta be.

2. 5. 1. 3. 75/2005. (IX. 29. ) GKM–Kv. VM együttes rendelet kapcsolata az európai uniós jogszabályokkal A rendelet 2005. október hó 07. napján lépett hatályba. Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a)33 a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16 -i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. A rendelet legutóbbi szövege, a 76/2013. (XII. 19. ) NFM rendelettel módosított szöveg. A nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről szóló (EU) 2016/1628 számú 2016. október 06. -án hatályba lépő rendelete hatályon kívül helyezte a 97/68/EK irányelvet. Ennek megfelelően a 75/2005. (IX. 29. ) GKM–Kv. VM együttes rendeletet a 36/2019. (IX. 20. ) ITM rendelet 20. § - a hatályon kívül helyezte.

(3. ) Példák, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásánál felmerült problémákra és eltérő értelmezésekre (megtörtént esetek feldolgozás alapján) A jelen fejezetben több olyan példát mutatok, mutatunk be, amelyekkel a mezőgazdasági járművek (gépek) gyártói, forgalmazói és nem utolsósorban az üzemeltetői, a jogszabályok értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatosan már szembesültek illetve szembesülhetnek. Olyan példákat választottam, választottunk, amelyek a gyakorlati életben egy vagy több eset, esemény kapcsán már előfordultak.

(3. 1. ) Pótkocsi vagy munkagép? A mezőgazdasági gépek közül vannak olyan gépek, amelyek esetében vita tárgyát képezi, hogy a közúti közlekedésben való részvétel esetén pótkocsinak vagy vontatott munkagépnek minősülnek. Ilyen gépek láthatók a képeken is. Hogyan lehetne eldönteni a kérdést? Mit kell figyelembe venni a döntéskor? Lehet-e jó döntést hozni? Gösszes > 3 Gsaját Gösszes < 3 Gsaját

(3. 2. ) Fel kell-e szerelni hátsó aláfutás gátlóval a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsiját? A 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet szerint: „ 120. § 187 Ez a rendelet 3. a gépkocsik és pótkocsik tüzelőanyag-tartályaira, valamint hátsó aláfutásgátlóira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20 -i 70/221/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 79/490/EGK, 97/19/EK és 2006/20/EK bizottsági, 2000/8/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2006/96/EK tanácsi irányelveknek való megfelelést szolgálja. 1. számú melléklet, 1/A. táblázat Gépkocsikra és pótkocsikra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendeletének IV. melléklete tartalmazza a 2012. november 1 -jétől a típusjóváhagyásokhoz kötelezően alkalmazandó ENSZ-előírások listáját. Tétel szám 3 B. ENSZEGB EK (EGK) 2007/46 661/2009 58 02 Műszaki terület Aláfutásgátló A + B + Magyarország által elfogadott ENSZ-EGB előírások 299 58. Teherszállító járművek hátsó aláfutásgátlói C (2)

(3. 3. ) Kell-e az „M” rendszám igényléséhez, típusbizonyítvány? A vonatkozó 326/2011. (XII. 28. ) Korm. rendelet, 44. § (1) és (2) bekezdése szerint: „ 44. § (1)158 A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági erőgép: a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők), b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek, c) a magajáró permetezőgépek, d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak, e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, vagy amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, vagy a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. ”

(3. 3. ) Kell-e az „M” rendszám igényléséhez, típusbizonyítvány? Ezért elegendő lenne a vonatkozó rész alábbi módosítása: „amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, ” vagy ha igen, a közúton 25 km/h sebességnél gyorsabban nem haladhat. A 25 km/h sebesség korlátozásra gépen (hátsó részének baloldalán) elhelyezett jelképi jelöléssel Ezzel tulajdonképpen leegyszerűsödne az „M” rendszám kiadásának egyik feltétele, és nem állítanának az ügyintézők és az ügyfelek elé megoldhatatlan feladatokat.

(3. 4. ) Traktorral való vontathatóság [különös tekintettel az EU-s típusjóváhagyásban (C. O. C. – ben) szereplő adatokra] A vontatásra vonatkozó műszaki követelményeket a 6/1990. (IV. 12. ) KöHÉM rendelet az (MR) tartalmazza. „Arra nézve, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, a hatósági engedélyben foglaltak az irányadók. ” [(MR) 21. § (1) bekezdés] Annak megállapítására, hogy egy jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, figyelembe kell venni: • • • az MR 5– 8. , 17. , 18. , 21. , 33. és 34. § - okban meghatározott adatokat, a gyártó által közölt és a forgalomba helyezés engedélyezése során megállapított adatokat, a pótkocsi csatlakozásához szükséges szerelvények meglétét, felszerelhetőségét. [MR 22. § (1) bekezdés] Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezően – a 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával – kell megállapítani. [MR 22. § (1) bekezdés

(3. 5. ) Miért kell fizetni gépjárműadót a mezőgazdasági vontat pótkocsija után? A gépjárműadóról szóló törvény hogyan és miért is kapcsolódik a mezőgazdasági járművekhez (gépekhez)? Tehetjük fel a kérdést. Idézzünk a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényből: 1. § 2 (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, kell fizetni. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, . . . munkagépre, Ha figyelmesen elolvassuk újfent lévő három mondatot, kiderül belőle, hogy a mezőgazdasági járművek közül csak a mezőgazdasági vontató pótkocsija után kell gépjárműadót fizetni!

(3. 6. ) Mikor számit a tartálykocsi nyomástartó edénynek? A mezőgazdasági pótkocsik közül a tartálykocsik (szippantó kocsik) esetében többször előfordul, hogy a forgalomba helyezési engedélyt kiadó illetékes közlekedési hatóságok kérik a tartálynak, mint nyomástartó edénynek, a megfelelőségét igazoló dokumentumot (EU-megfelelőségi nyilatkozatot). A nyomástartó edények meghatározást a 2014/29/EU és a 2014/68/EU irányelvek és az irányelveket a magyar jogrendszerbe bevezető 44/2016 (XI. 28. ) NGM rendelet határozza meg. A fenti rendelet szerint: „ 1. § E rendelet hatálya az olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, forgalmazására terjed ki, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0, 5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes és jogi személyre. ” Tehát azok a tartálykocsik, amelyek tartályában a belső nyomás nem haladja meg a ± 0, 5 bárt, nem tartozik a nyomástartó edényekre vonatkozó jogszabály hatálya alá, nem tekintendő nyomástartó edénynek!

(3. 7. ) A mezőgazdasági pótkocsik forgalomba helyezésének nehézségei a 167/2013/EU rendelet hatályba lépése, alkalmazása óta A sok probléma közül egy párat, azokat emelném ki, amelyek a legjellemzőbbek: • A pótkocsik egyedi behozatala (import) esetén, az egyedi forgalomba helyezéshez az egyes hatóságok feltételként szabják az úgynevezett „C. O. C. ” meglétét. • Egyes hatóságok a csak a 40 km/óra tervezési sebességű pótkocsik (mezőgazdasági vontató pótkocsija) forgalomba helyezéséhez kérik ugyancsak a C. O. C. –t, a 25 km/ óra tervezésű pótkocsikhoz (lassú jármű pótkocsijához) pedig nem. • Ha egy merev vonórudas pótkocsi rendelkezik a 167/2013/EU rendelet szerinti típusjóváhagyással és ezáltal a C. O. C. – val, az abban szereplő tömegadatok figyelembe vételének módja okoz problémákat a gyártónak, forgalmazónak és üzemeltetőnek (vevőnek) egyaránt.

(3. 7. ) Példa egy merev vonórudas pótkocsinál a hasznos tömeg meghatározására Ez egy konkrét merev vonórudas pótkocsinál (e 1*167/2013*00006*00 számú típusbizonyítvány, 1065. oldal és a 73. oldalon a táblázat 5. oszlopa 33. és 34. valamint a 37. és 38. sora) a következő: 4. 1. 2. 1. A jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege: 18. 000 kg 4. 1. 2. kapcsolási pontra eső függőleges terhelést (S): 2. 000 kg 4. 1. 1. 1. Terheletlen tömeg menetkész állapotban 5. 200 kg Forgalomba helyezéskor jármű ténylegesen figyelembe veendő megengedett legnagyobb tömege: 4. 1. 2. 1. + 4. 1. 2. = 18. 000 kg + 2. 000 kg = 20. 000 kg Hasznos tömeg: 4. 1. 2. 1. +4. 1. 2. – 4. 1. 1. = 18. 000 kg + 2. 000 kg – 5. 200 kg = 14. 800 kg Ellenkező esetben a hasznos tömeg, 2. 000 kg – mal kevesebb, azaz csak 12. 800 kg lenne.

(4. ) Összefoglalás (értékelés) Az összeállítás végére érve, úgy érzem és ezt az összeállításban foglaltak is igazolják, hogy egyre nehezebb és nehezebb eligazodni a mezőgazdasági járművek műszaki és közigazgatási követelményei között. Az összeállításommal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyre jobban, egyre sürgősebb lenne, a jogi szabályozás egyszerűbbé, könnyebbé tétele az érdekeltek, a gyártó, a forgalmazók, az üzemeltetők és nem utolsó sorban a jogalkalmazó hatóságok számára is. Gödöllő, 2019. november 21. Dikán András Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök Munkavédelmi szakmérnök Megjegyzés: Az előadáshoz egy részletes, írásos összeállítás is készült. A címek mellett zárójelben lévő számok az írásos összeállítás fejezeteit, pontjait jelölik! FONTOS! Az előadás, a feltüntetett időpontban hatályos jogszabályok alapján készült. Tartalmának későbbi felhasználása esetén az időközben bekövetkező jogszabály változásokat is figyelembe kell venni!