Alaphelyzetek Tmaszok a test slypontja a tmaszpont fltt

Alaphelyzetek: Támaszok: a test súlypontja a támaszpont fölött van.

Állások: • alap- és vigyázzállás, • pihenjállás, • szögállás, • zártállás, • lábujjállás, • sarokállás, • hajlított- és guggolóállás, • lépőállások, • kilépőállások, • terpeszállások, • támadóállások, • védőállások, • lebegőállások, • mérlegállások

Térdelések: • Térdelés, • Féltérdelések, • Térdelőülések, • Térdelőmérlegek. Ülések: • Nyújtottülések: nyújtott, terpesz, • Hajlított- és zsugorülések (török, gát), • Lebegőülések, • Ülések tornaszereken.

Fekvések: • fekvések: hanyatt, hason, oldalon, • fekvőmérlegek. Kéz- és lábtámaszok: • guggolótámaszok, • térdelőtámaszok, • fekvőtámaszok, • hidak.

Kéztámaszok: • támaszok, • lebegőtámaszok, • kézállások, • támaszmérlegek. Egyéb támaszok: • alkartámaszok, • fejállás, • tarkóállás, • felkarállás, • vállállás, • spárga.

Függések: a test súlypontja a felfüggesztési pont alatt van (a végtagok a talajt nem érintik). Függések: • függés, • hátsó függés. Lefüggések Lebegőfüggések

Vegyes helyzetek: a test részben támaszban, részben függésben van. Függőtámasz: zászló, Függőállás.

Mozgásos gyakorlatelemek szakkifejezései • • • A mozgások iránya: a szélességi tengely mentén jobbra és balra, A mélységi tengely mentén előre és hátra, A hosszúsági tengely mentén fel és le, Kar és lábmozgások történhetnek befelé és kifelé, A mozgások mellékirányát a főirányok közé eső 45 fokos szöggel, rézsútos irányként határozzuk meg A mozgások iránya lehet még egyenes és görbe vonalú: pl. : karhajlítás, törzskörzés.

A mozgás kiterjedése: az az út, amelyet a test vagy a testrész a kiindulóhelyzet és a befejezőhelyzet között megtesz. Egy mozgásnál mindig az adott izülettípus anatómiailag meghatározott mozgáshatárát kell alapul venni. Meghatározhatjuk: • Lépésszámban: pl. : 4 lépést előre lépj! • Méterben: pl. : 20 m gyors futás! • Támpont megjelölésével: pl. : futás az alapvonalig! • Szögfokokban: pl. : ugrás 180 fokos fordulattal balra! • Utánmozgások, ismétlések számával: pl. : törzshajlítás előre 2 x.

A mozgás tempója: időegységre jutó mozgás mennyisége (mozgások száma, gyakorisága), amely a mozgás sebességének függvénye. A mozgások tempóját végrehajtásuk sebessége határozza meg. Felosztásuk: • • lassú közepes élénk gyors 30 50 - 60 80 - 90 120 - 180 mozdulat/perc

Mozgásformák csoportosítása Helyzetváltoztató mozgásformák: a. ) Egyszerű mozgások: a végtagok, testrészek legegyszerűbb mozgásformái egy izületben: • • • Lendítés: nyújtott vagy hajlított végtagok élénk tempójú, gyorsuló mozgása; Emelés: végtagok, testrészek felfelé irányuló lassú tempójú mozgása; Leengedés: a lendítéssel és az emeléssel ellentétes irányú mozgás, amely izomerővel szabályozott.

• Emelkedés: az egész test magasabb helyzetbe történő elmozdulása; • Ereszkedés: az emelkedéssel ellentétes irányú mozgás; • Ejtés: fékező erő nélküli lefelé töerténő mozgás; • Húzás: végtagoknak az izületi mozgáshatáre irányába történő erőteljes mozgatása; • Csúsztatás: testrészek súrlódással történő elmozdítása talajon; • Hajlítás: testrészek közelítése egymáshoz; • Nyújtás: a hajlítással ellentétes mozgás;

• Döntés: egyenes törzs csípőben történő elmozdulása; • Dőlés: állásból vagy térdelésből nyújtott testtel ill. törzzsel végrehajtott mozgás előre v. hátra; • Fordítás: testrészek, végtagok hosszúsági tengely körüli elmozdulása; • Terpesztések, zárások: lábak egymástól való távolítása ill. közelítése; • Taps és bokaütés: kezek ill. a bokák gyors összelendítése; • Kar és lábkeresztezések: a végtagok egymás fölé lendítése.

b. ) Egyszerű mozgások egymás utáni kapcsolatai: sajátos csoport. Nem tartozik közvetlen az egyszerű mozgásokhoz, de lényegében csak azok egymás utáni megismétlését jelenti. • Lengetés: végtagok két véghelyzet közötti folyamatos, ingaszerű lendítése. • Forgatás: mindkét irányba folyamatosan végzett fordítás • Utánmozgás: véghelyzetben kis mozgáskiterjedéssel történő, ismétlődő végrehajtás • Rugózás: térdízületben vagy csípőízületben végzett utánmozgások; • Helyzetcsere: végtagok helyzetének „tükrös” megváltoztatása.

c. ) Összetett mozgások: egyszerű mozgások egyidejű kapcsolódása azonos ízületben. • Körzés: végtagok, testrészek körpályán történő elmozdulása; • Összetett törzsmozgás: olyan törzsmozgások, ahol a hajlítás, nyújtás, döntés közül két alapformát összekapcsolunk pl. : törzsnyújtásban fordítás balra. d. ) Többszörösen összetett mozgások /összetett gyakorlatok/: kettő vagy több ízületben egyidejűleg ill. egymásután létrejövő helyzetváltoztató mozgásformák tetszőleges kapcsolódása, pl. : fordításban törzshajlítás hátra, karlendítéssel magastartásba.

B. , Helyváltoztató mozgásformák: a. ) Alapvető helyváltoztató mozgások: • Szökkenés: egyszeri kis súlypontváltozással járó helyváltoztatás; • Szökdelés: ciklikusan ismétlődő kisebb kiterjedésű súlypontváltoztatással járó helyváltoztatás; • Ugrás: nagyobb kiterjedésű súlypontváltoztatással járó helyváltoztatás; • Fordulat: a test hossztengelye körüli elmozdulása 360 fokig; • Forgás: a test tengelyei körül végzett 360 foknál nagyobb kiterjedésű elmozdulás.

b. ) Összetett helyváltoztató mozgások: az előbb felsorolt mozgások egyidejű ill. egymásutáni kapcsolódása, pl. : guggolótámaszból felugrás 180 fokos fordulattal jobbra, érkezés alapállásba. c. ) Hely- és helyzetváltoztató mozgások egyidejű ill. egymásutáni kapcsolása: az előzőekben leírt mozgásformák variálása. Egyszerre és külön-külön /gyakorlaton belül/ több ízületben jön létre a hely és helyzetváltoztatás.