Ady kltszete Versesktetei j versek 1906 Vr s

Ady költészete Verseskötetei: Új versek (1906) Vér és arany (1907) Az Illés szekerén (1907) Szeretném, ha szeretnének (1909) A Minden-Titkok versei (1910) A menekülő Élet (1912) A Magunk szerelme (1913) Ki látott engem? (1914) A halottak élén (1918) Az utolsó hajók (posztumusz, 1923)

u Költői világát a maga személyisége köré építette fel, saját szimbólumrendszert teremtett. u Versei összefüggő jelképrendszert alkotnak, nagy témái és motívumai összefonódnak, a részek az egészben kapják meg teljes jelentésüket.

SZIMBOLISTA-SZECESSZIÓS LÁTÁSMÓD Szimbolizmus: XIX. sz. 2. felére jellemző irányzat; a jelképet az alkotás központi szervező elvévé teszi; a jelenség mögötti „kimondhatatlan” megsejtetése. u Ady szimbolizmusa nem allegorikus, hanem mitikus, nehezen megfejthető, erős politikai, forradalmi töltésű u Szecesszió: (elszakadás, kivonulás); aszimmetria, dekoratívság, hangulati túlfűtöttség, az ornamentika kultusza. u Témája: az erotika, a betegség, a halál várása, megszépítése; az egyén (szubjektivitás) u

Képzetkincsének fő forrásai: a magyar történelem (kurucok, Dózsa, Verecke, Vazul, Pusztaszer…) u a Biblia (Messiás, Illés, Úr) u orientalizmus (Kelet)(Gangesz, Babilon) u égitestek (Nap, csillagok, Hold) u civilizációk ősi alapelemei (tűz, tenger, arany) u önálló mítoszalkotás: az eltévedt lovas, a muszáj Herkules u színek, fogalmak, képzetek (fekete, piros, fehér, élet, titok, idő, halál, csók, sírás, hajó…) ismétlése, nagybetűvel írása: mitizálódás, szimbólummá emelkedés u

A VERSRITMUS MEGÚJÍTÁSA - A magyaros és időmértékes ritmuselv érvényesülése, kevert ritmus; u - A verssorok többnyire szabálytalan hosszúságúak u - Változatos strófaszerkezet u - Szokatlan jelzők (disznófejű), kedvelt jelzők (ős, buja, kacagó, szent…) jelzőhalmozás (tornyosul, omlik/ parfümös, boldog, ifjú pára) u - Költészetében az ambivalenciák (ellentétes érzelmek), paradoxonok (édes íze a sónak; Egy való van: a Nincsen), az életigenlés, az életmámor és a szecessziós halálélmény egyaránt megfigyelhető. u

1. ARS POETIKA ÉS ÉNSZEREP versei, (költői hitvallás-versek) u- Eszménye a közéleti költő, aki váteszszerepet vállal, aki a tragikus pillanatokban küldetést teljesít. u Mégis-morál – meg nem alkuvó büszke dac: a reménytelen helyzet ellenére mégis küzd, messiástudat u (GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN…, MAGYAR MESSIÁSOK, A MUSZÁJ HERKULES)

2. MAGYAR UGAR-VERSEK (látomásszerű tájversek) u- A költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte (A HORTOBÁGY POÉTÁJA) u- Felháborodott ellenkezést kiváltó versek, nemzetostorozó indulat, a szellem harca a korlátoltság, elmaradottság ellen (A MAGYAR UGARON, A TISZA-PARTON, PÁRIZS AZ ÉN BAKONYOM

LÉDA-VERSEK (DIÓSINÉ BRÜLL ADÉL) u- A nő, aki igazi társ, nemcsak szerető; u - Házasságtörő kapcsolat- lázadás, menekülésvágy u - Ambivalens érzés: vonzás-taszítás, diszharmónia (HÉJA-NÁSZ AZ AVARON, LÉDÁVAL A BÁLBAN, EGY ÓCSKA KONFLISBAN, MEG AKARLAK TARTANI, LÉDA ARANYSZOBRA, LÉDA AJKAI KÖZÖTT, ELBOCSÁTÓ SZÉP ÜZENET)

4. LÉTHARC VERSEK, a hiányérzet versei u- Pénz, arany hiánya (HARC A NAGYÚRRAL), anyagi bizonytalanság u –aktuális mondanivaló: pénztől való függés + általános üzenet: mindenféle embertelenséggel fel kell venni a harcot (AZ ŐS KAJÁN, A FEHÉR KENDŐ)

5. HALÁL-VERSEK -Teljességvágy és önpusztítás u - A halál közelségének folytonos tudata, életének állandó társa, barátja, rokona a „szent” halál –nem ijesztő szörny u - Az elmúlás megszépítésének szándéka (szecesszió) (A HALÁL ROKONA, PÁRIZSBAN JÁRT u AZ ŐSZ; TEMETÉS A TENGEREN; SÍRNI, SÍRNI)

6. ISTENES VERSEK - Gyermekkori vallásosság↔ bohém, „istentelen” élet u - Zsenitudat > magával egyenrangúnak tartja Istent (HISZEK HITETLEN ISTENBEN) u - Istenkeresés, bűntudat, a halál közeliségének érzése↔ meg nem talált Isten vagy sajátos istenkép (humanizált isten – ősz öregúr) (A SION-HEGY ALATT) u - Isten létében való kétely↔ szándékolt hit (ÁLMOM: AZ ISTEN, ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK) u

7. MAGYARSÁG-VERSEK - Nemzetféltés – ostorozó indulat és gyengéd, meghatott szeretet u - Hazaszeretet és hűség, determináltság (törvényszerűség, sorsszerűség- gravitáció), szomorúan is bárhonnan visszatér hazájába (A u FÖL-FÖLDOBOTT KŐ) - Népostorozás; u erős indulat, vádló keserűség a magyarság akkori állapota miatt; u „Fordított Himnusz”- Isten segítségét kéri a verésben; u önbírálat- a lírai én is magyar; u váteszi magatartás: prófétai magatartás, jóslás: nemzetpusztulás lehetősége; (NEKÜNK u MOHÁCS KELL)

8. VILÁGHÁBORÚS VERSEK u u u u 1914: Az 1. VH kitörése – a magyarság féltése; - Az általános elembertelenedéstől való félelem; a katasztrófa előérzete; nemzetostorozó hang helyett szánalom (EMLÉKEZÉS EGY NYÁRÉJSZAKÁRA) - Visszaemlékezés a háború kitörésére- a fiktív én felzaklatódik; A kettéhasadt világ ellentéte (háború kitörése előtti és utáni) - Távoli jövő rémségei, teljes értékpusztulás; biblikus kép (Apokalipszis)- világvégi hangulat - Az emberiség történelmi méretű katasztrófája, végzetes eltévelyedés, céltalanság, kísérteties táj (AZ ELTÉVEDT LOVAS) - Az emberség követelése az embertelenség idején (EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN)

9. CSINSZKA –VERSEK (Boncza Berta –Csacsinszka) u 1915 -esküvő; Csucsa- Erdély; kései szerelem; megnyugvás, menedék (betegség, háború) u - Társra találás vigasza, otthon békéje↔ haláltól való félelem (ŐRIZEM A SZEMEDET)