A VETMAG S A VETS A vetmag fogalma

A VETŐMAG ÉS A VETÉS

A vetőmag fogalma • A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. • A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határoz za meg.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai I. • Tisztaság és idegenmag tartalom. – Fajtaazonos tiszta magnak az ugyanazon fajtához tartozó érett és sértetlen magvakat számítjuk. – A tisztasági vizsgálat során az előírt mennyiségű vizsgálati mintát három részre bontjuk: fajtaazonos tiszta magvak, idegen magvak, hulladék. – A tisztaságvizsgálat eredményét a minta töme gének % ában fejezzük ki. • A csírázóképesség: – a csíráztatás célja annak megállapítása, hogy a tisztasági vizsgálatkor nyert fajtaazonos tiszta magból hány képes ép, egészséges csírát nevelni. – Csíráztathatunk papír tetején, papír között; homokban vagy homok tetején. – A csírázóképességet % ban fejezzük ki.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai II. • Életképesség: a csíráztatási próbánál gyorsabban meggyőződhetünk arról, hogy a magvak valóban élő szövetet tartalmaznak e. • Az egészségi állapot. A vetőmag egészségi állapota jelentősen befolyásolja értékét. Az egészségi vizsgálat a kártevőkre, a kórokozókra és egyéb (élettani) betegségekre terjed ki. A legegyszerűbb az érzékszervi vizsgálat. A mag színe és szaga önmagában is utal az egészségi állapotra.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai III. • Faj és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. – Minimum 4 x 100 magot használunk. – Az eredményt % ban fejezzük ki. • A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 % os nedv. tartalommal tárolhatók.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai IV. • Az ezermag tömeg 1000 magnak grammokban kifeje zett teljes tömege. – Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból válogatás nél kül kiválasztunk 4 x 500 magot. • Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m 3 ben vagy g/cm 3 ben fejezzük ki. • Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg ban ki fejezett tömege.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai V. • Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. – Rostasorral végezzük a vizsgálatot. – Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban adjuk meg. • A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg jában mennyi csíra van

A vetőmagszükséglet kiszámítása I.

A vetőmagszükséglet kiszámítása II. •

A vetőmag előkészítése vetésre I. • Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk. – Természetes : pl. : napon átforgatás mellett – Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék lete nem emelkedhet 40 °C fölé, mert a csíra károsodhat. • Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat. – Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl. : sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. • Szelelés • Rostálással • mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól). • Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por , nedves, permetezéses vagy kombinált. • A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást. • Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl. : pillangósok.

A vetés ideje, módja, végrehajtása • A vetés időpontját a növény igénye határozza meg. • A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk. • A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag vak vetését sima hengerrel zárjuk le.

A vetés módjai I. • A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott vetési mód. Pl. : gyep • Sorbavetés: – Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület 1. A sűrűsorú vetés: sortáv 7 9 cm re vetjük (pl. len, gyep). 2. Gabona sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászo sokat, repcét, lucernát, csalamádét. 3. A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl. : rostlen 4. szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület igényű növények vetés módja. Szemenkénti vetési mód a fellazított és a helyrevetés. 1. A fellazított vetést (40 70 cm) széles sortávolságra vetett kapásnövények esetén alkalmazzuk. 2. Helyrevetésnél a tőtávolság is azonos

A vetés módjai II. 5. 6. 7. 8. Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok váltják egymást. (pázsitfüvek) A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős. Kapás és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica szója). A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2 3 cm szélességben meglazított talajba vetünk

Egyéb vetési módok • Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta karunk, és erre szórjuk a 2 3 magot. • A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata. • A keverékvetésre a tavaszi és őszi takarmánykeverékek vetése. • Rávetéskor a már kikelt növényállományra vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).

A vetés agrotechnikai követelményei • A jól előkészített magágy: – – – növényi maradványoktól mentes, egyenletes mélységű, a vetés mélységéig aprómorzsás és laza, a vetésmélység alatt kissé tömődött, egyenletes felületű. • A vetőgépek pontos beállítása: – – magmennyiségre, vetésmélységre, sortávolságra, csatlakozósorra. • Gondos vetés: – a sorok egyenesen tartása, – a mag utántöltése – forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.