A teleplsek kapcsolati tkjnek egy tpusa Testvrteleplsek Ksztette

A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa Testvértelepülések Készítette: Giczi Johanna Budapesti Corvinus Egyetem Ph. D hallgató A kutatást az OTKA 037247 és a TÖOSZ LOGIN projektje támogatta

Az európai országokhoz való kötődésünk testvértelepülési kapcsolataink tükrében 21 – 30% 11 – 20% 5 – 10% 3 – 4% 1 – 2%

A fővárosi önkormányzat testvérvárosi kapcsolatai Helsinki New York Koppenhága Vilnius Amszterdam Brüsszel Frankfurt Berlin Kassa Kiev Bécs Budapest Strassbourg Ljubljana Zágráb Lisszabon Prága Munchen Párizs Moszkva Bukarest Belgrád Sarajevo Thesszaloniki Isztambul Ankara Osaka Athén Bangkok Tel-Aviv

A településközi kapcsolatok létrejöttének megoszlása időszakonként, a három legtöbb magyarországi kapcsolattal rendelkező állam esetében Időszak Országok Románia Németország Szlovákia 1940– 1988 3% 12% 6% 1989– 1993 29% 47% 14% 1994– 1997 29% 19% 29% 1998– 2002 40% 22% 51% Összesen: 100% 111 85 51 N (elemszám)

A Romániával, Németországgal és Szlovákiával testvértelepülési kapcsolatban lévő magyarországi települések Németország Románia Szlovákia

A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel elsődleges oka és a település típusa szerint A kapcsolatteremtés oka Településtípus Összesen Megyeszékhely Város Község Történelem, politika 14 7 12 11 Gazdaság 55 33 23 29 0 4 6 5 24 51 44 44 Oktatás, fiatalok közötti kapcsolat 8 3 12 9 Egyéb 0 2 3 2 100% 32 84 206 322 Idegenforgalom, turizmus Kultúra, hagyomány Összesen N (elemszám)

A testvér-települési kapcsolatok létrejöttének mechanizmusa Az elemzésbe bevont települések száma Településközi kapcsolat létrejöttének esélye 1 Településközi kapcsolatok száma 2 747 242 Régió (referenciakategória: Észak-Magyarország) Közép-Magyarország 1, 0 0, 03 Nyugat-Dunántúl 1, 2 0, 02 Közép-Dunántúl 1, 7 0, 08 Dél-Dunántúl 1, 3 0, 06 Észak-Alföld 0, 7 -0, 06 Dél-Alföld 1, 2 0, 08 1: Logisztikus regresszió; 2: Lineáris regresszió

A testvér-települési kapcsolatok létrejöttének mechanizmusa (folyt. ) Településközi kapcsolat létrejöttének esélye 1 Településközi kapcsolatok száma 2 Településstátusz (referenciakategória: falu) Város 19, 0* 0, 35* Településnagyság (referenciakategória: 5000 főnél nagyobb települések) Max. 1000 fő 0, 3 -0, 39* 1000 -2000 fő 0, 9 -0, 25* 2000 -5000 fő 1, 9 -0, 29* Internet van 1, 5* 0, 04 Piachely van 1, 5 -0, 01 Külföldi feketemunkás van 1, 8* -0, 01 * A változó hatása erős (p=0, 05 szinten szignifikáns)

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 Összesen (N=421) A település lakosságszáma – 500 (19) (8) 501 – 1000 fő (7) (11) 1001 – 2000 fő 22 8 2001 – 5000 fő 16 9 5001 – 22 5 1) A gazdasági érdeket a következő kapcsolat-felvételi okokkal valószínűsítettük: vásárlás, tőkebehozatal, gazdasági kapcsolat általában, idegenforgalom, üzleti kapcsolat 2) A magyarság-érzetet a következő válaszok sejtetik: erdélyi település, segíteni a határon túli magyaroknak, magyar lakta település, kapcsolat a határon túli magyarsággal, magyarságtudat.

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Összesen (N=421) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 19 8 Régió Közép-Magyarország (2) (4) Nyugat-Dunántúl 14 10 Közép-Dunántúl (19) (0) Dél-Dunántúl 14 8 Észak-Magyarország 31 9 Észak-Alföld 25 0 Dél-Alföld 23 17

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Összesen (N=421) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 19 8 Mobilitás (Az 1000 lakosra jutó el- és beköltözések összegének ötödei) 1 23 8 2 20 2 3 20 5 4 15 17 5 10 6 A gazdasági érdek vezérelte testvérkapcsolatok aránya a kevésbé mobil települések esetében magas, és a mobilitás növekedésével folytonosan csökken. A magyarságérzet és a mobilitás között szabálytalan a kapcsolat, de láthatóan erős az összefüggés.

A gazdasági-érdek vezérelt és a magyarságérzet vezérelt kapcsolatok aránya a testvér-települési kapcsolatok között (három lehetséges magyarázat, %) Összesen (N=421) Gazdasági-érdek vezérelt 1 Magyarságérzet vezérelt 2 19 8 Vándorlási egyenleg (Az 1000 lakosra jutó el- és beköltözések különbségeinek ötödei) 1 19 7 2 35 8 3 14 2 4 16 7 5 10 13 Hasonló a helyzet a vándorlási egyenleg esetében is, a 2. kvintilis esetében a gazdasági érdek, az 5. kvintilis esetében a magyarságérzet-vezérelte testvériség esélye kiugróan magas, amire nem adódik természetes magyarázat.

A gazdasági-érdek vezéreltség modellje* Esélyhányados Szignifikancia szint Alacsony elvándorlás 3, 9 0, 00 Sok autó 4, 6 0, 01 Észak-Magyarország 3, 5 0, 02 Közép-Magyarország 0, 12 0, 05 Észak-Alföld 3, 0 0, 05 *A magyarságérzet-vezéreltség modellje a magyarságérzet-vezéreltségnek a Nyugat-Dunántúlon és az Észak. Alföldön tapasztalt teljes hiánya miatt nem volt értelmezhető.

Köszönöm a figyelmüket!