A munkaerpiac ttekintse A piac Mi a piac

A munkaerőpiac áttekintése

A piac • Mi a piac? • Tervezés vs. piaci koordináció • Munkaerőpiac: – A munkaerő összes szolgáltatásának összes vásárlójából és összes eladójából áll, illetve ezek számára teszi lehetővé e szolgáltatások cseréjét – Helyi, országos, közösségi, nemzetközi – Ágazati-szakmai (kongruencia) – Egy vevő/eladó több részpiacon is jelen lehet – Intézmények és szervezettség – Belső vs. külső piacok

Munkapiac és népesség • Teljes népesség (POP) • Munkaerő-forrás = munka szempontjából számba vehető nép. (POPLF) • Munkaerő állományon kívüliek (NILF): – Eltartottak – Munkapiacon kívüli keresettel rendelkezők • Munkaerő-állomány = gazdaságilag aktív népesség (LF): – Foglalkoztatottak (E) – Munkanélküliek (U) • Státusok közti áramlások: – – Kilépés & állományon kívül helyezés (E → U) Munkahelyre való új felvétel vagy visszahívás (U → E) Nyugalomba vonulás & lemorzsolódás (U → N) Új belépés & visszalépés (N → L) • Feszes és laza munkaerőpiac

Leggyakrabban számított mutatók • Részvételi hányad (p) = LF/POPLF • Foglalkoztatási ráta (e) = E/POPLF • Munkanélküliségi ráta (u) = U/LF • Állás-betöltetlenségi ráta (v): V / (V+E) • Két fontosabb adatforrás: – KSH, Eurostat

Gazdasági ágak és foglalkoztatás 100% 90% 80% 70% 60% mezőgazd. 50% ipar 40% szolg. 30% 20% 10% 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 03 20 02 20 01 20 00 20 99 19 19 98 0%

Végzettség és foglalkoztatás 100% 90% 8 általános iskolánál kevesebb 80% Általános iskola 8. osztálya 70% Szakiskola és szakmunkásképző 60% 50% Gimnázium 40% Egyéb érettségi 30% 20% Főiskola 10% Egyetem 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0%

Végzettség és foglalkoztatás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 8 általános iskolánál kevesebb Általános iskola 8. osztálya Szakiskola és szakmunkásképző Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem

Munkanélküliség és végzettség 100% 8 általános iskolánál kevesebb 90% Általános iskola 8. osztálya 80% 70% 60% Szakiskola és szakmunkásképző 50% Gimnázium 40% Egyéb érettségi 30% Főiskola 20% 10% Egyetem 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 0%

Munkából származó jövedelem Bér (időegységre jutó fizetés) Ledolgozott időegységek Kereset Munkavállalói juttatások (nem pénzbeli anyagi + halasztott) Összes anyagi kompenzáció Nem munkából származó bevételek Jövedelem

Munkajövedelem aránya a háztartások egy főre jutó összjövedelmén belül 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Munkajövedelem összesen Társadalmi jövedelem összesen Egyéb jövedelem összesen

Munkából származó kereset • Nominál- és reálbér: – Fogalmak – Nehézségek: fogyasztói kosár összetétele, fogyasztási cikkek minősége

Nominál és reálkerestek alakulása 1600, 0 1400, 0 1200, 0 1000, 0 Egy keresőre jutó nettó nominál -átlagkereset 800, 0 Egy keresőre jutó reálkereset 600, 0 400, 0 200, 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011

A munkaerőpiac kapcsolatai más piacokkal Tőke szállítói Tőkepiac Vállalatok Munkavállalók Árupiac Munkapiac Kimenetek: munkavállalás körülményei foglalkoztatás mértéke Fogyasztók

Munkaerő kereslet • Ábrázolás: keresleti görbe • Bérek meghatározódása – Volumenhatás – Helyettesítési hatás • Bérváltozás hatásai • Egyéb tényezők hatásai: – Termékpiaci kereslet – Más tényezők kínálata – Munka kínálata • Szintjei: pl. nemzetgazdasági, ágazati, vállalati kereslet • Hosszú és rövid táv

Munkaerő-kínálat • Különbség a nemzetgazdasági kínálat és • vállalat felé irányuló kínálat közt (bérelfogadás)

Piactisztító bér • Egyensúly létrejötte • és megbomlása • Nemzetgazdasági és vállalati szint • Egyensúlyhiány: – Piaci okok (pl. tranzakciós költségek) – Piacon kívüli okok

Szakszervezetek szerepe • Befolyás a kínálatra • Kollektív szerződés • Szerveződés szintjei

Egy alkalmazás: Alul- és túlfizetettség • Hétköznapi probléma: kiindulás a szükségletekből (mekkora bérre van szükségem? ) • Definíciók: egyensúlyi szinthez képest • Egyensúlyi szint feletti bérek következményei • Egyensúlyi szint alatti bérek következményei • A munkavállalók és munkaadók gazdasági járadéka

Nemzetközi különbségek • Intézményi különbségek • A munkanélküliség alakulása segíthet ezen különbségek kimutatásában

Köszönöm a figyelmet!